Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-13 / 9. szám
A DH várospolitikai fóruma A ház egyszerűségében is megragadó — ebben is tovább örökíti a parasztházak építészeti hagyományait Makó vers terveste — iparművész lakja Otthont kaphatnak a fafaragások ú „Olyan házakat csinálok, amelyeknek építéséhez intelligencia kell” — ezt nyilatkozta a televízióban nemrég Makoverz Imre építész, akinek a neve az utóbbi időben fogalommá ietl Magyarországon. Hogy ez a szűkszavú, de mégis sokat mondó kijelentés valójában mit takar, azt Szondy Sándor népi iparművész és családja most a saját bőrén tapasztalja, hiszen hozzáfogtak egy Makovecz-terv megvalósításához ... Ennek a háznak már most története van, pedig nemrég került tető a falakra. Szondy Sándorék ugyanis bérházi otthonukat cserélték fel egy merész húzással a László Jenő u. 1. szám alatti roskadozó, vályogfalú kis parasztházra, azzal a szándékkal, hogy itt megvalósítják mindazt. amire régen vágynak: a családfőnek lesz egy alkotóműhelye, a családnak egy kis udvar, és tágasabb szobák. De nemcsak ennyiről van szó: Szondy Sándor felajánlotta a városnak, rendkívül értéke^ javarészt £a rágásokból álló néni iparművészeti gyűjteményét. Azzal a javaslattal is előállt, hogy a város segítségével létesüljön itt egy kis népművészeti galéria. Olvan házra gondoltak, amelyben megvalósul a régi egység, azaz a mester ott dolgozik, ahol munkájának eredményét is láthatjuk, a kiállítóterem nem különül el az alkotóműhelytől. Ehhez kellett a László Jenő utcai öreg ház és ehhez kellettel: Makovecz Imre tervei, hiszen olyan épükben nem lehet a népmesék világát fába róni. ahol a falak nem ezt a szellemiséget sugározzák... A város partner volt a vállalkozásban, és Makovecz. Imrétől nemcsak ennek az egy háznak, hanem a környező területnek a be- éoítési terveit is megrendelte Hoav a többi épületből mikor lesz valóság, mégnem tudni, de Szondy Sándorék háza már javában épül. • * A terv lényege az. hogy a szűk kis telken egy új épületszárny ízesül az ódon parasztházhoz, azzal stílusban, hangulatban harmonizál. Ezt persze csak elmondani köny- myű. Szondy Sándor: — Elátkoztak engem, és az építészt is a mesteremberek, 1 hiszen ezen a házon semmi sem szokványos. Én nem hibáztatom őket, hiszen elszoktak attól, hogy a munka alkotást is jelentsen, szükség legyen a két Kéz mellett az agyra .is,;.Természetesen minket is sújtottak azok a nehézségek, amelyek minden epíltetóre várnak hazánkban. Nenn könnyű azt megszokni, elfogadni, hogy az ember pénz liíján négy kőműves segédmunkásává válik hónapokra, vagy hogy reggeltől estig robotol, talicskázza a földet az alapásáskor, mert az így olcsóbb. Én ezt mégis alkotásnak fogom fel, és látom a szép oldalait is. Talán vannak, akik nevetnek rajtam. de csodálatos érzés, amikor a kezemmel végigsimítok egy kész oszlopon, amit én csináltam. Szondy Sándor valódi ezermester, és enélkül bizony, nem is épülne a ház. Az a csodálatos ebben a kis házikóban. hogy benne sétálva megszeretteti magát az emberrel, és aki a téglát faragja. az anyag után rohangál. az is részese lesz az alkotásnak. Szondy Sándor elmondta, hogy mint a vizsgázó diák. úgy izgult, amikor Makovecz Imre alkotótársa, Salamin Ferenc eljött megnézni a munkálatokat. Ha nem kel el, miért nem adják olcsóbban? Ezt a kérdést tettük fel már többször is a tanácsi bérgarázsokkal kapcsolatban. Arról van szó, hogy a tanácsi bérgarázsok bérlői jogát most már pályázati úton, igénybevételi clí.i fizetése mellett lehet megszerezni. Csakhogy sok esetben ez a befizetendő díj túl magasnak bizonyul, és ezért hiába írják ki sorban a pályázati tárgyalásokat, nincsenek jelentkezők. Most azonban megváltozik 'valami: bevezetik a díjkedvezmény rendszerét. Január elsejétől azokat a garázsokat, amelyek két egymást követő pályázati tárgyalás után is a tanács nyakasa maradnak, dijkeduuL1 Meg volt. elégedve azzal, amit látott. Amikor az építtető arra panaszKodott, hogy mindem íves ablakkeretért, szegletért nagyon megkérték az árat a mesterek, azt mondta: örüljön a szerencséjének, hogy egyáltalán akadt valaki, aki az effajta, igényes munkát elvállalta. Szerencsére akadt azért, és ahol pedig nem, ott a házigazda lépett a ringbe, és finom mívű hegedű helyett gerendát faragott, betont kevert. • • A ház egyébként Durisol- elemekből épült. Ez is egyfajta takarékos megoldás, mert a BÁÉV az új terméke referenciaházának tekinti, az épületet, s így talán olcsóbban megoldható a kivitelezés. A régi parasztház felújítását a tanács segítségével végzik majd el —hallottuk Szondy Sándortól —, hiszen e.bben az épületrészben kap majd helyet a galéria. kiállítóhely, amely más iparművészek munkáit is fogadja maid, a népi iparművészet otthonává válhat itt, Miskolcon. A kőben, fában megfogalmazott építészeti gondolat így válhat közösség- és közönségformáló erővé... (kiss* ménnyel pályáztatják újra. Ez a kedvezmény nem más. mint részletfizetési lehetőség. Azoknál a garázsoknál, ahol díjkedvezményes a pályáztatás, ott csak az igény- bevételi díj 30 százalékát kell a pályázat után befizetni, a többit pedig egy év alatt, négy részletben. Ha többen is pályáznak egy garázsra, akkor az nyer, aki nagyobb előtörlesztést ajánl fel — tehát szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a kedvezményt teljes egészében „ellicitálják”... Remélhetőleg az új rendszer alkalmazása kedvet teremt a garázsokra való licitáláshoz. Lapunkban hamarosan közöljük az új garázslistákat. amelyekből megtudhatja mindenki, milyen garázsokra lehet a régi felGarázsok, Egyelőre maradnak a fodrászok Kelemen István főépítész válasza A városi tanács városfejlesztési és koordinációs bizottságának legutóbbi ülésén többek között arról volt szó, hogy a Széchenyi út és a Szemere utca kereszteződésének „íórumjellegét” erősíteni akarják. Az elképzelések legérzékenyebben a Borsod Megyei Fodrász Szövetkezet sarki üzletét érintették, mert oda, illetve a szomszédságában levő kis terecskére egy kertvendéglőt javasoltak a tervezők. A fodrászszövetkezet és az üzlet vezetőjének kérésére szóltunk az aggodalmaikról, mert a szövetkezet legjövedelmezőbb szalonjáról van szó. A miskolci rádió tegnap reggeli híradásában azt nyilatkozta Kovács György, a fodrászszövetkezet elnöke, hogy a városi tanács illetékeseivel közös nevezőre jutottak, és marad a fodrász- szövetkezet a Széchenyi úton. Ennél részletesebb információt kértünk Kelemen Istvántól, városunk főépítészétől. — Azokkal az elképzelésekkel kapcsolatban, amelyek a városfejlesztési és koordinációs bizottság ülésén elhangzottak, az volt a tervünk, hogy a közvéleményt is meghallgatjuk. Együtt kell gondolkodnunk, hogy a Széchenyi út rehabilitációja során egv-egy tömbnek, épületnek, térnek mi lenne a legjobb funkciója. Mert sok olyan épület van, amit — szaknyelven szólva — nem tudunk feltárni, azaz a hátsó udvarukba az áruszállító járművek nem tudnak beállni. A másik fő építészeti és városképi szempont, hogy a „félbemaradt”, a körbebon- tott épületeket, tűzfalakat Buszváró és ABC Tovább fejlődik az idén Arnót és társközsége, Sajó- pálfala. így például a két községben mintegy 150 családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki. Ugyanakkor Arnóton jó ütemben halad az autóbusz-állomás építése, melyet várhatóan az év közepén adnak át, és a miskolci Unió Áfész kivitelezésében egy 380 négyzetméter alapterületű ABC építése is. méltó módon „lezárjuk”. Azt senki sem tekintheti ugyanis véglegesnek, ami most itt, a város legexponáltabb részén látható. A Széchenyi út 46., azaz a fodrászat nyugati oldalán a térképpel applikált tűzfal már a készítése idején is ideiglenes megoldás volt. A rehabilitációra szoruló épületeknek pedig meg kell találni a hozzájuk illő funkciót. A vizsgálatok és a pályázatok a legtöbb szakembert arról győzték meg, hogy egy szép teret kell Itt nyitni — kiülőteraszokkal —. az olvasók terét, amelyen a vá- ro6szépítők kezdeményezésére. egy Széchenyi-szobrot is felállíthatnánk. Meg kell jegyezni, hogy itt valamikor — mint az archív fotókon látható — egy vendéglő működött. — Arról viszont nincs szó, hogy a tanács hatósági eszközökkel meg akarja szüntetni a fodrászatot. Sőt, éppen ilyen jellegű szolgáltatóegységekre van szükség, ez ugyanis nem igényli, hogy terjedelmes járművek gondoskodjanak az áruutánpótlásról. Inkább azt akarjuk, hogy partnerek legyenek a fodrászok. — Az épület teljes rekonstrukciója mindenképpen kiköltözéssel jár. Nem okozna nekik különösebb anyagi veszteséget, s végül is a Széchenyi úton maradnának, ha valamelyik szomszédos épületben kapnának helyiséget. A másik lehetőség: maguk bővítik tevékenységi körüket, és vállalkoznak egy ide illő vendéglátóhely kialakítására. Ezeket az elképzeléseket egyeztetjük a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályával, mert nem külön-külön, hanem összehangoltan kell dolgozni a belváros rehabilitációs tervein ezen túlmenőén is. — Azokkal valóban egyetértek, akik a gépkocsiforgalomra panaszkodnak, egy leendő kertvendéglő mellett. De a tervezés stádiumában foglalkozni kell ennek tehermentesítésével, a buszforgalom elterelésével. Az Északterv egyébként a Széchenyi út 46. sz. alatti épület felújítási tervével 1990—91 között készül el, és a munkaiatok várhatóan 1992-ben kezdődnének meg. Ez az időszak tehát még csupán a tervegyeztetésé, hogy a városkép szempontjából a lehető legjobban — de esztétikusán is — hasznosíthassuk a saroképületet és a teret. (•láb) tételekkel, és melyekre a részletfizetési kedvezménynyel pályázni. Az idő tornya * A garázsjuttatási rendszerben bekövetkező változások is jelzik: átalakulóban van a tanácsi szemlélet a helységgazdálkodásban is. Egyre inkább közvetett módon, kedvezményekkel, árakkal, dijakkal szabályozzák a helyiségek, garázsok forgalmát. A tiszta verseny kizárja a megvesztegetés, a tisztességtelen előnyök megszerzésének lehetőségét is. A pályázati rendszer bevezetését központi rendelet írja elő — de a módosítás, a kedvezmények ' kidolgozása már helyi ötlet. (k-ó) Időmérőkre minden városban szükség van, és nemcsak azért, hogy az utcákon sétáló emberek egyetlen pillantással ellenőrizhessék, vajon jól jár-e karórájuk, vagy. hogy egyáltalán mennyi az idő. A köztéri órák ugyanis nemcsak időjelzők: mellettük találkoznak a szerelmesek, s némelyikük jelképpé, nevezetességgé is válhat. Óratorony a városban eddig egy volt, a Miskolci Nemzeti Színházé. Most már kettő lesz, hiszen a Dézsi János Ybl- dijas építész tervezte új postaközpont épületének tetején is ott áll már egy óratorony. Aki mostanában arra jár, láthatja, hogy a mutatók is felkerültek a számlapok elé. De az óra csak 1989-ben mutatja majd a pontos időt, addig kell elkészülnie az elektronikus szerkezetnek. Addig tekintsük mindezt hangulatos dekorációnak. Félreértés ne essék, nem valamiféle késedelemről van szó, mert a postaközpont épülete ugyan valóban késznek tűnik, de a berendezések szerelése és ezzel együtt az óraszerkezet megépítése a tervek szerint eltart 1989-ig. (k— ó)
