Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-08 / 5. szám

Családi hör „Négy csillag közt alszom ma...” Ezt a táblaképet az édesapja jobb oldalán ülő Márton véste a fába Stop, egy percre! Jelzőlámpák a ködben Mostanában majdnem minden hajnalban ködre éb­redünk. Aki korán jár mun­kába, bosszankodik is emiatt éppen eleget. Jószerivel az orra begyéig sem lát el az ember, s a forgalomirányító jelzőlámpák sem segítenek a közlekedésben. Sárgán vil­lognak, így az egyszerű autós meresztheti a szemét jobbra, balra, mielőtt bármilyen irányba kanyarodna — tet­ték szóvá olvasóink. Nyilván nagy segítséget je­lentene, ha legalább ilyen­kor a háromszínű jelzésre ál­lítanák át villogóról a lám­pákat. Hogy ez lehetséges-e, erről érdeklődtünk a Város­gondnokság forgalomtechni­kai osztályvezetőjétől, Kiss Ferenctöl. Elmondotta: mű­szakilag a világon semmi akadálya nincs, hogy már hajnali 5-kor bekapcsolják a háromszínü fényjelzést. Az automatát kell átállítani, s ezután a ködös reggeleken már biztonságosabb lehet a közlekedés. Ám a jelzőlám­A nyugat-afrikai partok mellett elhaladó hajók kapi­tányai egyre gyakrabban pa­naszkodnak rablótámadások, ra —, mintha a régi idők ka­lózai jelentek volna meg új- re. A mai kalózok lőfegy­verekkel, de gyakran csak szúró és vágó szerszámokkal ▼annak felszerelve. Északon Dakar, délen Zai- re-ban, Matadi a határa an­nak a területnek, amelyet a partvidék legveszélyesebb ré­szének tartanak a hajósok. A lagúnákkal és dús növényze­tű kis szigetekkel körülvett nyugat-afrikai kikötők a ka­lózok számára ideális rejtek­helyek. A legtöbb kalóztá­madás a 300 km-es lagúna­labirintussal övezett Abid- jánban történik. Nem sokkal marad mögött Lagos. A ka­lózok késő éjjel, vagy kora hajnalban támadnak, amikor a hajók személyzete a leg­mélyebb álmát alussza. Kis csónakjaikon zajtalanul kö­rülveszik a hajókat, sakkban tartják az ébredő személyze­tet. pénzt, ékszert, kelendő árucikkeket rabolnak, több­éire élelmiszert, alkoholt, pákkal kapcsolatban megosz­lanak a vélemények. Orszá­gosan elfogadott szokás sze­rint, este 8-tól reggel 6-ig villognak ezek a berendezé­sek, s csak ezután kapcsolják be a háromszínű fázist. A forgalomtechnikusok régeb­ben — éppen a köd miatt — korábban kapcsolták ki a villogót. Többek között az MKV viszont azt kérte, hogy ne tegyék; a villogó jelzés ugyanis gyorsítja számukra a közlekedést S az iparko­dásra pontosan 5 és 6 óra között szükség is van. A ma­gánautósok egy része is job­ban szereti a villogást, a többi autós viszont fél kanya­rodni, hiszen nem minden esetben lehet jól látni, hogy közeledik-e bármiféle jármű. A megoszló vélemények el­lenére három színnel műkö­dik ezentúl ködös időben is, már reggel 5-től valamennyi jelzőlámpa. Azt azonban tud­ni kell, hogy a szerkezetek közül nem mindegyiket üze­melteti a Városgondnokság. fényképezőgépeket, videófel­szerelést, de textilt és ruhát is. A legtöbb támadás eddig a nyugatnémet és a skandi­náviai hajókat érte. A bíró­ságok szigorú ítéleteket hoz­nak a kalózok ellen, még ha­lálbüntetést is, mégis általá­nos a vélemény, hogy az ed­digi eszközök nem elég ha­tásosak. A mai kalózok nemcsak a tengeren támadnak. Az „édesvízi kalózok” — ahogy az egyiptomi rendőrség a felső Nílus partvidékén ga­rázdálkodó rablókat nevezi — az élelmiszer- és más árurakománytól fosztják meg a Níluson dél felé haladó te- herhajókat. A nílusi kalózok legtöbb támadása a Kairótól 240 km-re délre fekvő El- Mlnya, és a 380 km távol­ságban levő Asyut között ér­te a hajókat. A parti bozót­ban lapuló kalózok az éjsza­kai sötétségben csónakjaikkal a folyó közepéig eveznek, megtámadják a hajókat és nyomtalanul eltűnnek az áru­val. Egy ízben, amikor raj­taütöttek a támadókon, 28 automata és félautomata pisztolyt koboztak el tőlük. A berendezések egy része a Közúti Igazgatóság kezelésé­be tartozik. Amikor Sass István forgalomszabályozási osztályvezetővel beszéltünk, ó már tanácskozott a város- gondnokságiakkal. Abban ál­lapodtak meg, hogy ma reg­geltől ők is 5-kor háromszí­nű jelzésre kapcsolják a lám­pákat. B. A. Hazánk gazdag állatvilágá­ban 42 ezer fajt számláltak össze eddig a szakemberek. E tekintélyes számmal azon­ban csak akkor lehetnénk elégedettek, ha az egyes fa­jokon belüli egyedi „nép- számlálás” adatai is meg­nyugtató „demográfiai” hely­zetet jeleznének. Sajnos 569 állatfajt országosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozottan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent „népességük”. A védett állat fogalma — ter­mészetesen a vadon élőkről van szó — azt jelenti, hogy például a denevér akkor sem szabad préda, ha törté­netesen beröpül a szobába. A háborítatlan nyugalom­ra főként a védett terüle­teken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben) van kilátásuk az állatoknak. Ha­zánkban jelenleg 530 ezer hektár van a természetvé­delem hatáskörében, és min­den évben nagy összegeke* fordítanak újabb területek vásárlására. A védett terület 6 száza­léka az ország egész terü­letének, és csalt arra elég, hogy a legritkább, legin­kább veszélyeztetett fajok megóvását segítse elő. A ha­zai állatvilág fajgazdagságá­nak, változatosságának meg­őrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a — Ennek a melegnek lel­ke van — mondta az egyik barátunk, amikor ő is így nekitámasztotta a hátát a cserépkályhának — meséli a családfő. Mert Szegediék szobájában nekem is ez volt az első ösztönös mozdula­tom, hogy a nem mindenna­pi lehetőséget kihasználjam. Igaz. gáz fűti ezt a kályhát, de van egy másik, bizton­sági tartalék is: vörös tég­lából épült, mívesen rakott kandalló. — Régen nagy hagyomá­nya volt nálunk, később az­tán úri allűrnek számított. Kevés szakirodalmat is ta­láltam, amikor tervezgetni kezdtem, pedig a tüzet, minit látványt is mindig csodálja az ember, ha nem pusztít. A hatéves fiam. Márton is megjegyezte már; úgy szere­tek itt lakni, olyan jó, ami­kor körbeüljük a tüzet. Az édesapja pedig olyan mester­ember, hogy a műhelyből ki­kerül majd a hulladékfa ezekre az öromtüzekre. + A KONYHA MELEGE S megint a tűzről, most már úgy, mint a konyha melegéről. — Már egy jó ideje figye­lem, kezd kikopni a szótá­runkból a legszebb magyar szó, amit pedig egyetlen természetet, a gazdasági te­vékenység során figyelem­mel lenni az állatvilág je­lenlétére, érdekeire. Magyar- országról az elmúlt 150 év során több mint ötven va­don élő állatfaj tűnt el, el­sősorban olyan fajok, ame­lyeknek élőhelyei áldozatá­ul estek az ember tájalaki- tó tevékenységének. Bármennyire a figyelem középpontjában van ma mar a környezetvédelem, nem sikerült megállítani a ked­vezőtlen folyamatokat, pél­dául a fekete gólya napja­inkban is rohamosan veszíti el élőhelyét az öreg erdők kivágásával. Az erősen le­csökkent állományú fajok megmentésének egyik jó példája pedig a nyári lúd, amelynek „pozíciói” az el­múlt két évtizedben az élő­helyvédelem és a vadászati tilalom következtében meg­erősödtek. A hazánkban ki­pusztult állatok közül egyes fajok a környező országok­ban — a hatékony védelem­nek köszönhetően — elsza­porodtak, és lassan vissza­települnek hozzánk —, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élőhelyet keresve átlépi határunkat, és a ter­mészet védelmét nem azon­nali kiirtásuk szolgálja. Meg­jelenésük gazdagítja az élő­világot, hozzájárul a vadál­lomány természetes „selejte­zéséhez”, illetve a sok kárt jfc Édesanya gyakran beszél a nagymamával, aki mindig várja az unokáit nyelvben sem mondanak ilyen szóösszetételben: édes­anya. A jelző tartalma ve­szett volna el? S hovatovább a konyhának tulajdonítom. Keveset vagyunk ott együtt. Ml most változtatni aka­runk, s ezért került ide ez a nagy asztal, hogy mindig körbeülhessük. Módunk volt jó néhány konyhát megnéz­ni. amikor elhatároztuk, hogy az avasi, OTP-s, negyedik emeleti lakásunkat család; házra cseréljük. Körülbelül 150 házat néztünk meg. Az árakra kár lenne a szót pa­zarolni, de a konyhákról annyit elmondhatok, hogy sok helyen, olyanok, mint­okozó kóbor kutyák megfé­kezéséhez. Egyes állatfajok megmen­tése érdekében külön védel­mi programot dolgoztak ki, közéjük tartozik például a kerecsensólyom, az uhu, a fekete gólya, a vidra és a parlagi vipera, meg a réti­sas is, amelyből az NSZK- ban például csak 5 pár él. Nálunk néhány éve 10 pár fészkelt. Hogy szaporodásu­kat segítsék, 30 műfészket telepítettek olyan helyre is, ahol húsz éve nem volt már rétisas. Visszaesés tapasz­talható viszont a jellegze­tes magyar madár, a túzok szaporulatában. Az elektromos művek min­den ellenszolgáltatás nélkül már eddig 2500 mesterséges gólyafészket szerelt fel ha­zánkban a villanyoszlopokra, idén és jövőre még továb­bi ezer otthont kínálnak fel kedvenc hosszú lábú mada­rainknak. A magyar ered­mények elismeréseként 1990- ben nálunk rendezik a nem­zetközi fehérgólya-védelmi konferenciát. A békákat pe­dig nem a gólyák elől men­tik, hanem az utakról, ahol tízezerszámra tapossák el őket a kocsik. A Fertő-tónál fóliagáttal vödörbe terelték a békákat, és hat hét alatt 83 ezret hordtak a termé­szetvédők a veszélyes útsza­kaszon át a vízbe. L E. ha szégyellnék az emberek. Eldugják az édesanyát egy kis főzőfülkébe. + NINCS BOLTI BÚTORUK — Láttunk olyat is, nem is régi házban, aminek ab­laka sem volt — fűzi hoz­zá a feleség, akit nem tá­rasztott ez a „háztúznéző- sport”, sőt élvezte minden­nek az izgalmát. Végül' is a Köztársaság utcában találtak a pénzüknek megfelelő, nem túl nagy, 86 m2-es lakást. Szülői segítséggel, OTP- és vállalati lakásvásárlási, illet­ve -felújítási kölcsönnel ala­kították át a maguk igénye szerint Ha valamit itt ext­rának lehet nevezni, az a jó ízlés. Egyetlen olyan bú­tor és tárgy sincs ugyanis a lakásban, amiről azt gondol­hatná a vendég, hogy azért jól ki kellett nyitni a pénz­tárcát. Piros tégla a kony­hai beépített szekrény, a szobai párnázott ülőpad, ami tízezrekkel olcsóbb, mint egy-egy bútorboiti szerze­mény. A szekrény tulajdon­jogát a nagyapa nagyapjá­ig tudják visszavezetni A másik egy fatörzs-szekrény. Hasonlót még életemben sem láttam — a családfő műve. Erről, de a többi be­rendezési tárgyról sem, ne­héz kitalálni, hogy .fafara­gó vendégei vagyunk. Sze­gedi Miklóséknál saját ké­szítésű a konyhaasztal, a gyerekek emeletes ágya és az előszobafal. A jövete­lünkre előkerültek azoknak a játékoknak a makettjei, amelyek a családfő nevét ismertté tették már -a-—mis­kolciak körében. Most arra készülnek a kecskeméti já­tékmúzeum igazgatójával, á tudományt is segítségül hi- va, hogy alapítanak itt egy kis házi múzeumot. Ha ez a kollekció már helyszűké­ben lesz, Szegedi Miklós úgy gondolja, hogy minden térítés nélkül átengedi ma­gángyűjteményét f| + ALMA A FAJÁTÓL Márton és öccse, Csafráö most éppen ezekkel foglala­toskodnak. És egyébként mi­vel játszanak a faíaragjó gyermekei? A kérdésre Már­ton átszalad a másik szo­bába, és megmutatja a vé­sőkészletét. S utána jönnek az alkotásai, egy fába ta* rágott táblakép, fákkal, há­zakkal, az ; vodai alkotás, amit esküvői asztalnak és lócának nevez, es egy kő­művesszerszám, a simító. Ezzel látta dolgozni nyáron a mestereket, és így szüle­tett ez az ötlete. A Boká­nyi utcai óvodában Bárdos Józsefné. a kedvenc Ilike óvónéni kitűnő pártolója ennek a barkácskodásnak. Márton szerint öccsét az autók érdeklik jobban. De így sem esik messze alma a tájától hiszen az édes­apa fóíoglaliíozását tekintve a Miskolci Közlekedési Vál­lalat tanműhelyének veze­tője. Édesanyjuk. Szegediné Molnár Katalin a Folyamat- szervező Gazdasági Munka- közösség tagja. Kitűnő társ a „játszani is engedd’ csa­ládi ars poeticához. A ház udvara is egy játszókért lesz, már kész a terv. S mindenért rajong, ami fá­ba faragott. A fiai első ágyát is az édesapjuk készítette, névvel, születési dátummal, négy csillaggal a sarkán..f Oláh Erzsébet jjc Két emlős között egy szárnyas... Valamennyi védett állat. Ékszert, videót mindent visznek A kalózok visszatérése Lehetne hiúz9 farkas, medve is Fészek a sasnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom