Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-04 / 1. szám
Megy, s mégis áll Hogyan csalhat a taxióra? Különös vizsgálatot végeztek Budapesten a magántaxisok körében. Az ellenőrök a város különböző pontjain megállított taxikkal előre meghatározott helyre vitették magukat, ahol az okmányok és a gépjármű mellett a megtett távolság alapján a fuvardíjat is osz- szehasonlították. Végül is mindössze 5 gépkocsi érkezett a megadott helyre, az eredmény azonban így is figyelemre méltó. A beszámoló szerint egy Wartburg számlálója például 168 forintot mutatott, de a viteldíj a számítás alapján csupán 110 forintra adódott. Egy másik Wartburgnál az eltérés 25 forint volt. míg egy Ladánál 40 forintos különbséget tapasztaltak. Természetesen minden esetben az utasok kárára. A szakemberek megpróI bálták kideríteni a jelentős ! összegű eltérések okait. Kiderítették, hogy az elvileg hitelesített taxiórák kisebb sebességnél — 15—20 kilométeres értéknél — már az állásidőnek megfelelő tarifa szerint működnek. Tehát a csúcsforgalomban lassú haladásnál ez nagy eltérést okozhat a viteldijban. Ezt persze az ellenőrzés idején még a vizsgálatot végzők sem sejtették. Ezek után mit gondolhatnak azok az utasok, akik egy-egy hasonló útvonalért különböző viteldíjat fizetnek? Joggal érezhetik magukat becsapva, ha más-más tarifáért szállítják őket. Városunkban még nem végeztek a budapestihez hasonló taxióra-vizsgálatot. Ám. ha erre sor kerül, itt is hasznosíthatják a budapesti ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat. Megkezdődtek a Munkásőrség egységgyűlései, amelyeket a hónap közepéig a hétvégeken, a szombati és a vasárnapi pihenőnapokon tartanak meg országszerte a testület tagjai.. A társadalmi nyilvánosság előtt szervezett fórumokon — amelyeken a társadalmi szervezetek képviselői mellett részt vesznek és felszólalnak párt- és állami vezetők — a parancsnokok beszámolnak arról, hogv a munkásőrök miként teljesítették idei feladataikat a gazdaságban, a politikai nevelő munkában, a kiképzésiben és a szolgálatban. Emellett ismertetik az állománynyal a jövő évi tennivalókat is. Ugyancsak az egységgyűléseken köszönik meg a 3000 leszerelő munkásőr több évtizedes szolgálatát * A Számítógépes irányitóren'tszer az országban a legkorszerűbb, de máris a továbbiét* lesztésén dolgoznak. 1 (Kerényi László felvétele) Küszöbön az egyezség? Nem tervez korlátozást az ÉMASZ Új gazdára vár az Avas Az elmúlt hónap közepén minden különösebb ceremónia nélkül bezárta kapuit Miskolc legnagyobb múltú szállodája, az Avas. A bezárás csak ideiglenes — ebben bíznak a városi tanács illetékesei, akik azon munkálkodnak, hagy a napokban pecsét kerülhessen arra a megállapodásra, amelyiken vtt szerepel az új üzemeltető — vagy üzemeltetők — kézjegye is. Vajon hol tartanak ma a tárgyalások? A «vár tájékán még arról volt szó, hogy január elsejével rendeződik a szálló sorsa ... + MEGMARAD A VENDÉGEKNEK — Várható, hogy hamarosan. azaz napokon belül megkötjük az egyezséget a szálló üzemeltetéséről — hallottuk Kovács Gábortól, a Városi tanács ellátásíelügye- leti osztályvezetőjétől. A tisztességes üzletkötés szabályai tiltják, hogy neveket áruljanak el, mielőtt valóban megszületne az egyezség. Az azonban bizonyos, hogy a a szállodából és a hozzá tartozó éttermekből nem akarnak sem áruházat, sem mást csinálni. Mindenféleképpen megmarad az Avas Szálló az idegenforgalom, a vendéglátás kebelében. Olyan persze nem lesz, már amilyen eddig volt, hiszen az újbóli megnyitás egyik alapvető feltétele, hogy jó néhány milliót el kell költeni az épület rendbehozatalára. De ne gondoljon senki valamiféle generális felújításra, hiszen ez ma hatalmas összegekbe kerülne. Inkább arról van szó, hogyan lehet most megteremteni a további üzemeltetés, a későbbi fejlesztés feltételeit. Meglehetősen „lelakott” épület az Avas, korszerűtlen belső berendezésekkel. + NYITVA AZ ETELBÄK Szebeni Za lán lói, a H«m- garHotels miskolci igazgatójától megtudtuk, hogy a szállodában vagyonfelmérés!, selejtezési munkákat végeznek most —, a leltározáson már túl vannak. Nem kis feladat ez sem, hiszen sok milliós értékekről van szó, amelyeknek a sorsáról dönteni kell. Nem fogalmaztunk egészen precízen, amikor azt írtuk a bevezetőben, hogy bezárt az Avas. Az ételbár ugyanis továbbra is várja a vendégeket a HungarHotels fennhatósága alatt április 30-ig. Remélhetőleg nem is fog bezárni egy pillanatra sem, mert a belvárosban nagyon sokan járnak ide ebédelni, nagy szükség van a viszonylag mérsékelt árakon dolgozó gyorsétteremre. + NEM ELŐSZÖR Persze most lehetne kesernyésen nosztalgiázni azon, hogy milyen nehéz helyzetbe került az a szálloda, mely hajdan a belváros egyik legrangosabb szórakozóhelye volt. De ha már a múltba tekintünk, a dokumentumok között vizsgálódóknak észre kell venniük azt is, hogy ez :fr A Fehér-teremben most már a bútorokat veszik számba várják az új üzemeltetőt vezéreli aram folyam nem először forded elő a szálló történetében. Több mint háromszáz évvel ezelőtt ezen a telken már kocsma állt. Ez szépen bővült, gyarapodott, gazdagodott 1843- ig, amikor is egy tűzvész elpusztította. Helyreállították, de 1893-ban lebontották, és felépült az új Korona. legendás bérlője volt Böczögö József, aki azonban hiába aratta sikereit vendégei körében, a 30-as években egyszerűen tönkrement. A Korona nehéz éveket élt meg, hiszen még az átépítése sem fejeződött be ekkor. Végül is a város fejezte be a munkát. Akik Böczögö után következtek a bérlői sorban, hitelt kaptak a várostól, hogy egyáltalán újra megnyithassák, 1938 júliusában a Koronát, azaz a mai Avast. Miskolchoz az Avas Szálló úgy hozzátartozik, mint névadója, a vele szemben magasodó hegy. Ami most történik az Avassal, remélhetőleg csak egy újabb fejezetet jelent a szálló történetében. (kiss) Félévszázadonként, ha törik, ha szakad, vásárolok magamnak egy kókuszdiót. Most vettem először. Az e tájon ritka csemegét óriási várakozás előzte meg kis családom körében, már csak azért is, mert körülbelül egy órát álltunk érte sorba. De amikor aztán hónom alá kaphattam — a hátul állók irigy pillantásaitól kísérve —, olyan büszkén vonultam, mint egy afrikai törzsien ok. Képzeletemben sudár pálmák rezegtették legyezőleveleiket, és egyszál háncs- szoknyába öltözött, barna bőrű szépségek táncoltak a dzsungel ezer szóLamú dalára. Örömöm kissé korai volt — derült ki röviddel később, amikor a csontkemény héj feltöréséhez hozzáláttam. Az első fordulóban a tévé képernyőjéről szerzett ismereteim alapján próbálkoztam. Láttam ugyanis egy afrikai útifilmben, hogy az utcai kókuszdió-árus jókora késének egyetlen csapásával szelte föl a diót. A mi kenyérvágónk pillanatok alatt kettétört, ám a dió héján karcolásnyi nyomot sem hagyott. A továbbiakban kicsorbult rajta a hússzeletelő bárd, és szilánkjaira hoüoit a hűsklopíoló. Hatalmas képernyőn villognak a távvezetékek jelzései az ÉMASZ központi irányítótermében, ahol azt vigyázzák, hogy 700 ezer fogyasztóhoz rendben érkezzen az áram. Ekkora telemechanikai rendszer egyetlen működik az országban. Tanulmányozására már számos delegációt fogadtak a KGST tagországaiból. Az a vállalat, amely a műszaki fejlesztésben ekkora lépéselőnyt tudhat a magáénak, akar-e újítani a jövőben, vagy nyugodtan „ülhet a babérjain”? A kérdésre Valaska László, az ÉMASZ vezérigazgatója válaszold — Az a vállalat, amely ideig-óráig lemond a műszaki fejlesztésről, menhetetie- mxi lemarad. Tehát mi sem A reményt mégsem adtam fel, hiszen a kókuszdiót — minden eszköz nélkül — képes feltörni és kibelezni egy csimpánz is, noha agytérfogata elhanyagolható az enyémhez képest. Talán foggal? Megfontolásra, majd e módszer elvetésére intett, hogy a fogtechnikusok meglehetősen drágán dolgoznak manapság. Könnyen meglehet persze — próbáltam egy majom fejével gondolkodni —hogy a diót egyszerűen földhöz kell csapni. Az alattam lakó szomszéd röviddel később közölte, hogy a meny- nyezet repedéseinek, s a csillárban keletkezett károk helyreál ításának a költsége az én számlámat terheli. Kezdtem átkozni magam, hogy ellentétben megannyi ismerősömmel, nem szoktam barkácsolni, így háztartásunkból hiányoznak azok a szerszámok — satupad, villanyfúró, körfűrész, gőzkalapács —, melyek most jó szolgálatot tennének. Végső kétségbeesésemben fellapoztam minden lexikont és növény-, határozót, ami csak fellelhető háztáji könyvtáramban, és igy jutottam e! egy biztatónak ígérkező ismerethez: a chó héján található három engedhetjük meg magunknak, hogy megálljunk. Azt a szellemi erőt, amit itt a vállalatnál magunkénak tudhatunk, a továbbiakban is állandóan és rendszeresen kamatoztatni kell. Az MTESZ keretein belül működő Elektrotechnikai Egyesülettel karöltve kutatjuk az ÉMÁSZ jövőjét. Már most azon dolgoznak a szakemberek, hogy az elkövetkezendő M> évben, hogyan fejlesszük tovább a szóban forgó telemechanikai rendszert. De ezen túl még 13 kutatási témával bíztuk meg az egyesületet. A vezénylőterem ergonómiai vizsgálatára pedig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyik kutatóját kértük fel, s az ő javaslatait is igyekszünk figyelembe venni. csírapórus, s ezek egyikén keresztül ereszt gyökeret a mag. És valóban: a pórus — vésővel — áttörhetőnek bizonyult. A házgyári lakásokban uralkodó klimatikus viszonyokat túlzás lenne afrikainak nevezni. A dióval folytatott küzdelem mégis alaposan megizzasztott, és már alig vártam, hogy számhoz emelhessem a hűvös kókusztejjel töltött poharat. Csak az sejti, mekkorát csalódtam — a várt ízhez, illathoz képest —, aki szintén meglepte magát a múlt év karácsonyának délszaki slágerével. Igaz, hogy némi cukorral, rummal, fahéjjal, szegfűszeggel, citrommal. rostos őszibaracklével sikerült feljavítanom a tejet. Csakhogy a végeredményként kapott ital bármikor előállítható — kókuszdió nélkül is. Azért így sem ablakon kidobott pénz az a 120 forint: maga a héj mutatós szobadíszként szolgál. Ha ránézek, képzeletemben sudár pálmák rezegtetik legyezőleveleiket, és egyszál háncsszoknyába öltözött, barna bc-rű szépségek táncolnak a dzsungel ezer szólamú dalára. — Az ewergia nemwA azoknak drága, akik megtermelik, hanem a felhasználóknak is. A gyáraknak, üzemeknek tudnak-e tanácsokat adni a fogyasztás csökkentésére? — A ' villamosenergra-fagyasztásból meg lehet ítélni a termelést, és annak műszaki színvonalát. A korábbi években a nagyfogyasztók — a December 4. Drótmüvek, az LKM, a BVK, a TVK, a Borsodi Szénbányák Vállalat és a Sajószentpéteri Üveggyár — igen jelentős energiaracionalizálási programokat valósított meg. De úgy látjuk, még mindig nagyok a lehetőségek. A vállalatok kérik is a Magyar Elektrotechnikai Egyesület segítségét, s az a tapasztalat, hogy a tanulmányok díja 3—7 hónap alatt meg is térül. Azt szeretnénk, ha még többet foglalkoztatnák a tudományos egyesületek szakembereit, hiszen ők azok, akik szervezésben, a struktúraváltásban, az energiamegtakarításban jól hasznosítható tanácsokat adhatnak. Ebben még milliós lehetőségek vannak. — Az ÉMÁSZ viszont milliárdos vállalat. Termelési értéke 13 milliárd forint. A hazai áramszolgáltató vállalatok közül a legkisebb veszteséggel értékesíti az energiát. Továbbra is zavartalan marad az energiaellátás? — Tél lévén, a fogyasztókat az ellátás érdekelheti. Energiakorlátozást nem tervezünk, a termelés és a fel- használás egyensúlyban van. (Zárójelben persze meg kell jegyezni: ha váratlan üzemzavar nem szól közbe ...) Aa ÉMÁSZ jó évet zár 1987- ben. A következő esztendőtől kezdve azonban a mi gazdálkodási körülményeink is nehezednek. Beszűkülnek a fejlesztési és hálózatfenntartási lehetőségek. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzből kell megoldani azt a tervszerű karbantartási munkát; amit a 6 ezer transzformátorállomás és a 19 ezer kilométer hálózat biztonságos műszaki állapota megkövetel. De van annyi tartalékunk, hogy ezt megoldjuk, s reméljük. úgy. hogy a mi belső erőfeszítéseinket a fogyasztók meg sem érzik Kemény dió a kókuszdió ♦be kos) a e.
