Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-07 / 284. szám

Teremcross a BS-ben Kamrás a győztes 1L országos labdarugó-értekezlet Átigazolás, utánpótlás 800 résztvevő a Kongresszusi Központban Budapesten, a Kongresszusi Központban szombaton mintegy 800 meghívott jelenlétében rendezte !l. orszi gas labdarúgó-ér­tekezletét a Magyar Labdarúgók Szövetsége, A nagyszabású rendezvényen ott voltak a régi idők nagyjai, labdarúgásunk fény­korának kiválóságai, a szeretett sportágat értök és féltók kép­viselői. Őket, a diszelnökség tagjai - akik között ott láttuk Deák Gábor államtitkárt, az ÁISH elnökét is - köszöntötte bevezetés­ként Török Péter, az MLSZ újdonsült főtitkára, majd Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke lépett a mikrofonhoz, hogy az elmúlt évi tanácskozás óta végzett munka mérlegét megvonja. + Emelkedett a nézőszám, a gólátlag, de a színvonal to­vábbra is középszerű maradt labdarúgásunk élvonalában... Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban telt ház, mintegy 7000 néző előtt újabb viadalt rendeztek a kétnapos teremcross sereg­szemle keretében Az élő- csatározások legnagyobb meglepetését a szombaton győztes osztrák Walter Ba­umgartner szolgáltatta: a középdöntőben csak a 7. he­lyen' végzett, azután a re­mény futam bői elért 3. he­lyével sem tudott javítani, így nem került a 10-es dön­tőbe. 0 A női kosárlabda NB 1-be.n . vasárnap újabb két mérkőzést játszottak az A- cfioportban. A listavezető Tungsram SC-hez látogatott 4 DVTK és súlyos, 105:67 arányú vereséget szenvedett. 4 másik találkozón: BEAC -MTK-VM 75:69. • ’Nizzában rendezték a Henri Deglane birkózó em­lékversenyt. A csapatgyőzel­met a Szovjetunió nyerte az Egyesült Államok előtt, Ma­gyarország válogatottja az előkelő 3. helyet szerezte meg. 0 Calgaryban, a jövő évi téli olimpia párosában ren­dezett női gyorskorcsolya- versenyen az NDK-beli Christa Rothenburger 500 méteren 39.39 mp-cel új vi­lágcsúcsot ért el, míg férfi 1500 méteren a szovjet Zse- lezovszkij 1:52.70 percre ja­vította a világrekordot. 0. Holland győzelemmel zárult az első alkalommal megrendezett..női vízilabda BEK, amelynek Párizs elő­városa, Creteil adott ott­hont. A magyar színeket képviselő Szentes a harma­dik helyet érdemelte ki. 1 # Stuttgartban, a DTB Kupa nemzetközi tornász­verseny döntőiben Fajkusz Csaba, az Ű. Dózsa váloga­tottja' az NDK-beli Belle és a román Pascu mögött kor­láton, illetve nyújtón is ezüstérmet szerzett. 0 Bemutatkozott a spa­nyol Tintoretto csapatában a világ egyik legjobb hői ko- sárladázójaként számon tar­tott szovjet Uljana Szemjo­A fináléban ezúttal 3 ma­gyar, 2—2 osztrák, holland, bolgár és egy NDK-beli ver­senyző csatázott a helyezé­sekért. A rendkívül lelkes közönség végigtombolta az esésekkel, óriási repülések­kel, nagy párharcokkal tar­kított küzdelmet, ami végül az osztrák Schollar siketét hozta. A legjobb magyar, Kamrás Károly ezúttal 3. helyen végzett, így a két nap összesítése alapján ő nyerte az összetett pontver­senyt. nova <35 éves, 212 centimé­ter magas és 125 kilós!), aki a Fruco Canoe elleni mér­kőzésen 22 pontot szerzett. 0 Akárcsak az elmúlt év­ben, az idén is a sífutó Marja Matikainent válasz­tották az év legjobb finn sportolójának, aki az obers- dorfi északi sívilágbajnok­ság 5 km-es számát nyerte és elhódította a Világ Ku­pát is. Totó 1. Karlsruher SC— Werder Bremen •-* 2 2. Hamburger SC— Bayern München 2-2 x 3. Bayer Uerdingen— B. Mönchengladbaeh 2-4 2 4. Kaiserslautern— 1. FC Köln 3-0 1 5. Bayreuth—Darmstadt 0-1 2 6. Aachen—Wattenscheid 1-3 2 7. Ulm—Oberhausen 0-12 8. Solingen—Blau-Weiss 90. 2-2 x 9. Barletta—Padova 12 2 10. Genoa—Lazio 1-1 x 11.. Messina—Bari------------------3*0. -1 12. Taranto— Sambenedettese 1-1 x 13. Triestina—Lecce 2-0 1 Pótmérkőzések: 14. Osnabrück—St. Pauli 1-0 1 15. VfL Bochum­Eintracht Frankfurt 1-0 1 16. Freiburg—Düsseldorf l-l x A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a totó 49. játékhetén 13+1 találatot egy fogadó ért el, nyereménye 5 millió 196 248 forint. A két 13 ta- lálatos szelvényre egyenként 2 millió 598124, a 12-esekre 37 654, a ,11-esekre 2473, a 10 taiáiatos szelvényekre pe­dig 429 forintot fizetnek. A labdarúgó-szövetség el­nöke a közelmúltban zárult NB I-es bajnoki őszi idény színvonaláról nem is fogal­mazhatott másként: nem volt. túl magas. Amit ered­ménynek minősíthetett, hogy nem voltak előre megbeszélt találkozók, hogy emelkedett a nézőszám, s a gólátlag is. S persze egyfajta eredmény, hogy Deák Gábor államtit­kár védnökséget vállalt az MNK küzdelmei felett, s a kupagyőztes prémiumát az eddigi 300 ezerről 600 ezer forintra emelte. A továb­biakban viszont jószerével csak negatívumokat emle­gethetett az elnök. Váloga­tottunk leszerepelt az Euró- pa-bajnókságon, olimpiai együttesünk reményei is minimálisra csökkentek a Szöulba jutást illetően. Ezért is szögezhette le az elnök: labdarúgásunk nem lépett előre! Ennek okait kutatva említette fel: az egyesületek jó részében csak a panasz­kodásig jutottak el. Pedig labdarúgásunk sikereinél; kovácsai csakis a klubok lehetnék. Elavult az edző­képzés, nincs kiemelkedő tudású szakember, de közép­szerű az oktatók tudása is. Az • elnök a továbbiakban arról szólt: 1988. január 16- ától érvénybe lep az új át­igazolási szabályzat, amely plég inkább segíti a tehetsé­gek félteié áramlását. Meg­szűnik az átigazolások díjá­nak felső határa. A játékve­zetés továbbra is neuralgi­kus , pontja . e játéknak, hiányzik az egységes felfo­gás á bírók között. A labda­rúgás pénzügyi szabályait szóba hozva, Somogyi Jenő azt fejtegette: jövőre tovább csökken az állami támoga­tás, így azután a bázisválla­latok szerepe kell, hogy nö­vekedjen ebben a kérdésben. Szervezeti kérdéseket érint­ve mondotta el, hogy 1988. júniusában megkezdődik a területeken a labdarúgó-szö­vetségek választása, amely­nek csúcspontjaként decem­berben demokratikus úton választják majd meg az MLSZ új elnökségét. Vége­zetül a nyártól kétcsoportos NB II. és hatcsoportos NB III. kialakításáról szólt, s arról: létrehozzák az NB Il-es válogatottat is, nem­zetközi találkozókat is biz­tosítva számukra. A hozzászólók egyike volt Deák Gábor államtitkár, aki a legjelentősebb előrelépést a legnépszerűbb sportágban az MLSZ önállóságában lát­ta. Hangsúlyozta: az MLSZ az átmeneti helyzetben jól dolgozik, nincs ok türelmet­lenségre. Ám azt is felem­lítette: több bizottság haté­konyabban is dolgozhatna, mint teszi azt napjainkban. Meglepetéssel tapasztalta — s ennek is hangot adott Deák Gábor —, hogy kevés az ifjú sportember az érte­kezleten. amelyen elsősor­ban róluk van szó. Külön is hiányolta a diáksportegye­sületek képviselőit a tanács­kozásról. Az államtitkár jo­gos elvárásnak minősítette, hogy válogatottunkat az 1990-es világbajnokság dön­tőjébe várjuk. Ám a szak­mai hibákból illene már okulnunk, s nem úgy, hogy a dicstelen Európa-bajnoki szereplésért 125 ezer forint prémiumot vehettek fel fe­jenként a címeres mezben szereplők. Reálisabban kell jutalmazni, s csak a teljesít­mény után! — figyelmezte­tett az, állarntitkár, aki be­széde végén újfent sokaknak kínos kérdést feszegetett: a hivatalosan engedélyezett fizetési módozatok mellett létezik-e olyan másodlagos dotálási csatorna az egyesü­leteknél, amely szabályta­lan és tűrhetetlen is? A hozzászólók — dr. La­kat Károly, Reményi' Gyu­la, Széniéi János, dr. Király Ferenc, Furulyás János. dr. Géczi István, Nádori László, Szlávik András, Ádám Jó­zsef, Hegyi Iván. Végh Ti­bor, Miskovicz Bálint, Ko­csis László, Demján Sándor, Aliné Mező Márta, Bálint László, Sipos Ferenc, dr. Seprüs Zoltán, Barcs Sán­dor, dr. Zalka András, Pil­lér Sándor és Fekete Pál — valamennyien érveltek a szeretett sportág mellett, igyekeztek rávilágítani, mi­ért került oda labdarúgá­sunk, ahol ma van. Ám megoldást — tisztelet a na­gyon kevés kivételnek — jószerével senki nem tudott mondani. Vagy aki próbál­kozott vele, az is csak a so­kat hallott ismérveket ismé- . telgette. Az ebédszünetben, a svéd­asztalok mellett élénk esz­mecserék zajlottak. Ki-ki vérmérsékletének megfelelő­en kommentálta az addig hallottakat. Mi is megszó­laltattuk a tanácskozás hat ' ismert résztvevőjét, akik így summázták véleményü­két: ' ; ' * . BUZÁNSZKY JENŐ, az aranycsapat egykori jobbhát­védje, a miskolci Focifar­sangok egykori kedvence: — Lassan három évtizede annak, hogy csak az „em­lékkönyveket lapozgatjuk”, az aranycsapat sikereit idéz­getjük. Beszélünk a magyar labdarúgás gondjairól, nehéz helyzetéről, de a cselekvés rendre elmarad. Ideje lenne már egyszer rendet terem­teni a sportág háza táján, s ebben mindazoknak szere­pet vállalni, akiknek a szí­vében a nagyobb helyet a labda foglalja el. Most, ami­kor minden vonatkozásban nenezebb lesz az életünk, ez sem fog könnyen menni, de ha tovább halogatjuk a tet­teket, úgy olyan időt vesz­tegetünk el, amit talán so­ha nem tudunk maid pótol­ni. Merthogy már így is jó­kora késésben vagyunk... HUTÁK ANTAL, játék­vezető: — Bár a Népsport fő­szerkesztője, dr. Király Fe­renc statisztikával is igazol­ta, hogy a pályákon belül is csökkent a fegyelem — több sárga lapot osztottunk ki az őszi idényben, mint bármi kor korábban —, én sokkal inkább a nézőtereken elsza­baduló indulatokban látom a legnépszerűbb játék leg­nagyobb veszélyét. S míg nálunk a korábbi években csak kisebb-nagyobb néző­téri szócsatákban, trágár rigmusokban nyilvánult meg mindez — persze, az sem volt örömteli —, napjaink­ra egyre jobban „begyűrű­zik” az erőszak, a huliga­nizmus a magyar pályákra is. B'elvetődött a beszámoló­ban, hogy a jövőben igen szigorúan kell eljárnunk, megszakítani, avagy lefújni a mérkőzést, szükség esetén. De kérdem én, kinek te­szünk jót ezzel? A csapatok jó érzésű szurkolóinak sem­miképp. Ezért is a hatóság és a rendezők szigorúbb fel­lépése mellett — ha kell, al­kalmazzanak személyi moto­zást a bejáratoknál! — el­sősorban ezektől a szurko­lóktól várunk hatékony se­gítséget a rendbontók meg­fékezésében. FÜKÖ SÁNDOR, az MLSZ elnökségi tagja, az NB ll-es játékosok képviselője, a DVTK csapatkapitánya: — Egyetértve a beszámoló­ban elhangzottakkal, min­denekelőtt arról szólnék, ami bennünket, NB XI-es játéko­sokat foglalkoztat mostanság. Ez a félamatör NB II., ami azt jelenti, hogy a nyártól a játékosoknak csak egy ré­sze — 10—12 labdarúgó — lesz profi, a többiek munka mellett űzhetik kedvenc já­tékukat. Az edző nyilván a legjobbakat venné majd sportstátuszba, de mi van akkor, ha éppen ez a játékos dolgozni akar, mert olyan szakmája van, ahol jobban rnegj alalia, anyagi számítá­rStékos ép­pen 2 óráig dolgozik, jőf ha 3 órára a pályára ér. Na és ha 2 órakbr van mondjuk egy szerdai bajnoki, vagy kupamérkőzés? Ezek csak a bennem, beitnünk felvetődő legalapvetőbb kérdése^, il­letve azoknak is csak töre­déke. Ezért sem irigylem a majdani NB II-es csapatok szakvezetőit, játékosait. Azért mondom ezt így, mert bí­zom benne: bennünket ez a kérdés nem fog érinteni a nyáron, hiszen az NB I-ben valamennyi játékos továbbra is „profi” sportstátuszban van. Mi pedig oda igyek­szünk ... ! ALBERT FLÓRIAN, a „Császár", a *Ferencváros lab­darúgó .szakosztályának igaz­gatója: — Hosszú évek óta szaj­kózzuk az utánpótlás-nevelés fontosságát. Tartok tőle, ha ez így megy tovább, tíz esz­tendő múlva, az akkori ér­tekezleten is ezzel kell majd foglalkoznunk. Mert mig az utánpótlásedzők —, akik alig dolgoznak kevesebbet, mint az első csapatok szakvezetői — alig kétezer forintért vég­zik ezt a rendkívül felelős­ségteljes munkát, nem is vár­hatunk többet tőlük. Milyen változásban bízhatunk akkor, amikor az MTK-VM hirde­tést ad fel a lapokban, hogy 2500 forintért alkalmazna utánpótlásedzőt? Hogyan vár­juk el ezektől ’ a szakembe­rektől, hogy lerakják labda­rúgásunk alapjait, amikor a legalapvetőbb feltételeket sem biztosítjuk számukra? Itt kellene, hogy megtanulja a gyerek a labdarúgás alap- ábécéjét, de ahhoz, hogy ezt olyan okítsa neki, aki ért is hozzá, azt meg kell fizetni. Mert a felnőtt csapatban már nem azzal kell foglalkozni, hogyan kell a labdát leven­ni, pontosan továbbítani, rüszttel, vagy belsővel rúg­ni. S erre mit látunk a vá­logatottban? Messzire pat­tan a labda, méterekkel előbbre, vagy hátrább érke­zik a beadás, mint, a játé­kos. Nagyon fontosak hát az alapok, csak erre lehet épít­kezni. Ám a mi alapjaink már nem csak ingadoznak, de rogyadoznak is... BARTA GÁBOR, a Borso­di Bányász SE ügyvezető el­nöke: — Többet is vártam, meg nem is. Többet elsősorban abban, hogy velünk, a kis­csapatokat „foglalkoztató” egyesületeKkel is törődnek ezen a szinten. De csak úgy hallottunk említést magunk­ról: „a tehetségek felfelé áramoltatásában érdekeltté ' fogja tenni a nevelőegyesüle- - teket is az új átigazolási sza­bályzat.” De, hogy mi lesz az NB III-mal, hogy a vál­lalatok bírják-e majd a ter­heket, hogy mik a tervek ez- * zel az osztállyal a nyártól, arról kevés szó esett. Behatá­roltak a lehetőségek, a bá­zisvállalatok „tehetségétől” függ majd, ki, milyen osz­tályban állhat helyt. De hát akkor mi az a motiváló erő,- amely a jobb szereplésre biz­tatja a kiscsapatokat? Ugyan­akkor üem helyeslém, hófey * minden más sportágtól elv»-, natkoztatva beszélünk a lat+ darúgásról, hiszen ez is csak része a sportnak, még ha a legnépszerűbb is. Arról nem is beszélve, hogy sok min­denki vázolta a gondokat. de tippet, cselekvést kiváltó el-' gondolást senki nem tett köz-. * kinccsé. .>«•»? TÖRÖK PÉTER, az MLSZ - főtitkára: — Az elmúlt évi tanácskor Z. zásnak nem voltam részese, ? így elsősorban a helyszín és * a miliő fogott meg. No, és,?, az a felelősség, amellyel láb- - i darúgásunkról beszéltek á ' hozzászólók. Nekünk, afc’r? MLSZ alkalmazottainak az a dolgunk: az elmélet, a sok ; beszéd után a cselekvésre te^.“ ' gyük át a hangsúlyt. Okul- •.* nunk kell a múlt hibáiból, meg kell találnunk labdarú­gásunk felemelkedésének út­ját. S ha rátaláltunk erre a bizonyára akadályokkal teli . j. útra, úgy járnunk is kell V rajta. Most hát a tetteken a sor, s ebben kérjük, várjuk minden focibarát segítségét! Már fél 6 is elmúlt, ami­kor az utolsó, rendhagyó m+ dón szót kérő felszólaló. Fe- "... kete Pál váci edző befejezte ' mondandóját. Aki dr. Pető "I Róbert kérése ellenére _, hogy a felszólalásra várók idő hiányában írásban adják le mondandójukat — fogta magát, a pulpitushoz ment. s eléggé csapongva fejtette ki véleményét labdarúgásunk helyzetéről. Somogyi Jenő zárszavában alkotónak ne­vezte a II. országos labda­rúgó-értekezletet, de felvetet­te: miért nem szólt hozzá aktív egyesületi edző? Talán meg vannak félemlítve? — tette fel a kérdést — nem elsősorban magának ... Az értekezlet végén az MLSZ és az NB I-es egye­sületek képviselői 9 pontos együttműködési szerződést ír­tak alá. Bejelentették: szer­dán. december 9-én, a ma- e gyár labdarúgás napján De­ák Ferencnek, a magyar lat* ’ darúgás örökös gólkirályának az MLSZ-ben emlékserleget, adnak át. TóUi Zoltán Meddig még...?! Ab «többi időben meglehetősen kétes hírnevet vívott W néhány magyarországi sportesemény. Elég utalni a legutóbb megrendezett NSZK—Magyarország, vagy a görög—magyar, esetleg az MTK-VM—FTC labdarúgó-mérkőzésekre. Ezeken a „drukkereknek” nevezettek egy része meglehetősen botrá­nyosan viselkedett. Sajnos úgy tűnik, hogy nincs (?) megállás. Az elmúlt hé­ten, pénteken délután 5 órakor kezdődött Miskolcon, a nép­kerti műjégpályán a Miskolci Kinizsi—Jászberényi Lehel OB I-es jégkorongmérkőzés. A szakmai hibákon — gyenge vi­lágítás, nem volt játékvezetői öltöző, a vonalak felfestése sem felelt meg az előírtaknak — kívül a legnagyobb bajt isméi * szurkolók egy kisebb csoportjának viselkedése, mi- tőbb, minősíthetetlen magatartása okozta. Először csak pa­pírcsíkokat. papírszeleteket dobáltak a jégre, majd a játék­vezetők összeszedtek 1 for ír. t 60 fillérnyi aprópénzt, 10 és 26 filléresekben. A zsűri — a játékvezetők kérésére három alkalommal is felhívta a „szurkolók” (?) figyelmét arra, hogy ha nem hagyják abba a dobálózást, lefújják a mérkőzést. Am, hiá­ba! Igaz, hogy a jégen parázs csatát vívott a két csapat, ám sportszerű körülmények között. A találkozó lefújásának pillanatáig (17 perc 08 másodperc) mindössze egyetlen, kettő- perces kiállítás történt. Az sem véletlen, hogy a félbeszakítást követően a jász­berényiek csapatkapitánya, a 175-szörös válogatott Havrán Péter, edzőjük, Kereső Csaba, a miskolciak részéről Varga Oszkár Ügyvezető elnök és Bíró Ignác edző kérte Moharos játékvezetőt: folytassák a mérkőzést, miután a lelátókat ki­ürítik ... A bírók nemet mondtak! Volt némi igazuk ... Sajnálatos módon sportpályáink lelátóin egyre inkább el­szaporodik az erőszak. Miskolcon van 10—15 suhanc, akik csak a balhé kedvéért járnak a jégkorong-mérkőzésekre, ök azok, akik nem törődnek azzal, hogy a csapatot, a sport­ágat „büntetik” minősíthetetlen viselkedésükkel. Ezekre sem­mi szükség a pályákon: Sem Miskolcon, sem pedig másütt. A rendőri szerveknek pedig minden eddiginél hatékonyab­bon, a ha kell, keményebben, határozottabban Kell ellenük fellépni! Mert ez valamennyiünk közös érdeke! (felföldi) Körkép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom