Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
1987-12-01 / 279. szám
A termelőket támogatja a Zöldért ♦ Egy a régi..1 Ferjáocz Attila volt a házigazda V ersenyautók parádéja Negyven levelet küldött el júniusban a B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat termelőszövetkezetek és gazdaságok címére. Ebben azt ajánlották tel, hogy partnerként hajlandók egyes gyümölcsfélék telepítésének anyagi támogatására is. A levélre 15 gazdaság válaszolt, s közülük jó néhánnyal már megállapodást is kötöttek. Ennek az egyezségnek az a lényege, hogy az érdekeltségi alap egy részének átadása fejében hosszú távú értékesítési szerződést köt a Zöldért a telepítésre vállalkozó gazdaságokkal. E kezdeményezés szerint tehát merőben új üzlet- és kereskedelempolitikát akar folytatni a Zöldért. R áski László igazgató ennek lényegét így foglalta össze: a laTöbb lesz a A Borsod Megyei Tejipari Vállalat szerződést kötött a debreceni társvállalattal, amelynek eredményeként 30 ezer literrel több féltartós féltartós tej tej érkezik majd az ünnepek , előtt a miskolci boltokba.* Remélhetőleg pótolva azt a hiányt, amelyet a gyorsan' megkedvelt termék időnkénti „eltűnése” okoz. TIT-beszámol ók A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Szervezete ma délután 2 órakor ülést tart a Kazinczy-klub- ban. A szervezet ügyvezető elnöksége előtt két helység, Fulókércs és Pálháza TIT- szervezetének, illetve helyi csoportjának vezetői: Pecsenye Gyula és Lőrincz László, valamint Szalontai Miklós számolnak be a községeikben folyó TIT-tevékenység- ről, az 1982—87. között el-'' ért eredményeikről és további feladataikról Az ülé-; sen a TIT Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szervezeté- /. nek feladatai is napirendre kerülnek. A zöldség- és gyümölcsellátásban megszűnt a Zöldért monopolhelyzete, de a téli szezonban tőlük vásárolunk a leg- * többet. Fontos ellátási feladataikon túl új üzleti és társulási-í formákat is keresnek. ' az üzleteikben és a piacokon, mert saját fogyasztásra sok minden megterem a kiskertekben és a telkeken. Éppen ezért az export, és az ipari feldolgozás az a terület, amelyben pénzt lát a vállalat. • CSAK A MINŐSÉGI ÁRU ÉRTÉK Ám a jobb színvonalú lakossági ellátáshoz, az exporthoz és a feldolgozáshoz is olyan zöldségek és gyümölcsök kellenek, amelyek megfelelnek a magasabb minőségi követelményeknek. Ennek érdekében akarják tehát a szerződéses kapcsolataikat felújítani, s újakat kötni. Üj és nagyhozamú, megfelelő termésbiztonságot garantáló fajták termesztése jöhet számításba. Felvették a kapcsolatot kutatóintézetekkel és kísérleti gazdaságokkal, s ezek javaslatait adják át a termelőpartnereknek. Piaci tapasztalatuk ugyanis az, hogy a kiváló minőségű termékek és az újdonságok mindig vevőre találnak. S már évek óta szorgalmazzák — eddig még átütő eredmény nélkül —, hogy a gazdaságoktól minőség szerint válogatott árut vásároljanak fel. Ezen a helyzeten fordítani szeretnének, mert a raktáraikban történő válogatás már csak ronthatja a minőséget, késleltetheti a szállí- tast. A jövőben még tovább differenciálják a felvásárlási árakat a minőség megkülönböztetésére. '! ■ • SZERZŐDÉSEK JÖVŐRE Nemcsak a Zöldért ajánlkozik partnernek, hogy ősz- v tönözze a gazdaságokat és’ az egyéni termelőket, hanem lehetőséget látnak abban iá, , hogy mások gazdasági tár- ._ sulásában ők is részt vegye- .. nek. Külföldi partnerekkel... folytatnak tárgyalásokat. Eszerint egy korszerű tech- nológiával működő, tőkés piacra termelő zöldség- és . gyümölcsfeldolgozó üzem , építését tervezik. A gyümöl-t . csők feldolgozása mellett 4 paradicsomban látják a leg- nagyobb üzletet. A vevőpart- .. ner által meghatározott fajtából többszáz vagonra valót , dolgozhatnának fel. A me; . gyénkben azonban jelenleg igen kevés szántóföldi para-... dicsőm terem. Pedig a felr dolgozóüzemet az itteni tér- ' mő-adottságokra alapozva . akarják tető alá hozni. Le-, hetőségük lenne ezen túL. nagy mennyiségű uborka, exportálására is, s ezt szír-,, tén a megyei hagyományok-^' ra építve akarják a gazdaságokkal közösen megvalósítani. A vállalat most készíti elő a jövő évi szerződéseket, s remélhetőleg a jó üzleti és partnerkapcsolati ajánlataikra a gazdaságok, a téeszek és a szakcsoportok köréből több vállalkozó is akad.- , ., • y; iÜtO. (oláh) íizEet Eenne a paradicsomban ifc ,.. s egy az új versenyautók közül. (Kerényi László felvételei) Ar- és belvízvédelmi szemle ;?■ a kártlnlfí Az Országos Vízügyi Hivatal és a vízügyi igazgatóságok szakemberei befejezték a szokásos őszi ár- és belvízvédelmi szemléiket. Ennek során ellenőrizték a folyók árvízvédelmi főműveit, a műtárgyakat cs az árvédelmi felkészültséget is. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén a Tisza, a Bodrog, a Hernád. a Sajó és a Heves megyei Tárná mentén összesen 580 kilométer hosszúságban vizsgálták meg az árvédelmi töltéseiket, az ezekbe épített zsilipeket, ellenőriztek 410 kilométer hosszúságú folyószakaszt, a szabályozási és a partvédőműveket, öt folyami vízlépcsőt, 55 víztározót, 600 kilométer hosszúságú belvízi főcsatornát, 25 szivattyútelepet, a nagypatakokat összesen 510 kilométeres hosszúságban, a vízszintszabályozó műtárgyakkal együtt, az öntöző főcsatornákat 110 kilométer hosszúságban, és három öntözőfűtőt. A helyszíni szemlék után megtartott értékelésen megállapították, hogy az év folyamán az árvédelmi töltéseknél elvégezték a szükséges javítási munkálatokat. Az árvédelmi főművek műszaki állapota maradéktalanul megfelel a védelmi követelményeknek, viszont az alárendeltebb létesítményeknél a biztonsággá] kevésbé összefüggő munkákkal anyagiak hiányában bizonyos mértékben elmaradtak. Az Észak-magyar - országi Vízügyi Igazgatóság területén Borsod, Heves és részben Szolnok megyében összesen 280 ezer hektárnyi területet védenek, amelyen több. mint 100 milliárd forint értékű nemzeti vagyon van. A minap megtartott belvíz- védelmi értékelésen — amint erről dr. Stéfán Márton igazgatóhelyettes, főmérnök tájékoztatott — az igazgatóság, a szakaszmérnökségek vezetői, szakemberei dr. Pados Imre, igazgató elnökletével áttekintették az igazgatóság belvízvédelmi helyzetét. Megállapították, hogy ez megfelel a védelmi igényeknek, anyagiak hiányában azonban lassúbb ütemű a fejlesztés. Az igazgatóság jégtörő- flottillájának felülvizsgálatát megtartották. A Jégvirág IX. és a X. Jelű, nagy teljesítményű jégtörőhajó meg részt vesz a kőszállításokban, a Jégvirág I. és II., valamint a Tárcái segédjégtorő már a kijelölt téli kikötőben tartózkodik. A szállítási munkálatok befejezése után a két nagy jégtörőhajó is készenléti szolgálatba kerül, Tiszalök térségébe. (oravecj A megszokott helyen, a Budapest Sportcsarnokban rendezték meg az elmúlt hétvégén a III. rjxagyar versenyautó-kiállítást. A látványos bemutatóan több mint ötven autó, húsznál több motor, s tucatnyi motorcsónak „kínálta magát” a BS küzdőterén. Rendkívüli volt a forgalom a kiállított autócsodáknál, a három nap alatt szinte lélegzethez sem engedték jutni a kiállítókat a kíváncsiskodók. A legnagyobb érdeklődés a kétszeres világbajnok Forma—1-es versenyző, Alain Prost kocsiját kísérte, de sok rajongót vonzott a Gerhard Bergerrel való találkozás lehetősége is. A hazai kiválóságok közül a házigazda, Ferjáncz Attila Camel Audi Quattro típusú kocsija mellett sokakat vonzott Kesjár Csaba Forma—3-as versenyautója, de kiállították Krasz- nai János Mercedes típusú kamionját is. Az ínyenceknek pedig a Funny Car kategóriába tartozó dragster jelentett látványosságot, amelyet a Ferihegyi repülőtéren ki is próbáltak, s a csodakocsi 400 méteren csaknem 400 kilométeres óránkénti sebességre gyorsult fel __ kossági forgalmazásban is van még lehetőség, hogy több és jobb minőségű zöldséget és gyümölcsöt kínáljanak. De azzal számolnak, hogy a mostaninál jelentősebb mennyiség már nem keil el Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Homolya Gizella a HNF városi bizottságán (Széchenyi út 70. sz.), 17 órától; Garamvölgyi Péter a 20. sz. Általános Iskolában (Elek Tamás u. 41. sz.), 18 órától; Szamosi János, a Tokaj szolgáltatóház I. emeleti HNF-klubbhelyisegében, 16 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kerényi József a Vár u. 5. sz. alatti párt- alapszer vezet ben, 17 órától; Kovács Lajosné és Gyöngyösi Dániel a Marx K. u. 94. sz. alatti pártalapszervezet- ben, 17 órától. Sáros a város Az elmúlt néhány esős napon is bárki tapasztalhatta: rettentően sáros város Miskolc. Hiába nagyvárosi a cégérünk, bizony itt az Avas alján elkelne mindennap a kalucsni — csakhogy ez a lábbeli már régen nem divat. Az illetékesek minden évben elmagyarázzák, hogy a sár fő forrása a sok építkezés. Tény, hogy építkezési területekben nem szenvedünk hiányt; azzá vált az egész belváros, a Széchenyi út, és a mellékutcák között is kevés akad, amelyeken legalább egy házat ne építenének, tataroznának. De azért ennyi nem elegendő magyarázat. Az avasi gimnázium igazgatónője mutatta nekünk az elmúlt napokban; átadták az építők az udvart, a frissen zöldülő fűvel, és rögtön aznap keresztülhajtott egy teherautó, széttúrva a zöld gyepet. Autómentővel kellett végül kiszabadítani a sár fogságából ... Általában jellemző, hogy kereszttil-kasul gázolunk át mindenen — különösen ha nem harminc, hanem százharminc lóerőnek parancsolunk. Hordjuk a sarat szerteszét a kerekeken — hiába létezik az írott, de soha be nem tartott szabály, hogy sárrázókat kell létesiteni minden építési területen. Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy se szeri, se száma azoknak a zöldterületeknek csúfolt kis fecniknek a járdák szélén, amelyekről mindenki tudja, hogy nem jók másra, csak sártermésre — mégis betervezik, megépítik, utána pedig átgázol rajtuk a nagyvárosi forgalom. Sáros a város — s pénzhiány, kedvezőtlen adottságok ide vagy oda, ez bizony nem válik dicsőségünkre. Hamás megoldás nincs: újra népszerűsíteni kell az elfeledett ka- lucsnil. tk-ó)
