Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-23 / 298. szám

A DH várospolitikai fóruma •« Osssesimuló tetők, eltüntetett tűs fal Egy ház újjászületik ■ Üvegtető as udvar felett ■ Tábla mögött rejtőzik a díszes rács ■ £// portálok9 régi stílusban Még jól emlékszem arra az öreg bácsira, aki lakóbizott­sági elnökként mindig lepecsételte azt a papírt, amellyel elmehettem az úttörőtáborba. Azt igazolta így, hogy nem volt súlyos fertőző betegségem. Hogy ő ezt honnan tudta? Ez számomra örök rejtély marad. A régi emlék azért ju­tott eszembe, mert mostanában sokan vitáznak azon, hogy vissza kellene állítani a lakónyilvántartási rendszert. Haj­danán ugyanis a lakóbizottságok hatósági jogkörrel, pe­cséttel rendelkeztek, és vezették a lakónyilvántartást. Mind­ezt nem is olyan régen egy belügyminiszteri rendelet eltö­rölte. Legutóbb még a Parlamentben is felvetette egy kép­viselő, hogy jó lenne megfontolni a lakónyilvántartási rend­szer visszaállítását, hiszen ma egy helyszínre érkező rendőr nehezen tudjuk kideríteni, kik is laknak voltaképp a ház­ban. jelenti — igaz, hogy a terv azt is tartalmazta, hogy átel- lenben új lakónegyed épült volna, több mint 200 lakás­sal. Városunk 1984-ben jóvá­hagyott általános rendezési terve ezt a változatot hagyta jóvá. Azonban azóta alapo­san megváltozott a helyzet. hogy módot kaonak az itt élők a házak bővítésére, kor­szerűsítésére. és ahol lehet, ott új építési területeket je­lölnek ki. Ez természetese« együtt jár a közművesített* ség fejlődésével is, amely bi­zony már nem kis változás a Martintelep régi és új la­kosai számára. Sok olyan ház van Miskol­con, amely mellett nap mint nap elballagunk, megszoktuk már hámló vakolatát, roz­zant lábazatát, toldozott-tol­dozott portáljait. Amikor az­után egy építész tervei nyo­mán a ház visszenyeri ere­deti arculatát, elcsodálko­zunk, hogy mennyi szépség maradt eddig rejtve sze­münk elől. Ez történik majd hamarosan a Széchenyi út 10. számú házzal is, amely­ben az Állami Biztosító Me­gyei Igazgatóságának irodái ▼annak. A Borsodterv pályázaton nyerte el az épületfelújításá­nak tervezői munkáját. Az Állami Biztosító úgy dön­tött, hogy az öreg ház felújí­tásával oldja meg helyiség­gondjait: idetelepül ugyanis a 2. számú fiókjuk is, amely most a Szeimere utca sarkán található. Mándoki József építész: — Ezt az épületet a 20-as. években emelték a Miskolc Takarékpénztár számára. A 30-as években már az Ad­ria biztosító társaság' műkö­dött benne. Azóta számtalan­ak A homlokzat mai állapotában csak keveset sejtet abból, hogy milyen lesz majd a fel­újítás után Kellett a hely az Y-hidnak r Mi lesz a MÁV-kolóniával? szói’ átalakították belülről. Építészetileg a legnagyobb feladatot az jelentette, hogy miként lehet ezt a termetes épülettömböt a környezeté­be illeszteni. A 20-as évek­ben ugyanis az volt a leg­főbb szempont, hogy minél nagyobb házat húzzanak fel a kisméretű tejekre. A szom­széd épületek azonban nem épültek meg, így ottmaradt a három oldalról csak tűz­falait mutató, a többi ház­hoz méreteiben abszolút nem illő épülettömb. A házat tehát csak a kör­nyezetével együtt lehetett tervezni. Végül is a hajdani tűzfalakon ablakok nyílnak majd, szakszóval „homlok- zatosodik” a ház. A tető át­alakításával sikerült azt is elérni, hogy alacsonyabbnak tűnjön az épület, a környe­ző udvarokról szemlélve. Az Állami Biztosító igé­nyeit úgy sikerült kielégíte­ni, hogy a földszinten, az udvar befedésével egy 200 négyzetméteres ügyfélfogadó irodát alakított ki az építész. A teljesen körbeépített, kút- kzferű BéTSő ‘udvart üvegtető fedi majd, így a belső füg­gőfolyosókon is nagykabát nélkül lehet majd átsétálni egyik irodából a másikba. Az építész javaslatot adott arra is, hogy a ház háta mö­gött hogyan épülhessen föl egy új lakóépület. Ügy ala­kította ki a két ház kapcso­latát, hogy a tetők „összesi­mulnak”: az Avas felől néz­ve szinte eltűnik a hajdani tűzfal. Hogy mennyire nem közömbös, mit látni majd az átépülő ház melletti udva­rokból. arra csak egy példa: a szomszédos Rákóczi-ház udvarában olasz kávézót, fagylaltozót kívánnak nyit­ni. Képzeljük csak el, mi­lyen lenne felénk magasodó tűzfal tövében ücsörögve kávézgatni... A Széchenyi úti homlokza­tot hajdan nagyon díszesre tervezték. Mándofci József: — Sőt azt is mondhatnám, hogy kicsit túldíszített for­mákban tobzódó, eklektikus homlokzatról van szó. A szí­nezéssel majd egy kicsit tompítunk a cifraságon. Az épület fő éke az a ková­csoltvas erkélyrács, ami ma még egy reklámtábla mögött rejtőzik. A kapu és az er­kély stílusában fog újjászü­letni a földszinti két üzlet portálja is. A míves öntvé­nyek alumíniumból készül­nek majd, de hatásukban olyanok lesznek mintha ko­vácsoltvas lenne anyaguk. * Az építési munkálatokat a mai elképzelések szerint jö­vő tavasszal kezdenék el. Ez a vállalkozás is beleillik a belvárosunk megújulásának terveibe. Hiszen arról van szó, hogy ha valahol akad vállalkozó egy öreg ház meg­fiatalítására, akkor mindez úgy történjen, hogy segítse környezetének megújulását is. (kiss) Buszok a Búza téren Sokan panaszolják, hogy több autóbusz-járat útvona­la — amelyek régebben a Búza térről indultak és oda érkeztek — újabban megvál­tozott. A városi tanács ülésén a 23-as autoousz ügyére vol­tak kíváncsiak a tanácsta­gok. A válaszban elhangzott: a járatok áthelyezésének az az oka, hogy kicsinek bizo­nyul most már a Búza tér. Nem fér meg itt a piac, a Volán-pályaudvar és az MKV-végállomás. Ezért va­lamelyiknek a területét ki­sebbre kellett szabni, és úgy találták, hogy a legkevesebb gondot a városi autóbusz- járatok áthelyezése okozza. Távlatban amúgy is egyre inkább a kereskedelemnek szeretnék visszaadni a Búza teret, csökkentve a most a tömegközlekedés számára át­adott területeket. Persze mindezeket a változásokat úgy kell végrehajtani, hogy az utazóközönségnek ez ne okozzon kényelmetlenséget. Nemcsak az Országgyűlésen a képviselőknek, hanem a tanácsülésen a tanácstagok­nak is joguk van interpellál­ni, azaz a választóik számá­ra fontos ügyekben választ, intézkedést kérni, az illeté­kesektől. Legutóbb például az építési tilalmak ügyében interpellált egy tanácstag. Lenkei Balázs, a 11-es körzet tanácstagja azt kér­dezte, hogy mikor oldják föl végre az építési tilalmat a Tiszai pályaudvar melletti MÁV-kolónia területén. Az itt élők ugyanis érthető módon mozdulni szeretnének, de az építési tilalom korlátozza őket lakásépítési, -szerzési terveik megvalósításában. A hivatalos válaszban az­zal indokolták az építési ti­lalom eddigi fenntartását, hogy erre a területre a Mar­tintelepet a város többi ré­szével összekötő Y-híd épí­tése miatt volt szükség. A tervek szerint ha megépülne az Y-híd, a MÁV-kolónia helyén autó­parkolóknak. közlekedési utaknak kellene helyet ta­lálni. Ez a MÁV-telep szanálását A MÁV módosította a Ti­szai pályaudvar rendezési tervét, és úgy tűnik, hogy az Y- híd sem épül meg egyhamar. Ezt a tényt az is jelzi, hogy az ittlevő egyik közúti felül­járót épp a közelmúltban újították fel, a másiknak pe­dig már kész a felújítási ter­ve. A MÁV is kérte azt, hogy tegyék lehetővé a MÁV-ko­lónia lakásainak eladását Ezért az általános rendezési terv rendszeres ..karbantartása'’ keretében jövőre felülvizs­gálják a kifogásolt építési tilalmat is. Minden valószínűség szerint új, részletes rendezési terv készül erre a területre. -Ja­nuárban kezdődik az a tár­gyalássorozat, amelyen részt vesznek a városépítők mellett a MÁV képviselői és termé­szetesen a választókat kép­viselő tanácstag is. Mindehhez megjegyzésként annyi kínálkozik, hogy a Martintelep közelebbi jövőjét nem a forradalmi változások jellemzik majd. Fejlesztése úgy valósulhat meg, A lakók listája * Marosán László Sellő című alkotását nemrégen helyez­ték el a Szentpéteri kapuban, a Katowice étterem szom­szédságában. A közelmúltban egyébként több képzőművésze­ti alkotással is gazdagodott a város: többek között az Avas­délen helyeztek el egy térplasztikát ás egy díszkutat. (Kerényi felv.) Vezetői fővári óóra A Miskolc Megyei Városi . Tanács mai, meghosszabbí­tott ügyfélfogadási napján «*. Juhász József vb-titkár l a hivatali helyiségében fo­gadóórát tart 14 és 17.30 óra között. Az ötlet első hallásra logikusnak tűnik, de gondoljunk csak bele: lehetne-e például kötelezni az OTP. vagy szövet­kezeti lakóközösségek vezetőit efféle nyilvántartási munká­ra? Aligha. No meg az se lenne jó, ha újra hatóságosdit játszhatnának a lakóbizottságok. Régen még a szénutalvá­nyok ügyintézésébe is beleszólhattak, gyártották az igazo­lásokat. Valljuk be őszintén, amit ma hivatalos iratként be kell szereznünk, az is túl sok. nem lenne jó tovább gyara­pítani számukat. A lakóbizottságokra ma nem ez a feladat vár. De mi legyen a nyilvántartással? A segítséget csak a kor­szerű technika jelentheti, a naprakész, termináljaival ezer­felé kinyújtózó számítógépes adatbázis. Persze az se lenne rossz, ha tudnánk, kikkel élünk együtt egy lépcsöházban. és lenne házmester, gondnok mindenütt, akinek ugyan nincs pecsétje, hatósági jogköre, csak éppen ismeri a lakókat... (kiss) Segélyek és tilalmak A jövő évben sok érdekes témát fog tárgyalni a Mis­kolc Városi Tanács testületé. A tervek szerint például fe­lülvizsgálnak építési tilal­makat. és módosítják a la­kás- és telekgazdálkodásról szóló tanácsrendeletet. Ösz- szel áttekintik a foglalkoz­tatása helyzet alakulását vá­rosunkban és tájékozódnak városunk és környékének közrendjéről és közbiztonsá­gáról is. Sokakat érdeklő napirend lesz a jövő év vé­gén az is. amikor a szociá­lis segélyek elosztásának gyakorlatáról, az ezt szabá­lyozó rendelkezések megva­lósításáról tárgyalnak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom