Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-28 / 277. szám
Bábszínházi bemutató Együtt is élhetünk velük Csipike, a gonosz törpe A* Erdélyben élő író, Fodor Sándor, a Napsugár című gyermeklap szerkesztője nálunk is ismert és kedvelt meséjét, a Csipike, a gonosz törpét vitte bábszinpadra a Miskolci Bábszínház Cziko- ra János vezette társulata; holnap ismét várják a gyerekközönséget. Csipike, aki kezdetben még nem gonosz, de már akkor is törpe, nyugodtan éldegél az erdőben, és meg van róla győződve, hogy az ott lakó állatkáknak igen nagy szükségük van rá. Ennek megfelelően „minőség- ellenőrzi” a méhek által készített rpézet, ébreszti a reggelt hozó kismadarat, óvja a buta vadmalacot a mérges gombától, irányítja a halak úszását, és így tovább ... Ám egy egyáltalán nem szép napon összeakad a csúf és rosszindulatú békával, aki megkérdőjelez^ Csipike ténykedésének értelmét. A törpe megsértődik, és próbára teszi az erdőt: vajon nélküle is rendben men- nek-e a dolgok? Nem nehéz kitalálni, hogy sajnos, igen. Amit Csipike nem tudott. azzal mi valamennyien tisztában vagyunk: nincs nélkülözhetetlen törpe. Hát ettől gonoszodik meg a kis manó, hogy azután a mese szabályai szerint végül megjavuljon, és hasznos tagja legyen az erdei közösségnek. Kedves humorú, szórakoztató mese a Csipike ..., tálán lehetne némileg cselek- ményesebb, mozgalmasabb, ★ A társulat vezetője, <pz előadás rendezője: Czikora János. (Fejér Ernő felvételei) fordulatosabb, de így is dicséret illeti a társulat tagját. Szabó Emesét, aki bábszínpadra „fordította” Fodor Sándor történetét. Ugyancsak házon belül készültek a bábok, a díszletek (ötletesek a megfordulni tudó facsoportok és a hasonlóképpen „működő” gomba), a zenét is a társulat egyik bábszínésze — Tóth Ervin — szerezte és játszotta magnószalagra, és egyáltalán: amatőr lelkesedéssel profi színvonalon megvalósított kollektív munkát végeztek Czikora János rendező irányításával a fiatalok. < Nagyon jó a szövegmondásuk, ügyesen mozgatják a bábokat. Hogy kik? A már említetteken kívül Kra- komperger Rita, Kovács Valéria, Takács Annamária és Ferenczi Tibor. Sz— Hétfőn Közművelődési egyesület alakul Legutóbb másfél hete adtunk hírt arról, hogy közművelődési egyesület alakul Miskolcon. Egyebek között azzal a céllal, hogy ápolja a város múltját, különösen művelődéstörténetét, elemezze, támogassa és összehangolja Miskolc hivatásos és műkedvelő irodalmi, képzőművészeti, színházi, zenei, mozgásművészeli műhelyeinek, csoportjainak tevékenységét. $ Csipike és a kismadár. Dávid!!! Jóska, Zsuzska, meg a Riska tehén Bihari Klára meséjének címe, amelyet a Kossuth adón vasárnap este negyed 7-kor Mihályi Győző, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mond el az ország gyerekeinek. A mesét ráadásnak is felfoghatnánk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Magyar Rádióban című sorozathoz, de tekintsük inkább ürügynek ahhoz, hogy egy hibaigazításnál több szóval kérjünk elnézést a Molnár Zsuzsa műhelyében című cikkünkben elkövetett eljárásért. Mert ott bizony nem a nyomda ördöge hibázott, hanem a lyukas, a nevekkel bizony gyengén álló emlékezet. Az még csak hagyján, hogy II. Lajos feleségét Máriáról Erzsébet-nap körül Erzsébetnek kereszteltük, de arra alig van mentség, hogy a Mihályi család legfiatalabb tagjának a nevét az egyik oldalon Dávidnak, a másikon Adómnak írtuk. És hogy mi köze van mindennek Mihályi Győző vasárnapi mesemondásához? Annyi bizonyosan, hogy a kis Dávid nagy élvezettel fogja hallgatni édesapja meséjét a rádióban, s én sem fogok Győző helyett Károlyt írni, bár Mihályi Károly is híres színész volt a század első harmadában, aki A mérgezett csizma és más vidám színészhistóriák címmel leírt néhány, a mienkhez hasonló esetet — olyan színházi történeteket, amelyek az elkövetett hibák nélkül rég feledésbe merültek volna. S miután most látom, mennyi megint a név ebben a nyúlfarknyi bocsánatkérésben, leírom azét is, aki a hibákat elkövette, s akinek egyetlen mentsége hogy elismeri: Gyöngyösi Gábor A Szemere Bertalan Köz- művelődési Egyesület keretet biztosít a lakossági öntevékenységnek, felhasználva a gazdálkodó egységek, szervezetek anyagi támogatását. November 19-i cikkünkben az állt, hogy hetven egyéni érdeklődő, és három intézmény fejezte ki abbéli szándékát, hogy részt kíván venni az egyesület munkájában. Azóta ez a két szám érvényét vesztette. Ahogy közeledett az alakuló ülés napja, úgy növekedett a jelentkezők száma. (Annak ellenére, hogy később is bárki bekapcsolódhat az egyesület tevékenységébe.) Jelenleg százhetven egyéni tagra számíthatnak, és huszonegy intézmény ajánlotta fel közreműködését. A felajánlás anyagiakban kifejezhető értéke összesen 500 ezer forint. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága támogatásával működő egyesület alakuló ülése hétfőn délután lesz. A már jelentkezetteket és azokat, akik éppen ezen a napon szeretnék kitölteni a jelentkezési űrlapot, fél ötre várják, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházába. Kolsis Nagy Margit szobrai A képzőművészeti alkotások piacán nem nagy keresettségnek örvendenek a szobrok. Vagy legalábbis a festmény és grafika kelendőségével nem versenyezhetnek. Ezzel szemben Európának ezen a táján is elszaporodtak az úgynevezett nippek, amelyek természetesen még akkor sem azonosak az egyedi alkotásokkal, ha sikerültek, és véletlenül valóban művész munkái. Egyszerűen annál az oknál fogva, hogy gyárban, szériában készülnek. A szobor — természetesen annak kisplasztikái változata — szerencsére kezd eljutni a lakásokba. A képzőművészeti alkotások forgalmazásával foglalkozó cégek, műkereskedések pedig egyre szívesebben árusítják a térbe helyezhető alkotásokat. Ilyen kisplasztikákkal telt meg a Képcsarnok miskolci, Szőnyi István-terme is, ahol Kotsis Nagy Margit alkotásait állították ki. A művésznő erdélyi származású, 1973-ban végezte a kolozsvári Képzőművészeti Akadémiát és mintegy tíz esztendeje él Szegeden. A kisplasztikával itt kezdett el foglalkozni, de műveiben természetszerűen még erdélyi élményvilága is jócskán tükröződik. Szobrait — többségük bronz és égetett agyag — a gondos kidolgozottság, s a választott témáknak megfelelő drámaiság jellemzi. Ezt nemcsak az alakok megformálása, az anyagba merevített embercsoportok drámai elhelyezése hozza létre, de az az érzelemgazdagság is. ami egyes szobrainak rendkívül aprólékosan és kifejezően megmintázott arcán tükröződik. Kisplasztikánál szokatlan ez a karakteresség, miként az is, hogy a művekben a lekicsinyített méretek ellenére sorshelyzetekre ismerjünk rá. Kotsis Nagy Margit szobrai anyagba merevült — a szobrászat formanyelvén elmondott történetek. Belemagyaráznunk a szobraiba semmit nem kell, önmagukért helytálló, leírható mondanivalót hordoznak, egy megélt, megszenvedett világról, amelyben a szépség keresése és az élet terhe kézenfogva jár. Az anyag kifinomult kezelése, a formák könnyedsége és a tartalom gondolatgazdag súlya bizonyára annak is tulajdonítható, hogy Kotsis Nagy Margit már az akadémián is sokat foglalkozott az üveggel, mint plasztikai formák létrehozására alkalmas anyaggal. Az üveg könnyedsége, finomsága, törékenysége, szoo- rainak jelenlegi anyagán formai jellegként van jelen, s ez alkotásainak míves hatást kölcsönöz. A kidolgi — zoitság, a gondos részletezettség igen jó benyomást tesz a szemlélőre, ami alkalmassá teszi ezeket a munkákat arra is, hogy ne csak kiállításokon csodáljuk meg őket, de esetleg lakásunkban, együtt is éljünk velük. Kotsis Nagy Margit szobrai a Szőnyi István-terem- ben megvásárolhatók. Gy. G. ♦ Kotsis Nagy Margit kisplasztikáin jelentős szerepet játszik a drámaiság, ami a szobrok minden részletéből sugárzik. Több lett többlet Az apránként félretett jövő: ez a HUNGÁRIA ÉLETJÁRADÉK-KÖTVÉNY. A jövő évben is biztos ez a jövő. Az 1987. december 31-ig kibocsátott kötvények kamata emelkedik Partnerünk visszavásárlás esetén 1988-ban 7 SZÁZALÉK HELYETT 10 SZÁZALÉK KAMATOT KAP. Ha a kötvényt járadékra váltja át, akkor 12 SZÁZALÉK HELYETT 17 SZÁZALÉK az 1988. évi kamat mértéke. FONTOS I A kifizetett összegek adómentesek! GONQOSKODUNK, TEHAT VAGYUNK. FSBIZTOSÍT® yj/ wmmmmmmmm
