Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-25 / 274. szám
As igényesség jellemzi Encset Uj vezetési modell a miskolci színházban illést tartott a megyei tanács vb A végrehajtó bizottság gratulált Encs város tanácsának az eredményekhez, s további sikerekhez kívánt hasonlóan dinamikus fejlődést. A megyei tanács vb a továbbiakban indítványokat és javaslatokat vitatott meg. Egyebek között elfogadta a területfejlesztési és -szervezési alap jövő évi felhasználásáról szóló előterjesztést, s döntött a tanácsi környezetvédelmi alapból támogatást kérő vállalatok pályázatairól. Jelentést hagyott jóvá a testület a Miskolci Nemzeti Színház szakmai és gazdasági gondjainak megoldásával kapcsolatos intézkedésekig1, ezen belül a színházi vezetés korszerűsítéséről, az új műsor- struktúráról és a zenés tagozat kialakításáról. A színház fejlesztésével' kapcsolatban elfogadta a Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. döntését a színház vezetési modelljének módosításáról. A továbbiakban a művészeti vezető főrendezőként irányítja a prózai tagozatot, a zenei terület irányítását pedig egy, vele azonos jogkörű, másik főrendező végzi majd. A két főrendező és a gazdasági igazgató az első számú vezető, vagyis a színház igazgatójának a hatáskörébe kerül. Megújítják a műsort szerkezetet és növelik a bemutatók számát is: az új műsorstruktúra szerint; szíír- házunkban évadonként hét bemutató lesz. s ebből három a zenés produkció. Az ehhez szükséges többletköltséget a megyei tanács biztosítja majd. A végrehajtó bizottság ez alkalommal tárgyalta meg a Megyei Kórház-rendelőintézet vezetésének korszerűsítésére előterjesztett javaslatot is. Eszerint tizenhárom tagú, egyetértési és véleményezési joggal felruházott igazgatói tanács létrehozását javasolta az egészségügyi osztályvezető, amelynek tagjait egyéves időtartamra _ a vb kérte volna fel. A testület a javaslatot nem fogadta el. Ügy döntött, hogy a vezetés korszerűsítésének elképzeléseit dolgozza ki a kórház kollektívája, s ezt a koncepciót terjesszék fél év múlva a vb elé. Éppen 136 literes A gönci hordó Hazánkban agyán sokfelé készítenek hordót, ennek a mesterségnek a neve mégis egy északkeleti településünk nevével fonódott össze. A gönci hordó világszerte ismeretes — minősége és űrtartalma szerint. Hogy miért éppen Göncön virágzott fel a hordókészítés mestersége? Csak rá kell tekinteni a térképre, és tüstént mindent megértünk. Nagyon közel terülnek el hozzá Tokaj-Hegyalja szőlőinek óriási táblái, ahol a pompás furmintok, hárslevelűk, sárga muskotályok megteremnek, és ugyancsak nincsenek messze onnan azok az erdőségek, amelyek a fát adják. Valamennyi itt készült fa- edenynek 136 literesnek kell lennie! A história során ez az űrméret alakult ki, s az az örmény borkereskedő, aki Tokaj aranyos nedűjét mondjuk Tolcsván meglétté, egészen biztos lehetett benne, hogy hány liter búfelejtőért kérhet márkát vagy guldent valahol Nyugat- Európában. Csak újabban enyhült meg a szabvány: a sorozatgyártás keretében készülő hordók közül még - äz is megkapja a gönci nevét, amelyik 125, avagy 130—135 literesre sikeredett. Göncön járva-kelve hallhatjuk, hogy itt is, ott ,j.s vígan cseng az abroncsoző kalapács, számos portán formázzák a dongákat: a ,.á- dár- vagy pintérmesterség ebben a hegyaljai községben máig virul. A hordócsinálás szakemberei szívesen elmesélik, hogy miért éppen akkora a gönci hordó, amekkora. Nos, ezt a nagyságot még viszonylag könnyen lehet emelgetni, és a szűk pincék odúiba is éppen befér. $ Abroncsot igazít az idős mester + Kori-suli (Fejér Ernő felvétele) Ha már ilyen családias névvel illetnek egy gazdasági egységet, hogy leányvállalat, akkor mondhatjuk nyugodtan azt is, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat leányának jövő év január 1-jén húga születik. Bár a születési időponton lehet vitatkozni, mert az illetékes szervek már régebben, a vállalati tanács pedig a napokban hagyta jóvá az alapítást. Az új leányvállalat azonban a jövő évben kezdi meg a munkát. Az első leányvállalat, a „nővér” a gyermekélelmezésre specializálódott. A Juven- tust azért hozták létre elsősorban, mert ezt a cégen belül jól elkülöníthető tevékenységet, a gyermekélelmezést, szeretnék jobban csinálni, az eddiginél világosabb, egyértelműbb gazdasági környezetbe helyezve. A leányvállalati forma számos előnnyel jár az anyavállalatnak — és jó az ügyfeleknek. azaz a gyerekeknek és a szülőknek is. Hiszen aki a leányvállalatnál dolgozik, közvetlenebbül érdekelt, érintett abban, hogy munkáját jó minőségben végezze. # KARBANTART, SZOLGÁLTAT A második leányvállalatot egészen más körülmények hívták életre. Számára a műszaki területet jelölték meg az alapítók. Balazs Bertalantól, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgató- helyettesétől megtudtuk, hogy ezt a lépést a közelmúltban lezajlott szakmai változások indokolták. Arról van szó, hogy a szerződéses rendszer elterjedésével egyre kevesebben vették igénybe a vállalat jól kiépített műszaki karbantartó, szolgáltató háttéregységét. A szerződéses üzemeltető ugyanis maga döntheti el, kivel szállíttat, javíttat, kinek a szolgáltatásait veszi igénybe. És épp a szerződéses vállalkozás egyik alapTanácstagvk tojadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Fényes Tibor, a Szikra mozi tanácstermében (Marx K. u. 49. sz.) 16 órától; Gajdos Rezső a Szikra mozi HNF-helviségében (Marx K. u. 49. sz.), 16 órától. Pénteken taytja tanácsta : fogadóóráját dr. Csútor Tivadar, az 1/2. Sz. Pártalap- szervezetében (Baross G. u. 18. sz.) 16 órától. vető jellemvonása, hogy ezt igyekeznek a lehető legolcsóbban, családi, baráti kapcsolatok útján intézni, ha úgy tetszik, a hivatalosan nehezen megoldható hoci- nesze alapon. • „TÖBB LÁBON” BIZTOSABB Marad tehát kihasználatlanul műszaki telep, amit azonban nagyon sok mindenre alkalmassá lehet tenni. Olyan jogosítványt adnak az alapítók a leányvállalati gárda kezébe, amely teret enged a legkülönfélébb ötleteknek. Nemcsak a cégnek, hanem bárki másnak szolgáltathatnak, vállalhatnak szerelési, javítási, szállítási, építési munkát. Még arról is szó van, hogy esetleg termékeket is előállítanának az üzemben — hiszen ha ez sikerül, valóban nevezhetjük ennek is. Csodát nem várnak az alapítók a leányvállalat startjánál, hiszen idő kell ahhoz, hogy a teljesen új területekre betörjenek, eredményt is hozzon a teljes átalakítás. Egy azonban bizonyos: amikor az eladás helyett inkább a leányvállalat alapításának az ötletét fogadták el a vendéglátósok ezt azzal a bizakodással tették, hogy lehet így is hasznot termelni. Nem kell ahhoz különösebben szakértőnek lenni, hogy lássuk: nehéz idők következnek a vendéglátásban. Hiszen kevesebb pénzünk iesz vendéglőbe járni, a vendéglátósok költségei pedig emelkedni fognak. Ilyen helyzetben sokat segíthet, ha egy cég a már közhellyé koptatott kifejezéssel élve „több lábra” áll, több gazdasági ágazatban próbál nyereséget teremteni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben a vendéglátó vállalatok, így a miskolci is még tovább fog keresni a piacon, és a hagyományos vendéglátós mellett megragad majd minden olyan üzleti lehetőséget, ami sikerrel kecsegtet. Többek között azért is, hogy ne kelljen bezárniuk az éttermeket, vendéglőket. (kiss) A Borsod-Abaűj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtti ülésén megelégedéssel összegezte az Encs Városi Tanács választott tisztségviselőinek és testületéinek, valamint szakigazgatási szerveinek munkáját elemző komplex vizsgálat megállapításait. Különösen nagyra értékelték. hogy Encs — noha megyénk egyik legkiterjedtebb, egybefüggő, gazdaságilag elmaradott területének központjában helyezkedik el — várossá válása óta, dinamikusabb fejlődést mutat. A városi tanács eredményesen oldotta meg feladatait, s reálisak a jövőre vonatkozó elképzelések is. önkormányzati funkciója felerősödött, a terület felelős gazdájaként működik, munkáját igényesség, demokratikus nyitottság jellemzi. Ennek tudható be, hogy a lakosság, kiemelkedő — országos szinten is elismert — társadalmi munkával vesz részt a város építésében, szépítésében. A VII. ötéves tervben meghatározott célok közül több már sikerrel megvalósult: Encsen átadták rendeltetésének a 8 tantermes általános iskolát, felépült 24 tanácsi bérlakás, működőképes az épülő tanuszoda vízellátását garantáló termálkút, s befejeződött a szennyvízderítő bővítése. Épül a telefonközpont is, amit egy 10 munkahelyes szakrendelő létesítése követ. Értékes támogatást nyújt ugyanakkor a városi tanács a munkahelyteremtő fejlesztésekhez: a törpe húsüzem és a baromfifeldolgozó létesítéséhez, valamint az áruházbővítéshez is, amelyek a térség foglalkoztatási feszültségeinek oldását szolgálják majd. Nyilván a Kedves Olvasó is jól ismeri azt a kínos helyzetet, amikor — utunkat lerövidítendő — tilos helyen vágunk át egy forgalmas utcán, és éppen a túloldalon álló rendőrök karjaiba futunk, vagy az utolsó pillanatban észrevéve őket, önkéntelenül is apró alkalmi egyfelvoná- sost adunk elő, mely arról hivatott meggyőzni a rend éber őreit, hogy mi tulajdonképpen nem is akartunk átkelni a tilosban... Mindannyiszor megfogadjuk persze, hogy soha többé, de a sietség nagy úr: én is nekivágtam ismét. Néhány nagyképű bunkó rámdudált, azt hiszik ezek. hogy ha nekik autójuk van, akkor nekem mindjárt be kell tartani a KRESZ-t ? Már majdnem elértem a biztonságot jelentő járdát, mikor a tömegben felvillant egy egyenruha, hopp, lehajolva továbbfutottam, fedezékül használva egy cammogó autói. Jól van, szerencsére csak rémeket láttam, összekevertem egy jámbor tűzoltót a posztoló rendőrrel. Megkönynyebbülten átugrottam két díszbokrot és egy lánckorlátot, mely mögött ott állt a balvégzet két rendőr formájában. Ebből helyszíni bírság lesz, gondoltam, de tévedtem. A bírságot megelőzően el kellett ugyanis hagynom a helyszínt, majd visszatérnem, a százasokra váltott ezresemmel, melyből vásároltam tőlük két kis hosszúkás cédulát, daiabonként száz forintért. A helyzet közben egyre melegebb lett: az alacsonyabbik végigolvasta a személyimet, melyről kiderült, hogy teljesen lejárt. Gyanakodva nézegették az igazolványképemet, mely — velem ellentétben — valóban bajuszosnak tűnt. Hál’ istennek sikerült lekaparnom a képről a rátapadt dohánymorzsát, különben növeszthettem volna a helyszínen bajuszt. Mindezek betetőzéseképpen persorozatomat tisztes távolból végignézte Béla, és úgy röhögött, hogy a könnye folyt. Ö az a j Béla, aki négy évig ; üli mögöttem a gim- \ náziumban, és hol I rajzszöget tett alám, hol viszketöport szórt a tornanadrágomba. Ennek ellenére nem haragudott rám any- nyi év távlatából, hanem barátian invitált, menjünk visz- sza az aluljárón, nem bánom meg, jól fogok szórakozni. Kiderült, hogy Béla barátom rendszeresen itt töltötte a szabadidejét, átröhögve a délutánt a hozzám hasonló palimadarakon. Igaza lett Bélának — drága, öreg cimbora — én még életemben eny- nyit nem nevettem. Az volt a legszebb, ha a delikvens az utolsó pillanatban vette észre a rendőröket, mielőtt lelépett volna a járdáról. Egy öregúr úgy torpant meg féllábon ugrálva, mint a súly- lökők, csak ö nem a súlygolyó, hanem elröppenő szatyra után bámult. Jó erőben lévő nagymama a rendörökre sandítva, teljesen vétlen unokájának kevert le egyet, aki olyannyira nem akart átkelni, hogy már az út széléig vonszolni kellett, mint egy szánkói. Ez a bohókás Béla megtanult direkt szájmozgásról olvasni, így azt is tudta közvetíteni, mit mondanak azok, akik már átkeltek a tilosban, s próbálják kimagyarázni magukat. Volt titkos nemzetközi futár, akit ha visszatartanak, megtorpan az emberiség fejlődése. Volt álruhás belügyminisztériumi ellenőr, aki csak a járőrök éberségét ellenőrzi, volt olyan, aki esküdözött, tényleg a tévében hallotta, hogy október 1-től direkt ott kell átkelni, ahol nincs zebra, mert nagyon drága a zebrafesték. A remek szórakozás közepette Béla hívta fel a figyelmemet az idő múlására: azt mondta, ilyenkor már csökken a forgalom, semmi érdekes nem várható. Viszont a rendőrök hazamentek, úgyhogy most már mi is nyugodtan átballagha- tunk csak úgy torony iránt. Néhány lépés az úttesten, s rendőrsíp harsant. Most megjártuk, fordultam Bélához, aki azonban nem volt mellettem. Ott állt az út szélén, és úgy röhögött, hogy csurgóit a könnye. Kiss József Utcaszínház Mire jó a műszaki telep? 1 miskolci vendéglátó ni leánya
