Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-03 / 256. szám
készletet kell tartani. Az Észak-Magyarországnál a fényképezés útján készülő oldalakat nem lehet töredezett betűkből szedni, de a Déli Hírlapnál, és az üzemi lapoknál sem. Ezért a betűk folyamatos pótlására van szükség ... Bizony, ez nagy gond. naponta erélyes viták forrása. Mint a klisékészítés savas maratással, amely környezetvédelmi gondokat okoz. A fáradt savat nem engedhetjük a csatornába. — Milyen eljárás a fotópolimer? — Vannak nyomdák, ahol alkalmazzák, például megyei lapnál a szegediek. Ez a nyomtatási forma egy közbeeső eljárás a magasnyomás és az ofszet között. A nyomóformát ólom helyett műanyagból készítik az ofszetlapokéhoz hasonló fotóeljárással. Ez is magasnyomás, de a betűképek tisztábbak a hagyományos magasnyomásnál, viszont a fényképek minősége sajnos, messze elmarad az ofszetnyomású fényképek minőségétől. S ami még ide tartozik: a forma- előkészítés majdnem olyan drága, mint az ofszetlapoknál. Ha alkalmazni kívánnánk a fotópolimer eljárást, a jelenlegi magasnyomó gépeinket két-hárommillió forint értékben fel kellene újítani. — Ez nem éppen szívderítő perspektíva... — Ne ragadjuk ki ezeket a gondokat az összképből. A mostani vezetés az állandóan javításra szoruló gépekkel korszerűtlen nyomdát örökölt. A megyei tanács segítségével, tanácsi vállalatként, és a magunk erejét is hozzáadva, pénzügyi lehetőségeinktől függően, 1982-től lassú rekonstrukciót folytatunk. Aki most lemegy az üzembe, sok új gépet lát. Ám ezért az elkésett rekonstrukcióért nagy árat fizettünk. Dolgozóink bérezése elmaradt az országos nyomdászátlagtól, és ahogy nehezedtek ránk a bérezési gondok, sck szakember elment, itthagyta a vállalatot. A kis tsz-nyomdákban mindenhol azok a szakemberek dolgoznak, akik nálunk tanultak, de tudásukat nem itt kamatoztatják. A kisüzemek átmenetileg többet tudnak fizetni dolgozóiknak. — Sokfélék a gondok, é» valahol mind anyagi természetű. Ha nincs elegendő pénz, akkor csak átmeneti megoldásokra telik, és ez a körülmény megköti a gondolatot, a fantáziát, a megoldások fékezett hatásúak. Azt hiszem, erre legtöbb példa az újságnyomó rotációsgép sorsa. — Az elavult magasnyomású rotációsgép már nem győzte a hajszát: éjszakánként kinyomni 105 ezer Észak-Magyarországot, nappal 17—18 ezer Déli Hírlapot és az összes üzemi lapot .. A szükség kényszere alatt beállítottuk az egy- nyomóműves ofszet rotációsgépet, amely továbbra is magában hordja a bizonytalanságot ... Mi van, ha meghibásodik? Végleges megoldást az jelentene, ha még egy rotációsgépit tudnánk vásárolni. Jelenleg létezik egv viszonylag olcsó NDK- gép, körülbelül 30 millió forint az ára. Előnye ennek a gépnek, hogy egy produkcióban keil nyomólemezt felszerelni. rá, ezért a mostanihoz képest szinte fele költséggel lehet rajta újságot nyomni. Egy ilyen ofszeU rotációs gépre a Déli Hírlapot is rá lehetne vinni, s azt hiszem, ez a jövő útja. — Miért ilyen óvatos az ígéretekben? — Nálunk az újságkés rictes nem tartozik a gazdaságos nyomdai tevékenységek közé. Vannak országok, ahol egy anyagi érdekeltségen belül készül a lap, ám nálunk a nyomda is maga keresi meg a kenyerét, a lapkiadók is, és a posta is.. Á lapkészítésen kívüli ' tevékenységünkkel nekünk most megoldhatatlannak látszó bajunk nincs. Amik vannak, azok természetes mindennapi gondok. Ám a lapkészítést, annak folyamatait, úgy gondoljuk, érdemes lenne áttekinteni magasabb szinten is. Hisszük, hogy az újságcsi-. nálás feltételeinek megteremtése nemcsak nyomda^ feladat. Takács József 41 Készül a Lada Szamara a Volgái Autógyár szerelőszalagján Bezárt a Júnó Szálló étterme a hét végén. Ezzel kezdetét vette a szállodakomplexum mintegy 35 millió forintba kerülő felújítása Herszényi Imre étterem- vezető mondotta: úgy szervezik a rekonstrukciós munkákat, hogy ez ne zavarja a szál ló vend égeket. Az immár 15 esztendős épület megérett a felújításra. Megújítják a közművezetéket, korszerűsítik a konyhát, és részben kicserélik a szobák bútorait. Amíg az étterem zárva van — mintegy hat hétig —, addig a földszinti sörözőben étkeztetik a vendégeket. A mostani felújítást a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat fővállalkozásban végzi. Már elkészült a presz- szórész felújítási terve is, az étterem után ott folytatják a rekonstrukciót. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Miért nem baleset a munkahelyi infarktus? A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójában október 26-án rendezett fórumműsorban — amelyben Borsod neves orvosspecialistái válaszoltak egészségügyi kérdésekre — sok hallgató tett fel kérdést szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Ezek közül — idő híján — az alábbi kimaradt. • Miért nem számit mim- kahclyi balesetnek a munka közben hekövetkező szívinfarktus? Miért nem egészítik ki a táppénzt ekkor százszázalékosra, epoen úgy, mint a munkahelyen elszenvedett bármilyen törés esetén? — a kérdésre Kiss Ferenc miskolci hallgató kérte a választ, amelyet dr. Zeltner Györgytől, a megyei kórház I. sz. belgyógyászati osztályának vezető főorvosától kaptunk meg. — A kérdés nagyon izgalmas, aktuális, s van benne némi jogos mag is. Az infarktusok egyik kiváltó tényezője ugyanis a stressz, ami lehet munkahelyi is. Csakhogy az infarktusnak több rizikótényezője van, s ezek közül csupán az egyik a stressz. Közismert viszont, hogy egyetlen rizikófaktor nem képes ilyen módon legyűrni a szervezetet. Ha valakinek csupán a munkahelyén adódik bármilyen éles konfliktusa, egyébként azonban minden más szempontból kiegyensúlyozott az élete, s nincsenek káros szokásai sem, amelyek szív- és érrendszeri oetegséggel fenyegetnek, fiziológiásán meg tud birkózni az egyetlen stresszhelyzettel. Minthogy azonban a civilizáció fejlődése mindannyiunk számára számtalan stresszhelyzetet teremt — nemcsak a munkahelyen, hanem az élet minden területén — igencsak nehéz volna kiválogatni bárkinél, hogy éppen melyik szituáció játszott közre az infarktusa kialakulásánál. A rizikótényezők között ráadásul a stresszen kívül ott van a dohányzás, a zsíros táplálkozás, a mozgásszegénység, más. Nem lehet tehát kimondani egyetlen esetben sem, hogv csakis és kizárólag munkahelyi ártalom idézte volna elő a betegséget. A szívinfarktusnál — éppen, mert több kockázati tényező hozza össze — minden esetben ki lehet mutatni az egyén felelősségét. Nem véletlenül fogalmaz úgy egészségmegőrző nemzeti programtervezetünk, hogy az állampolgárok kötelesek óvni saját egészségüket. Ezt végre ki kell mondani nálunk is. Ahogyan kimondták jó néhány nyugati országban, ahol már korábban jelentősen megszaporodott a szívinfarktusos betegek száma, s ahol az átfogó egészségvédő programok következetes megvalósulása eredményeképpen jelentős mértékben zuhant a statisztikai mutató. Ez arra utal, hogy társadalmi méretű a probléma. Tehát csakis társadalmi méretű programmal lehet kivédeni a veszélyeztető tényezőket. Ha valahol igaz, az infarktusnál feltétlenül az, hogy megelőzése elsősorban az egyénen múlik. Az egyén tud a legtöbbet tenni azért, hogy ne táplálkozzék zsírosán, ne dohányozzon, egyáltalán kerülje az egészségtelen életmódot. Éppen ezért aligha valószínű, hogy valaha is csak a munkahelyet lehetne okolni, s munkahelyi balesetként lehetne elismerni a munkahelyen elszenvedett infarktust. Kikelt i rozs és az arpa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt héten hullott, több mint 20 millimé- ternyi csapadék javított a talaj állapotán, kedvezőbbé tette az elvetett magok csi- rázását. Az őszi kalászosok közül a rozs és az árpa kikelt, és az őszi búza vetésterületének felén is sorol már a növény. A megyében tegnap befejezték az ősziek talajának előkészítését, és a tavaszi vetésű növények talajának is csaknem a felét felszántották. A borsodi almáskertekben már csak néhány napig tart a gyümölcs szedése. Az alma exportja folyamatos: eddig több mint 13 ezer tonna almát küldtek külföldre. Vezetői fogadóóra Miskolc Megyei Város Tanácsa szerdai, meghosszabbított ügyfélfogadási napián Gápelné Tóth Rózsa tanácselnök-helyettes hivatali helviségében fogadóórát tart, 14 és 18.30 óra között. Az ember nem is hinné, hányféle termék készül a Borsodi Nyomda falai között. Készítenek plakátot, ügyviteli nyomtatványt, térképeket, ciga- retiacímkéket, és az utóbbi időben igen sok könyvet is nyomtatnak. TJt készítik ofszet, eljárással az Észak-Magyarországot, és a hagyományos magasnyomással a Déli Hírlapot. A hetente megjelenő Diósgyőri .Munkást, a Borsodi Bányászt, az Ózdi Vasast, a Borsodi Vegyészt, a Leninvá- rosi Krónikát, a Napjaink című irodalmi folyóiratot, a negyedévenként könyvalakban megjelenő Borsodi Szemlét, a Borsodi Művelődést, tanév ide-, jén a kéthetente megjelenő A Mi Egyetemünk című lapot és még kéttucatnyi apróbb üzemi híradót. A Miskolcon működő Borsodi Nyomdának három vidéki telepe is van a megyében: Sárospatakon, Szerencsen és ózdon. Ezek a kis nyomdák igen jó szolgálatot tesznek a maguk területén. A környéküket ellátják nyomtatványokkal, lakossági szolgáltatást végeznek: esküvői meghívók, névkártyák, egyéb. Szerencsen készítik például a gumibélyegzöket. A sokszínűség ellentmondásos is. A legkorszerűbb technika éppúgy jelen van, mint a legrégebbi. Horváth Ferenccel, a nyomda főmérnökével arról beszélgettünk: belátható időn belül van-e remény arra, hogy az újság- készítés területén minőségileg megváltoznak a nyomdai körülmények ? Egyáltalán milyen alternatívák lehetségesek? — Háromféle nyomtatási forma jöhet szóba. A jelenlegi magasnyomás, az ehhez hasonló fotópolimer, és az ofszefcnyomás. — Talán vegyük sorba — A jelenleg alkalmazott magasnyoinás a leggyorsabb, és a legolcsóbb nyomtatási forma. Csakhogy a gépeink fölött már eljárt az idő, és ezeket nem érdemes felújítani, sőt, a cseréjük sem jöhet szóba, mert ilyen gépeket már nem gyártanak. — Ahogy a körülményeket ismerem, a lapkészítésnél ez csak az egyik gond a sok közül. A kézi szedésü betűkészletek, melyek a címeket adják, sok figyelmet kívánnak. — A magasnyomású nyomóforma készítésénél száz atmoszféra fölötti nyomással préselik meg a betűket, ezért a szélek letöredeznek. Most, hogy ugyanebben a nyomdában létezik ofszetnyomás és magasnyomás, kétféle betűik A Szamara, amely teljesen új irányt képvisel a szovjet autógyártásban. Ez a konstrukció a legkorszerűbb nyugati autókra jellemző teljesítménnyel bír. Miskolci szerelő Togliattiban Várják az első Szamarát Hamarosan megjelennek a Szamarak a hazai utakon is. Ez egy teljesen új konstrukció, aki már közelebbről is megtekinthette, tanúsíthatja, ez a szovjet autótípus eltér a Ladáktól. Ezért utazott Főzy György, a miskolci Autójavító Kisvállalat csoportvezetője Togliattiba, hogy a helyszínen ismerkedjék ezzel az új autótípussal. Immár csaknem 17 esztendeje dolgozik a Fiatsoron, ez idő alatt jó néhány ezer Zsigulit, majd Ladát javított. Mit látott a volgai autógyárban, s hogyan mutatták be a Szamarát a magyar szerelőknek? — kérdeztük Főzy Györgytől. — Ami a legszembetűnőbb volt, Togliattiban még mindig gyártják az 1200-as, valamint a régebbi típusú 1500-as, oldalléces kocsikat. S közben egyre nagyobb számban kerül le a futószalagról a legújabb Szamara típus. Volt alkalmunk ezzel közelebbről is megismerkedni. Ami lényeges: elsőkerék-meghajtású, nagyon szép formájú. Megfigyelhettem, hogy kétpercenként gördül le egy autó a gyártósorról. Érdekes volt, hogy sok jobbkormányos Ladát is láthattunk: ami azt bizonyítja, hogy Angliában is van piaca. A Miskolci Autójavító Vállalat szerelője az Autóexport költségén ismerkedett a Szamara javítási tudnivalóival. A gyár konstruktőrei alaposan feltérképezték számukra ezt a kocsit. Minden részletre kiterjedően magyarázták el, mire ügyeljenek a javításakor. Mint tapasztalták, a konstrukció már mentes az autógyártás kezdeti gyermekbetegségeitől. Nyugati autógyárak laboratóriumaiban vetették nyúzópróba alá az első példányokat. Az ott szerzett tapasztalatok alapján sikerült minimálisra csökkenteni a hibalehetősé- ket. Főzy György az ott eltöltött két hét alatt rengeteget jegyzeeltt, s mire az első miskolci Szamara-tulaj- donos beérkezik a szervizbe, már az összes munkatárs tudja majd az ezzel kapcsolatos szerelési tudnivalókat. Sz. I. A lapkészilik mieíysben Beszélgetés a Borsodi Nyomda főmérnökével id vendégek zavarása nélkül Fiiílii a Inná Szál
