Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-13 / 238. szám
A miskolciak kérdezték . A Petőfi teret most igazán térré szeretnék formálni Újra a Petőfi térről Kisvárosias hangulatban Nem is olyan régen írtunk a Petőfi tér környékének sorsáról. Ügy látszik azonban, ez a kérdés még mindig foglalkoztatja a városlakókat. Sokan azt kifogásolják, hogy a Petőfi tér mellett beépül minden talpalatnyi terület, park helyett vállalati telep, lakások lesznek. A városi tanács főépítésze szerint azzal, hogy a Jókai utca mellett egy hagyományos, zárt beépítést váltott fel a iakóteiep, eleve a zöldfelületek javára módosult a területi mérleg. Sajnos ez a változás azzal a hátránnyal is járt, hogy a Petőfi tér megszűnt tér lenni: eltűntek mellőle a teret határoló házak. Most olyan épületet terveznek a Petőfi tér lakótelep felőli oldalára, amely a korábban lebontott házak szerepét veszi át, külsejével, méreteivel a kisvárosias hangulatot hozza vissza. Vállalati telepről szó sincs! A terveken egy földszint plusz kétemeletes, magastetős, a Petőfi tér és a Jókai utca irányába néző ház szerepel, amelynek emeletén lakásokat, a földszinten pedig üzletekéi találunk majd. A Petőfi tér mellett sem a nyugati, sem a keleti oldalon sem terveznek további beépítését. Megjegyzésként csal: any- nyit: legalább olyan sokan panaszolják, hogy nincsenek Miskolcon szép terek, vár-of?j szolgáltatással rukkol elő lapunkban a Miskolci Vízmüvek: használati utasítást ad a vízhez. Arról van szó hogy havonta közzé teszik lapunkban, mennyi az ivóvíz keménységi foka a város különböző területein. Az adatok birtokában mindenki jobban kímélheti pénztárcáját — no meg a környezetet is. A keménységi fok a víznek olyan kémiai jellemzője, ami többek között befolyásolja a mosás hatékonyságút. Magyarán: más mennyiségű mosópor kell a lágy és más a kemény vízbe. Ezért a mosóporok dobozain adagolási táblázatot találunk, a keménységi fokozatoknak megfelelően. A keménységi értékek viszonylag lassan változnak, ezért a most között adatok a mosószer-felhasználás szempontjából egy hónapra érvényesek. Ráadásul a mosószeres dobozokon csak három kategóriát találunk: lágy víz az, ami M ke- ménységi fok alatt van, közepesen keménynek W és 16 fok között számít, e fölött pedig keménynek. Most nézzük, milyené!: az októberi adatok. Avasi lakótelep 13; Vologda, Győri kapu (a perec esi) elágazásig 17,4; Szentpéteri kapui lakótelep 17,4; Kiliún-észak és -dél 17,6; diósgyőri városközpont es Diósgyőr 15,2; a bel- város; és belvárostól kelelre 18,5; Kom löste tő 17,9. Tehát ha a mosóporos dobozokon megjelölt kategóriához igazodunk, akkor közepesen kemény a víz Diósgyőrben, és keménynek számít az összes többi lakóterületen. Azzal, hogy nem pazaroljuk a mosószert, nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, hanem a környezetet is. Persze jól tudjuk, hogy ez sokak számára elhanyagolható szempont. De gondoljunk arra, hogy azt a vízkincset mérgezzük meg, amelyre fiainknak, unokáinknak lesz szükségitik Kérdések a reklámról Reklám-klubnapot tart ma délelőtt 10 órától a Magyar Reklámszövetség Borsod Megyei Szervezete a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat irodaházában. A program első részeként A kreativitás vitás kérdései címmel tart előadást Kaszás György, a MAHIR osztály- nezetóje. Ezt követi a kérdés börze. Ezen a résztvevőiknek a hazai (reklámmal kapcsolatos kérdéseiről lesz szó. A jelenlevők egyebek között véleményt cserélnek a kreativitásnak a hazai reklámban betöltött szerepéről, a reklamációk helyzetéről, a plakátokról, a betűreklámról, és a reklámfilmről, valamint a hirdetések szövegének szmioaixkimL sias utcasorok, mint ameny- nyien a parkok hiányát fájlalják. Jó lenne ez is, az is. Ezúttal az tűnik célszerűbbnek, ha a már egyszer megteremtett Petőfi teret próbálják újra térré tenni. <k—Ó> Buszok, megállók, légvárak Nemrég a belvárosi népfrontnapok keretében városunk vezetői válaszoltak a városlakók kérdéseire a Centrum Áruház előtti téren rendezett várospolitikai fórumon. Néhány kérdés megválaszolatlanul maradt, mert nem volt elegendő az egy óra hossza az összes válasz ismertetésére. A kimaradta- kat most sorra vesszük lapunkban. A legtöbb kérdést a városi tanácshoz, pontosabban a városi tanácsot a fórumon képviselő dr. Székely László általános elnökhelyetteshez intézték. • Miért nem tehet egyik avasi buszról sem közvetlenül átszállni az l-es autóbuszjáratra? A belváros kelet—nyugati tengelyében négy autóbusz- járat közlekedik — köztük az l-es is — míg az északi— déli tengely mentén az Avasról hét járat indul. Mindösz- sze egy helyen, az Ilona utcai csomópontban van a 34- es járatról átszállási lehetőség az 1-esre. Egyelőre a város közlekedési hálózata ezt engedi mag. De meg keil jegyezni azt is, hogy az avas-déli autóbuszjáratokkal könnyen megközelíthetőek azok a területek, amelyeket egyébként az l-es busz érint. Például a 31-es közvetlenül jár a Tiszaira, a 32-es a Gömöiri pályaudvarra, a 33-as és a 36-os pedig jó utazási lehetőséget nyújt a nagyüzemek környékére igyekvőknek. • Miért alkalmazzák meg mindig Miskolcon a tömegközlekedésben a szakaszokra bontást és a szakaszjegy-árakat? — A szakaszolás nem tanácsi hatáskör, hanem a Közlekedési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen állapítja meg Miskolc esetében is. A szakaszolás mértékét és a jegyárakat mindig az állami támogatás mértékéhez igazgatják, azzal együtt állapítják meg. Jelenleg nem valószínű, hogy megszűnnének a szakaszhatárok Miskolcon. • Hosszú ideje kérik a miskolciak, hogy az t-es vagy a 101-es autóbuszok álljanak meg a Zsigmondy és a József Attila utca sarkánál. Miért nem lehet eleget tenni ennek a kérdésnek? — A Zsigmondy és a József Attila utca kereszteződésétől számítva az 1—es és Plakátok a környmofi hadiéra érdekében A vizekért, a fákért fia ételhez ás»- t<i tnz kelll Ö*fwk a fákat! Ilyen feliratokat ofttas hatunk azokon a pfo- kótokon, melyek a napokban kerültek az utcára. Mini Pászk József, a Városgondnokság tmi- szoki igazgatóhelyettese elmondotta, a plakátokat A kulturált városi környezetért mozgalom jegyében adják ki. A céljuk az, hogy a propaganda eszközeivel is felhívják a városlakók figyelmét a környezet értékeinek megóvására, illetve gazdagítására. Egy plakát n*ár korábban megjelent, s orra buzdított, hogy tegyen virág a bé*- házok atolakoibon. Az se boj, ha körülötte is $ Deáseerfcc tefioantnaéi, « Ludas Afatgz ismert kapdmtvrwtá jártaik rajza A mostani héttő közül az egyik a vizszeaayezes ártalmaira hívja fel a figyelmünket. Felirata szerint már egyetlen liter kőolaj is egymillió liter vizet tehet emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Ügy véljük, az ilyenfajta propaganda Miskolcon nagyon is helyénvaló, hiszen közismert, hogy az autós turisták előszeretettel engedik ki járművükből a fáradtolajat a bükki patakokba. A másik plakáton azt olvashatjuk, hogy egy dús lombú idős fa évente több mint egy mázsa port is képes lekötni a levegőből, és megtermeli egy ember évi oxigénszükségletét. S ezt nem árt eléggé hangsúlyozni ott, ahol lassan szokássá válik, hogy egy fa kivágásáéi Aáüáimxiaafc m&áí» meri a növény ága esetleg tál közel ér a lakás ablakához.. A közeljövőben még újabb két plakátot. szeretnének nyomtatni. A MAHIR-iol származott az ötlet, hogy jó lenne a városi lét visz- szás jelenségeit görbe tükörben bemutatni. Ehhez kértek is egy K) darabból álló karikatúra-sorozatot Le- hoczki Istvántól, a Ludas Matyi munkatársától, melyek közül öttel éppen lapunkban ismerkedhetnek meg a miskolciak. Egyet pedig plakát formájában a falakon is elhelyeznek. A másik plakát az Egy újszülött, egy új fa mozgalomnak csinál propagandát. Ismeretes a felhívás, mely arra buzdítja a szülőket, hegy gyermekük szü- eratekél aasai M tegyék maradandóvá, hogy ásót, lapátot ragadva elültetnek egy fát. A növényeket a Hejő-liget déli részén telepítik. Eddig 115-en jelentkeztek a Családi Intézetnél; továbbra is várják az érdeklődőket. Az ültetés az idén ősszel kezdődik, s ezt követően évente kétszer invitálják a jelentkezőket a Hejő-ligeibe. Mindaddig, amíg a telepítésre kijelölt terület meg nem telik. A faültetésre vállalkozók emléklapot is kapnak; ezen megjelölik, hogy melyik növényt ültették el 6k. így aztán nem lesz különösebb akadálya, hogy később is — amikor locsolni, metszeni mennek — megtalálják a gyermekük születésének emléket állító fát. JL Aa 101-es autóbuszjáratok a Baross Gábor utcán körülbelül 100 méterre, a Tiszai pályaudvar irányában, illetve 150 méterre Diósgyőr irányában állnak meg. Erre azért van szükség, mert a csomópontban levő autóbusz-megállóhelyek túl kicsik: itt állnak meg a Volán-járatok és más városi autóbuszjáratok is. A Miskolci Közúti Igazgatóság 1987-re tervezte a csomópont korszerűsítését. Ennek keretében a meglevő megállóhelyeket bővítenék és új autóbuszmegállót is építenének közvetlenül az Északterv irodaháza elé. Mindez lehetővé tenné, hogy az l-es és a 101-es járatok is közvetlenül a csomópontban álljanak meg. Sajnos a korszerűsítést mindmáig nem kezdhették el, ugyanis hiánv- zik a pénz rá egyelőre a Közúti Igazgatóság kasszájából. • A Lévay József utcán igencsak megnőtt a forcalom az utóbbi időben: itt járnak a távolsági buszok, teherautók a Felszabadítók útja helyett. Mikor változik meg ez a helyzet? — A forgalomnövekedés oka az. hogy a Szeles utcai közműépítés miatt a Szeles utca—Madarász Viktor utcai kereszteződés átbocsátó ké- pesége lecsökkent. Mindez azonban csak az építési munkák idején lesz így. A távolsági autóbuszok a közműépítés befejeztével visszatérnek a régi útvonalra. A tehergépjárművek azonban a 3-as számú főközlekedési útról csak ebben az irányban tudnak a Csabai kapu felé közlekedni, mert a belvárosi szakaszról — Kazinczy, Szemére, Felszabad ivók útja — az átmenő teherforgalom ki van tiltva. Svdídoeszíenye Tapolcáról Megjelent a piacon a sze- iidgesztenye —, de azt már kevesen tudják, hogy ennek egy része a város környékén, főként Tapolcán, a kiskertekben termett. Ezekben a napokban érleli be termését, s a szél a szomszédos parcellákra is elhordja a szúrós, szőrös burkát. A kedvező talajadottságok, nemkülönben a kellemes éghajlat tette lehetővé, hogy a Tapolcát hajdan nagy kiterjedésben övező szölősker- tekben ezt a kedvenc csemegét adó fát telepítsék. A közvélemény inkább csak a dunántúli, például a Kőszeg környéki gesztenyésektől tud, holott vidékünkön is mint hagyásfák, most is élnek, és termést hoznak ezek a csaknem százéves fák. A szelídgesztenyések hosszú életűek, s csak évtizedek múltán hoznak termést. A tapolcai szelídg eszí őnálákról jó termés esetén, 30 —40 kilogramm termést is leszednek. A hagyásfáktoól mór nem sok díszük a tapolcai kiskertekben, s hogyhogy nem, új ültetésével sem kísérleteznek. Mini; ahogy a mandu lávái sem, pedig ahol a szel idgesztenye megél, ott a mandula is termést hoz. Az ízes csemegét adó fákból még található a szőlős- kertek: oen Tokaj-Hegy alján, de megyénkben máshol nem honos. Bár korábban voltak oiyan tervek, hogy a zempléni részen, a Hegyköz vidékén, védett fekvésben nagyobb területen meghonosítják. De ez csak terv maradt — s a termés zöme most is a Dunántúlról kérdi az üzletekbe. A pénztárcánkat kíméli Hlennyj a ví; keráysáp?
