Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-08 / 234. szám
» ^ Nem várt probléma elé kerültek a szakemberek az építés során: a Martintelep felöl érkező sávok keskenyebbek, mint a híd úttestje. Ezért szélesíteni kell a rézsűt. Különleges bevonatat kapott Gyorsan haladnak az Y-híd építői A befejezéséhez közeledik a Vörösmarty utcáról a Martintelep, illetve a Tiszai pályaudvar felé vezető felüljáró, az úgynevezett Y-híd újjáépítése. A kivitelezés az elmúlt hét végén fontos szakaszához érkezett. Szombaton a fővárosi székhelyű ME- ZIPSZOLG miskolci részlegének dolgozói, akik alvállalkozóként vesznek részt a munkában, különleges bevonattal látták el az úttestet. — Arról a Conkretan-BA nevű anyagról van szó — mondja Birkás László kirendeltségvezető —, amelyet egy nyugatnémet cég szállít komponensként, s amelyet szerte az országban beázás ellen a lapos tetejű épületeknél is használunk. Ezzel az anyaggal egyedül mi rendelkezünk hazánkban. Igen sokfelé használtuk már Miskolcon, a Digépben ezzel szigeteltük egy hatalmas raktárnak a tetejét, ezzel szüntettük meg a beázást annak idején az új köztemetőnél, de néhány MIK-épületnél is dolgoztunk vele. — Mi az előnye a Conk- retannalc? Baráti körben Megyénk budapesti baráti köre október 13-án, (kedden) délután fél 5 órakor a HNF Országos Székházéban (Budapest, V., Belgrád rakpart 24.) klubestet rendez. Ágoston István miskolci református lelkész, helytörténész, az ónodi várról, a muhi csatáról és Wemer Gyula író-politikusról tart előadásit. A baráti kör a Budapesten tartózkodó miskolciakat is szívesen látja rendezvényein. Effész és rész Jelenthet-e valamit azoknak, akik évtizedek óta várnak utcájuk csatornázására, vagy a gáz bevezetésére, ha megszületik egy, a peremterületek fejlesztéséről szóló, ezredfordulóig érvényes tervezet? Városunk tanácsa legutóbbi ülésén épp ez ügyben határozott, elfogadva azt a dokumentumot, amely a 19 miskolci peremterület sorsáról alkotott elképzeléseket foglalja össze. Ettől bizony még holnap nem kerül a földbe a várva várt csatorna, és nem kell még gázkazánért sem szaladni az áruházba. Hogy mégis nagy jelentősége van egy ilyen összefoglaló, jövőbe tekintő munkának, azt többek között Szűcs Erika, a városi pártbizottság titkára fogalmazta meg a tanácsülésen elhangzott felszólalásában. Ez a dokumentum ugyanis alapvetően más, mint a régebbiek: azt a szemléletváltozást tükrözi, amely végbement városunk fejlesztési politikájában a közelmúltban, és az ágazatbeli szemlélet helyett a térségit helyezte előtérbe. Magyarán ez annyit jelent, hog" a városrészek harmonikus fejlesztésére törekednek, és nem külön-külön kezelik a lakásépítés, közlekedés, közművesítés és a városépítés sokféle egyéb ügyét. A harmóniára való törekvés azonban nem a mindenáron való egyenlősdit jelenti. Szerencsére Miskolc sokszínű, ezerarcú város, sok település- része megőrizte még egyedi jellegét, hangulatát. Uniformizálni csak hatalmas anyagi áldozatok árán lehetne — ráadásul értelmetlenül. Az természetes, hogy mindenki szeretne a legalapvetőbb városi szolgáltatásokhoz hozzájutni a lakóhelyén. De az aligha lehet cél, hogy egy peremterületből, a Bábonyibércből, vagy a Martintelepből belvárost teremtsünk. Aki ma letelepszik valahol a városban, annak előnyeivel és hátrányaival együtt kell vállalnia lakóhelyét. A Martintelepen ott a kiskert, a csend, a jó levegő. A viszonylagos komfortért, a távfűtésért, a kényelmesebb közlekedésért a belvárosban sokszor pedig nyugalmunkkal kell fizetnünk... Az elfogadott fejlesztési koncepció azt teszi lehetővé, hogy a jövőben a város egészére is tekintve használhassák fel évenként a rendelkezésre álló pénzt. Mindannyiunk érdekét szolgálja, hogy a csatornára, gázra, útra várók igényeit egy reális, más célokkal is összehangolt sorrend alapján elégítsék ki. A lepusztult, emberi életre lassan alkalmatlan negyedeknek el kell tűnniük, ám az a fő cél, hogy az ezredfordulóra megmaradjon a város sokszínűnek, ezerarcúnak, de a mainál egységesebb egésznek. Kmk LápaiÉ — A kiváló műszaki paraméterei, s a gyorsaság. Speciális, a nyugatnémet cég által szállított ' berendezéssel, festékszerűen szórjuk fel. így a művelet hallatlanul gyors. Néhány másodperc alatt megköt az anyag, s szinte tökéletes vízzáró réteget alkot. A munkára éS'az anyagra tíz, illetve húsz év garanciát adunk, ami hazai viszonyok között nem csekélység ... — Mi a feladata a Conk- retan-BA-nak az Y-hídon? — A felvitt réteg megakadályozza, hogy a sóié, vagy az olajos, a vegyi szennyeződés beszivárogjon az úttestbe, illetve azon keresztül a hídszerkezetbe. Ezáltal a hídszerkezet élettartama jelentősen megnő. Azóta újabb munkához kezdtek a hídon. Sasváry Gábor, a Közlekedési és Metróépítést Vállalat főmérnöke: — Mindenekelőtt egy, a városban tévesen elterjedt hírt szeretnék megcáfolni: nem igaz, hogy a híd építésével késésben lennénk. A szerződésben kiírt határidő 1988. április 15-e volt, a munkálatokkal azonban várhatóan ez év november elejére végzünk. Az elmúlt hétvégén a híd speciális védő- burkolatot kapott. A tervektől eltérően azonban még egv munkára is szükség van. Az új hídszerkezet ugyanis szélesebb, mint a Martinte- lep felől érkező sávok. Ezért a rézsű szélesítését is el keH végeznünk. De még így is átadjuk a forgalomnak a március végén lezárt felüljárót az előbb említett novemberi időpontban. Látlelet a lakásigénylőkről 4• Támogatás, vagy lakás? Majd’ hétezer lakásigénylőt kerestek föl a közelmúltban személyesen, és kérdőívek útján a tanács szakemberei Miskolcon. A szokatlan mélységű és részletességű felmérésre azért kerítettek sort, hogy tisztán látva a ma kialakult helyzetet, elkészülhessen a cselekvési program a lakás- helyzet javítására. A felmérés eredményével, tényeivel ismertetjük meg most sorozatunkban olvasóinkat. $ KEVÉS A PÉNZ A felmérők megpróbáltak választ keresni arra, hogy a lakásigénylők hogyan képzelik el lakásgondjuk megoldását. A megkérdezettek több, mint 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy csak egyetlen módot lát erre: ha a városi tanács lakást juttat részére. Az- igénylők túlnyomó része a lakásigény benyújtásán túl eddig lényegében nem tett semmit a gondjai megoldása érdekében. Azok pedig, akik megkíséreltek önerőből otthont teremteni, többnyire a pénz hiánya miatt felhagytak a kísérletezéssel. Ami pedig a lakásigények mértékét illeti, a legtöbben a jogos határokon belül maradva fogalmazzák meg igényeiket. A többség kétszobás lakást kér. Az egyedülállók és a gyermektelen házaspárok jogosultságuknál nagyobb otthont igényelnek, számítva a gyerekszületésre, házasságkötésre. A megkérdezettek 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy átmenetileg elfogadna a kértnél kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakást is. A többség azonban ragaszkodik eredeti elképzeléséhez. • A TÖBBSÉG CSALÁDI HA2KT SZERETNE ArréS is Uijekrrexátbjfc a felmérés során, hogy vajon mennyire tájékozottak maguk a lakásigénylők. A tapasztalatok szerint a többség tisztában van esélyeivel, lehetőségeivel, és azzal is, hogy mekkora anyagi áldozatot követel egy építkezés. Ez utóbbi azonban annyira elriasztóan hat, hogy értelmetlennek tartják egyáltalán hozzáfogni a vállalkozás megszervezéséhez. Összességében a megkérdezettek nem egészen 19 százaléka ítélte meg úgy anyagi helyzetét, hogy bizonyos feltételek esetén, de csak a távolabbi jövőben, vállalni tudna magánerős lakásépítést. Az építkezni szándékozók háromnegyede családi házat szeretne, az egyéb formák — társasház, sorház — mellett csupán az egynegyedük döntene. Az igénylők hatvan százaléka csak akkor vállalkozna, ha telekhez juttatnák, hatvanhat százalékuk pedig feltételként jelölte meg a tanács pénzügyi támogatását. Akik lakásvásárlás gondolatával foglalkoznak, elsősorban magán- személyektől vásárolnának, és csak egyharmaduk kötne üzletet az OTP-vel. Ezek a vásárlási tervek is azonban legalább 3—5 évnél távolabbi jövőre szólnak. O SZEMÉLYRE SZABVA A felmérés adatainak elemzése, s ezek alapján a cselekvési program összeállítása napjainkban történik meg. Reméljük, hogy hamarosan már arról számolhatunk be lapunk hasábjain, hogy a helyzet pontos ismeretében miként kívánnak segíteni a miskolci lakásigénylőkön. Bár az adatokból úgy tűnik. a lakásigénylők túlnyomó részének kizárólag a tanácsi bérlakás juttatása jelentene megoldást, nagy valószínűséggel mégsem ez lehet a jövő útja. Városunk tanácsának elnöke is elmondta a sorozatnyitó interjúban: a jövőben inkább a lakásépítőket szeretnék támogatni az eddiginél hathatósabban, mint a lakásépítést. Ez megfelel annak a szándéknak is, hogy hazánkban a szociálpolitika egyre inkább „személyre szabott” legyen. Bizonyos, hogy Miskolc lakásgondjain központi támogatás nélkül alapvetően változtatni nem lehet, de az is tény, hogy szükség van az új módszerek kidolgozására. Ez a munka megkezdődött. (kiss) Vállalkozó költségvetési gazdálkodás Innovációs tőmérnök a tanácson Kevés olyan terület van, ahol úgy ötvöződne a társadalmi és a gazdasági feladatsor, mint a tanácsi munkában. A népképviseleti testület döntéseit követően egyre önállóbban kell gazdálkodni a milliókkal, s ez egyre sürgetőbben követeli meg a vállalkozói magatartást. Miskolcon, Magyarországon elsőként, a többi között ezért látott munkához a városi tanács innovációs főmérnöksége, Dr. Szabó István,, a városi tanacs innovációs főmérnöke csak pár hete kezdte meg tevékenységét, s neve máris ismert lett szakmai körökben. A fiatal (29 éves), tettre kész szakember szépen ívelő pályafutásának talán legfontosabb állomásához érkezett. Az NME gépészmérnöki karának elvégzése után ugyanis a Gyár- és Gépszerelő Vállalat ösztöndíjasaként a miskolci egyetem ipargaz- daságtani tanszékén gyakornokként ipari jellegű szervezési és számítástechnikai munkákkal foglalkozott. Itt végezte el a gazdasági mérnöki szakot is. sőt, itt írta meg doktori disszertációját, amelyet még sorkatonai szolgálatra való bevonulása előtt benyújtott. A dolgozat védésére már tizedesi csontcsillagokkal a gallérján került sor. A leszerelése után, immár doktori címmel a zsebében, a GyGV műszaki vezórigaztr A miskolci utcán még szokatlan látvány a csuklós autóbuszok teljes hosszában felfestett felirat, hiszen csak a hét elejétől közlekedik „mozgó reklámként” néhány busz. Az Észalc-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat kötött szerződést, a Mahir közreműködésével, az MKV-val: a hasznos anyagok felhasználására, ezzel együtt értékmentésre és a karnyezelvédelemre híeják^fel a figyelmei. gató-helyettesének lett a főmunkatársa. A fővárosból az út néhány hónap elteltével ismét Miskolcra vezetett... — A legfontosabb feladat tómnak azt tartom, hogy a tanácsi költségvetési gazdálkodást minél előbb vállalko- zóbbá tegyem — mondja. — Az eddigi támogatások rendszerét erősen csökkentve, majd megszüntetve a meglevő pénzeket vállalkozásokba fektessem úgy, hogy az megtérüljön, s visszakerüljön újra a tanácshoz. — Pontosan hogyan kép4 zab ed mindezt? — Az innovációs főmérnökség városi szinten figyelemmel kíséri a termékszerkezet átalakításának folyamatát, s annak a foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatását. A közeljövőben kibővülő innovációs főmérnökség ezen kívül koordinálná a város iparszerkezetének javítására irányuló tevékenységeket, sőt, maga is kezdeményezne ilyeneket. Ez számomra egyfajta kapcsolattartást feltételez a nemrégen megalakult Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársasággal, de a termékszerkezet korszerűsítésének, illetve a foglalkoztatáspolitikai kérdések javításának érdekében szeretnék jó együttműködést kiépíteni tudományos intézetekkel, bankokkal, vállalatokkal is. A városi tanácsnál ez jelenleg egyetlen osztály munkájába sem illik bele teljesen. Ám, mivel a munkaügyi osztály tevékenysége hasonlít ehhez a legjobban, ideiglenesen az ő szervezetükben kaptam helyet. A jövőben azonban minden eredmény attól függ, hogyan alakulnak a kapcsolataink, mennyire lesz életképes az információs rendszerünk, s a város vezetőitől milyen mértékű tárgyi, erkölcsi, és financiális támogatást kapunk a munkánkhoz. Véleményem szerint Miskolcon — a sajátosságok figyeiembevételével — az innováció, a társadalmi-gazdasági kibontakozás csak úgy képzelhető el, ha minden területen össaeéo-t gJBJlfe. (soltész) j
