Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-06 / 232. szám

3^c Varga Éva szökőkútja a Testvérvárosok útján Díszkút az Avason ifjabb képzőművészeti al­kotással gazdagodott az ava- si új városnegyed. A Test­vérvárosok utcában lévő szolgáltatóház belső udva­rán felállították Varga Éva, városunkban élő és alkotó szobrászművész alkotását, a díszkutat. A kehely formájú kút ká­vájából meghajlított cső emelkedik ki, amelyen egy stilizált madár áll, a kút kö­zepén elhelyezett csőből pe­dig víz buzog fel. Ez már a második képző- művészeti alkotás, amely városunk új, még most is épülő negyedét díszíti. Mert ugyancsak az idén helyezték el ezen a környéken Mészá­A szemüvegesek gyakran panaszkodnak; szédülnek, fáj a fejük, rossz a közérzetük. Az ok néha a nem megfele­lő szemüvegben keresendő. Budapesten azonban már működik egy japán szem­vizsgáló automata, melybe elég belepillantani, és pár | perc múlva már megtudhat­juk a szemünknek legmeg­felelőbb dioptria számát. — Tervezi-e az Ofotért, hogy Miskolcon is üzembe állít egy ilyen japán auto­matát? — kérdeztük Hege­dűs Sárától, az Ofotért bu­dapesti központjának osz­tályvezetőjétől. — Éppen a napokban ké­szítettünk egy tervet, hogy hazánk mely nagyobb váro­saiba kerüljenek ilyen gé­pek. A miskolciaknak ked­vező hírt tudok mondani; a a jövő év első felében meg­érkezik a japán szem vizsgá­ló. A helye még nem biztos, ugyanis a gép elég nagy. a miskolci üzletek pedig ki­csik a fogadásához. Azonban most épül a városban egy fotószalon, melyben jól el­fér majd. Addig míg ez a szalon elkészül, valószínűleg a Korvin Ottó utcai szaküz­letbe mehetnek majd vizsgá­latra. Ennek a boltnak a bő­vítésére ugyanis az Ofotért megvásárolt a Kertészeti Vállalattól egy szomszédos, 35 négyzetméteres raktárhe­lyiséget. A fotószalon meg­nyitásáig tehát ott ideiglene­sen üzembe lehet állítani az automatát. A vizsgálathoz valóban elég belenézni a gép lencséjébe, majd a kapott eredményeket egy szakorvos kiértékeli, és a szükséges dioptriát felírja. A vizsgálati díj személyenként 200 forint. F. H. tos Dezsőnek a családot szimbolizáló, négy kőfigurá­ból álló alkotását, amelyet süttői kőből faragott ki. A lakótelep építésének második ütemében, a már működő postahivatal szom­szédságában lévő parkban állítják fel, a tervek szerint még az idén Paizs László szobrászművész érdekes, műanyagból készült művét. A többméteres, nonfigura­tív, színes műanyagból ké­szített alkotást betonalapra rögzítik, s az első ilyen tí­pusú térplasztikája lesz a városnak. „Elégia egy téli rekettye­bokorhoz” lesz a címe an­nak a Szabó Lőrinc-szobor- nak, amelyet Varga Imre, Kossuth-díjas szobrászmű­vész készít az avasi gimná­zium főbejárata elé. A szo­bor úgynevezett földplaszti­ka, amely a terveik szerint ugyancsak még az idén a helyére kerül. Városunk új negyede mór nemcsak lakásokkal, közin­tézményekkel, hanem kép­zőművészeti alkotásokkal is gazdagodik, szépül. Elmaradt as ingyenmeleg Kérdések a távfűtésről Apró Lajosné MÄV-dolgo- zó. lapunk figyelmes olvasói közé tartozik. Jogosan tette szóvá: egyik számunkban azt írtuk, hogy a próbafűtésért nem kell fizetni. Másnap azonban a Borsodtávhő igaz­gatója már azt nyilatkozta, hogy az idén nem lesz in­gyenes próbafűtés. Ezzel kap­csolatban írta olvasónk; a nyilatkozók előre megbeszél­hették volna az egybehang­zó választ az ilyen időjárás­nál menetrendszerűen el­hangzó kérdésre. S vélemé­nye szerint a próbafűtés mi­nősége. pontosabban a le­adott hőteljesítmény értéke messze elmarad a folyamatos fűtéssel elérhető hőmérsék­lettől. így a pénzben kifeje­zett érteke sem mérhető azo­nos mércével. Mi az oka a próbafűtés el­maradásának, miért kell fi­zetni az első távfűtéses na­pért, ami valójában nem mindenütt jelentett azonnal meleget? — kérdeztük Torma Ivántól, a Borsodtávhő mű­szaki igazgatóhelyettesétől, ol­vasónk nevében. — Vállalatunknál minden­kinek joga van nyilatkozni a saját munkaterületével ösz- szefüggő kérdésekről. Az el­ső nyilatkozat az eddigi gya­korlatot tükrözte. Korábban valóban egy forintot sem kértünk a próbafűtésért. Az idén azonban változott a helyzet, a népgazdaság és vállalatunk anyagi lehetősé­gei már nem teszik lehetővé az ajándék-meleget. A bér­lők minden egyes nap fűté­séért átáláhydíjat fizetnek. ■ Számunkra azonban nem mindegy, hogy mínusz 25 fo­kos, vagy 12 fokos kinti hő­mérsékletnél kell az előírt meleget szolgáltatni. Egy-egy nagyon fagyos nap 5 millió forintba is belekerülhet, míg Raimi zár az OIP Az OTP megyei igazgató­sága október 7-én technikai okok miatt rövidített pénz­társzolgálatot tart. Ezen a napon csak délig várják az ügyfeleket. Tanácsiatok taürái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kovács Lajos- né és Gyöngyösi Dániel a Marx Károly u. 94. szám alatti pártalapszervezetben, 17 órától; Kerényi József a Vár utca 5. sz. alatti párt­alapszervezetben, 17 órától. Csütörtökön tartja tanács­tagi fogadóóráját CseJi László a Békeszálló gond­noki épületében, 17 órától. .Megdőlt a szabadság végső reménysége...” Hősök em Az óldozotos hazaszeretetre emlékezünk október hatodikén. Arra a hazaszeretetre, amely az életet is kész feláldozni népe szabadságáért, boldogu­lásáért. A történészek feljegyez­ték, hogy ötvennégy és fél­ezer honvédet követelt áldo­zatul az 1848—49-es szabad­ságharc, a császári hadse­regnek negyvenhatezer, a cári segélyhadnak huszon­nyolcezer katonájába került a fegyverletétel kierőszako­lása. 1849. augusztus tizen­harmadikán Világosnál tör­tént a feltétel nélküli meg­adás. Aztán a megaláztatást, hogy Ausztria csak idegen hatalom segítségével tudta legyőzni a magyarokat, kö­nyörtelen megtorlás követ­te. Az időrendben első ara­di vértanút, Ormai-Auffen- berg Norbert honvéd ezre­dest augusztus 22-én fel­akasztották. A kegyetlen ha­ditörvényszéki ítéletek zö­mének kihirdetése és végre­hajtása azonban csak Ko­márom várának feladása után kezdődött. „Megdőlt a szabadság vég­ső reménysége. Halálra vér­zik immár Magyarország!" — kiáltotta világgá 1349 ok­tóberében Heine Európa legjobbjainak mélyen átér- zett fájdalmát. Október ha- todikán, ami egybeesett az 1848-as nagy bécsi forrada­lom egyéves évfordulójával, agyonlőtték Pesten az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost, és lábbal tiporva a hadijogot, Aradon kivégezték a ma­gyar szabadságharc tizenhá­rom parancsnokát: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, D essewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lá­zár Vilmost, Lahner Györ­gyöt, gróf Leiningen-Wes- terburg Károlyt, Nagysán­dor Józsefet, Pöltenberg Er­nőt, Schweidel Józsefet, Tö­rök Ignácot és gróf Vécsey Károlyt. Tudatosan vállalták a ha­lált, bár az orosz főhadiszál­lás tisztikara és legénységi állománya mindent elköve- vetett, hogy az őrizetükre bízott honvédtiszteket és tá­bornokokat életük megmen­tésére biztassa. Az osztrák császári hatalmat képviselő törzshadbíró viszont még halálukban is meg akarta alázni a hősöket, ezért holt­testüket az akasztófán köz­szemlére hagyatta. Aminek eredményeként az aradi nép és a környező falvak lakos­sága ezerszámra zarándokolt a vértanúkhoz, és még söté­tedéskor is hangosan imád­kozott a gyászoló tömeg, Arad valamennyi harangjá­nak zúgása közben ... Az aradi vértanúkat kö­vette a halálba Csányi László közlekedésügyi miniszter, Kazinczy Lajos honvédtábor­nok, a nyelvújító költő fia. Pesten végezték ki Peter Giron és Woroniecki Mie- czyslaw honvéd ezredest, va­lamint Abancourt Károly honvéd századost, de ki tud­ná név szerint felsorolni az áldozatokat. Még többen voltak, akiket börtönre ítél­tek, majd évek múltán so­kan kegyelmet kaptak. Ám jó néhány példa volt arra, hogy a szabadságharc hősei visszautasították a kegyel­met, így nevetségessé tet­ték a bécsi kormányzatot, amelynek az ötvenes évek végére azt kellett erőszakkal elérnie, hogy némelyik el­ítélt magyar elhagyja börtö- néU-i az enyhébbeket féláron úsz- szuk meg. Az pedig megold­hatatlan, hogy enyhébb na­pokon, a szokásostól eltérő­en, csak feleannyi fűtési di­jat számoljunk. # NEM NYERESÉGES — Eszerint a vállalat nye­reségérdekeit a fűtési költ­ségek, s a fűtés intenzitásá­nak a csökkentésében is! — Mivel a fűtési költsé­gek egyharmadát a lakók fizetik, kétharmadát pedig állami dotációból kapjuk, nem lehetünk nyereségérde­keitek. A Pénzügyminiszté­riumnak érdeke, hogy a ki­adásainkat lefaragjuk, de a mi elsődleges célunk a válla­latunkra rótt feladatok ma­radéktalan teljesítése. A gaz­dasági számítások alapja, hogy egy légköbméterre mek­kora energiamennyiséget vé­telezünk a fűtőműből. Ezzel kapcsolatban fontos odahat­ni, hogy jól szigeteljenek a lakások ablakai, ajtói, s mindenütt meglegyen az elő­írt hőmérséklet. Jó, ha tud­juk. hogy a rendelet szerint lakószobában 20, előszobában 18, konyhában 16, lépcsőház­ban 12 fokos hőmérsékletnek kell lennie. Ezt mindenütt másfél méteres magasságban mérik. Általában 30—32, köz­vetlen az igazgató alá ren­delt dolgozónk járja a la­kásokat, hogy ellenőrizze a fűtött helyiségek hőmérsék­letét. Nemcsak azokat a he--, lyeket keresik fel, ahol pa­naszkodnak a fűtésre, hanem szúrópróbaszerűen járják; az épületeket. S ami lényeges, nem higanyos hőmérőt hasz­nálnak, ami sokáig áll be és pontatlan, hanem elektromos léghőmérő-készüléket. Emi­att aztán előfordulhat, hogy a háztulajdonos mérési ada­tai nem egyeznek a miénk­kel. Ezeket az adatokat köz­vetlenül a vállalat igazgató­jának továbbítják munkatár­saink. • AHOL ZAVAR VOLT — A nyári karbantartás idején elvégezték a hidegpró- ■ bát, pontosabban csak hideg vizet áramoltattak a háló­zatba, hogy földerítsék a re- j pedések, szivárgások helyét. Talán ennek a következmé­nye, hogy a fűtés kezdetét”; követő első három napon sok. helyen hidegek maradtak a~ radiátorok. Nem lenne he­lyes, ha most azok is fizet-,, nének, akiknél hideg maradt a fűtőtest ... — Természetesen pontos nyilvántartást vezetünk az üzemzavarok helyéről. Tud­juk, hogy az első napokban nem mindenütt langyosodták ' a radiátorok. Ezért az első' három napa fűtést — ami- ért most már fizetni kell —- ezeken a helyeken nem szám­lázzuk le. Sc. I. Ahányszor az idén a Mas- terfil Pamutfonóipari Válla­lat Miskolci Gyáráról írtunk, sorra a terveik túlteljesíté­séről számolhattunk be. Ez­zel a biztos többlettel és nyu­galommal indulnak-e az utol­só negyedévnek? — kérdez­tük dr. Szigethy Tibort, a miskolci gyár igazgatóját. — Az év hátralévő részé­ben sem kényelmeskedhe- tünk. Sőt, év közben olyan nagymértékben megnőtt az exportpiac igénye, de a bel­földi vállalatoké is a mi ter­mékeink iránt, hogy még a többletteljesítmény is kevés­nek bizonyul. Az idei terme­lési tervünkben eredetileg azt vállaltuk, hogy 8310 ton­na különböző fonalféleséget gyártunk, s ezzel szemben várhatóan 8700 tonnát szál­lítunk majd el. Kétségeink csak amiatt vannak, hogy sikerül-e megszerezni a több­let előállításához szükséges import-alapanyagot, mert a dolgozóinkat — néha nem kis meggyőző munkával — sikerült megnyerni ennek az ügynek A terven felüli mennyiséget ugyanis csak túlórákkal, és vgm-kák szer­vezésével tudjuk előállítani. Miskolcon is lesz Szemvizsgáló automata ^ Mégis lesz év végi hajrá a pamutfonóban * Ev végéig még több száz tonna fonál Ha rendelik, splaai kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom