Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-30 / 253. szám

Tagtoborzó Családi körben Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület alakul A mozdony füstjéről álmodik Bonyolult, a társadalom közösségét változó érdekek alapján át- meg átrendező viszonyok között élünk. Ez a helyzet hozta magával a közösségi szerveződések . és azok működése rugalmasabb szemléletét, dinamikusabb gya­korlatát. A meglévők belső megújulása-meg- újítása mellett kívánatos azonban új szerve­zetek létrehívása. Országszerte különféle ré­teg-, illetve helyi-területi jellegű egyesületek, társaságok, körök, csoportosulások alakulnak. Nem politikai „másság" van e kezdeményezé­sek mögött, hanem a differenciáltabb, sokszí­nűbb megnyilvánulásokra való, természetes emberi törekvések. Átérezve felelősségünket a helyért, a városért, Miskolcért, ahol élünk, s ahol gazdagabb, teljesebb életet szeretnénk élni, vállaltuk, hogy kezdeményezzük egy vá­rosi közművelődési egyesület, egy olyan szel­lemi kör létrehívását, amely lokálpatrióta hit­tel célul teszi újabb emelkedésünk, egy építő és termékeny miskolciság, tettekre mozgósító várostudat kibontakoztatását. Mi jelent a város szellemi-kulturális életé­ben egy közművelődési egyesület létrejötte? A városban élők közössége számára sza­bad, sem szakmai-munkahelyi, sem más po- zicionális kötöttségekkel át nem járt fórumot. Ahol mindenki a közért érzett lelkiismereti fe­lelőssége és személyisége, tettei alapján je­lenik meg, nyilvánít véleményt, vállai vagy el­utasít, választ és dönt különböző kérdésekben. Különösen az értelmiség hiányolta és hiányol­ja a megnyilatkozás e lehetőségeit. Miskolc értelmisége és szellemi élete nyomasztóan, más vidéki városokéhoz képest is kirívóan po­larizált. Ha keressük az értelmiség tehetetlen­ségének, visszahúzódásának, közömbösségé­nek, önérdekű-önérvényesítő individualizmusá­nak, önzésének az okait, ne feledkezzünk meg erről. Mi a teendő? Mit tehet a megalakuló mis­kolci Szemere Bertalan Közművelődési Egye­sület? Alapvető feladata a szervezett, összefogott és hatni tudó közvélemény formálása, erősíté­se. Az egyesület jó támogatója lehet állam- igazgátási, művelődési célok „társadalmasí­tásának", propagálva őket a lakosság köré­ben; s visszaigazolhatja a megvalósulás minő­ségét a döntéshozóknak. Tanácsokat ad és tanácsokat kap, sajátos híd-szerepet tölt be az irányítás és az irányítottak között. Segít­séget adhat általánosabb vagy konkrét szak­területi közép- és hosszabb távú elképzelések kidolgozásához, részt vesz azok társadalmi véleményezésében. Az egyesület keretében kü­lönféle aikulmakra és feladatokra szakmai csoportok alakulnak. Az egyesület segítséget nyújthat véleményező és a közvéleményt befo­lyásoló szerepében különféle alkotói teljesít­mények anyagi és erkölcsi megbecsülése, an­nak módja kialakításában, s ilyen gesztusokat maga is gyakorol. Az egyesület védnöke lehet olyan, a város szellemi és közéletét befolyásoló események­nek, rendezvényeknek, alkalmaknak és kez­deményezéseknek, amelyek hatása, jelentősé­ge túlnő egy szakma vagy szervezet körén. Nemzeti és helyi hagyományok tisztelete és kultusza, a város történetének jeles évfordulói és kiemelkedő alakjai emlékének ápolása, több szakmát, tudományágat mozgósító szel­lemi vállalkozások szorgalmazása és segítése, a természettudományos-műszaki pályán és a humán szakokban dolgozó értelmiségiek ér­dekeinek, céljainak közelítése érdekében, a városban játszódó kulturális-közműveiődési tar­talmú események, eseménysorozatok (filmfesz­tivál, nyári egyetem, biennále, Miskolci Nyár, ünnepi könyvhetek, ifjúsági napok stb.) tár­sadalmi támogatása, a kulturált szórakozás­nak és szórakoztatásnak, a társadalmi élet gazdagításának szorgalmazása mind ilyen védnökségi feladat. A miskolci Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület különös gonddal ápolja névadója helyi és országos kultuszát, segíti a Szemere Bertalanról, sok területen úttörő munkásságá­ról szóló publikációk megjelentetését és pro­pagandáját. Az egyesület megkeresi és pártolói sorába toborozza a külföldön és az ország más he­lyein élő volt miskolciakat, kérve közreműkö­désüket a város értékeinek népszerűsítésében, jó hírünk erősítésében. Elfogad és gondoz vállalatoktól, intézményektől, Illetve magánsze­mélyektől származó, kulturális célú alapítvá­nyokat. Törődni kívánunk a város életében korábban fontos szerepet betöltött, kiemelkedő eredményeket elért miskolciakkal, akik számá­ra a nyugalom éveit meg-megkeseríti a ma­gány, az elfeledettség, elhagyatottság kínzó érzése, akik figyelmet, együttérzést, emberi támogatást várnak és érdemelnek. A szocializmust építő magyar társadalom­nak a kibontakozás programja megvalósítá­sához a legszélesebb körű társadalmi-közös­ségi aktivitásra, minden egyént mozgósító cselekvésre van szüksége. Az embereknek, az állampolgároknak át kell érezniük az egészért, s benne a részért való felelősséget éppúgy, mint a tulajdonosság, az egészben való ré­szességük jelentőségét. E magas fokú öntuda­tosságra és önérzetre épülhet az a miskolci várostudat, amelynek formálásában, erősíté­sében alakuló egyesületünk betölti hivatását. * A Hazafias Népfront Miskolc Városi Bi­zottságán (Széchenyi út 70—72.) várja a je­lentkezéseket 1987. november 20-ig A SZEMERE BERTALAN KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA Stop, egy percre! Szembeszá^uldott a sztrádán Vigyázat, egy autó a me­netiránnyal szemben robog az autópályán! — mondja a rádió. Még hogy egy, legalább száz! — mormogja magában az, aki valamilyen módon rosszul hajtott fel az autó­pályacsatlakozásnál. Bizonyára sokak számára ismerős ez a szakállas vicc, de ki gondolná, hogy a va­lóságban is megtörténhet. Kedden az esti órákban ugyanis többen szembetalál­hatták magukat egy ilyen ámokfutóval az M3-as hat­vani szakaszán. A menet­iránnyal szemben száguldó kocsi vezetője észrevette a téve­dését, megpróbált jobbra indexelni, de a nagy for­galomban képtelen volt megfordulni. Csupán a szerencsének és mi több. az óvatos vezetésnek köszönhető, hogy végül is nem idézett elő tragédiát. Sajnos, ez az egyetlen eset is ékesen bizonyítja, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők közül többen vannak, akik gyakorlatlanok az autópályán való közlekedésben. Me­gyénkben nincs autópálya vagy autó­út, ahol ezt gyakorolhat­nánk. Sokan kapnak veze­tői engedélyt úgy, hogy egy kilométert sem mentek ilyen széles sávú aszfal­ton. így aztán nincsenek tisztá­ban az autópályán való ve­zeték tudnivalóival. Nem árt, ha megjegyezzük, hogy a sztrádán az a leg­fontosabb, hogy a belső sávot csak előzés­re szabad használni, fo­lyamatos haladásra csak a jobb sáv engedélyezett. A leállósávon haladni tilos, s ott csak műszaki hiba mi­att szabad parkolni. Szemünk mindig a visszapillantó tük­röt lesse, hogy éberen figyel­jük a mögöttünk haladókat. Az itt szokásos 120 kilométeres tempónál nem ajánlatos a már elő­zésben levő kocsi elé vág­ni, és okvetlenül fontos a nagyobb fék-, követési tá­volság megtartása. Ha mindezeket a szabályokat betartjuk, akkor még a nyugati országok autópályá­in is boldogulhatunk, ahol a miénkhez képest sokkal na­gyobb tempóban robognak a kocsik. (sz. i.) Ezüst a m\mú Salgótarjánban rendezték meg az almúlit hét végén a szövetkezeti népdalkörök or­szágos minősítő versenyét. Ezen szerepelt a görömbölyi pávakör is. Produkciójukat a zsűri ezüst fokozattal minősítette. A kör produk­ciója azért különösen figye­lemre méltó, mert a csoport nem tartozik az úgynevezett hagyományőrző együttesek közé. Még néhány nap, s elké­szül a lyukói bányaüzem új szellőzőaknája. A függőakna és a föld alatti vágat ösz- szelyukasztásáig már csak pár métert kell megtenni mindkét vágatban. A hatos autóbusz útvona­la mentén, a Gulya-kútnál, kezdték meg a 250 méteres függőakna mélyítését. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói fagyasztá- sos eljárással hatoltak a föld mélyébe, mert a füg­gőakna mélyítését úszóho­mokos rétegek akadályozták. Fagyasztással először ezeket a rétegeket „megdermesztet- ték”, s így hatoltak keresz­tül rajtuk. Amíg a függőakna mélyí­tését végezték, a lyukói elő­vájó csapatok hasonló mély­ségben készítették azt a lég­vágatot. amely a függőaknát a föld alatti munkahelyek­kel összeköti, Régóta ismerem Palluf Zoltán családját: ő az, aki biztosan segít, ha a lakás­ban valami hirtelen elrom­lik. Kézügyességét nagyra becsülik a környék lakói is, hiszen a belvárosban nem könnyű szerelőket találni a kisebb javításokhoz. Palluf Zoltán úgy tartja: egy moz­donyvezetőnek mindenhez kell értenie, ezt még a régi füstös mozdonyon tanulta meg. A vasutasok nagy csa­ládjának 1959-től tagja, s már gyermekként arról ál­modott, hogy szülei útját követi majd, és mozdony­vezető lesz. • AZ VOLT AZ IGAZI — Tíz évig jártam a füs­tösön — mondja emlékezve — nem volt könnyű mun­ka, mert kintről a hátunkat érte a hideg szél, az arcun­kat meg béntröl sütötte a tűz melege. De én mostaná­ban is sokat gondolok ar­ra, hogy milyen szép volta gőzösön utazni Hidasnémeti felé. Az volt az igazi moz­dony ... — Pedig a dízelen köny- nyebb a vezető dolga ... — Természetesen kényel­mesebb és biztonságosabb 's. Ez csak nosztalgia (azt hi­szem, sokunkban) a régi mozdonyok iránt. De sajnos, nekem volt egy balesetem, ami itthon történt, autósze­Az új szellőzőrendszer ki­alakítását az tette szüksé­gessé, hogy a bányászkodás erre a területre húzódik át, s & régi rendszerről már nem tudták volna ellátni friss le­vegővel az új szénmezőben kialakítandó munkahelyeket. A több mint 200 méter hosszú föld alatti vágatból már alig hat méter kihajtá­sa van hátra, s nem sokkal több vár az aknamélyítők­re. November elején így megtörténhet az „összelyu- kasztás”. A két vágat találkozásá­nál nagy teljesítményű ven­tilátort építenek be, ame­lyet a szellőzőművek hajdú­nánási üzemében készítet­tek. s a próbapadon most van próbaüzem alatt. A kül­színen csak egy transzfor­mátorállomás jelzi majd a légakna helyét, úgy hogy a környékbeli kiskerttulajdo­nosok semmi kárt nem szen­vednek, de még a zaj sem háborgatja majd őket. relés közben. Azután már könnyebb szolgálatra osztot­tak be. Tartalékmozdonyra kerültem a vontatási tele­pen, ahol a javítóműhelybe vontatjuk a meghibásodott gépeket. — Sokszor látom, amint éjszakai műszakba indul. Mégis sokféle társadalmi megbízatása van. Honnan vesz ennyi energiát? — Ezen már én is sokat gondolkodtam. Munkásőr vagyok több, mint tizenöt éve lakóbizalmi is voltam, mást' meg ■ két" évvel a nyug­díj előtt belefogtam az épít­kezésbe. Tudja, akinek há­rom lánya van, annak a jö­vőre is kell gondolnia. — Szeretjük a nyugalmat, a jó levegőt, és a kertész­kedést is — veszi át a szót Ismét érdekes eseményt ígér a szovjet kultúra nap­jai miskolci rendezvénysoro­zata. Az Éder György utcai Általános Iskola előcsarno­kában ugyanis szovjet fitm- plakát-kiállítás nyílik ma. fél 6 órakor, amelyet a bu­dapesti Puskin Intézet igaz­Marika. a felesége — ezért Határoztuk el tavaly, hogy a nyéki telken családi hazat építünk magunknak Zoltán sok mindenhez ért. már ail a ház. és ez neki köszön* taető Tavaszra talán beköl­tözünk. A gyerekek már na­gyon váriák. ® HA ELKÉSZÜL A HÁZUNK Andrea és Marika buz­gón helyeselnek. A bérhá­zak övezte kicsiny játszótér után nagyobb kertben játsz­hatnak majd. Ök még alta­lános iskolások, de a leg­nagyobb lány már férjhez ment. s az első unoka is megszületett. — Az MKV-nál. hasonló munkakörben dolgozom, mint a férjem, mert én ts a javításra váró villamoso­kat vezetem a műhelyekbe — mondja a feleség. De va­lamikor a régi. több kocsi­ból álló szerelvényeken is dolgoztam. Pedig akkor még a főutcán buszok jártak, s nagy volt a forgalom.’ — Amíg a férj barkácsol, a feleség — ha marad ide­je a gyerekek mellett — mivel foglalkozik legszíve­sebben? — Varrni és kötni sze­retek. Pulóvereket készítek a családomnak, de annyit soha sem tudok kötni, .hogy elég legyen. Már az uno­kámnak is . összeállítottam egy kisruhát. meg egy ko- csitakarót. — Huszonnégy éves há­zasságunk alatt még eddig jól összehangoltuk a barká­csolást, meg a kötögetést — teszi hozzá nevetve Zolii*jh. Ha elkészül a, házunk, hát­kor lesz egy öiyah gargfe, amiben van szerelőakna Ezért én már most bejelen­tettem a feleségemnek, hogy amikor nem vagyok szolgálatban, csakis az autó körül keressen. Vadas Zsuzsa gatója, Alekszej Leonyido- vics Grebenyev nyit meg és ajánl a közönség figyelmé­be. A megyei Mozi üzemi Vállalat és a Gorkij Nyelv­iskola megyei tagozatának szervezésében megnyíló ki­állításra minden érdeklődőt szeretettel várnak. sjc Marika pulóvert köt a gyerekeknek, ha marad ideje. Szovjet Blmplakátok Légakna a Gulya-kútnál Mécr néhánv nao. s plké- Ar. iri «37.pl]67.nrpnri.q7pr Vi­A családfő hobbija a barkácsolás mellett a kertészkedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom