Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-03 / 204. szám

• Sok éves a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár zenemű- és hangtára; régen felfedezték kicsik és nagyok, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne. Az ifjúság maximálisan já hang­minőséget akar, mert ha átmásolnak a kedves olvasó kérésére egy lemezfelvételt, akkor otthon „szuper"-készülékekeken fogja visszajátszani. De egészen más igények is léteznek: egyszerűen já lenne, ha régen elhangzott műsorok, régi felvételek bármikor a rendelkezé­sünkre állnának. Minden igényt igyekeznek kielégíteni... (Cikk a 2. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Teljesült a perecesick ké­rése, három és fel millió forintos költséggel felújítot­ták a régi ABC-áruházat. Ezentúl tőkehúst, zöldséget és gyümölcsöt is árusítanak, ugyanakkor gondoskodtak arról, hogy a háztartásban leggyakrabban előforduló cikkeket is beszerezhesse a lakosság. Kicserélték az üzlet teljes berendezését, korszerűsítet­ték a bolt fűtési rendszerét. A felújításhoz 1,2 millió fo­rintot adott a városi tanács, és félmilliót a Belkereske­delmi Minisztérium. Az újjáépített áruház teg­nap délelőtti átadási ünnep­ségén jelen volt Dudla Jó­zsef, a kerület országgyűlé­si képviselője, a megyei pártbizottság első titkára, aki sokat tett az üzlet meg­újulásáért. Timar Vilmos, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Kovács László, a városi tanács elnöke mon­dották Povázsai Zoltánnak, az áruház vezetőjének, hogy jó lenne, ha mindenkor a mostanihoz hasonló áruvá­lasztékkal várnák a vásárló­kat. A nyitásra kétmillió fo­rintos árukészlettel töltöt­ték fel a boltot. Mátyás La­jos, a Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igazgatója megígérte, hogy megkülönböztetett ellátásban részesítik az ottélőket. íjra nyitva az A Perecesen Ma reggeli telefon Drága a burgonya Még Kelet-SzioválÉól Megven'kfoe érkezett teg­nap — kétnapos baráti mun­kalátogatásra — Ing. Schus­ter Rudolf CfC, a Kelet- szlová'kiai Nemzeti Bizottság elnöke. A vendéget fogadta dr. Ladányi József, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke, és megbeszé­lést folytattak az együttmű­ködés szélesítésének további lehetőségeiről. Magyarország erdőterüle­tének 11 százaléka található megyénkben. Az erdőgazda­ság mellett az évek során 103 mezőgazdasági termelő- szövetkezet is részt vállalt az itteni erdőgazdálkodásból. Tegnap eddigi tapasztala­taikról cseréltek véleményt a szakemberek a Nehézipari Műszaki Egyetemen megtar­tott IX. országos termelő­szövetkezeti erdőgazdasági napon. Délelőtt, a megnyitó ün­nepségen az ország különbö­ző termelőszövetkezeteiből összesereglett erdészeti dol­gozókat Szaniszló Sándor, a megyei Teszöv elnöke kö­szöntötte, majd Basagó Kw A Búza téri pacot járva többen is panaszkodtak: idén ősszel a megszokottnál jóval drágább az új krumpli. — Mi ennek az oka. s várha- to-e árcsökkenés? — kér­deztük Petri Jánosáétól, a Miskolci Vásárcsarnok Piac- feliigyelőségének vezetőjé­től. — Valóban, az ősszel lé­nyegesen többe kerül a bur­gonya, mint azt az előző roly, a megyei tanács elnök- helyettese mondott megnyi­tó beszédet. Ezt követően dr. Rada An­tal. a MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatalának osztály- vezetője tartott előadást Áz erdőművelés helyzete és fej­lesztése a domb- és hegyvi­dékeken címmel. Az elő­adást korreferátumok követ­ték, majd a délutáni órák­ban az erdőgazdasági nap résztvevői szakmai bemuta­tókon vettek részt a bükk­ábrányi Béke, és a harsányi Petőfi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet területén. A nap eseményeit az Agroker mályi telepén megrendezett gép- és termékbemutató zárta. években ilyenkor megszok­tuk. A Miskolcon áruló ke­reskedők általában Zalába és Szabolcsba utaznak az áruért. Ott a nagybani fel­vásárlási ár 8—10 forint, így mire ideér a burgonya, már 15 forintba is kerülhet. En­nek az árnak a magyaráza­ta: szerte az országban na­gyon rossz volt a termés. Panaszkodnak a termelők, hogy rossz volt az idő, s így már földben kicsírázott a burgonya. Mellékgumók fej­lődtek, majd elszáradtak az indák, és tovább nem nőtt a termés. Így a vártnál ha­marabb és kisebb krumpli került elő a földből. Lénye­ges javulás a minőségben nem várható. Az árak csak akkor változhatnak kedvező­en, ha már az egész ország­ban megtermett burgonya mennyiségét ismerjük. Műszaki konferencia A Miskolci Mélyépítő Vál­lalatnál tegnap műszaki-gaz­dasági koferenciát tartottak. Értékelték az esztendő első nyolc hónapjának tapaszta­latait. és meghatározták te­endőiket. Vitában alakul a program Társadalmi és gazdasági megújulásunkért A városi pártbizottság illésén Az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága tegnapi ülésén el­fogadta a társadalmi-gazdasági kibontakozás helyi program­jának tervezetét. Vitaanyag ez, akár eredetét, akár jövőjét nézzük. Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-i ál­lásfoglalása után a városi pártbizottság 170 kommunistától kért véleményt, majd az aktivisták bevonásával több mun­kacsoportban dolgozta ki a helyi teendőket. Ezt az anyagot vitatta meg elsőként a végrehajtó bizottság, s az. ott elhang­zottakkal kiegészítve került a pártbizottság elé a programter­vezet. De ezzel még mindig nem zárult le a vita, hiszen a következő hetekben pártbizottságok, alapszervezetek egészít­hetik ki véleményükkel, eszmét cserélnek róla a KISZ, a Hazafias Népfront és a tanács fórumain. Szűcs Erika, a városi párt- bizottság titkára szóbeli ki­egészítőjében szerencsésnek nevezte, hogy a kibontako­zási programtervezet mel­lett a pártbizottság tagjai kézhez kapták azt a jelen­tést is, mely a miskolci és a városkörnyéki üzemek, szö­vetkezetek első félévi gaz­dasági eredményeit taglal­ja. Az összefüggés nyilván­való: jövőre arról a gazda­sági alapról rajtolva látha­tunk hozzá a társadalmi és gazdasági kibontakozás prog­ramjának végrehajtásához, a reform folytatásához, me­lyet az idei munkával ve­tettünk meg. Ha szűkebb pátriánk él­só félévi gazdasági eredmé­nyeit mérlegeljük, akkor akár elégedettek is lehet­nénk, hiszen szerény javu­lásról beszelnek az ada­tok. Ám a számok csalókák. Nem lehet pontosan kiszűr­ni például azt, hogy a vál­lalatok pénzügyi helyzeté­nek javulásában milyen sze­repet játszottak a tekinté­lyes termelői áremelések. De nem is lehet kiszakítani Miskolc és környékének iparát, mezőgazdaságát a nagy egészből, és ha az or­szágos mérleget készítjük el, akkor azt találjuk, hogy az 1986-os kedvezőtlen gaz­dasági tendenciák folytatód­tak: nem sikerült jelentő­sen előrelépni a műszaki fejlesztésben, a termékszer­kezet-váltásban, az ország adósságállománya nem csök­kent, nem nőtt a kívánt mértékben a dollárelszá­molású export és a nemze­ti jövedelem. Szólt arról is a pártbi­zottság titkára, hogy bár politikai céljaink változat­lanok, a gazdálkodásban, a gazdaság irányításában kor­rekciót kell végrehajtani. Újra kell sorolni legsürgő­sebb teendőinket, ismét ki­jelölve a prioritásokat. Mind­Kazahsztán oszakarovkai járásában szerdán, moszkvai idő szerint 11 órakor nem nukleáris töltettel föld alat­ti robbantást hajtottak vég­re. A 10 tonna TNT (trinit­rotoluol) felrobbantására a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Természeti Kincsek Védelmének Taná­csa elnevezésű amerikai tár­sadalmi szervezet közötti megállapodás alapján ke­rült sor. ehhez alapvetően meg kell változtatni szemléletünket, és tulajdonképpen ezt a célt szolgálja az á kibontakozá­si programtervezet, mely a következő hetekben újabb észrevételekkel, javaslatok­kal gazdagodik, konkretizá­lódik, majd végleges formát ölt — a kormány prog­ramját is figyelembe véve — októberben. Természete­sen nem csupán a gazda­ság megújítása a feladat. A reformnak át kell .hat­nia egész társadalmunkat, ezen belül a politikai in­tézményrendszert is. (Folytatás a 3. oidalon.) A Szovjetunió Legfelső’ob Tanácsa meghívásánaK ele­get téve a Karagandátói 70 kilométerre északra végzett robbantást megtekintette az amerikai kongresszus nyolc­tagú küldöttsége. Az ameri­kai delegáció ugyancsak szerdán a szemipa-latyimszki kísérleti telepen jelen volt egy 20 tonnás trotiitoltet föld alatti felrobbantásánál is. » POLITIKAI NAPILAP * XIX. ÉVFOLYAM, 204 SZÁM 1987. SZEPT 3., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,80 FORINT Ellenőrző robbantások Kazahsztánban Országos erdészen tanácskozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom