Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-17 / 216. szám

Bezár as Avas A környezeti kultúráért Beszédes plakátok Az idei esztendő a kör­nyezeti kultúra éve Miskol­con. Ennek jegyében indítot­ták el 1987 legnagyobb vá­rosi mozgalmát, a Kulturált városi környezetért pályáza­tot. A verseny mellett né­hány hét óta ízléses plakát agitál az utcákon. A falragaszon két részre osztották a mezőt. Fönt egy mindenféle cicomát nélkülö­ző házat láthatunk. Alatta ugyanez az épület, csak­hogy ablakai virágba borul­tak, környezetét pedig bok­rok és fák ékesítik. A pla­káton felirat: ön melyiket választja? Ez persze ebben az esetben aligha lehet kér­dés. A plakát történetéről kérdeztük Pászk Józsefet, a Városgondnokság műszaki igazgatóhelyettesét. + VIRÁG A GYÁRNÁL Elmondotta, hogy úgy gondolták a szervezők, a versenyben ilyenfajta meg­győzésre is szükség van. Természetesen nemcsak a nyomtatványoktól várták a hatást. Most már például a Győri kapui épületek abla­kában is megjelentek a vi­rágládák, bennük a zöldel- lő-pirosló növényekkel, de áz LKM-nél is láthatunk hasonlót. Ez annak is kö­szönhető, hogy késő tavasz- szal kedvezményes vásár­ban kínálták a tanács szer­vezésével a virágládákat, a Mezőgéptől pedig az anyag- költség árában jutottak hoz­zá a rögzítőkhöz. Szeretnék elérni, hogy mi­nél több ház ablakába nö­vény kerüljön. Az sem baj, ha mindenhová másfélét ül­tetnek a lakók, hiszen az esetleges ízléstelen tarkasá­got el lehet kerülni, ha a lakásszövetkezetek, tár- sasház-közösségek egysége­sen döntenek, hogy mivel díszítsék épületeiket. S el­sősorban éppen a lakótele­peken volna szükség minél több virágra, muskátlira, vadszőlőre, borostyánra, hi­szen a lakótelepi életformá­val foglalkozó szakemberek már réges-régen megállapí­tották, hogy a növények jó szolgálatot tehetnek, hogy a lakók otthonuknak is érez­zék a betonfalú „erődítmé­nyeket”. + EGY ÚJSZÜLÖTT, EGY FA Két újabb plakátot rs készítettek, amik néhány hé­ten belül a MAHIR jóvol­tából megjelennek a város utcáin. Ezek is a környe­zeti kultúrával foglalkoznak majd, és a környezetvéde­lemmel. Az egyik a víz­szennyezés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Mert le­het, hogy túl optimisták va­gyunk, de miért ne volna elképzelhető, hogy talán ke­vesebben engedik majd ki autójukból a fáradtolajat a Bükki Nemzeti Parkban MISKOLC csordogáló patakokba. A má­sik plakát az „Egy újszü­lött — egy új fa” mozga­lom mellett tesz hitet. Egy annyira poros, füstgázos le­vegőjű városban, mint Mis­kolc, aligha kell különöseb­ben hangsúlyozni a fák fon­tosságát. A vele együtt nö­vekedő facsemeténél na­gyobb öröm pedig aligha van a kisgyerek számára. B. A. Vágánycsere P rr • a Győri kapuban Naponta tapasztalhatják a Győri kapu felé közleke­dők. hogyan haladnak a ki­vitelezők, az Észak-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat szakemberei a vil­lamospálya felújításával. Je­lenleg a Gyula utcától az úttörőházig tartó harmadik és negyedik szakaszon a burkolólapok lerakása a leg­fontosabb feladat. Nemsoká­ra befejezik itt a déli ol­dali vágányok felújítását, s hozzákezdenek a megle­hetősen elhasználódott észa­ki oldali sínek cseréjéhez is. A munkálatok eddig az ütemtervbe«» rögzítettnek megfelelően haladnak. A szerződés szerint november 20-ig kell az ÉÁÉV-eseknek elkészülniük ezzel a vágány­cseréivel. Nemrégiben röppent fel a hír. hogy bezárják az Avas Szállót. Az információ igaz — tudtuk meg Szebeni Za- lántól, a HungarHotels mis­kolci önelszámoló egységének igazgatójától. A vállalat ja­nuár elsején végleg lehúzza a redőnyt a patinás szállodá­ban. Mielőtt az okokról és a következményekről szól­nánk, ide kívánkozik a bezá­rásról szóló döntés előtörté­nete. Már 20 éve is van annak, hogy a HungarHotels újí­tani akart Miskolcon. Az ak­kori elgondolások szerint a Népkertban építettek volna két szállodát, a Sportot és a Miskolcot. Ezek megnyitása után csukták volna be a Pannóniát és az Avast, hogy később, felújítva ismét az idegenforgalom szolgála­tába állíthassák ezeket is. De ameddig vajúdott a dön­tés, megszűnt az úgynevezett célcsoportos beruházás, így az elgondolásokból semmi sem lett. Illetve annyi tör­tént, hogy nekiláttak a Pan­nónia rekonstrukciójának. A munka 100 millióba ke­rül, s mint ismeretes, az ere­deti határidőhöz képest fi­noman fogalmazva is késik az átadása. Január 1-ig azonban végre valamennyi részlegét átadják, beleértve a rég várt Ror il is. • A KERESKEDELMI HITELBANK PÉNZÉN Ideje volt hárt végiggon­dolni, mi legyen a Hungar­Hotels többi helyi egységé­vel a Pannónia átadása után. A növekvő idegenforgalom — ezen belül is a még több nyugati vendég — s az a tény, hogy az innen szárma­zó valutának egyre nagyobb Borsodi képviselők a kormányprogramról Alkotó munkára ösztönöz (Munkatársmik jelenti} Tudósítók tömege itthon­ról és külföldről, izgatottan társalgó csoportok a folyo­sókon, tapintható feszültség a levegőben — ilyen volt tegnap reggel az Országház, mielőtt elhangzott volna az őszi ülésszakra hívó csen­gőszó. A sorra érkező képviselők közül elsőként Dudla Józse­fet kérdeztük arról, hogy mit vár az ülésszaktól a megyében, az országban le­zajlott széles körű viták után. — Ez az Országgyűlés vé­leményem szerint akkor töl­ti be igazán a szerepét, ha elsősorban a termelés kérdé­sei kerülnek előtérbe. Töb­bet kell foglalkoznunk a termelés oldalával, és úgy érzem, kevesebbet az elosz­tással. Az eddigi vitákban is egy kicsit torz arány ala­kult ki: több szó esett a megtermelt javak elosztásá­nak kérdéseiről, mint azok előteremtéséről. Ha adóról, pénzügyi reformról beszé­lünk is, a termelésre kell gondolnunk, hiszen ez az alap. Keszthelyi Zoltánt — ahogy elmondta — a miskolci 1. számú választókerület lakói arra biztatták, hogy támo­gasson minden olyan kez­deményezést az országgyű­lési-vitában, amely nagyobb rendet teremt az országban, nyugodtabb körülményeket az alkotó munkához. A miniszterelnök expozé­ját követően a felszólalók kozott másodikként egy mis­kolci képviselő, Kürti Lász­ló, a Tiszáninneni Reformá­tus Egyházkerület püspöke mondhatta el véleményét. Ez volt a képviselő szűzbeszé­de, hiszen először szólalt fel a Parlamentben. — Meglepett, hogy máso­dikként kaphattam szót. Azért választottam fő témá­mul a szociálpolitikát, mert úgy véltem, hogy a műsza­ki-gazdasági kérdésekkel a szakembereknek keU első­sorban foglalkozni. Belső késztetést is éreztem, hogy erről a fontos kérdésről szóljak. Mindent természete­sen idő hiányában nem mondhattam el, így példá­ul nem szóltam arról, mi­lyen lényegesnek tartom azt, hogy a kormányprog­ram megvalósításánál ne hi­vatkozhassanak objektív ne­hézségekre gazdasági vezető posztokat ellátók. Kádár János felszólalását, akárcsak a miniszterelnök expozéját, rendkívül feszült figyelemmel kísérte a tisz­telt ház. A folyosókon lévő színes monitorok előtt pe­dig a tudósítók csoportosul­tak, hiszen a sajtópáholyok már zsúfolásig megteltek. Az ebédszünetben Bodonyi Csabát, a miskolci 3. sz. választókerület képviselőjét arról kérdeztük, hogy vajon a vitákban elhangzott kép­viselői javaslatok közül „visszaköszönt-e” neki vala­melyik a miniszterelnöki ex­pozéból : — Határozottan ügy lá­tom, hogy az elsőként tár­gyalt változathoz képest fel­erősödött a műszaki fejlesz­tés, a szellemi munka sze­repe, jrterrtősége. J6 voft hallani a bérreform kérdé­séről, és sok képviselőtár­sam megelégedve vette tu­domásul, hogy kendőzés nél­küli, reális helyzetelemzést, és lényegre törő programot; hallhattunk. Dr. Vei key László pro­fesszor, a miskolci 4. szá­mú választókerület képvise­lője azt hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb mon­danivaló a kormányprogram emberi, tudati kérdésekkel foglalkozó része volt. A pro­fesszor szerint mai helyze­tünkben a gazdasági előre­haladás egyik alapvető fel­tétele, hogy megerősítsük erkölcsi alapjainkat. Dr. Fodor László borso­di képviselő hozzászólásában foglalkozott a nagyüzemek­kel és a munkaerőhelyzettel is. Simon Béla, a 6. számú miskolci választókerület kép­viselője helyi példával is fűszerezett véleménye szinte kiegészítette a képviselőtárs felszólalását: — Az én szakterületemen, az LKM-ben jelenleg az egyik legnagyobb gondnak a szakmai átképzést tartom. Egyetértek azzal, hogy ez jórészt vállalati ügy. hiszen például az én gyáregysé­gemben rengeteg esztergá­lyos hiányzik, ugyanakkor másutt, gyáron belüli mun­kaerő-felesleg van. A gaz­daságos termelés a kohá­szatban is csak úgy képzel­hető el, ha megmozdul a belső gyári munkaerőszer­kezet. Kiss László szerepe van. a népgazdaság­ban, arra indította a válla­latot, hogy ne elégedjen meg csupán a felújított szál­lójával. Ha viszont az Avast is renoválni akarták volna, az legkevesebb 600 millió­jukba kerülne. Ennyiük pe­dig nincs. Ezért tavaly, ami­kor a cég vezérigazgatója megyénk és városunk veze­tőivel tanácskozott, megszü­letett a megállapodás, hogy bezárják az Avast, s a ven­déglátók tulajdonát — övék az egész épület — átadják a tanácsnak. Ennek fejében megkapják azt a telket, me­lyen a HungarHotels új miskolci szállodája épül, a Tanácsház téren. A létesít­mény költségeit a Kereske­delmi Hitelbank állja; a kö­rülbelül 160 milliós összeg­nek a hetven százalékát hi­telezik, a fennmaradó részt a HungarHotelsnek kell leten­nie az asztalra. A hitelt a kölcsönfeltételek értelmében 10 év alatt kell kitermelnie az új szállodának, amely re­mélhetőleg még az évtized­ben kinyit. • ELHELYEZIK A SZEMÉLYZETET Az Avast jövőre, január elsején zárják be, mert meg­várják, hogy a Pannónia valamennyi egysége megnyíl­jon. Egy részleg marad nyit­va ezután az Avas épületé­ben. A Hungária bisztró, de az is csak április 30-ig. S hogy mi lesz a dolgo­zókkal? Egy részük, már aki tudott eddig, elszegődött máshová. Többen a Pannó­niában kapnak munkát. Lesznek, akiket egyelőre nem tudnak foglalkoztatni, de számukra is igyekeznek meg­felelő megoldást találni. Ad­dig is, míg megnyílik a Ta­nácsház téri szálloda, ahol ismét állást kaphatnak, át­menetileg más vidékeken, például a Balatonnál helyez­kedhetnek eL Már csak egy kérdés ma­radt, de erre egyelőre nem tudjuk a választ: mi lesz az Avas Szálló épületével? Köztudott, hogy a mostan­ra igencsak lerobbant ház idáig meglehetősen fontos szerepet töltött be a miskol­ci vendégforgalomban. Meg­szoktuk, hogy van, hozzá­nőtt a városhoz. Nehéz lesz a búcsú tőle. Az elválást az is nehezíti, hogy ma még nem tudni, mi lesz vele? Er­ről még nincs döntés. De ha józanul gondolkodunk, rá­jöhetünk, hogy valószínűleg csak az eredeti rendeltetése volna továbbra is ésszerű. (bujdos) Úttörőknek és KISZ-eseknek a Csanyikban A Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottsága a városi út­törőszövetséggel közösen ezen a hét végén, szombaton reggel 8 órától a Csanyikban, a Majális-parkban ismét megrendezi a Satu T1*7 el­nevezésű számháborút és ha­di túrát. A nagyszabású rendez­vényre több mint 2 ezer út­törőt és KISZ-fiatalt várnak. Fél tó-kor kezdődik a szám­háború, valamint az ínyen­ceknek a főzőverseny. Szere­pel a programban aszfalt­rajzverseny, sokféle játékos vetélkedő, birkózó-, csel­gáncs- és tocnabemutató is. A résztvevők és érdeklődők megtekinthetik a tűzoltók, az MHSZ és a néphadsereg te­vékenységét reprezentáló ki­állításokat is. Ezeken kívüli gyermekműsorok szórakoz­tatják a résztvevőket. Szílvadömping a hűtőházban Javában tart a zon a Magyal- Hűtöipar Mis­kolci Gyárában. Jelenleg dömpúig van satvábói és brok koriból — ex WÍ6ÖM jelentős része exportra megy —, s burgonyából is nagy mennyiséget, naponta 1 nót dolgoznak fel. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat naponta több nerat kilencvenezer embernek biztosít meleg ebédet megyénkben, A vállalat 114 melegkonyhával rendelkezik, amelyből 71 a gyermek- és diákétkeztetésre szolgáló főzőkonyha. Az utób­bi években a korszerű táplálkozási követelményeknek meg­felelően összeállított ételekre minőségi kifogás ’**kábba& érkezik a vállalat vezetőihez. A BVV-nél étkező dolgozók, diákok és gyermekek döntő többsége elégedett az adagok mennyiségével és minőségével. (Kerényi László ieLvéteéei , Új szálloda a Tanácsház téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom