Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)
1987-09-11 / 211. szám
Nem érdemes kalózkodni ■ Mikor rendelik el a bontást ? * Papp József darukezelő munkahelye csaknem 30 méter magasságban vau. A földről irányítják munkáját. A teleszkópos toronydaru tetejében naponta 9 órát tölt el. A munkaszünetekben sem unatkozik, olvas vagy gyönyörködik a város panorámájában. A vaslétra 97 foka A város madártávlatból Sárga műanyag lemez határolja, keríti el a Széchenyi út 4-6-8. számú házakat, ahol a Miskolci Épitő- ipari Vállalat vállalkozott az épületek felújítására. A járókelők közül kevesen veszik észre az épületek homlokzatára kitűzött kis piros zászlókat, hallják meg az utca zajában az udvaron lévő toronydaru kürtjének rekedtes hangját. Az épületekben serény munka folyik Béres Zoltán művezetésével. A régi falak, födémek megbontása mindig tartogat meglepetéseket. A 4. sz. épületben is sok dolguk akad a statikusoknak. Eleink, valószínűleg „takarékosságból”, igen sok anyagot spóroltak meg. Most szigorú előírások rögzítik, hová milyen és mennyi anyagot kell felhasználni, beépíteni a biztonság érdekében. Az udvaron hat méter széles nyomtávú darupályatesten áll a 27 méter magas, QTS—101 típusú, raa- • gyár gyártmányú, teleszkópos toronydaru. Ez az építőmunkások legfőbb segítsége. A vállalat az Építőipari Gépesítő Vállalat egri kirendeltségétől bérli. Fiatal kezelőjének, Papp Józsefnek nem ismeretlen a város. Itt' katonáskodott és vett részt több építkezés munkájában, legutóbb a Borsodi Ércelőkészítő Műnél, amikor filtert szereltek a kéménybe. Már az is komoly teljesítménynek számít, hogy naponta háromszor, négyszer kell le-, illetve feljutnia a korláttal védett vaslétra összesen 97 fokán. Naponta 9 órát dolgozik ezen a munkahelyen. A daru a 47 méter hosszú gémjével maximálisan 1,7 tonnát emelhet, a 17 méteressel pedig 3 tonnát. Általában ketten irányítják a földről a darukezelőt kis piros zászlókkal, kézjelzésekkel. Nagy figyelmet, fegyelmet és felelősséget követel a darukezelő munkája. A daru hatósugarában a védősisak viselése kötelező. A munkás zűrietekben a darukezelő szívesen körbepillant a városon, ahogyan 5 mondja. madártávlatból. Észak felé jól látszik a Katowice toronyháza, azon túl az ércelőkészítő hatalmas kéménye, közelebb a Búza tér. az épülő telefonközpont és a három templom. Ha keletnek tekint, a MIÉP másik munkahelyén, a Tulipán- tömbnél a toronydarut is megpillanthatja. Nyugat felől idelátszanak a kohászat kéményei, a Vologda városrész új épületei, a nagy forgalmú Tanácsház tér és közvetlen alatta a Széchenyi út. Ha ideje engedi, a darukezelő leginkább dél felé gyönyörködik. A fülke ajtajából, úgy tűnik, karnyújtásnyira van az Avas két műremekével,* az ódon templommal és a város jelképévé vált kilátóval. • Lentről jeleznek. Papp József elfoglalja a helyét. A 380 volt feszültséggel működő két futómotor, a két for- ditómotor, a két teheremelő- motor, a hidrauiikamotor és a futómacska-motor segítségével mozgásba jön a hatalmas szerkezet. Könnyedén emeli fel, juttatja helyére a másfél tonnás panelt is. Aluí’ 40 tonna, fent a magasban a gém másik oldalán pedig 8 tonna betonellensúly gondoskodik a biztonságról... (oravec) Kétféle papírt kaphatnak mostanában a sátorgarázs- tulajdonosok Miskolcon. Az egyiken arra kötelezik az autóst, hogy bontsa le és szállítsa el a védősátrat, a másikon pedig engedélyezik a sátor fennmaradását, díjfizetés ellenében. Ha minden igaz, akkor 1989. április 30-ig rendeződnek a városban a sátorgarázs-ügyek. A fotókkal is dokumentált felmérés szerint, majd’ 1600 sátorgarázs található a miskolci közterületeken. Kilenc- száznegyven sátorgarázsnál rendelt el a hatóság bontást. Vágy azért, mert rossz állapotban volt a ponyvájuk, de az is előfordult, hogy nem a kereskedelemben kapható típust állították fel, hanem házilag barkácsoltak sátrakat. Bontási határozatot küldenek oda is, ahol a sátorgarázsok a közlekedés biztonságát veszélyeztetik — mint például a Középszer utcán végig —, valamint, ha a garázsok közművezetékek fölé kerültek. Eddig a 940- ből 61-et önként, felszólítás nélkül lebontottak tulajdonosaik. Érdekes, hogy csak minden tizedik esetben nyújtottak be fellebbezést. Ez a szám persze még nőhet a későbbiekben. Aki fennmaradási engedélyt kapott, az legkésőbb 1989. április 30-ig tarthatja fenn a védősátrát a közterület-használati díj megfizetése ellenében. Az 1989-es határidőt tanácsrendelet írja elő: 1990-re már nem maradhat védősátor a városban Azok számára, akik bontási határozatot kaptak, és a fellebbezésüket is elutasították, két lehetőség kínálkozik: vagy lebontják önként a sátrat, vagy pedig vállalják, hogy a hatóság bontat. több mint ezer forintért. Sokan felteszik a kérdést az erélyes intézkedések hallatán, hogy vajon mi lesz azokkal; akik a felmérés elkészülte után, vagy éppen mostanában állítják fel sátraikat, ezért nem szerepelnek semmiféle listán, nem kell fizetniük, sem bontaniuk. Ezeket a „kalóz-sátrakat” úgy fogják kiszűrni a tanácsiak és a közterületfelügyelők, hogy megnézik, melyik sátor áll szám nélkül. Ugyanis a fennmaradási engedélyekben előírják, hogy az engedély számát a védősátor jobb alsó sarkánál fel kell tüntetni, jól láthatóan. Tehát amelyik sátoron nincs azonosítható szám, a gazdája várhatja, hogy hamarosan megérkezik a postán a felszólítás is. A sátorgarázs-ügy tehát nem zárul le teljesen az ősszel, mert a rendszeres ellenőrzéseket folytatják. Kétségtelen, hogy az autósok szorultságukban, kény- I I --------------------------szerből építenek sátorgarázst, hiszen valódi garázs felépítésére többnyire pénz sincs, vagy ha van, akkor lehetőség, terület nem kínálkozik, főleg a lakótelepeken. De az is belátható, hogy épp a sűrűn lakott városrészekben megengedhetetlen a sátorgarázsok számának szaporodása, hiszen az amúgy is kevés parkolóhelyet kisajátítják, elfoglalják a többi autós elől. És még akkor nem is beszéltünk arról, hogy a sétorgarázsok nem illenek a városképbe. Többen kérdezték, hogy bizonyos mennyiségű sátorgarázs miért nem maradhat fenn 1989 után is? Amikor az általános tilalom mellett döntött a tanácsi testület, a legfőbb érv az volt: lehetetlen igazságosan eldönteni, hogy kinek lehet engedélyezni sátorgarázst és kinek nem .,. Mindez persze nem mentesíti a városi hatóságokat az alól, hogy keressék a megoldást városi garázs- és parkolási gondjainkra. Meglehetősen sziszifuszi munka ez, hiszen a sokkal gazdagabb országokban és városokban sem sikerült még felszámolni a csillaggarázsokat... (kiás) A MISKOLCI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ VÁLLALAT felvételre keres B, C kategóriával rendelkező oépkocsivezetőket JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, József Attila u. 65. szám alatt a szállítási részlegvezetőnél + Ezek még hagyományos cs gyár az idén díszpapírzacskóba lenik a piacon. omagolású Télapó-figurák, A rakott Télapókkal is megjej Díszdobozok külföldre Csizmák, Télapók Diósgyőrből A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Csokoládégyárában már a karácsonyi ünnepekre készülnek. A különféle csokoládéfigurák egy része az elmúlt napokban hagyta el a gyártósort. Az idén 27-féle csokoládéfigurát — mintegy 1100 tonnát adnak át a belföldi kereskedelemnek. Mint Gálné Papp Ilona, a gyár kereskedelmi osztályvezetője elmondta, mindezeken kívül nagy ütemben termelnek arc exportpiacokra fs. Francia, kanadai, osztrák és NSZK-vásárlóknak különféle díszdobozokat, csokoládétálakat állítanak össze. Több új termékkel is jelentkezik az elkövetkező hónapokban a diósgyőri csokoládégyár. Díszzacskókba csomagolják a Télapókat, amelyek reprezentatív csomagolóanyagát a Diósgyőri Papírgyártól vásárolták. Újdonságnak számít a diabetikus függelék és a Télapó- díszdoboz is, K am fitost at ni a szellemi tőkét MTESZ-i n téz ő b izottság alakult az LKM-ben A vaskohászat nehézségei megkövetelik az intellektuális ipari teljesítmények növelését, a szellemi tőke hatékonyságának fokozását. Az elmúlt napokban a Lenin Kohászati Művekben megalakították az MTESZ vállalati intézőbizottságot, azzal a céllal, hogy az LKM kibontakozási programjában a munkaerő a műszaki fejlődés hajtóerejévé váljon. Csalhó Géza, az LKM gazdasági igazgatója, az MTESZ vállalati intézőbizottságának titkára elmondotta: a vállalatuknál működő, több tudományos egyesület részéről az elmúlt években már felmerült az igény az összehangoltabb tevékenységre, a diósgyőri kohászat megújulási programjának sikeres végrehajtása érdekében. A különféle egyesületek már eddig is elismerést vívtak ki maguknak gyárkapun belül, és mo6t erre alapozva szeretnének kezdeményezéseikkel részt venni — közös képviselet biztosítása mellett — a gyakorlati munkában. A 706 tudományos egyesületi tagot ezentúl az MTESZ helyi intézőbizottsága irányítja, felügyeli majd. Aa egyesület kiemelt fontosságú feladatának tekinti a szerkezetátalakítással kapcsolatos átképzések, az alkotói vállalkozások segítését. Szakértői tevékenységüket felajánlva, részt kívánnak venni a jövőben az FMKT- munkák elbírálásában, s a vállalati teamek kibontakoztatásában is. Fejlődő Felsőzsolca Az év első hat hónapjában csaknem 12 millió forintot költöttek fejlesztési célokra Felsőzsolcán. Ebből az összegből megkezdték a 8 tantermes általános iskola építését, melyhez a megyei tanács 14 millió forinttal járul hozzá. A létesítményt a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat várhatóan még decemberben átadja. Ezen kívül kialakítottak a nagyközségben 53 építési telket is. Kohász amatőrök stúdiója Ma délután fél 3-kor, az LKM vendégházának földszinti aulájában Kalóczkai Istvánná, az LKM személyzeti és szociális igazgatója nyitja meg a nagyüzem amatőr képzőművészeti stúdiójának kiállítását. A diósgyőri munkásnapok keretében megrendezett kiállítás számot ad az LKM amatőr stúdiójának munkájáról, bemutatja alkotásaik legjavát. Az alkotók — Bártfai Judit, Eisele Gyula, K. Juhász Ilona, Kriston Béla. Lubomir Lomincky, M. Sóós Zsuzsanna. Majoros János, Pócsik István, Smizsánszky István, Szűcs László, Tamás Pál, Varga Béla — művei szeptember 23-ig tekinthetőié meg. naponta délelőtt M órától délután 6 óráig. Postázzák a határozatokat Sátor-város, csak 1989-ig
