Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-08 / 208. szám

Állandó diagnósis Mérni a miskolci levegőt A m-odell úgy ábrázolja a majdan elkészülő Tulipán-tömböt, mintha azt a Gyöngy cub» rászda feletti ház valamelyik, Ady-hid felé néző erkélyéről szemlélnénk. Tulipán-tömb, asztalnyi méretben A modell és a valósás Levegőről, földről, vízről, pontosabban ezek védelmé­ről tanácskoztak nemrég me­gyénk környezet- és termé­szetvédelmi bizottságának tagjai. Szó esett például ar­ról is, hogy lesz-e Miskol­con levegőszennyeződés- mérő műszerhálózat és meg- valósul-e a nagyvárost szol­gáló hulladékhasznosító mű... Arról, hogy a város leg­forgalmasabb pontjain időn­ként mérik a levegő szeny- nyezettségét, már régebben is írtunk róla. Csakhogy az igazi megoldás az lenne, ha egy műszerhálózat állan­dóan jelezné, hol éri el a kritikus értékeket a leve­gő szennyezettsége. Jelenleg ott tart a prog­ram, hogy meg kell terem­teni a műszerhálózat kiépí­tésének helyi feltételeit, és Dolgoznak a munkagépek I Szirmabesenyő határában, a Sajó töltésének erősítésén. Eddig már mintegy 30 000 köbméter földet „dolgoztak” be, s elkészítettek három zsi­lipet is. Az idén még hátra­levő munkák során további 20 000 köbméter föld kerül a töltésekbe, s újabb 2 zsili­pet is megcsinálnak. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén. 9 millió forintot fordít a Sa­jó Szirmabesenyő község ha­tárában levő szakaszának megerősítésére. Ebből az ősz- szegből a meglevő 12 kilo­méteres töltést mintegy 60— 80 centiméterrel magasítják, s további 4 kilométeres új töltést epítenek. A töltések akkor talán központi segít­séggel 1990 után létrejön a mérőrendszer. Elhangzott egy javaslat is, hogy pályázni kellene a Soros alapítvány kiírása, ugyan­is így doilárfedezetet le­hetne kapni a műszerek beszerzésére. A miskolci hulladékhasz­nosító mű témája sem elő­ször szerepel lapunkban, hi­szen évekkel ezelőtt megkezdő­dött már a tervezés, a ta­nulmányok készítése. Most ott tart az ügy, hogy a megyei tanács érvényes középtávú terve 200 millió forintot tartalmaz 1990-ig, a beruházás előkészítésének to­vábbi lépéseire. A rudabányai veszélyes huiladékégetőmű felépi­nek felduzzadása esetenként komoly veszélyt jelent; a mélyebben fekvő területeket elönti, belvizeket okoz. A védművek megerősítése ezt hárítja el. Az ez évre kisza­bott munkát az Észak-ma­gyarországi Vizű'—i Igazga­tóság dolgozói a terveknek megfelelően, december elejé­re befejezik. tése azonban már a közeli jövő, hiszen a jelenlegi elképze­lések szerint a kivitelezés­nek jövőre kell indulnia. Ugyancsak országos prog­ram, hogy az égetőmű mellett egy végleges veszélyes hulla­déklerakó-helyet is léte­síteni kell, megyénkben. Jelenleg az a legnagyobb gond, hogy nincs pontos helykijelölés. Egy darabig úgy tűnt, hogy Sa- jópüspöki térségében talál­nak alkalmas terepet, ám a földtani vizsgálatok kedve­zőtlen eredményeket hoztak, így tovább kell folytatni a kutatást, örvendetes tény, hogy a hernádkércsi Béke Ter­melőszövetkezet 8000 tonna befogadóképességű átme­neti veszélyes hulladéktá­rolót nyitott meg az idén. A szakemberek most azt javasolják, hogy érdemes volna megvizsgálni, milyen feltételek mellett bővíthető ez a tároló. Azt is latolgat­ják, miként lehetne a her­nádkércsi tárolót végleges lerakóteleppé alakítani. An­nak általában senki sem örül, ha hulla­dék lerakó telepet akarnak létesíteni lakóhelye kör­nyezetében. •Talán nem is tudatosul mindenkiben, hogy az a legveszélyesebb, ha nem te­szünk semmit. A veszélyes hulladékok gondatlan kezelé­se, tárolása ugyanis nagyon komoly veszélyt jelent mind­annyiunk számára. (k-ó) Elkészült az Északtervnél a Tulipán-tömb modellje. Sokszor mondjuk azt, hogy a terv és a modell szebb, mint a valóság, ám a közel­múltban megújított öreg épületek — Széchenyi 107., Kossuth mozi — azt bizo­nyítják, hogy az építők és a tervezők képesek a szépség újravarázsolására. A Tuli­pán-tömb esetében a reha­bilitációs munkák lassan el­jutnak a félidőhöz. öt épület teljes felújítása és átalakítása, valamint egy új üzlet megépítése — ezt jelenti a tömbrehabilitáció, a Vándor Sándor és a Mun­kácsy utcák, valamint a Szé­chenyi út és a Szin-va hatá­rolta területen. Aki mosta­nában arra jár, láthatja, hogy az új épület vázát gyors tempóban szerelik. Az öreg házak átalakítása már ke­vésbé látványos munka, ugyanis nem mindegyik épü­letnél végeznek emeletrá­építést és tetőtérbeépítést. A Széchenyi út 90. és a Mun­kácsy utca 1. számú háza­kat felújítják, és korszerűsí­tik. A Széchenyi út 92-re és a Munkácsy utca 3-ra új emeletet húznak, és beépí­tik a tetőtereket is, a Mun­kácsy utca 5. számú ház­nál pedig emeletráépítést terveztek. Annak ellenére, hogy a Széchenyi út 94. számú ház helyére tervezett új épület korszerű épület­szerkezetekből áll, külső megjelenésében harmoni­zál majd a mellett levő, díszes homlokzatú öreg házakkal. A tervezők az új ház hom­lokzatán megőrizték a régi épületek arányait, az abla­kok, díszek ritmusát. Ez az első terület Miskol­con. ahol a teljes tömbre­habilitáció megkezdődhe­tett. A vállalkozás nemcsak épí­tészeti feladat, mert az ed­digiektől eltérő módon keli szervezni a munkát, és közös pénzalapot is létre­hoztak, hiszen itt egybe-v mosódik felújítás és beru­házás. A teljes tömbrehabilitáció a tervek szerint az elkövetke­zendő években tovább halad majd, felfelé lépegetve a Széchenyi úton. ó) Időre jönnek, de kevesebbet vállalnak Mesterek stopperrel Miskolcif,x eljöhet a folyó Épöl a Sajó-töltés Emberek is megérzik..* Földrengésjelző harcsa megerősítésénél azt vették figyelembe, hogy a Sajó Mis­kolcot és környékét 100 éves gyakorisággal miiyen nagy­ságú árvízzel fenyegeti. A számítások alapján döntöt­tek a már meglevő gátak megerősítéséről, és az új vé­dőtöltés kialakításáról. Bár az utóbbi évek na­gyobb árvizeket nem hoztak ! a Sajón, azonban a csapa- I dékos időjárás, a folyó vizé­Taoácsíaoi • 1 •• I n rr ft f jeioiogyules Tájékoztatjuk a 25. sz. vá­lasztókerület választópolgá­rait, hogy ma délután 5 óra­kor a Szikra mozi épületé­ben levő pártalapszervezel- ben (Marx K. u. 49.) ta­nácstagi jelölögyülést tar­tunk. Kérjük a választópolgárok megjelenését. A 25. sz. vk. területe: An- nabánya-telep, Kutyorvölgy, Lyukóbánva, Lyukókitérő, Lyukóoldal. Lyukóvölgy. Lyu- kóvölgy-Bányaoldal. Lyukó- völgy-Gulvakút, Lyukóvölgy- Kishajtás, Lyukóvölgy-kitérő, Lyukóvölgy-Kutyor, Nyírfa u., Özugró. Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága Kétféle munkalapot tarta­nak nyilván a miskolci Vili­kész Vállalatnál szeptember 1-je óta. Amikor az ügyfél bejelenti, hogy elromlott a televíziója, a hűtőszekrénye, vagy a Siesta gázkályhája, udvariasan megkérdezik: milyen pontossággal kéri a szerelő kiszállását. Szerencsére, csupán az ügyfelek 30 százaléka ra­gaszkodik a négyórás pon­tossághoz. A többiek meg­elégszenek azzai, ha megje­lölik a napszakot, amikorra a szerelő várható. Ez a megoldás végső soron törvé­nyes. A rendelet is úgy szól, hogy az ügyfél kérheti a sze­relő kiszállási idejének meghatározását, négyórás eltéréssel. Lehet, hogy az ügyfelek többsége nem ismeri az új rendeletet, miszerint, ha ké­sik a szerelő, tízszázalékos díjkedvezményben kelt ré­szesíteni a megrendelőt, de legkevesebb 200 forint köt­bért kell fizetni. Eötvös György, a Vilikész műszaki vezetője mondotta, hogy a szolgáltatást rendelők közül még senki sem vár­ta stopperrel a szerelőt. Ök azonban mégis úgy dolgoztak, mintha ez lenne a valóság. Ennek köszönhető, hogy a rendelet hatályba lépése óta még egyszer sem késtek, s fizetniük sem kellett. Jelenleg 35 munkatársuk járja a várost, javítja a televíziót, rádiót, hűtőgé­pet, tévé- és gázkészüléke­ket a helyszínen. Sajnos, idáig csak hat sze­relőjüket láthatták el CB- rádiótelefonnal. Őket köny- nyűszerrel elérhetik, ha újabb „sürgős” címet kap­nak. A többieknek viszont na­ponta kétszer kell megje­lenniük a központban a munkalapokért. Akárcsak más szolgáltatók­nál, itt is ára van a nagyobb pontosságnak. S még az is kérdéses, hogy ezt majd ki fizeti meg? Mivel a szerelők óvatosabbak, a jelenlegi hasznukat egyikőjük sem akarja köt­bérre költeni, a szokásos­nál kevesebb munkát vál­lalnak. Előre ugyanis nehéz fölmér­ni, hogy hol mennyi időt kell szereléssel tölteniük. S hogy a fizetésük ne csök­kenjen, rendezni kellett a normájukat, most kisebb teljesítményért többet kap­nak, mint korábban. Ráadásul a kilométerpénzt is meg kellett fejelni. Azelőtt a címeket a napi útvonal hosszába rakták sorba. Igyekeztek vala­mennyit csoportosítani vá­rosrészenként. Most az idő kötöttsége miatt egy dél­előtt keresztül-kasul kocsi- kázzák a várost, nem takarékoskodva az üzemanyaggal. Egyelőre jobb megoldás nem kínálkozik a megrendelések példás pon­tosságú teljesítésére. Sz. I. .1 Egészen a 17. század ele­jéig Japánban azt tartotta a néphit, hogy a Föld mé­lyén egy óriási féreg él, s ennek mozgása kelti a föld­rengéseket. A 17. századtól kezdve ez az elképzelés hát­térbe szorult, s úgy vélték, hogy egy óriási „namazu”, azaz harcsa él a Föld felszí­ne alatt, s ennek mozgása rengeti meg a talajt. Érde­kes, hogy Japán egész terü­letén mindenütt a harcsát okolták, nem a többi halié­lét. Ez feltehetőleg azzal a megfigyeléssel függ össze, hogy elsősorban á harcsák viselkednek nagyon nyugta­lanul a közelgő földrengések előtt. Nyugtalanságuk főképp abban nyilvánul meg, hogy minduntalan kiugranak a vízből, ahogy erről az 1855, évi, majd az 1923. évi nagy földrengés előtt beszámoltak. Tsunei Rikitake, a neves ja­pán geofizikus véleménye szerint azonban ez még puszta véletlen is lehetne, mivel az észlelők nem tudó­sok, hanem tanulatlan ha­lászemberek voltak. Mint­hogy azonban az idők során mind több és több ilyen megfigyelésről érkezett hír­adás, a kérdés iránt végül a biológusok is érdeklődni kezdtek. A kísérletsorozat végeredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy a halak valami olyan elekt­romos jelenségre reagálnak, amely néhány órával meg­előzi a földrengések kipat­tanását. Ezért érzik meg néha egyes emberek is elő­re a földrengéseket. Az 1975. február 4-i erős, 7,5 magnitúdó« kínai föld­rengést sikerült előre jelez­ni, s ezáltal több tízezer ember életét mentették meg. Az előrejelzés részben mű­szeres megfigyeléseken, rész­ben pedig különféle állatok tanulmányozásán alapult. Kínában 1973-ban szétosz­tottak a lakosság körében egv tanulmányt, amely meg­tanítja az embereket, hogy a közelgő földrengéseknek az állatok által való elő­rejelzését hogyan lenet fel­ismerni. Ebben az ország­ban ugyanis négyezer évre visszamenőleg vannak a földrengésekkel kapcsolatos feljegyzések, s a kiadvány ezek alapján készült. ak A nagyobb lélegzetű munkához aligha kezdhetnek bele a helyszínen a szerelők. Ilyenkor a készüléket a szervizbe szállítják. {Kerényi László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom