Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)
1987-09-04 / 205. szám
A városi tanács vb megtárgyalta Uj munkahelyeket teremtenek (Folytatás az 1. oldalról) Az országban elsőként városunk tanácsa munkahely- fejlesztési alapot hozott létre. A végrehajtó bizottság tegnap arról tárgyalt, hogyan lehet az alap millióit a tervidőszak hátra levő részében a legcélszerűbben felhasználni. Az alap 25 millió forintjából eddig 9 és fél millió forintnak akadt helye. Ez 230 új munkahely megteremtéséhez volt elegendő. A további milliók felhasználására konkrét célokat nem tűztek ki, hanem azt rögzítették, milyen jellegű vállalkozásokat lehet támogatni az alap segítségével, pályázati úton. Pályázatot természetesen majd akkor írnak ki a gazdálkodó szervezetek számára, ha a küszöbön álló gazdaságirányítási v. -zások ismeretében a vállalatok dön- tésképesebb helyzetbe jutnak. Vajon mire elegendő ez a 25 millió forint? Arra semmi esetre sem, hogy segítségével a tanács megoldja a város összes foglalkoztatási gondját a jövőben. — mondta Orosz István, munkaügyi osztályvezető. De arra mindenképpen alkalmas, hogy jelentősen enyhítse és megfelelő központi segíséggel társulva hozzájáruljon a kiegyensúlyozottabb városi iparszerkezet kialakításához. Az alap létrehozása úttörő vállalkozás. Az illetékesek most fontolgatják, hogy megteremtenek egy országos munkahely-fejlesztési alapot is. Most Miskolcon elébe mentek a várható intézkedéseknek, és a bizottság ülésén az is elhangzott, hogy nem egyszeri akcióról van szó: az elkö,'tkezendő években állandóan napirenden lesz a munkahelyfejlesztés ügye. Ide tartozó információ az is, hogy a városi tanácson hamarosan munkába áll egy innovációs szakember, aki a városunkat is érintő fejlesztésekben való részvételével javíthat a munkahelymérlegen. A bizottság ülésén sző esett a város környezetvédelmi helyzetéről is. Kelemen István, városunk főépítésze arról beszélt, hogy várhatóan a jövőben a városépítés környezetvédelmi vonatkozásai nagyobb súllyal esnek latba, mint eddig. Ez konfliktusokkal jár — gondoljunk csak a most-épülő új 26-os út átvezető szaNyár vége a pisztrángtelepen ★ A DIGEt. rendszeresen megnyitja kapuját tovább örökíteni a gyári dinasztiákat. a családtagok előtt, hiszen jó lenne most is Megszeretni (*s megtartani Ki ált a gép mellé Csendes a nyár vége a festői környezetű Garadna völgyében levő pisztrángtelepen — mondotta Hoitsy György, a telep vezetője. A kirándulók közül sokan gyönyörködnek a pompás környezetben, a halastavakban, de gyakran keresik fel a telepet a vendéglátó vállalatok beszerzői is. A nagy nyugalom azonban viszonylagos. A telepvezetőnek most is bőségesen van munkája. Elsősorban is a törzsállomány rendszeres és gondos etetése. Jelenleg a tavakban mintegy 700 anyahalat tartanak, melyekből. 150 a sebespisztráng, míg a többi a szivárványos fajta. Kondícióban tartásuk már előkészület a késő őszi mesterséges termékenyítéshez. A nyár vége sem hozott megfelelő mennyiségű csapadékot ezer. a vidéken sem, ezért a halastavakat tápláló források vízhozama is megcsappant. így mesterségesen kell megteremteni a tavakban a halak életfeltételeit. Ezért a patakból búvárszivattyúval frissítik fel a tavak vizét, és működtetik a víz-visszaforgatókat. Noha, a „nagy munka”, az anyahalak fejése, mesterséges termékenyítése, keltetése még ezután következik, azért nem unatkoznak most sena a pisztrángostelepen_ kaszára — és azzal is, hogy át kell értékelni egy-két régebben elfogadott nézetünket Nem lehet abba belenyugodni, hogy nincs elegendő pénz például az elkerülő útvonalak megépitésére. De lehet más intézkedésekkel is csökkenteni a közúti forgalom okozta, lassan elviselhetetlen zaj- és levegőszennyezést Például azzal, hogy ha megfelelő helyre telepítik a nagy forgalmú ipartelepeket Most magas a bánya Vájár Lyukéból a DIGEP-ben? * Juhász Lajos vájár leszállás előtt. (Kerényi László felvétele) Váltóműszakban dolgozik már 27. éve. Vagyis egyik héten délelőttös, utána délutános, azután éjszakás. Amikor 1960-ban az apja és a bátyja nyomán ő is bányász lett, csillés Pálinkás- tárón, a csákány és a vulkánlapát, a fejsze és a fűrész volt a szakma legfőbb munkaeszköze. A 60—120 centiméter vastag széntelep térdre kényszerítette a bányászokat. Jól emlékszik a habszivacs térdbetétes munkásnadrágra is. A jövesztésnél a robbanóanyag volt a bányász legfőbb segítsége, a gyújtózsinórra, a cinderre karbidlámpáról, az egyetlen és legfőbb világítóeszközről adták tüzet. Juhász Lajos összesen 6Q0 föld-alatt letöltött műszak után tehetett segédvájára, majd vájá- ri vizsgát. Amikor a Pálinkás-tárót bezárták, Erenyöben dolgozott, a vájári vizsgát azonban már Lyukóban tette le. Most 45 éves, két gyerek apja, és már egy négyéves unokával is dicsekedhet. Jelenleg a Pavlyás László által vezetett Állami díjas Gagarin I. szocialista brigád tagja. A II. 4. jelű fronton dolgozik Tóth Sándor műszakvezető vájár csapatában. — Most szép magas a bánya — mondotta találkozásunkkor. — A majdnem három méter magas főtét pajzzsal biztosítjuk, a szenet maróhengerrel növesztjük, a szállítás a láncos vonszoló és a gumiszalag dolga. Alig egytucatnvian vagyunk a műszakban a 120 méteres fronlhomlokon. Aki már járt ilyen tömegtermelő munkahelyen tudja, hogy a viszonylag magasfokú gépesítés ellenére sem könnyé az ott dolgozók munkája, élete. A régi szerszámok, így a szívlapátok jelenléte Is utal valamelyest erre. Egy műszakban, tehát nyolc óra adott legalább 21 tonna szenet kell termelnie itt mindenkinek, hogy meglegyen az alapbér. A teljesítmény után nőhet csak a kereset, amelyhez hozzájár»!« foki adattá cs mus/akpoílék. i Júliusi és augusztusi keresetük arra utal, hogy „most jól megy a verkli” — ahogyan ők fogalmaznak —, vagyis nem akadályozza a munkájukat se vető, vagy viz, vagy mind a kettő. Juhász Lajcfi nagy családban nőtt fel, hatan voltak testvérek, mindannyian munkásembereik. — Sajnos, szüléink már meghaltak — mondja a fiatal korára már őszülő bányász. — Pedig most már tudnánk nekik segíteni, visszafizetni valami keveset abból, amit ránk. gyerekekre dolgoztak. Örömmel vettük, amikor megtudtuk, hogy a bányászszakszervezet és az Ipari Minisztérium Bányászati alapítványt hozott létre a balesetben elhalálozott bányászok családjainak megsegítésére. Ehhez mi is hozzájárulunk. Nekem, mint szakszervezeti bizalminak nem sokat kell agitálnom, ha ilyen felajánlás teljesítéséről van szó . Juhász Lajos fronti vájár kevés szavú ember. Munkatársai bizalmából lett szak-, szervezeti aktivista, és munkatársai ajánlották a párt soraiba js. Munkája elismeréseként eddig kétszer kapta meg a vállalati Kiváló Dolgozó elismerő jelvényt és oklevelet. Az idei bányásznapon a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés tulajdonosa tett. A fiatalokra nagy szerep vár a kibontakozási program végrehajtásában — írja a hétfői Népszabadság a munkásfiatalok tatabányai országos találkozójáról. Vasárnap pedig a Hét című televíziós politikai magazinban két borsodi fiatal beszélt elhelyezkedési gondjairól. A gimnáziumot végzett lány egy év után is íróasztalról álmodik, a varrógép mellé nem akar leülni, a fiatalembert a kutyasétáltatástól kezdve a bevásárlásig mátkáén megoldás érdekelné... Közben a Diósgyőri Gépgyárban tucatszámra keresnek szakmunkásokat, az idén ugyanis kétszer annyian mennek nyugdíjba, mint amennyi fiatalt a szakmunkásképző iskolákból fektettek. • A KÉTKEZI PRESZTÍZSE Wérpjev Ádám munkaügyi főosztályvezető szerint a fiatalok többsége ma olyan munkát keres, hogy minél kevesebbet kelljen dolgozni, minél könnyebb legyen, de annál többet lehessen vele keresni. Ez a szemlélet egyedül az öntudatra való apellálástól, a szemináruim- izű ráolvasástól nem fog megváltozni. — Ki megy ma munkásnak? — Kiuik István főosztályvezető-helyettes kérdéséró tudjuk a választ. Leginkább azok, akiket szakközépiskolába nem vettek fel, és azok, akik igen gyengén végezték az általánost. A szakmunkások presztízsét csupán, vállalati erőből igen nehéz a régi becsületére visszaformázni. — Az általános iskolában, illetve a pályaválasztásnál kellene fordítani a szemléleten. Szerintem nagy a kultúráhítat, ez a legfőbb mérce, pedig nem csupán ez a népgazdaság jól felfogott érdeke. — Ez a véleménye Balogh Béla munkaerő-gazdálkodási osztályvezetőnek. — A mi erőfeszítéseink egy csepp a tengerbe, pedig nem kis költséggel valóságos haditerv készül a tanulótoborzásra. Három évvel ezelőtt 149 gyerekről tudtuk úgy, hogy majd most a DIGÉP - ben lesznek pályakezdők. Közülük 44-gyel kötöttünk társadalmi ösztöndíjszerződést. s mindössze 41 kezdte meg a munkát. — Több mint 100. aki a mi, viszonylag jól felszerelt tanműhelyünkben tartotté «gyoa ä gyaköróotoi* do anyagilag nem kötődött a gyárhoz, magasabb fizetésért ment máshová — folytatja Wagner Ádám —, szóval ez számunkra egv eredmény nélküli befektetés. Tavasszal egyébként véleményt kértek a gyártól a szakmunkásképzéssel kapcsolatban, mert szó van arról hogy az ipari tárcához kerülne át az oktatás, s ezzel mi egyet is értünk. • KI AD TÖBBET EGY KEZDŐÉRT De az öszí&ncfíjoo kívül más pénzeket is bevetnek a pályakezdők megtartására. Először szerepri a kollektív szerződésben a még hatékonyabb tanulmányi ösztönzés. A jeles és a jó tanulmányú eredményű gépi forgácsolóknak például négynégyezer forintot tesznek évenként egy fenntartásos betétkönyvbe, a közepeseknek 3000 forintot. Ez ka- niaiczfk, a végzéskor az összeg 25 százalékát vehetik fel, a többit pedig három én múlva folyamatosan. S azoknak a pályakezdőknek, akiknek a DIGÉP jegyzi be az első . munkahelyét a munkakónyvbe, a mérnököknek 5000, a teljesítménybéres kezdő szakmunkásoknak 4000, az időbéreseknek 2500, a szakközépiskolát végzetteknek pedig 2000 forint az egyszeri, munkába állítási jutalom. Ezt a „mézesmadzagot” már több miskolci vállalat is bevezeti, olyannyira, hogy egymásra licitálnak. A DIGÉP ezeknél az összegeknél lefékezett, hiszen nem is tudják, milyen tudást vesznek. • IGAZSÁGOSABB ' BÉRELOSZTÁS A színvonal nagyon is eltérő, s szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben még három évig gyakornoki státusban dolgoznak a kezdők. Az első évben, ha úgy tetszik, elég félgőzzel, noha ötvenszázalékos teljesítményt kell nyújtani, és a fizetség olyan, mintha 100 százalékot teljesítettek volna. A második évben 70 százalékért jár ugyanez a pénz, s csak a harmadik évbai kell a rendes normára ráállni. Persze vannak, akik túlteljesítik az alapkövetelményt, s az az ösztönző, hogy a többletet hamarosan alapbérként kapják meg. A múlt évben felvett 51 pályakezdőből 24 volt képes az 50 százalékos teljesítmény feletti munkára. S aki a minimumot nyújtja, annak is van egy szerény járandósága: mert három évig minden pályakezdő bérét azzal az ösz- s^ggel emelik, amellyel az riső évben belépők bére növekszik. A fiatalokat rávezetni a szakmai fogósokra a patronálok érdeke. Az idősebb mester keze alatt legalább a minimumot teljesíteni kell, mert ez a pat- ronalási pótlék feltétele. — A munkaerő-megtartás érdekében nagyobbat és merészebbet is kell lépni — mutatja Wágner Ádám a Figyelő című lap dúsan aláhúzott legutóbbi számát. — A gazdasági megújulás elősegítésére nem azt írják elő, hogy a szakmunkás gyakorlati idejét fizessük meg. Most már negyedszer ülünk majd össze a szak- szervezeti bizottsággal, hogy egy igazságosabb bérelosztást megvitassunk. Ha egy gépen ketten esztergálnak, egy fiatal és egy idősebb, ne a személyi kategóriabesorolás döntse el, ki menynyit kap. Ha mind a ketten ugyanazt a munkadarabot teszik le az asztalra, a bérük is egyforma legyen ... Oláh Erzsi Kibontakozás és adó Dwdla József országgyűlési képviselővel, az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkárával találkozhatnak ma délután fél háromkor a Szikra mozi. ban lévő pártszervezet tanácstermében az 5. számú választókerületben élők. Az eszmecsere témája a gazda- ßaaMassadalrai kibontakozás programja és az adóreform bevezetése lesz. A rendezvény része annak a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága szervezte sorozatnak. mellyel városunk országgyűlési képviselői a Parlament őszi ülése előtt tájékozódnak választóik wk leményéről, nézeteiről az em<t litett kérdésekben.
