Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-30 / 227. szám

A DH várospolitikai fóruma Egy felmérés hátteréről nyilatkosik a tanácselnök Bekopogtattak a lakásigényükhöz ■ Nemcsak látleletet készítenek m A legrászorultabbakon kell segíteni U Szívesen fogadták a kérdezőket WojtP négyezer lakósigény- Bt kerestek meg a kérdezóbiz- tosok a közelmúltban Miskol­con, és háromezren kaptak postán kérdőíveket. A lakás- igénylőknek feltettek a meg­szokottól eltérő kérdéseket is, hiszen érdeklődtek vagyoni helyzetük iránt, és afelől is, hogyan gondolják lakáshelyze­tük megoldását, miképpen ta­karékoskodnak, elképzelhető­nek tartják-e az együtt lakást a szülőkkel. Vajon miért volt szükség erre a részletes, nagy mun­kát igénylő felmérésre? Mi lesz az adatok további sor­sa, mire kívánják felhasz­nálni az illetékesek? A kér­déseket dr. Kovács László­nak, a városi tanács elnö­kének továbbítottuk. — A miértre egyszerű vá­lasz is adható: segíteni aka­runk ! Érezzük felelősségün­ket a város lakásgondjai­nak megoldásában, hiszen ez olyan feladat, ami más, egyébként fontos városfej­lesztési programok végre­hajtásával nem helyettesít­hető. Hiszen a lakás alapve­tő létszükséglet, egyéb anya­gi javakkal nem pótolható. Köztudott, hogy Miskolc most már tartósan a leg­nehezebb lakáshelyzetben lé­vő város Budapest után. Tény, hogy ma szűkösek az anyagi lehetőségeink, de ez nem ok arra, hogy ha­logassuk a lakásra várók Sorozat a tényekről A felmérés doku­mentumait majd’ húsz­oldalas elemzésben foglalták, össze a, szak­emberek. Sok érdekes adat található ebben az összefoglalóban. A felmérő munka nem azért készült, hogy az adatokat elsüllyesszék a szekrények melyére, és csak az illetékesek férhessenek hozzá. Ugyanis ha mindannyi­an megismerkedhetünk azzal, hogyan is állunk ma a lakásigénylések­kel. kik azok, akik sorban állnak évek óta, saját helyzetünket is reálisabban tudjuk megítélni. Jobban meg­értjük a lakás juttatás­sal, építéssel kapcsola­tos intézkedéseket, és a nyílt várospolitika jogosítványaival való­ban érdemben élve, be­le tudunk szólni meg­hozatalukba is. La­punkban ezért az el­következendő napok­ban ismertetjük a fel­mérés fontosabb meg­állapításait. helyzetének könnyítését. Ah­hoz azonban, hogy megol­dásokat találjunk, legelőször is pontos helyzetismeretre van szükség. Kiutat csak a jelenlegi körülmények, té­nyek feltérképezése után tu­dunk keresni. ♦ Feltárt-e új össiefüggé- seket a felmérés? — Inkább úgy fogalmaz­nék. hogy sok olyan körül­mény tisztázódott, amit ed­dig csak sejtettünk. Most már egyértelmű bizonyíté­kaink vannak jiéldául ar­ra: a legrászorultabbaknál nincs annyi megtakarítási lehetőség, hogy önerőből vállalkozzanak lakásépítésre. Ez is bizonyítja, hogy a ta­nácsnak fejlesztenie kell a pénzügyi támogatási rend­szerét, többet átvállalva az anyagi terhekből. Egyfajta szerepváltás is ez; nem a lakásépítést kell támogatni a jövőben, hanem a lakás­építőt, az otthonteremtő vá­roslakót. + Nemrégen, amikor me­gyénk helyzetéről esett szó az MSZMP KB előtt, a mis­kolci lakásgondok kiemelten szerepeltek a napirenden. A felmérésnek van valami kö­ze mindehhez? — A felmérést a megyei tanács támogatásával, saját kezdeményezésünkre végez­tük el. Úgy éreztük, hogy kötelességünk itt helyben is kezdeményeznünk. Így, ha bármilyen központi, vagy helyi lépés történik a jö­vőből, az valós és részle­tes adatokra támaszkodhat + Hogyan fogadják a kérdezőbiztosokat a csalá­dok? — Az elsöprő többség szí­vesen szolgáltatott adato­kat, készségesen együttmű­ködtek, segítették a mun­kát, pedig sokszor igazán bizalmas termeszietű kérdé­seket is feltettek munkatár­saink, például a vagyoni helyzetre vonatkozóan. Érez­ték, hogy mindez az érde­kükben történik. Mi lesz a felmérés so­rán összegyűjtött adatok sor­sa? — A tájékozódás csak a munka kezdetét jelenti. A városi tanács munkatársai most dolgoznak azon, hogy a tapasztalatokat összegez­zék, rendszerezzék, és en­nek alapján feladatokat je­löljenek ki. A hosszabb és rövidebb távra szóló prog­ramokat a testületek elé terjesztjük. Ügy is fogal­mazhatok, hogy nemcsak látleletet akartunk készíte­ni, hanem meg kívántuk te­remteni a cselekvés alap­jait, kiindulópontjait. + Az eddigi tapasztala­tok és oz új adatok birto­kában a városi tanács el­nöke lát-e esélyt váro­sunk lakáshelyzetének meg­oldására? — Látnunk keH, hogy la­kásgondjainkat saját erőből nem tudjuk megoldani: a varosnak szüksége van köz­ponti segítségre. Tény az is, hogy itt a városban is vannak meg olyan lehetősé­geink, amelyekkel nem tud­tunk eddig megfelelően él­ni. Ilyen például a tetőtér- Deépítés. Komoly esélyeink akkor lesznek a lakásgon­dok megoldására, ha a ki­emelt Rategóriaoa tartozó­kon — fiatal házasok, sok- gyermekesek és gyermekü­ket egyedül nevelők — se­gíteni tudunk. Ezért végez­tük a helyszíni felmérése­ket ebben a körben. Elő­ször az ő gondjaikat keH megoldani, hogy a többie­kével is legyen mód, tehe­tőség foglalkozni.. Már megmutatkoznak az új miskolci regionális tele­fonközpont látványos részle­tei. A postaigazgatóság a BHC-val szerződést kötött a központ gyártására és sze­relésére, amit a vállalat a korábbinál rövidebb határ­időre ígér. Az épület azon­ban csak akkor lesz „élő’ igazán, ha a hozzá tartozó érrendszer is működőképes Lesz. A hálózatépítés mun­kálatai is megkezdődtek: ezek kevésbé látványosak ugyan, de hasonlóan fonto­sak, s ezekkel együtt lesz komplett ez a jelentős be­ruházás. fKeréngz ImszÍó feHxAefef A villanyrendőrnél Megerősítik a hidat Olvasóink értesülhettek már róla, hogy beszakadt a Szinva-híd a villanyrendőr­nél. Ám arról eddig nem szóltak a tudósítások, hogy a tervezett rekonstrukció, il­letve javítás után mi lesz a sorsa a híd felett található terecskének. A legérdekesebb kérdés ta­lán az, hogy mikor kerülhet vissza az eredeti helyére a buszmegálló? Edőcs József, a városi tanács osztályveze­tő-helyettese szerint: A miskolci közlekedés története 17. Kettős vágány Jelentős igazgatási válto­zást is hozott a város életé­ben 1945: Diósgyőr, Hejőcsa- ba, Görömböly-Tapolca hoz­zácsatolásával megalakult Nagy-Miskolc városa. Az el­képzelést az évtized eleje óta dédelgette a tanács, de megvalósítása a bonyolult gazdasági és tulajdonviszo­nyok miatt csak a demokra­tikus kormányzati rendszer­ben volt lehetséges. A diósgyőri nagyüzemek megnövekedett jelentősége és rohamos fejlődése szük­ségessé tette a tömegközle­kedés gyors ütemű fejlesz­tését. A közlekedés igényei­re jellemző adat. hogy az országban elsőiként meg­épült Szinva-parti kerék­párúton 1951-ben naponta 5300 kerékpáros járt mun­kába. Az autóbusz-közleke­dés gyors ütemű kiépítésé­nek az úthálózat hiánya és a gépjárművek beszerzésé­nek nehézsége szabott ha­tárokat az ötvenes évek­ben. Így az első feladat a villaimos-iközlekedés fejlesz­tése lett. 1950-ben megkezdődött a nagyarányú munka, a Marx tér és a Tiszai pályaudvar közötti kettős vágány kiépí­tése. Az 1952. december 13-án ünnepélyes keretek között üzembe helyezett pá­lyán a vasgyári járatok for­dulóideje a felére csökkent. A város nyugati részében kialakuló Küliám lakótelep • forgalmának lebonyolításá­m T963-tem -megépült a Marx tér és Diósgyőr kö­zött is a kettősvágány. Ez azt jelentette, hogy a kelet- nyugati hossztengelyen 9,5 km hosszú, összefüggő vil- iamospáJya jött létre. A he- jőcsabai villamos más sors­ra jutott. A kórház és az épülő lakótelepek forgal­mát nem tudta a korsze­rűtlen pálya lebonyolítani, 1960. augusztus 18-án a vo­nalat felszámolták, feladatát autóbuszok vették át, A viü-amospálya rekon­strukciójával párhuzamosan a közleKedését kiszolgáló, közutakat is korszerűsítet­ték. Ebben a munkában a legjelentősebb a Bajcsy-Zsi- li-nszky úti aluljáró meg­építése volt, ez kiküszöböl­te a gömöri sorompót, és lehetővé tette a Széchenyi út meghosszabbítását. Ez a megoldás 1914 óta szerepelt a városi tanács terveiben. A viliamosvonai-átépíté- sek eredményeként a pálya összes hossza 1944-hez ké­pest csökkent, de nagyobb forgalmat tudott lebonyolí­tani. Hozzájárult ehhez a járműpark fejlesztése is. 1962-től vesznek részt a csuklós kocsik a forgalom­ban. 1970-ben 32 ezer volt az ingázók száma, közülük 20 ezren villamoson utaztak a Tiszai pályaudvar és Di­ósgyőr között. A 70-es években a villamossal pár­huzamosan közlekedő autó­buszok rövidebb menetide­je miatt a villamos forgal­ma átmenetileg csökkent. Amikor 1984-ben a Széche­nyi útról a buszok terelő utakra kerültek át, a hely­zet megváltozott. A miskolci vilUam06 a háború előtt az egész or­szágban a legdrágább volt. Egy munkásbérlet ára 6.60 pengő, azzal a megkötéssel, hogy csak a műszakvaltás- hoz indított járatokon lehe­tett igénybe venni. A fel­szabadulás után a díjszabás csökkentését megakadályoz­ta az egyre fokozódó Inflá­ció. 1946-ban, augusztus 1-éig, a forint bevezetéséig, naponként emelkedtek az árak; a június 28-án érvé­nyes 20 billió pengős vonal­jegy július 7-ére 400 000 bil­lió pengő lett. A menetdí­jak első, megnyugtató ren­dezése 1950-ben történt meg. Egyszerűsítették a jegyrend­szert, a kalauz háromféle bilétát árult: vonal-, átszál­ló- és gyermekjegyet. A leg­jelentősebb lépés a korlát­lan utazásra jogosító bérlet bevezetése volt. ára 26 fo­rint lett. A tömegközleke­dés viteldij-rendszerének át­fogó, országos rendezésére 1966. július 1-én került sor. Ezt követően megnőtt a bér­letesek száma, ez tette lehe­tővé 1971. július 1-én a ka­lauz nélküli járatok beveze­tését. a jegykezelő automa­ták felszerelését. Seresné dr. Szegőfi Anna (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk) — Amíg nem történik meg a híd felújítása, a megálló sem kerülhet vissza ide. Az ÉMI szakvéleménye igen ha­mar elkészült. Ennek isme­retében a győri főiskola ta­nárainak egy csoportja most állítja össze az úgynevezett döntéselökészítő tervet: el­lenőrzik a statikai számí­tásokat, s arra is választ adnak, milyen eljárással kell a háború után épült hidat megerősíteni, hogy az még sokáig használható le­gyen. Az említett dokumen­tációt október végére vár­juk a győriektől. A kivite­li tej-veket télen készíttet­hetnénk el, s jövőre elkez­dődhetne a munka. De nézzünk szét egy ki­csit jobban! Mi lesz a te- recskével? Ismeretes, hogy ezt is rendezni akarták. Méghozzá úgy. hogy a sétá­lóutca funkcióját kiegészítve, hangulatos találkozóhelyül szolgáljon. A tervek között szerepelt, hogy az itt talál­ható bódékat hangulatos, fá­ból és fémből készült pavi­lonokra cserélik fel. Itt nyílt volna meg az ..olvasó» tere”. Stílusában, hangula­tában ehhez igazodott vo'na az UiCdűútorzat is. A híd beszakadása azonban úi helyzetet t ereintett: nem lehet semmilyen pavilont a hídra állítani. De akkor ml lesz a megoldás? Kelemen István, városunk főépítésze arról tájékoztatott, hogy a legszükségesebb pa­vilonokat — a postáét, az MKV-ét és a Városgondnok­ság parkolójáét — a tér nyugati oldalán felállítják majd; természetesen a hid- ügyi hatóság álláspontját figyelembe véve. nem a hí­don. hanem mellette. A ke­leti oldal együttesénél pedig olyan megoldáson törik a fejüket, hogy a sarki lakó­épület felújításával erősöd­jön a tér találkozó-fórum jellege. Az itteni fodrásza­tot máshová helyezve, pé*J dóul a térre néző, kiülőtett rasszal ellátott vendéglátó­házat lehetne kialakítani w helyén. Ha minden igaz, nem csutt lár beszélgetni, ebédem! kávézni lehet majd itt A tanácsiak ugyanis — miirt Xtlemen István elmondotta — továbbra is támogatják a Mahir. a Miskolci Városszé-' pítő Egyesület és lapunk kezdeményezését. hogy a villanyrendőrnél ízléses hir­detőoszlopról olvashassuk a Déli Hírlapot, s a városszé- pítők híreit. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom