Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)
1987-09-30 / 227. szám
A DH várospolitikai fóruma Egy felmérés hátteréről nyilatkosik a tanácselnök Bekopogtattak a lakásigényükhöz ■ Nemcsak látleletet készítenek m A legrászorultabbakon kell segíteni U Szívesen fogadták a kérdezőket WojtP négyezer lakósigény- Bt kerestek meg a kérdezóbiz- tosok a közelmúltban Miskolcon, és háromezren kaptak postán kérdőíveket. A lakás- igénylőknek feltettek a megszokottól eltérő kérdéseket is, hiszen érdeklődtek vagyoni helyzetük iránt, és afelől is, hogyan gondolják lakáshelyzetük megoldását, miképpen takarékoskodnak, elképzelhetőnek tartják-e az együtt lakást a szülőkkel. Vajon miért volt szükség erre a részletes, nagy munkát igénylő felmérésre? Mi lesz az adatok további sorsa, mire kívánják felhasználni az illetékesek? A kérdéseket dr. Kovács Lászlónak, a városi tanács elnökének továbbítottuk. — A miértre egyszerű válasz is adható: segíteni akarunk ! Érezzük felelősségünket a város lakásgondjainak megoldásában, hiszen ez olyan feladat, ami más, egyébként fontos városfejlesztési programok végrehajtásával nem helyettesíthető. Hiszen a lakás alapvető létszükséglet, egyéb anyagi javakkal nem pótolható. Köztudott, hogy Miskolc most már tartósan a legnehezebb lakáshelyzetben lévő város Budapest után. Tény, hogy ma szűkösek az anyagi lehetőségeink, de ez nem ok arra, hogy halogassuk a lakásra várók Sorozat a tényekről A felmérés dokumentumait majd’ húszoldalas elemzésben foglalták, össze a, szakemberek. Sok érdekes adat található ebben az összefoglalóban. A felmérő munka nem azért készült, hogy az adatokat elsüllyesszék a szekrények melyére, és csak az illetékesek férhessenek hozzá. Ugyanis ha mindannyian megismerkedhetünk azzal, hogyan is állunk ma a lakásigénylésekkel. kik azok, akik sorban állnak évek óta, saját helyzetünket is reálisabban tudjuk megítélni. Jobban megértjük a lakás juttatással, építéssel kapcsolatos intézkedéseket, és a nyílt várospolitika jogosítványaival valóban érdemben élve, bele tudunk szólni meghozatalukba is. Lapunkban ezért az elkövetkezendő napokban ismertetjük a felmérés fontosabb megállapításait. helyzetének könnyítését. Ahhoz azonban, hogy megoldásokat találjunk, legelőször is pontos helyzetismeretre van szükség. Kiutat csak a jelenlegi körülmények, tények feltérképezése után tudunk keresni. ♦ Feltárt-e új össiefüggé- seket a felmérés? — Inkább úgy fogalmaznék. hogy sok olyan körülmény tisztázódott, amit eddig csak sejtettünk. Most már egyértelmű bizonyítékaink vannak jiéldául arra: a legrászorultabbaknál nincs annyi megtakarítási lehetőség, hogy önerőből vállalkozzanak lakásépítésre. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsnak fejlesztenie kell a pénzügyi támogatási rendszerét, többet átvállalva az anyagi terhekből. Egyfajta szerepváltás is ez; nem a lakásépítést kell támogatni a jövőben, hanem a lakásépítőt, az otthonteremtő városlakót. + Nemrégen, amikor megyénk helyzetéről esett szó az MSZMP KB előtt, a miskolci lakásgondok kiemelten szerepeltek a napirenden. A felmérésnek van valami köze mindehhez? — A felmérést a megyei tanács támogatásával, saját kezdeményezésünkre végeztük el. Úgy éreztük, hogy kötelességünk itt helyben is kezdeményeznünk. Így, ha bármilyen központi, vagy helyi lépés történik a jövőből, az valós és részletes adatokra támaszkodhat + Hogyan fogadják a kérdezőbiztosokat a családok? — Az elsöprő többség szívesen szolgáltatott adatokat, készségesen együttműködtek, segítették a munkát, pedig sokszor igazán bizalmas termeszietű kérdéseket is feltettek munkatársaink, például a vagyoni helyzetre vonatkozóan. Érezték, hogy mindez az érdekükben történik. Mi lesz a felmérés során összegyűjtött adatok sorsa? — A tájékozódás csak a munka kezdetét jelenti. A városi tanács munkatársai most dolgoznak azon, hogy a tapasztalatokat összegezzék, rendszerezzék, és ennek alapján feladatokat jelöljenek ki. A hosszabb és rövidebb távra szóló programokat a testületek elé terjesztjük. Ügy is fogalmazhatok, hogy nemcsak látleletet akartunk készíteni, hanem meg kívántuk teremteni a cselekvés alapjait, kiindulópontjait. + Az eddigi tapasztalatok és oz új adatok birtokában a városi tanács elnöke lát-e esélyt városunk lakáshelyzetének megoldására? — Látnunk keH, hogy lakásgondjainkat saját erőből nem tudjuk megoldani: a varosnak szüksége van központi segítségre. Tény az is, hogy itt a városban is vannak meg olyan lehetőségeink, amelyekkel nem tudtunk eddig megfelelően élni. Ilyen például a tetőtér- Deépítés. Komoly esélyeink akkor lesznek a lakásgondok megoldására, ha a kiemelt Rategóriaoa tartozókon — fiatal házasok, sok- gyermekesek és gyermeküket egyedül nevelők — segíteni tudunk. Ezért végeztük a helyszíni felméréseket ebben a körben. Először az ő gondjaikat keH megoldani, hogy a többiekével is legyen mód, tehetőség foglalkozni.. Már megmutatkoznak az új miskolci regionális telefonközpont látványos részletei. A postaigazgatóság a BHC-val szerződést kötött a központ gyártására és szerelésére, amit a vállalat a korábbinál rövidebb határidőre ígér. Az épület azonban csak akkor lesz „élő’ igazán, ha a hozzá tartozó érrendszer is működőképes Lesz. A hálózatépítés munkálatai is megkezdődtek: ezek kevésbé látványosak ugyan, de hasonlóan fontosak, s ezekkel együtt lesz komplett ez a jelentős beruházás. fKeréngz ImszÍó feHxAefef A villanyrendőrnél Megerősítik a hidat Olvasóink értesülhettek már róla, hogy beszakadt a Szinva-híd a villanyrendőrnél. Ám arról eddig nem szóltak a tudósítások, hogy a tervezett rekonstrukció, illetve javítás után mi lesz a sorsa a híd felett található terecskének. A legérdekesebb kérdés talán az, hogy mikor kerülhet vissza az eredeti helyére a buszmegálló? Edőcs József, a városi tanács osztályvezető-helyettese szerint: A miskolci közlekedés története 17. Kettős vágány Jelentős igazgatási változást is hozott a város életében 1945: Diósgyőr, Hejőcsa- ba, Görömböly-Tapolca hozzácsatolásával megalakult Nagy-Miskolc városa. Az elképzelést az évtized eleje óta dédelgette a tanács, de megvalósítása a bonyolult gazdasági és tulajdonviszonyok miatt csak a demokratikus kormányzati rendszerben volt lehetséges. A diósgyőri nagyüzemek megnövekedett jelentősége és rohamos fejlődése szükségessé tette a tömegközlekedés gyors ütemű fejlesztését. A közlekedés igényeire jellemző adat. hogy az országban elsőiként megépült Szinva-parti kerékpárúton 1951-ben naponta 5300 kerékpáros járt munkába. Az autóbusz-közlekedés gyors ütemű kiépítésének az úthálózat hiánya és a gépjárművek beszerzésének nehézsége szabott határokat az ötvenes években. Így az első feladat a villaimos-iközlekedés fejlesztése lett. 1950-ben megkezdődött a nagyarányú munka, a Marx tér és a Tiszai pályaudvar közötti kettős vágány kiépítése. Az 1952. december 13-án ünnepélyes keretek között üzembe helyezett pályán a vasgyári járatok fordulóideje a felére csökkent. A város nyugati részében kialakuló Küliám lakótelep • forgalmának lebonyolításám T963-tem -megépült a Marx tér és Diósgyőr között is a kettősvágány. Ez azt jelentette, hogy a kelet- nyugati hossztengelyen 9,5 km hosszú, összefüggő vil- iamospáJya jött létre. A he- jőcsabai villamos más sorsra jutott. A kórház és az épülő lakótelepek forgalmát nem tudta a korszerűtlen pálya lebonyolítani, 1960. augusztus 18-án a vonalat felszámolták, feladatát autóbuszok vették át, A viü-amospálya rekonstrukciójával párhuzamosan a közleKedését kiszolgáló, közutakat is korszerűsítették. Ebben a munkában a legjelentősebb a Bajcsy-Zsi- li-nszky úti aluljáró megépítése volt, ez kiküszöbölte a gömöri sorompót, és lehetővé tette a Széchenyi út meghosszabbítását. Ez a megoldás 1914 óta szerepelt a városi tanács terveiben. A viliamosvonai-átépíté- sek eredményeként a pálya összes hossza 1944-hez képest csökkent, de nagyobb forgalmat tudott lebonyolítani. Hozzájárult ehhez a járműpark fejlesztése is. 1962-től vesznek részt a csuklós kocsik a forgalomban. 1970-ben 32 ezer volt az ingázók száma, közülük 20 ezren villamoson utaztak a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. A 70-es években a villamossal párhuzamosan közlekedő autóbuszok rövidebb menetideje miatt a villamos forgalma átmenetileg csökkent. Amikor 1984-ben a Széchenyi útról a buszok terelő utakra kerültek át, a helyzet megváltozott. A miskolci vilUam06 a háború előtt az egész országban a legdrágább volt. Egy munkásbérlet ára 6.60 pengő, azzal a megkötéssel, hogy csak a műszakvaltás- hoz indított járatokon lehetett igénybe venni. A felszabadulás után a díjszabás csökkentését megakadályozta az egyre fokozódó Infláció. 1946-ban, augusztus 1-éig, a forint bevezetéséig, naponként emelkedtek az árak; a június 28-án érvényes 20 billió pengős vonaljegy július 7-ére 400 000 billió pengő lett. A menetdíjak első, megnyugtató rendezése 1950-ben történt meg. Egyszerűsítették a jegyrendszert, a kalauz háromféle bilétát árult: vonal-, átszálló- és gyermekjegyet. A legjelentősebb lépés a korlátlan utazásra jogosító bérlet bevezetése volt. ára 26 forint lett. A tömegközlekedés viteldij-rendszerének átfogó, országos rendezésére 1966. július 1-én került sor. Ezt követően megnőtt a bérletesek száma, ez tette lehetővé 1971. július 1-én a kalauz nélküli járatok bevezetését. a jegykezelő automaták felszerelését. Seresné dr. Szegőfi Anna (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk) — Amíg nem történik meg a híd felújítása, a megálló sem kerülhet vissza ide. Az ÉMI szakvéleménye igen hamar elkészült. Ennek ismeretében a győri főiskola tanárainak egy csoportja most állítja össze az úgynevezett döntéselökészítő tervet: ellenőrzik a statikai számításokat, s arra is választ adnak, milyen eljárással kell a háború után épült hidat megerősíteni, hogy az még sokáig használható legyen. Az említett dokumentációt október végére várjuk a győriektől. A kiviteli tej-veket télen készíttethetnénk el, s jövőre elkezdődhetne a munka. De nézzünk szét egy kicsit jobban! Mi lesz a te- recskével? Ismeretes, hogy ezt is rendezni akarták. Méghozzá úgy. hogy a sétálóutca funkcióját kiegészítve, hangulatos találkozóhelyül szolgáljon. A tervek között szerepelt, hogy az itt található bódékat hangulatos, fából és fémből készült pavilonokra cserélik fel. Itt nyílt volna meg az ..olvasó» tere”. Stílusában, hangulatában ehhez igazodott vo'na az UiCdűútorzat is. A híd beszakadása azonban úi helyzetet t ereintett: nem lehet semmilyen pavilont a hídra állítani. De akkor ml lesz a megoldás? Kelemen István, városunk főépítésze arról tájékoztatott, hogy a legszükségesebb pavilonokat — a postáét, az MKV-ét és a Városgondnokság parkolójáét — a tér nyugati oldalán felállítják majd; természetesen a hid- ügyi hatóság álláspontját figyelembe véve. nem a hídon. hanem mellette. A keleti oldal együttesénél pedig olyan megoldáson törik a fejüket, hogy a sarki lakóépület felújításával erősödjön a tér találkozó-fórum jellege. Az itteni fodrászatot máshová helyezve, pé*J dóul a térre néző, kiülőtett rasszal ellátott vendéglátóházat lehetne kialakítani w helyén. Ha minden igaz, nem csutt lár beszélgetni, ebédem! kávézni lehet majd itt A tanácsiak ugyanis — miirt Xtlemen István elmondotta — továbbra is támogatják a Mahir. a Miskolci Városszé-' pítő Egyesület és lapunk kezdeményezését. hogy a villanyrendőrnél ízléses hirdetőoszlopról olvashassuk a Déli Hírlapot, s a városszé- pítők híreit. B. A.
