Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)
1987-08-12 / 187. szám
♦ Édes lesz az álom. Egy ház sem megy veszendőbe Végre kényelmesek a bölcsődék Adófelügyelők az anyagi biztonságért Követhető a pénz mozgása • Nemcsak a hivatal neve más • Megtanítják és számon kérik • Honnét ered a vagyon? Sok szülő még emlékezhet rá: az 1970-es években voltak időszakok, amikor a gyermeknek olyan nehéz volt a bölcsődébe bejutni, mint egyetemre. Előfordult, hogy a kicsinyeket a lakóhelytől távol, keresztül-kasul kellett utaztatni a városban, hogy az édesanya visz- szamehessen dolgozni. Sok új bölcsőde épült városunkban, s csökkent a zsúfoltság. Változtak a szociálpolitikai juttatások, melynek eredményeként egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb ideig maradjanak gyesen. Az okok között azonban az a sajnálatos tény sem hanyagolható el, hogy lényegesen kevesebb gyermek születik. Mindezek együttvéve olyan új helyzetet teremtettek, hogy sok bölcsőde sorsáról — a kihasználatlanság miatt — dönteni kellett. A változásokról a következőket mondta el dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője: • MINDEN GONDOZÓ DOLGOZIK — Örvendetes, hogy a bölcsődékben ideálisabb körülmények között, kisebb csoportokban gondozhatják a gyerekeket. Az első lépésben tehát azt valósítottuk meg, hogy a normáknak megfelelően annyi gyereket vegyünk fel, ahány férőhelyes a bölcsőde. Mert annak idején a gondozói létszámot tudtuk csupán növelni, a területet nem. El kell ismerni és méltányolni is kell azok munkáját, akik ebben az időben a nehezét felvállalták. A sorsukról gondoskodni kellett, és még kell is. A legtöbb bölcsődében most már kedvező a gyermeklétszám. A városi tanács jeleenleg 1981 bölcsődei férőhelyet biztosít, s 106 Zárikertek Városunkban nagy jelentősége van a lakosság aktív piherfését biztosító, zártkertekben végzett kertészkedésnek. Miskolcon 3200 hektárt, a városkörnyéki községekben pedig 4000-t hasznosítanak ilyen célra, idáig harminc klskertszövet- kezet alakult. Az Északterv készített egy kiskerttanul- máhyt. amely részletesen feltárta az úgynevezett „zártkerti mozgalom” helyzetét. fejlesztésének lehetőségeit. férőhely van üzemi — MÁV, posta, egyetem, más — kezelésében. 1987 első fél évében 83,5 százalékos a bölcsődéink kihasználtsága. Az őszi hónapokban, amikor az óvodáskorúak elmennek, a fele a létszám, de később folyamatosan jönnek az új babák. • IDŐSEK KLUBJA, NŐVÉRSZÁLLÁS LETT — Voltak olyan bölcsődék azonban, amelyek működése már teljesen gazdaságtalannak bizonyult. Ezek hasznosítására terveket készítettünk, amelyek egy része már . meg is valósult, s az egészségügyben meglévő feladatok megvalósítását szolgálja. Például: a Bokréta utcában kapott helyet az egyesített bölcsődei központ. A Kuruc utcai bölcsőde egy részében nővérszállót rendeztünk be, mert a Vasgyári Kórház sebészeti szárnyának átadásakor gondoskodni kellett a dolgozók elhelyezéséről. A 3-as számú bölcsődében, a Rácz Ádám, a Kacsóh Pongrác és a Mátyás király utcai bölcsödében pedig időskorúak klubja kapott helyet. A Szinva utcai bölcsődét a megyei tanácsnak adtuk át, az Arany János utcaiban pedig az egészségügyben dolgozó sávcsoportvezetők munkahelyét rendeztük be. Ezen túl tizenhárom bölcsődében adódott konyhai szabad kapacitás, ahonnan 1100 időskorú szociális gondozott étkeztetését tudják biztosítani, A Kellner Sándor utcai bölcsőde egy részlegében a városi alkoholellenes klubnak adtunk otthont. Egyelőre Dizonytalan a sorsa az avasi lakótelepen működő 22-es számú bölcsődének, amely statikailag vált megbízhatatlanná. • TERVEZIK AZ ÁTALAKÍTÁST — Minden különösebb panasz nélkül sikerült ezekből a bölcsődékből átirányítani a gyerekeket egy viszonylag közel lévő másikba. S remélem, így lesz ez a most soron lévő László Janő utcai esetében is. Köztudott, hogy áldatlan állapotok uralkodnak városunk mindkét tüdőszűrő állomásán; a Csabai kapui és a Vasgyári Rendelőintézetben működő tüdőszűrő állomás is ide költözik majd, s ezt a döntést a városi tanács végrehajtó bizottsága is jóváhagyta. Megvárjuk, amíg a gyerekek többsége óvodába megy szeptemberben, a többieknek pedig a Mátyás király és a Jókai utcai bölcsődében biztosítunk helyet. Tervezik az átalakítást, s az év végén, de legkésőbb a jövő év elején már a László ík Ilyenkor nem illik leske- lődni — még a fényképezőgépnek sem. Jenő utcában kezdheti meg munkáját a központi tüdőszűrő állomás. Ezentúl nem tervezzük, hogy ilyen nagy lépésekkel több bölcsődét szüntessünk meg. Mert arra is van példa, hogy a második és a harmadik generációt fogadják, mint a Kil- lián lakótelepen. Az előkészületben levő adóreform-tervezettel jó ideje ismerkednek a gazdálkodó egységek, intézményok, s maga a lakosság is. Arról azonban ritkán esik szó, hogy korszerűsödik a pénzügyi intézményrendszer, s vele együtt az adóigazgatás szerkezete is. Az új adóapparátus július 1-jén alakult meg Borsodban. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatósága a továbbiakban mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága látja el az adóhatósági feladatokat. Az adóigazgatás új szervezetének vezetőjével, dr. Rózsa Ernő igazgatóval a hivatal feladatainak változásáról beszélgettünk. • Az adóhatóság magatartása minden időben befolyásolja a közhangulatot. Olyan változások küszöbén, mint amilyet az adóreform ígér, különösen sok találgatásra ad okot, hogy vajon miféle szisztéma várható adóellenőreinktől az új szervezeti formában? — Feladatunkat úgy fogjuk fel, mint közvetítő szerepet. Énnek igen fontos fázisa az adózókkal való kétirányú kapcsolat: a jogszabályok megismertetése ; és megmagyarázása csakúgy, mint az ellenőrzési tapasztalatokon alapuló, az egységes gyakorlatot segítő állásfoglalások elterjesztése. # Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy nem valamiféle „adószedő” szerepkörre korlátozódik az adófel- ttgyelők és ellenőrök munkája. Más, magasabb minőségű kapcsolatról van szó... — Az a célunk, hogy átmentsük a tanácsi adóhatóságok korábban kialakított gyakorlatának minden olyan elemét, amely segíti az adózók előzetes informálását, s ezt kiegészítsük a gazdálkodó szervezetek körében bevált módszerek olyan elemeivel, amelyek átültethetek a korszerűbb követelményrendszerbe. Magyarán szólva: ha az Országgyűlés elfogadja az adóreform-tervezetet, az adóhatóság felkészíti az adózókat, megtanítjuk az adózás mechanizmusát. # Miért tartják lényegesnek a felkészítést? — Azért, mert ahhoz, hogy valaki tisztán láthassa a jogszabályokban rögzített adózási kötelezettségét, nagyon pontosan át kell gondolnia tevékenységét az új feltételek között. S persze a vele összefüggő adminisztrációs és pénzügyi kötelezettségeket is. A gazdálkodóknak és vállalkozóknak például meg kell tanulniuk az általános forgalmi adó kezelését is a jelenleginél teljesebb körű, és pontosabb számlázással. # A pénzügyi adminisztráció, a bizonylatolás követelménye tehát szigorodik. Erre mondják azt, hogy szükséges rossz ... ? — Rossz olyan szempontból, hogy gondja van vele az adózónak, mert nagy figyelmet igényel. A jövőben minden eddiginél nagyobbat! Ráadásul az adóhatóság számára is követhetővé teszi az adóköteles tevékenységet. Mégis azt mondom, hogy az adózó és az adóztató közötti konfliktus elkerülésének alapvető feltétele ez! A naprakész és pontos könyvelés, a bevételek és kiadások számlákkal, megállapodásokkal alátámasztott bizonyíthatósága megéri a fáradtságot. Mert igaz, hogy a jövedelemmel arányos adót az utolsó vasig meg kell fizetni, ám ezzel együtt az anyagi biztonságot, s a nyugalmat is „megvásárolja” az adózó. # Hogy érti azt, hogy az anyagi biztonságot „vásárolja” meg a pontosan bizonylatoló? — A teljes körű, és szabályszerű könyveléssel kimutatott jövedelmet nyugodtan el lehet költeni. Ám az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemből származó gyarapodás évek múlva is ellenőrizhető, s ha kiderül, igen sokba kerül, mert adóztatása jelentősen emelt mértékű. S esetleg éppen olyan időszakban kell megfizetni, amikor nincs a plusz terhet is elviselni képes jövedelme az adózónak. # Ha már az ellenőrzésnél tartunk: milyen lesz az ellenőrzés új rendszere, s egyáltalán hogyan adózunk, ha elfogadja az Országgyűlés az adóreform-tervezetet? — Különösen nagy jelentőségűnek ígérkezik, hogy a gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeknek is — ugyanúgy, mint a vállalatoknak, intézményeknek, társaságoknak — önadóztatás keretében, saját maguknak kell megállapítaniuk, és evenként bevallaniuk tevékenységük főbb adatait, és kiszámítaniuk adóik mértékét. Az önadóztatás helyességét az adófelügyelőség később — legalább ötévenként! — a rendelkezésre álló adatok és pénztárkönyvek alapján utólag ellenőrzi. A számítógépes adatfeldolgozás pedig jelentős mértékben megkönnyíti az ellenőrzést,, hiszen a betáplált adatok lehetővé teszik, hogy évekre visszamenőleg is követelhető legyen a pénzmozgás. • De hogyan lehet megállapítani, hogy a látható vagyonosodás esetleg eltitkolt jövedelemből ered? — Ennek a bizonyítható* sága már ma sem lehetetlen. Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az úgynevezett vagyonelszámoltatást Ezekben a hetekben Borsodban például éppen 20 állampolgár kap egy-egy udvarias hangú levelet, amelyben felszólítjuk, hogy igazolja az utóbbi években épített, vagy szerzett, az átlagosnál jóval nagyobb értéket képviselő ingatlanának vagy vagyontárgyának az eredetét. Tehát azt, hogy miből, milyen jövedelemből szerezte. Ha adó-; zott Jövedelemből vagy más. igazolt forrásból származik, akkor természetesen megköszönjük az elszámolást és gratulálunk a gyarapodáshoz. Ha azonban nem tud róla számot adni, akkor az el-' titkolt jövedelemnek akár a 200 százalékos megadóztatá-, sa is előfordulhat... 0 Aligha fognak rajon- gani az adófelügyelőkért az állampolgárok ... í — Az adóellenőrzés mindig és mindenkor kényes, kérdés. Az érdekviszonyok egyértelműek. A tervezett személyi jövedelemadó alap-* elvét azt hiszem, mindenki el tudja fogadni igazságos-; nak: tényleges és teljes jövedelmünk alapján járuljunk hozzá a társadalmi! közkiadásokhoz. Csakhogy a! gyakorlat aligha hoz ilyen' egyértelmű ügyintézést — mondhatják az állampolgár rok. Igyekszünk, hogy ne le-, hessenek olyanok, akik elkezdik keresni a jogszabályokban a kiskapukat, a a rendelkezések kijátszásának a lehetőségét. Az alapelv megvalósulásához tehát a kiskapukat be kell zárni, a rendelkezést kijátszókat meg kell keresni, ezt diktálja a becsületes többség érdeke. S ezt. a többségi érdeket szolgálja az ellenőrzés! • A vagyonelszámoltatásra gondol? — Gazdaságpolitikánk egyik alapkövetelménye a vállalkozói kedv serkentése, s az ehhez szükséges érdekeltség megteremtése. A vagyonelszámoltatás nem a gyarapodás ellen, a vagyontárgy megadóztatásáért történik. tehát nem valamiféle pótlólagos adómegállapítás. Ez a „mumus” az eltitkolt jövedelem felderítését és adóztatását célozza. Hogy még pontosabb legyek: nem a vagyonszerzéstől kell félni, hanem a jövedelem eltitkolásától, adózás alóli' elvonásától kell tartózkodni. R. E. (oláh) Fagylalt a szecesszióból Állok a Rácz kávéház bejáratánál. Hogy vártuk ezt az intézményt, hogy büszkék lehessünk rá, hogy patrióta gőggel mondhassuk: íme, végre nekünk is van! S most valahogy nem ragyog igazán az arcunk az örömtől. Szaporodnak a kételyek: talán nem így. nem ilyennek képzeltük... Az ajtó két oldalán festett képek. Szecessziósra pingált hölgyek néznek felénk. Kezükben kávéházi kellékek. Az egyik például fagylaltot tart. De korhű öltözéke ellenére mintha ő sem a századelőre kívánkozna, hanem az általa sosem látott jövőbe, a mába. A forróságban enyhet adó csemege ugyanis — úgy tűnik —, a jelen terméke, gépi fagylalt, a jól ismert megcsavart tekervényekkel. A nosztalgia „szecessziós” fagylaltja Miskolcról, 1987-ból... (b. a.)
