Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)

1987-08-01 / 178. szám

Villantó I ’isi vessé A mi szükebb pátriánk i nyári fekete krónikájában is évről évre olvashatunk oiyan ! vízi balesetekről, amelyek­nek áldozatai horgászok. Pe- , dig ezek a tragédiák nem szükségszerűtk. Kellő önfe­gyelemmel, körültekintéssel elkerülhetők a veszélyek. Akármilyen visszásán hangzik, sok horgász nem tud úszni, s nem is akar megtanulni. A hőségben azonban az ilyenek sem tud­nak ellenállni a hűsölés vá­gyának. Hiába intenek a hirtelen mélyedő, meredek partfalú bányatavak partján a tiltó táblák, hogy füröd­ni azért tilos, mert életve­szélyes. A megmerítkezési szándékkal csakazértis víz­be gázolok a parttól egy-két méterre elmerülhetnek a rög­tön mély vízben, amely a legrekkenőbb melegben is jéghideg a lenti rétegekben. Az úszni tudó is görcsöt kaphat itt, nemhogy a gyá­moltalan kapálózó! Még kockázatosabb a parttól távol csónakból hor­gászénak az elviselhetetlen­nek érzett forróságban akár­csak megmártózni is. Elég egy vigyázatlan mozdulat, s a csónak pereméről lecsúsz­hat a kapaszkadó kéz, a la­dik odább sodródik, s ha a közelben nincs másik csóna­kos. aki kimentse az önhi­bájából fuldoklót, bekövet­kezhet a tragédia. Ezért nem tanácsos soha magáno­sán vízre merészkedni csó­nakkal. A sötétség mégin- kább növeli a veszélyt. Ok­kal tiltják az éjszakai csó­nakos horgászást azokon a vizeken is. ahol napközben szabad ladikot használni. Végzetes lehet a végig nem gondolt kockázat vál­lalása is. Elrettentésül em­lékeztetek egy végül szeren­csés fordulatú vízibirkózás­ra a mohó horgász és a ha­talmas harcsa között. S. F. dunai horgász élete végéig megemlegeti ezt a küzdel­met. A megakasztott behe- mót jószágot viszonylag ha­Hódít a ruha Lehet modern és klasszikus A Magyar Divat Intézet előrejelzése szerint e szezon­ban előtérbe kerülnek a ru­hák. Olyan sportos és ele­gáns modelleket ajánlanak, melyeknél a felhasznált kel­me ára és minősége egy­mással arányos. A ruhák új­szerűségét a színek és a kontraszttal való játék adja. A fiatalos ruhák hossza a térdfelettitől a bokáig érő változatban egyaránt diva­tos. Fontos az ellentétek já­téka. A férfias a nőiessel, a szigorú a játékossal kevere­dik. A nyári divatban jelen­tősek a cső-, ing, ingblúz- lapruha-változatok, a ruha hosszúságú mellények, a 30- as, 40-es évekre emlékezte­tő szabású ruhák redőzéssel, délutáni és alkalmi ruhá­nak. Az anyagok könnyűéit, lazák. Sok a meztelen felü­let, a mély dekoltázsok, aszimmetrikus hasítékok, fél­vállra ejtett kivágások. Di­vatos a „hanyag”, mester­kélt rendezetlenség is. La­zán, féloldalt megkötött, csí­pőre helyezett gyűrt övék, féloldalasán feltűrt szok­nyák. Az élénk színek do­minálnak. Sok a fehér és fe­kete. Nagy, virágos, vagy nö­vényi motívumok, keleti ha­tású .egzotikus jelek, betűk, klasszikus pöttyök, kockavál- tozatok díszítik. Az idősebb korosztály ru­háit a mértéktartó bőségek jellemzik. A mintázatok klasszikusak: pötty és csík, halszálka és kocka. Nyárra korrekt, egyszerű vonalve­zetésű, könnyen kezelhető pamutjersey, egyenes válla ruhákat terveztek. Erősebb alkatra japán ujjú, vagy kis­sé mélyített karöltőjű, be­varrt ujjú, jól elhelyezett, karcsúsító szabásvonallal ké­szülnek. Finom kiegészítő­ként ajánlott a fehér gallér, kézelő és esetleg szolid mas­ni. A színek visszafogottak. mar a ladik közelébe húzta. Csak ott vadult meg a nagy bajszú vízirabló: döngetni kezdte a csónakot. A hor­gász gyorsan meg akarta fékezni, s a még kellően ki nem fárasztott halba bele­vágta a vonóhorgot, amelyet „biztonságból” a csuklójára hurkolt. A fájdalom meg­kétszerezte a hal ellenállá­sát. A ladik oldalához rán­totta a meggondolatlan hor­gászt, akinek majd kisza­kadt a meghurkolt karja. Közben a túlterhelt csónak­ba mind több víz csapott be. Ráadásul a harcsaóriás a hajózási sávba vonszolta a csónakot, a menetrendszerű esti személyhajó útjába. A horgász szerencséjére a ha­jóról idejében észrevették, s elkerülték a kritikus hely­zetbe sodródott ladikot. Az életveszély azonban még nem múlt el. A vergődő harcsa fogaival felsebezte S. Gy. kezét, s egyéb sérülései is sajogtak. Másfél órás küz­delem után, életösztöne utol­só megfeszítésével sikerűit — negyedszer! próbálkozásra — a teljesen kimerült hor­gásznak a csónakba fordí­tani a hetvenkilós harcsát. Ám legalább akkora volt az esélye annak, hogy az húz­za a mélybe a nagy zsák­mány lehetőségétől megszé­dült horgászt. Pedig akár­mekkora rekordhalért sem érdemes az embernek az életét kockáztatnia. (berecz) Tölgyesek, fenyvesek pusztulnak Az eoészséoeserdőkért Élősködők, savas esők, vegyszerek — Az erdő nemcsak haj- l lékünk és bútorunk, böl­csőnk és koporsónk anyagát adja, nemcsak hasznot hozó gazdasági tevékenységünk színtere, hanem földünk lé­legző tüdeje is. Így az utóbbi évtizedben megfigyelt, de jó­val korábban kezdődött er­dőpusztulás rövid távon gaz­dasági károkat okoz. hosszú távon azonban életfeltéte­leinket veszélyezteti. Ma már nem kell kimenni a Bükk- be ahhoz, hogy ezt a pusz­tulást észrevegyük, a város­lakó Lillafüreden vagy Ta­polcán ugyanúgy láthatja, mint a Bábonyibércen vagy a perecesi domboldalon — kezdte beszélgetésünket Kis­házi Zoltán, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság erdőművelési osztályve­zetője. Az erdők „egészségi állapotáról” kérdeztük. — Az első jelentős tölgy­pusztulást 1978-ban észlel­tük, de míg a korona haj­tásvégeinek növekedése megáll, az ágak leválnak, a korona felső harmada kirit­kul, maga is 5—6 évig tar­tó folyamat. Az utóbbi tíz évben 320 ezer köbméter károsodott fatömeget vol­tunk kénytelenek kitermel­ni, a próbaterületek alapján az 1986 szeptemberi állapot szerint az összes tölgyünk 29 százaléka pusztult el. Márpedig a gazdaság 111 HÁZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK! 3^ A kétrészes ruha különösen a fiatalok között számíthat sikerre. TÓTH BÉLA MESTER- ÉS KIVÁLÓ CUKRÁSZ RECEPTJE Elkészítése: a tojássárgá­kat a cukor egyharmadávai habosra keverjük, majd a tojásfehérjét a maradék cu­korral kemény habbá ver­jük s hozzáadjuk a tojás- sarga-habhoz. Ezután a ka­kaóporral elkevert lisztet és az olvasztott, langyos vajat keverjük az egészhez. A tésztát vajazott, lisztezett tortaforma ban. közepes hő­mérsékletű sütőben kisüt­jük, s kihűlés után az aláb­bi készítésű krémmel tölt­jük meg. A tejből, cukorból, krém­porból és tojássárgájából krémet főzünk, amit kihűlés után vajjal kikeverjük. Apró­ra vágott ananásszal és cit­romlével ízesítjük. A három lapba vágott tortát betöltjük, krémmel lekenjük, s man- tíulaforgáccsal panírozzzuk. Tejszínhab rozettákkal, ana­nászdarabokkal, csokoládé­forgáccsal díszítjük. Lehűt­jük, s azt követően szele­teljük. ANANÁSZ KRÉMTORTA Hozzávalók: 6 db tojás, 15 dkg cukor, 13 dkg liszt, 3 dkg kakaópor, 5 dkg vaj; a krémhez: 2 és 1/2 dl tej, 20 dkg cukor, 3 dkg puding­por, 1 tojás sárgája, 25 dkg vaj, 1 db ananász, 30 dkg tejszínhab, pörköltmandula- íorgács, csokoládé. BÉLYEGGYŰJTÉS A Mflgyar Posta a Zsigmond és kora c. budapesti kiállítás megnyitása alkalmából május 39-én alkalmi levelezőlapot ho­zott forgalomba. A a Ft érték- benyomású, 2,40 Ft eladási árú lap többszínű ofszetnyomassal, 20 ooe példányban az Állami Nyomdában készült. Az alkal­mi levelezőlapot Dudás László grafikusművész tervezte. A bé­lyegképen Pisanello (?) híres Zsigmond-arcképe látható. Jobb oldalon a „Zsígmond király 1387—1137” felírat szerepel. Ä címoldal bal oldali részén a „Zsigmond király trónra lépé­sének «00. évfordulója” felirat alatt, Zsigmond Friss palotájá­nak Gerevich László rekon­strukciója alapján készült hom­lokzata látható. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg a MABÉOSZ Észak-ma­gyarországi Területi Iroda a Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermét. Ez idő alatt — havonta változó anya­gokkal — áll az érdeklődők rendelkezésére. A sorozat kere­ten bellii 'augusztusban dr. Lé­nán László, a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Bélyeg­gyűjtő Köre tagjának a bar­langokkal kapcsolatos tematiká­jú gyűjteménye látható. A tár­lat — szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével — napon­ta 8—15 óra (csütörtökön 1? óráig) között tekinthető meg, díjtalanul. A sziráki kastélyban működő alkalmi postahivatal augusztus i-én, 5-én és 8-án is használ­ja a „HUNGAROLL ’87 — fér­fi világbajnoki zónaközi döntö” feliratú bélyegzőt. A „too éves a HÉV" elnevezésű bélyegzést a budapesti 4-es és 8-as posta- hivatalok fogják alkalmazni augusztus 7-én. Az alkalmi pos­tahivatal a Közvágóhíd régi ál­lomásépületében fog működni. Miután az eseményről alkalmi levelezőlappal is megemlékezik a posta, az arra kijelölt hiva­talok használni fogják az első­napi bélyegzőt is. Augusztus 1-én Tatán, a rendezvény szín­helyén működő alkalmi posta- hivatalban lehet megszerezni a „Alinimarathon” bélyegzést. E. L, ★ Így néznek vissza ránk a fák, s ez a kép nagymérték­ben a mi ipari tevékenységünk következménye is. (Fejér Ernő felvétele) ezer hektár erdőterületéből 51 600 hektár a tölgyes, az egész terület 46 százaléka. A gazdaságot emiatt az el­múlt négy évben kimutatha­tóan 180 millió forint vesz­teség érte, s a jövőre néz­ve sem sokkal rózsásaöb a helyzet. Ha a folyamat nem áll meg, további, sőt nö­vekvő mértékű kényszerki­termelést kell végrehajta­nunk, holott a legyengült ellenállóképesaégü erdők bármiféle nagyobb beavat­kozást fokozottan megsiny- lenek. Ekkora kitermeléshez ugyanakkor megfelelő mű­szaki és feldolgozói bázisra is szükség van. Erős es for- dulékony kistraktorokra, csörlőrendszerekre, útépítés­re, fűrészüzemi kapacitás- bővítésre. Igényeltünk is 100 millió forint műszaki fej­lesztési hitelt; kérelmünk sorsa még bizonytalan. S hogy a baj ne járjon egye­dül, az erdei és a feketefe­nyő is pusztul. Ezt egy spe­ciális gomba, a diplodia pinea okozza. Ugyanakkor 1980—81 óta megfigyelhető a bükk pusztulása is. A környezeti ártalmak mellett egy levéltetű, a phylaxis phagii hatására következik be a kár a Bükkben és a Zempléni hegységben is. ♦ Mi az oka az erdők pusztulásának? — Minderről több — jó­részt már a laikus közönség által is ismert — elmélet van. Okozhatja a gáz, és nedves, savas lecsapódások, a savas esők, az ezekből keletkező levél- és lülevel- mérgek, melyek akadályoz­zák a nettó fotoszintézist, s ezzel károsítják a növény energiaháztartását. A talaj puffer-rendszerének fokoza­tos kimerülése, s így a talaj­oldat elsavanyodása döntő­en befolyásolja a tápanyag­kínálatot, de kihat a talaj­ban élő flórára és faunára is. ugyanúgy, mint a maga- sabbrendű növények gyö­kérzetére. Ok lehet az al- mínium-toxieitás. a magné­zium-. kalciumfelvétel csök­kenése, a nitrogén-túlkíná­lat, a tápanyagkimosódás. Ráadásul az alacsony kon­centrációk rejtett hatásúak, a jelenlevő nehézfém-ionok miatt pedig a mérgező ha­tások felerősödnek. — A ceratocystis nemzet- \ ségbe tartozó gombák fajtái előidézhetik a tölgyek tra- cheomycozisát, mondhatjuk,. " hervadásos betegségét, s né:, vitatkozzunk most azqn/L hogy ez a gomba lehet-«?-« olyan agresszív, hogy 15 éi£„ alatt 1 millió köbméter éló fatömeg pusztulását okozza. Ráadásul a gomba inkább a völgyben otthonos, míg a sajóvölgy—borsodi dombvi­déken a pusztulás nagysá­ga a légköri ütközési tető­kön többszörös volt az.-.?r. egyéb helyeken észleltekhez', képest. — A jelenségek oka tehát^ sokszoros, összegződő hatSe“ sokról van szó, s nem sza­bad elfelejtenünk, hogy az erdő életközösség, amely bo-* nyolult összefüggéseket fog­lal magába, s amelyekről; még korántsem tudunk mindent. A jelenséget vizs­gálja, méréseket végez és kutatásokat folytat az . OKTH. az ÉRTI. a Magyar"- Tudományos Akadémia, a-, \ Kossuth Lajos Tudomány-í2s egyetem. Nagy eredményeit hogy csatlakoztunk ahhoz á * nemzetközi egyezményhez, amely 1992-re előírja a kén- .5. dioxid-kibocsátás 1980-as'^ szintjének 30 százalékkal való csökkentését.-JG ♦ Vitatkozni az okok vagy a diagnózis kérdésé- ben — tudományos vagy csupán presztízs okokból — lehet, de közben érté- kés időt veszítünk... i — Változtatásra, nagyon ; felkészülten és óvatosan végrehajtott változtatásra van szükség fafaj-politi­kánkban is. A kiemelten el­lenálló. értékes fajokat (mint például a magaskőris ; vagy a madárcseresznye) kell terjeszteni. A magas­kőris a jelenlegi körülmé­nyeket is csodálatosan bír­ja, gyorsan nő, és értéke­sebb fa. mint a tölgy. A gazdaság 500 ezer kőriscse­metét nevel a következő években De amire szükség van. az az alapjaiban egy­séges szemlélet. Olyan ösz- szefogás. és együttműködés kutatók, közgazdászok ter­mészetvédők és erdészek között, amilyenre talán még nem is volt példa. (mándoki) Ongai utak Az elmúlt években történt korszerűsítések következté­ben, jó állapotban van On- gán a mintegy 16 kilométer hosszú belső úthálózat. Az idén például a helyi tanács már 281 ezer forintot köl­tött javítási és karbantartá­si munkákra. A lövő évben értékesítésre kerülő telkek bevételéből az úthálózat- mintegy 70 százalékát por­mentessé teszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom