Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)

1987-08-28 / 199. szám

ruházásoknál takarékossági okokból túl kicsire tervezik a fásításokat. Az is előfor­dul. hogy időközben megnő a gyár termelése — mint Böcsön is. Elég szomorú statisztikát tárt a bizottság elé a bor­sodi erdők állapotáról az egyik erdész szakember. Többféle csapós érte mosta­nában erdeinket. Támad egy Dél-Európából ide került gombafajta, pusztít a szú. és a levegőszennyeződés. Me­gyénkben 800 ezer köbmé­terre taksálják a kipusztult tölgyeseket. • ÉS A SZEMÉT... Az összkép nem túl derűs, de ahhoz, hogy meghatároz­zák az elkövetkezendő évek tennivalóit, ajánlatos leten­ni a rózsaszín szemüveget. Nem szabad arról sem «fe­ledkezni. hogy az utóbbi években sok eredményt si­került elérni környezetvéde­lemben megyénkben — de ez a vidék az ország egyik legveszélyeztetettebb pontja, akár a levegő, akár a föld, akár a víz védelméről van szó. Jóval szervezettebbé vált például városunkban a közelmúltban a szemétszál­lítás és -kezelés. Most újabb támogatást nyújtottak ehhez a megyei környezetvédelmi alapból. De változatlanul súlyáé gond a veszélyes hul­ladékok ügye. Manapság több cég vállalkozna kisebb mennyiségű veszélyes hulla­dék elégetésére, ám az még a laikusok számára is telje­sen világos: ez a tevékeny­ség csak központosított for­mában. megfelelő szűrő­rendszerekkel együtt enge­délyezhető, különben belát­hatatlan következményei le­hetnek, jóvátehetetlenül el­szennyeződik a levegő. (Wss) Már a születéskor me »vizsgátják A teljes süketség műtéti megoldása A hét közepén Budapesté« megkezdődött a Magyar Fii!-, Orr-, Gégeorvosok Egyesüle­tének kongresszusa, melyen 21 országból 107 szaktekin­tély is részt vett. A tanács­kozáson a legfrissebb gyó­gyászati eredményekről szá­molnak be. Nagy érdeklődés előzi meg a teljes süketek rehabilitá­ciójának legújabb eredmé­nyes műtéti lehetőségét: egy hangerósitó szerkezet belső­fülbe ültetésének tapasztala­tairól szóló beszámolókat. Ilyen műtétet a szocialista ország közül először hazánk­ban végeztek. Magyarországon az orvos- tudománynak ez az ága eu­rópai mércével mérve is ige» fejlett, különösen gazdag ta­pasztalatok halmozódtak fel a korai hallásszűrés révén. Nagyvárosainkban mindenütt már születéskor megvizsgál­ják a csecsemők hallását, s így már igen korai — azaz gyógyítható — szakaszban felfedezhető a nagyothalló«» Házépítők boltja A felsőzsolcai Szent István úton a miskolci Unió Afész az itteni élelmiszerboltját házépítők boltjává alakította át. A kedden megnyílt üz­letben tartós cikkeket és építőipari termékeket kínál­nak. * Kaszálnak a vízparton. Nem túl gyakori, de mégsem szokatlan látvány ez Miskol­con. Még csak nem is a kertészeti vállalat gépesítettségének alacsony fokát jelzi, hi­szen van a cégnek például o lyan masinája, amely az árokpartokon te elvégzi ezt a mun­kát. Ám a gép sem fér hozzá minden területhez. Ilyenkor kerül elő az aratószerszám, legutóbb például Tapolcán, a Hejö-patak strand melletti szakaszán vették jó hasznát a kaszás szaktudásának. (Fejér Ernő felvétele) Diósgyőri turistacsalogató lehet A törvény fa dédunokát Létezik Miskolcon egy ne­vezetes fa, amely van Is, meg nincs is. A rejtély ma­gyarázatát Balázs Józseftől, a Miskolci Városszépitö Egye­sület diósgyőri csoportjának vezetőjétől kaptuk. A diósgyőri várhoz veze­tő Vár utca 18-as számú házának udvarán egy lebe­tonozott fatönköt láthatunk, körben latin szöveggel. A beton alatt a diósgyőri tör­vényfa tönkje rejtőzik. Ezt a fát a diósgyőriek 600 éves mogyorófának nevezték. A mogyorófa több mint 13 méter magas volt. 1848 előtt törvényfa volt a neve, ugyanis alatta hirdették ki az ítéleteket, és itt hajtot­ták végre a férfiakon a pálca, a nőkön a korbács- ütéseket. A feltételezések szerint az első törvényfát Nagy Lajos király idejében ültették, és a balkáni had­járatról hozták a csemetét. Vajon miért mondják, hogy ez a !fa van is, meg nincs is? A diósgyőriek ál­tal 600 évesnek tartott tör­vényfát ugyanis 1935-ben kivágták, mert kiszáradt. TP rzsét felszeletelték: ma is őriznek az ereklyékből tó néhányat Miskolcon. Kide­rült, hogy a fa „csak” 109 éves volt. Akkor tehát nem ez a valódi törvényfa? Ne­héz egyértelmű választ ad­ni, ugyanis a törökmogyoró- fa a gyökeréről képes meg­újulni, így voltaképp örök életűnek mondható. Ma a Vár utcai telken két hatal­mas sudár la áll szorosan a lebetonozott tőnk mellett: ezek a törvényfa „déduno­kái”, azok a sarjhajtások, amelyek a harmincas évek­ben kezdtek el növekedni. A diósgyőri törvényiét hajdanán képes levelezőla­pokon is láthatták a turis­ták. Most a diósgyőri város- szépítök azt tervezik, hogy emléktáblával jelölik meg a törvényfát, és úgy alakít­ják ki az udvari kerítést, hogy az érdeklődök megte­kinthessék a nevezetes he­lyet, Balázs József egy kis tanulmányt is irt a diós­győri törvényfáról, az em­léktábla pedig szerepel ab­ban a tervezetben, amit a városszépítök az elkövetke­zendő években szeretnének megvalósítani. A feliratok eligazítanák a turistákat, felhívnák a figyelmet Diós­győr nevezetességeire. A di­ósgyőri városszépítök első emléktábla-avatójárói egyéb­ként mi is tudósítottunk: a nyár közepén helyezték el a Petőfi-barlangnál Lillafü­reden a költő látogatásának tiszteletére faragott feliratot. (kiss) Magyar miisli Mazsolán!, üral kiitálják A rcformétkezés hívei hosz- szú ideje várnak egy, más országokban már régebben elfogadott és megszokott ter­méket a hazai üzletekben. A kiadós reggeli tápláléknak számító müzli hamarosan Miskolcon is kapható lesz ... Búzacsíra, étkezési búza­korpa, zabpehely, búzadara, mazsola, mátrómassza — cso­koládé —. dióbél, kókuszre­szelék, aroma és vanilin — mindez egy csomagban. Eze­réi tölti majd a Hungaro- nektár a 40 dekas dobozok­ba. A lasak tartalmát tejben kell feloldani, és máris fo­gyasztható a könnyű emész- té't elősegítő eledel, ami képes a tartós jóllakottság érzését kelteni. A müzli szó egyébként gyűjtőfogalom. Ebbe sorolják a nyugaton kedvelt, vegyes «•szelételű élelmiszert. Az első magyar gyártó így nem is ad termekének küión fan­tázianevet, gyártmányát egy­szerűen „müzliként” tisztel­hetjük majd. S nem kell már sokáig várakozni. A Matra Füszért — ők forgalmazzák a müz­lit — osztályvezetője, Körös- sy Ferdinánd a Hungaronek- tártól kapott információ alapján elmondotta, hogy az ígéretek szerint a legelső szállítmányból Miskolc is ré­szesül. Városunk boltjaiban szeptemberben már ott lesz a polcokon az új .termék. Azt is megtudtuk, hogy a gyártásra először vállalkozók nem sokáig uralják egyedül a piacot. A Compack máris hasonló vállalkozásba fogott. S már az ö müzlijük pontos összetétele egyelőre nem is­meretes. az már most bizo­nyos. hogy szárított, aszalt gyümölcs lesz benne. Az elmúlt években keve­sebb lett a por a Sajó-völgy levegőjében, sikerült Észak- Magvarország folyóinak el­szennyeződést folyamatát megállítani, valamint 4 ezer hektárnyi földterületet tet­tek újra művelésre alkal­massá fél évtized alatt or­szágrészünkben. Megyénk 1990-ig szóló környezet- és természetvédelmi feladatter­véről vitatkozva azonban a megyei környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság tag­jai kevésbé jó hírekről ,s szót ejtettek. • SÖRÖSÜVEG A TÉGLÁK KOZOTT Ma Borsodban 129 telepü­lésre kell „zacskós” vizet vinni a csecsemőknek, mert a kutak vize elnitrátosodott. A nitrátosodás oka elsősor­ban a mezőgazdaság vegy­szerfelhasználása , másrészt pedig a lakossági, kommu­nális szennyvizek szennyező hatása. A mezőgazdasági ke- mizáció növekedését pénz híján nagyon nehéz megfé­kezni. Más a helyzet a szennyvízkezeléssel. Bevett szokás például, hogy a házi szennyvízderítőket úgy épí­tik; a téglák közé .sörösüve­get falaznak. Amíg átveszik a derítőt, az tökéletesen zár, utána pedig kipüfölik a sörösüvegek alját, a szennyvíz pedig szépen el­szivárog a talajba, nem kell rendszeresen szippantókocsit hívni. Megfelelő ellenőrzés­sel. és következetes bírságo­lással talán elejét lehetne mindennek venni. Kétségte­len. hogy ehhez Is pénz kell, de a költségek össze sem hasonlíthatók azzal a kár­ral. amit a talajvizek el- szennyezése jelent. A mezőgazdaságban és a2 élelmiszeriparban keletkező szennyvizek ártalmatlanítá­sának egyik módszere, hogy olyan szűrőmezöt hoznak létre, ahová fákat telepíte­nek, és a növényzet feldol­gozza a túlnyomórészt szer­ves szennyeződést. Sajnos, mindez csak elméletben olyan egyszerű ... • TÚL SOK A SZENNYVÍZ Megyénkben sorra pusz­tulnak ki a szennyvízszűrő fásítások. Ez történt Ongán például, ahol ráengedtek az islállófertőtlenítés után a mezőre a vegyszeres vizet. De halódik a Borsodi Sör­gyár fásítása is. Általában az okozza a gondot, hogy vegyszerekkel is fertőződik a szűrómezőre kerülő szenny­víz, vagy nem tartják be a technológiai előírást: jóval több szennyvízzel terhelik meg a biológiai szűrőt, mint szabad lenne. Sajnos, a be­Cj benzinkutakat tervesnek Tankolni, t hol? Cseppet sem rózsás a* la­tosok helyzete Miskolcon. A közlekedés bonyodalmain tül üzemanyaghoz jutniuk sem mindig egyszerű feladat. Je­lenleg hét benzinkútnál tan­kolhatnak, s hogy a csúcs­időszakokban milyen körül­mények között, arról jobb néni is beszélni... A városi tanácson ezért megkezdték a tárgyalásokat újabb kutak telepítéséről. Mielőtt azonban szólnánk a tervekről, érdemes szem­ügyre venni, hol a legkriti­kusabb napjainkban a hely­zet. A Búza léri kútnál meg­lehetősen nagy a forgalom. A besorolásnál talán csak az állomás elhagyása számít nehezebb feladatnak. Mind­ez még bonyolultabb, szinte lehetetlen lesz. ha szeptem­bertől már lámpák irányít­ják a Szeles és a Madarász Viktor utca kereszteződésé­ben a forgalmat. Valószínű­leg ezerszer is meggondolta majd az autós, hogy vállal­ja-e a vásárlás megpróbál­tatásait, S ha a forgalom apadása miatt az Áfor arra kényszerül, hogy lehúzza a redőnyt a Búza téren, ben­zinkút nélkül marad a bel­város. A tanácsiak éppen ennek akarják elejét venni — tud­tuk meg Tóth Csabától, a közlekedési csoport vezető­jétől. Az Északtervvel meg­vizsgáltatták. hol lehetne újabb üzemanyagállomást építeni a városban. Két hely jött számításba, s a tárgya­lásokon a két legnagyobb vállalat, az Áfor és a Shell is hajlandónak mutatkozik a beruházásra. Az egyik kút a 26-os út mentén, a városi temető előt­ti parkolónál készülhetne. Ezen a szakaszon nincs tan­Üc Már most is igen nehéz kihajtani a Búza téri benzin- kúttól. A helyzet valószínűleg csak rosszabbodni fog, ha a Szeles és a Madarász Viktor utca kereszteződésében jelző­lámpák irányítják a forgalmat. (Herényi László felvétele) kolási lehetősége a Kazinc­barcika, Ózd feié haladók­nak. S az Áfornak elegendő volna csupán az egyik olda­lon megépíteni az állomást, az itt majdan kialakítandó csomóponton át könnyű vol­na a ki- és a befelé tartók­nak a töltőhely megközelí­tése. A Shellnél nem tart ják ki­zártnak. hogy az Északi te­hermentesítő mentén, az Ilo­na utca térségében ok is el­készítsék újabb miskolci ben- zinkútjukat. S ha ez valóra válna, jelentősen egyszerűbb lenne a belvárosi tankolás is. Mindkét beruházásról foly­nak a tárgyalások. A haj­landóság — mint említettük — megvan a cégekben. De hogy az elképzelésekből lesz-e valami, és ha igen. mikor, arról egyelőre nem tudunk beszámolni. Az min­denesetre tény. hogy a taná­cson úgy látnák értelmét, a beruházásoknak, ha a válla­latok az állomásokhoz kap­csolódó szervizekbe is befek­tetnének valamennvit. vagy legalábbis autómosókat ala­kítanának ki. Más a helyzet a Marx tér­nél, Bár a Számos utcák tér­ségében lehetne kutat építe­ni. de valószínűbb, hogy ehe­lyett a killiáni állomást fej­lesztik majd. Erre pedig szükség is lesz. hiszen a Marx téri benzinkút már most balesetveszélyes, s rá­adásul sűrűn keletkezik for­galmi dugó a tankoló jár­müvek miatt. Így a tervek szerint a killiáni fejlesztések mellett itt csak a fűtőolaj­töltőt hagynák meg B. A. A levegőért, as erdőért Támad a gomba és a szú

Next

/
Oldalképek
Tartalom