Déli Hírlap, 1987. augusztus (19. évfolyam, 178-201. szám)
1987-08-26 / 197. szám
A DH várospolitikai fóruma Megismertük as „urbs” fogalmát Miskolctól a megyéig Hamarosan eltűnik a hatalmas gödör a MÁV-igazgatóság mellől, az MSZBT téren. Itt tört el január leghidegebb napjaiban a távfűtővezeték, amit akkor csak ideiglenesen tudtak megjavítani, ugyanis a végleges megoldáshoz ki kellett volna kapcsolni a fűtést néhány napra a belvárosban. Most a nyári karbantartások idején egyébként is leállítják a városi fűtőművet, így mód nyílik a vezetékszakasz teljes cseréjére, és a gödör eltüntetésére. Nem tetszett a vásárlát ogat óknak Az újratervezett pavilonok Alig több. mint mástél évtizede minősítették Miskolcot kiemelt felsőfokú központtá. Fontos állomása volt ez városunknak már csak azért is, mert ez a felsőfokú szerepkör nem csupán társadalmi és gazdasági fejlődését ismeri el, de fejlesztésének további irányát is meghatározza. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt vizsgálta: mennyire képes városunk eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek a magasabb minőségű szerepköréből adódnak, milyen tényezők befolyásolják regionális funkcionálását, s milyen kérdésekre kell választ, milyen problémákra megoldást találni, hogy fejlődése hosszú távon töretlen legyen. A testület elé terjesztett jelentés hangsúlyozza: Miskolc nagyobb részarányt képvisel a megye iparából, mint Budapest az országéiból. 140 ezer embernek ad kenyeret. Borsod minden negyedik lakosa Miskolcon él, minden második gyereke itt nyer középfokú képzettséget, s felsőfokú képzésükben is bázisszerepet tölt be. Dr. Kovács László. Miskolc tanácselnöke nem véletlenül hivatkozott rá: városunknak nem csupán a 210 ezres lakosság mindennapi szükségletét kell tudni kielégíteni. Sok olyasmit kell nyújtania, amit a megye. vagy a régió lakossága itt találhat meg legközelebb. Kiemelt igazgatási, szervezési. döntési, piac- és információs központként kell szolgálnia, önmaga ellátásán túl tehát magasabb szintű feladatoknak is megfelelnie. Csakhogy Miskolc korszakos fejlődése bizonyos egyoldalúságot, aránytalanságot eredményezett, s ebből fakadóan területenként is eltérően tud a kiemelt felsőfokú regionalis szerepkörének megfelelni — állapították meg összességében a tegnapi tanácskozáson. A megyei tanács végrehajtó bizottsága erőteljesen hangsúlyozta: hiba volna nem észrevenni, hogy negyven év alatt a város háromszorosára nőtt, s hogv csak az elmúlt öt esztendőben is érezhetően változott, megismertük az „ur’os ’ íogalmát. Az utóbbi időkben pedig olvan pozitív folyamatok kezdődIdén hirdette meg a „Tiszta. virágos Alsózsolcáért” mozgalmat a Hazafias Népfront alsózsolcai bizottsága és a nagyközségi tanács. A felhíváshoz jelentős számban csatlakozók közül sokan már eleget is tettek vállalásuknak, s rendbe hozták Ma ülésezik a megyei tanács környezet és természetvédelmi bizottsága. Megvitatják megyénk 1990-ig szóló környezetvédelmi íeladattek el, amelyek jól szolgálják a felsőfokú szerepkörnek megfelelő feltételek megteremtését is. A harmonikusabb város- fejlesztés ugyan nem konfliktusmentes, ám a folyamatban levő beruházások nyomán olyan eredményt tud majd Miskolc a következő években felmutatni, aminek örülhet az itt élő. Megszépül belvárosunk, a tömegközlekedés gondjai lekerülhetnek a napirendről, az egészség- ügyi ellátás differenciált fejlesztése garantálja a minőségi színvonal növekedését. A felsőfokú szerepkör fogalmát most tanuljuk megismerni; a megyei tanács vb nemcsak az infrastruktúra fejlődését elemezte. A kenyérhez és a pénzhez fog. ható, meghatározó szerepe van a kultúrának. A város közművelődési intézményhálózata egy régió kulturáltságának a letéteményese. Miskolc utána jár ennek a (a Dunántúl vagy az Alföld nagyvárosaira gondolunk) követelményrendszernek. Az elmúlt esztendőkben is sok szó esett a művelődési házak adottságairól. Sokat tettek a változásért, de még mindig hiányzik egy olyan művelődési centrum, amely Q ♦ Az épülő posta tornya portájukat, kiskertjüket. A tapasztalatok alapján — ide sorolják az intézményes szemétszállítás megszervezésének gondjait is — úgy tervezik, hogy jövőre csak egy- egy falurészt mozgósítanak majd az akcióra. tervéi, és véleményezik a környezetvédelmi pályázatok támogatását. Az ülésen szó lesz a különösen szeny- nyezett levegőjű térségek problémáiról is. vonzza is az embereket. Pedig a tét most sokkal nagyobb: meg kellene tartani a közönséget. A Miskolci Szimfonikus Zenekarnak is hiányzik egy olyan koncertterem, amely a legmodernebb technikának és az együttes felkészültségének is megfelel, a Miskolci Nemzeti Színháznak pedig pillanatnyilag százmillió forint hiányzik. A színház körül az utóbbi hónapokban kiélesedett az alapvetően minden kézzelfogható tartalmat nélkülöző művészet—közönség vita. Amióta színház van attól létezhet, hogy van közönsége, és a színház mint fogalom, soha nem becsüli le a közönségét. A nézőtér fel- készültsége is nagyon árnyalt (vagy árnyalatlan). és bár nem lenne szabad, hogy így legyen, a Miskolci Nemzeti Színház és közönsége „vitájában” esztendők óta két lényeges szempont játszik szerepet. Ügynevezett „magas művészet” nem létezik, de a modern megoldások eszköztára idegen is lehet a nézőtértől, s akit ez nem érdekel, az tiltakozik. Joggal egyébként, mert másra is vágyó közönség nélkül sincs színház, és aki éppen ezért nem ül a széksorokban, megkérdezi: kinek játszanak? A Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetésének keli ebből — és meg sok egyébből (hová lett a zenés tagozat, miért találkozunk megint a fluktuációval?! levonni a tanulságot. A fenntartóknak pedig a következőkben biztosítani kell a színház működéséhez a megfelelő feltételeketi A városi közlekedés üzemeltetéséhez elengedhetetlen köztisztasági feladatok a lakosság növekedésével szaporodtam. 1912-ben a városi tanács iá 747 méternyi utcát tisztittatott 32 utcaseprővel és kilenc fogattal. Az utcaseprők es fogatok reggel 8 órától délután 6 óráig sepertek, hordták a szemétiá- dákba gyújtott szemetet. Locsoltak, ha szükséges volt, tisztították az árkokat, csatornákat, tisztán tartották a Szinva és a Pece medrét. Az utcaseprők és az esetenként igénybe vett rabok mellett a köztisztaságot szolgálta a város büszkesége, a locsolóautó. Miskolc az első locsolóautót 1925-ben vásárolta, majd 1927 áprilisában megérkezett a városba a második locsolóautó is a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól, egy 5 tonnás Rába. 1927-ben amikor a városi tanács elhatározta a második autó vásárlását, a legismertebb magyar és külföldi autógyártó cégektől kértek ajánlatokat. Hat ajánlat érkezett, a kocsik ára 20 —30 ezer pengő között mozgott. A város az ajánlatok ismeretében a legolcsóbb Ha egy kutató valaha feldolgozná a Magyar Posta történetét, munkájában jelentős fejezetet szentelne a pavilonoknak. A 80-as évek második felében döntöttek arról, hogy az egész országban egységesítik a hírlap- árusító helyeket. Küllemükről hazánk bármely településén rájöhet így a szemlélődő: itt az olvasnivalót a Magyar Postától vásárolhatja meg. Az ötletről nem sokkal a tavaszi BNV után mi is beszámoltunk. A vásáron mutatták be azt a hatféle hírlappavilont, melyet a posta terveztetett és készíttetett nemes anyagokból, fából, rézből. A kiállítás akkori látogatói voksolhattak: melyik típus nyerte meg legmegoldás mellett döntött, ez volt a Rába. Az ara 20180 pengő voll, a gyár ezen leiül még részletfizetési kedvezményi is adott. Ez utóbbit feltehetően megbánták az illetékesek, a város ugyanis a második részletet csak egy éves késéssel fizette, a késedelmi kamatról pedig hallani sem akart. A nehézkesen kifizetett locsolóautó szürke színű volt, oldalán felirat: Miskolc thjf. város. Benzinüzemű, 4 hengeres, 5 tonnás „V’ -vel jelzett típusú teherautóra volt felszerelve a speciális locsolóberendezés. A több oldalas műszaki leírásból érdemes néhány érdekességet idéznünk: .,Porlasztó: Pallas szerkezetű porlasztó, használható benzinre, könnyű benzintől 780 fajsúlyú nehéz benzinig, valamint benzolra, esetleg szeszre. Hűtés: a hűtés céljára gumigyűrűs csuklós tartókkal megerősített sárgarézlamellás vízhűtő szolgál, a vízcirkulációt egy. a mágnestengellyel összekötött centrifugális szivattyú biztosítja. Fokozza a hűtést a venti látorszerűen kiképzett lend kerék-küllők által előidézett légáram. Sebességinkább tetszésüket. A majdnem 12 ezer közönségszavazat mellé a szakemberek is lették az asztalra a véleményüket. Furcsa dolog történt. Az a példány, amely- lyel a laikusok leginkább elégedettek voltak, nem nyerte meg a szakemberek tetszését. Amit pedig a hozzáértők láttak volna szívesen városaink utcáin, azt a vásárlátogatók elutasították. • RÖVIDESEN BEMUTATJÁK A BNV-s bemutatót követően a Miskolci Postaigazgatóság máris azt tervezte, hogy az idén felállít néhányat a közönségdíjasokból városunkban. Miskolc főépítésze kedvezően nyilatkozott váltó: haladás 4 sebességgel és 1 hátramenettel, kulisszás kapcsolással, a tengelyek golyóscsapágyazással. Meghajtás: görgős lánccal kicserélhető hajtó lánckerekekkel. Kerekek: üreges acélöntésből, csúszó bronzperselyekbe ágyazva, kenésük zsírral történik, az agysüvegek levétele után. Abroncsozás: tömörgumi abroncsok. Méretek: elöl 820X120 mm, hátul kettős 1050X140 mm. Kocsiméretek: hossz 5945 mm, szélesség 1800 mm. Nyomtávolság: elöl 1500 mm, hátul 1360 mm. Keréktáv: 4000 mm. Végezetül, de nem utolsósorban a kocsi teljesítménye, jó utat feltételezve, óránként 15—20 km-es sebesség és 16 százalékos emelkedési képesség. Hordképes- sége 4000 kg. Egv gépkocsi paramétereihez az üzemanyagfogyasztás is hozzátartozik: a RÁBA locsolóautó 45—50 kg nehézbenzint és 5 kg olajat fogyasztott 100 kilométeren. Seresné dr. Szegői! Anna (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk.) a szerkezetről, ezért a postások telepítési engedélyt kértek a városi hivatal műszaki osztályától. Időközben fény derült a már említett véleménybeii különbségekre. Ezért a Magyar Posta vezetői úgy döntöttek. hogy újraterveztetik a pavilonokat, méghozzá úgy, hogy egyesítik az addigi hat típus leginkább előnyös vonásait. Mint azt Palotai Györgytől, a Miskolci Postaigazgatósag hirlapcso- portjának vezetőjétől megtudtuk, néhány napon belül elkészül az új prototípus, amelyet' még augusztusban szeretnének bemutatni a szakértőknek. S ha ezen a fórumon nem lesz ellenvélemény, elkezdődhet a sorozatgyártás is. Márpedig ha egész szériák készülnek el, jelentősen csökken az áruk is. Jellemző, hogy amíg a tavaszi BNV-n még közel félmillió forintra taksálták, addig most az esetleges szériagyártáskor darabját már 300 ezer forintért is megvehetnék. • TALÁN A TISZAINÁL Azért szóltunk kicsit részletesebben az árakról, mert tudni kell, hogy idén egymillió forintot költhet erre a célra a Miskolci Posta- igazgatóság. Tehát három pavilont vásárolhatnának és helyezhetnének el városunk utcáin. A feltételes mód itt nem csupán arra utal, hogy nincs még mit megvenni, de arra is, hogy időközben megérkezett a városi hivatal válasza a postások telepítési kérelmére. A Zója téren, vagyis a Tiszai pályaudvar bejáratánál valószínűleg nem lesz akadálya az újtípusú hírlapos pavilon elhelyezésének. Az új OTP-székház mellett viszont — most legalábbis úgy tűnik — nem lesz ilyen hirlapos. A műszaki osztály vélménye szerint itt csak tanácsi beruházás keretében lehet árushelyet „létesíteni”. Reméljük, hogy a pavilon-dosszié itt még nem zárul le. hiszen a postások fellebbezhetnek a döntés ellen. S bízunk benne, hogy végül is kedvező egyezség születik, hiszen közös érdekünk, hogy a jelenlegi, szépnek aligha nevezhető bodegákat forma- tervezettek váltsák fel. B. A. A tiszta Alsózsolcáért Környezetvédelem 1990-ig R. fi. A miskoiei közlekedés története 12. Egy büszke Rába \
