Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-15 / 163. szám
Bugát hány a cirok, furulyázik a kukorica... 4 felsőzsolcai földeken Bár Miskolc környéken többfelé a jelenlegi határkép sokszor ossz eszorítja a mezőgazdász szíveket, azért még reménykednek, bíznak a kedvező változásban. A helyzet jobbraf írd olását természetesen nem várják ölbe tett kézzel a termelőszövetkezetek d jlgozói. hanem minden percet kihasználva dolgoznak a földeken, készülnek az aratásra. Mint például a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezetben is, ahol a napokban fejeződött be sikeresen a gépszemle. — Noha az aratásig még pár napunk van, pihenésre nem gondolhatunk —mondja némi gonddal az arcán Czeglédi Dezső, a szövetkezet termelési elnökhelyettese. Alig egy-két napja kezdtük el 44 hektáros meggyesünkben a szüretet. Jelenleg az érdi és a hartai cigánymeggyet szedjük, s a jövő héten a háziasszonyok kedvencével, a pándi meggyel folytatjuk. Munkánkban nagy segítséget nyújt a’ nemrégiben vásárolt, dán gyártmányú, Saumann típusú rázógép, amivel szinte öröm a munka. Szeretnénk, hogyha az idén még több csonthéjast szállíthatnánk a Nyíregyházi Konzervgyárba, mint tavaly — Gyümölcsösünkben a 31 hektáros almáskert is „készül” a szüretre. Sajnos, a téli. de különösen a március végi. szokatlanul kemény fagyok miatt, a korábbi 30 tonnás hektáronkénti termés helyett most csak 20 tonnára számíthatunk. Hasonló a helyzet a körtésünkben is. ahol nemcsak a fagybk. hanem a szárazság is sújtotta és súitja a növényeket. A vízkedvelő körtefáknak a szükséges csapadékmennyiség csupán tizedrészével kellett beérniük. Mivel ez már több. mint harmadik éve így van, a fák annyira megsínylették az időjárás viszontagságait, hogy sorsuk és további létük bizonytalan. — Hányja a bugáját a cirok, azaz néhol már virágzik. A kevés csapadék miatt valamivel kisebb a tőállománya a kelleténél. Viszont a minőséggel az idén reméljük, nem lesz baj. A köztudottan hőigényes növény most bőven kapott meleget, s napfényt. A végleges eredmény azonban, majd csak az októberi cirokaratás után dől el. Ha gombák és egyéb kártevők nem sanyargatják napraforgó-ültetvényeinket, hektáronként 2.6— 2,7 tonnás termésátlagot is elérhetünk. Egy kiadós eső azért elférne itt is. Nem különben a kukoricatáblákon, ahol a növények csak kevéske vízhez jutottak, ugyanakkor a hőség miatt nagy volt a vízleadásuk. Ezért a fejlődésben levő növények alsó levelei, hogy csökkentsék felületüket — így kevesebbet párologtatnak — cső formába összezsugorodnak, szaknyelven, „furulyáznak”. — Legiobban azonban a betakarításra, illetve az ezt megelőző feladatokra figyelünk. Sajnos, nem sok örömre adnak okot az eddigi határszemlék. A csaknem 30— 40 napos szárazság miatt a majdnem 1300 hektáron vetett őszi búza és a 623 hektáros tavaszi árpa minősége elmarad a kívánttól. A tervezett 5,3 tonnás hektáronkénti termésátlag helyett, csupán 4—4,3 tonnával kell beérnünk. Bár az aratás előtti kép nem a legbiztatóbb, gépeink és embereink készen állnak arra, hogy bizonyítsanak. Bonta Pál a vitrinektől »V y -W". «y» V* . l-r—Árról ' értesültünk égy > lelkes miskolci .váfősszépítőtől, hogy elrántották a Sötétkapu két oldalánál azt a bizonyos két vitrint, amelyről többször is írtunk. Ha jócskán mégkésve is, de sikerült’ érvényt szerezni a belváros arculatát védő elveknek, előírásoknak, és a várost féltők íratlan szabályainak. Sok hűhó két kis kirakatért, amikor sokkal, nagyobb gondokkal is küzd a városfejlesztés - Miskolcon — mondták sokan. Szerintünk azért .nem kis Ügy egyetlen belvárosi vitrin, kirakat sorsa sem, mert hiába oldjuk rr}eg a nagy ügyeket, ha azokkal a látszólag apró, de fontos jellemzőkkel nem törődünk, amelyek igenis széppé, vagy csúnyábbá lehetnek utcákat, tereket. A Sötétkapu melletti vitrinek ügye arra figyelmeztet, hogy a belvárosban a kirakatok, kirakatszekrények, feliratok sorsát rendezni kell. Egységes elvek alapján lehetőséget kellene adni minden érdekeltnek, állami és i magánkereskedőnek: tőkéjét befektetve úgy létesíthessen, kirakatot, hogy az szépítse a várost, és ne csúfítsa. Tudjuk, hogy a belváros rekonstrukciójának része az egységes felirat- és portálrendszer. De a rekontsrukció még sokáig eltart. Aligha engedhető meg, hogy addig az ideiglenesség indokával éveken át megmaradnak Miskolc szívében a nagyvaroshoz-nem illő, ízléstelen, kezdetleges kirakatok, feliratok, szekrények. Reggelre átvágják a kerítést Strandzárlat” Mályiban Csaknem tettlegességig fajuló viták zajlottak a inályi strand pénztáránál az elmúlt hétvégén. Sokan próbálták ugyanis úgy elhagyni a fürdő területét, hogy a korábban váltott jeggyel visszatérhessenek. Kisétáltak a szomszédos fagylaltozóhoz, a Vitorlás étterembe, majd felháborodtak, amikor újabb jegyváltásra kényszerültek. Korábban, aki reggel megvette az aznapi bilétát, ki-besétál- hatott a strandról. Valóságos közfelháborodást okozott az igazgatói rendelet, amely e kedvezményt megszüntette. Dr. Mauritz Gyuláné, a Borsod Megyei V ízmüvek fürdőügyi csoportvezetője: — Többen a strand Vásárlók Könyvében tették szóvá mindezt, mások pedig a vállalatunk központjában panaszkodtak. Mindannyiuknak csak azt mondjuk, hogy az ország egyetlen táján sem létezik olyan strand, ahol engedélyezik a jegy nélküli visszatérést. Amíg nem épült fel a büfé, falatozó a fürdő területén, addig elnézőbbek voltunk. Ma már étel és ital is vásárolható a strandon, csupán a fagylaltozó hiányzik. Igaz, hogy a szomszédos kis boltban olcsóbb az üdítő és a sör, ám mindez korábban is megvehető a strandbelépés előtt. — Azelőtt, ha valaki „kiugrott”, a jegyére ráírták a dátumot, ezzel zavartalanul visszajöhetett. Ám az ottani strandolok leleményessége határtalan volt. Ez is, valamint a „blaskás” módszer is lehetőséget adott a visszaélésre. Ezentúl a heti, a havi, s az idény-bérletet ajánlják azoknak, akik délidőben ki akarnak sétálni ebédelni a strandról. Ezeket a bérleteket méltányos áron árusítják. A napijegy sem drága, felnőtteknek 15 forint, ám ha délután váltják meg, már csak K»-et kémek. Ez a kedvezmény sem általános a hazai fürdőkben. Mindehhez tudni kell, hogy a mályi strand éves bevétele nagyon szegényes, nem tartozik a vállalat nagy nyereséget hozó egységei közé. — A jelenlegi helyzetben még az sem elképzelhetetlen, hogy a már a strandon tartózkodókat is felszólítsák a biléta felmutatására. Reggelenként ugyanis mindig átvágják valahol a kerítést, ahol többen beosonnak. Mások szörf hátán lo- pódznak a strandra, az pedig már bevált szokás, hogy néhányan úszva „kötnek ki” a fürdőben. Sajnos, a ki-bejárás megszüntetésével azokat a fürdőket is sújtják, akik nem éltek vissza a lehetőséggel, s valóban csupán a szomszédos falatozókat keresték fel, vagy éppen a közelben parkoló autójukhoz mentek. A strand gazdasági helyzete azonban most megköveteli ezt a szigorúságot. Sz. I. * Steril körülmények között dolgoznak a borokban a laboránslányok, akiknek most már emelkedhet a fizetése is ... Nem lesz drágább a Patyolat Bevált a bietechnikai laboratórium Egy éve a biotechnikai laboratórium a fő téma a Miskolci Patyolat Kisvállalatnál. Három hónapja írtuk: mert és nyert az új üzemrésszel, az eddigiektől merőben eltérő tevékenységgel az addig éveken át veszteséges vállalat. De olyan optimisták-e most is, mint voltak akkor? Erről beszélgettünk dr. Veszprémi Gézával, a vállalkozó szellemű igazgatóval. — E hét elején értékeltük a helyzetet — mondja. — Annak idején a célt abban jelöltük meg, hogy a burgonya, alma, spárga, egyéb szaporítóanyagok továbbs-zapo- rításával fél év alatt 6 millió forint árbevételre kell szert tennünk. Nos, a helyzetelemzés alapján a legjobb úton vagyunk efelé. Minden reményünk megvan, hogy a havi 1 millió forintos árbevételt hozni tudjuk. • ÖTEZER ÜVEG MA INDUL A továbbszaporított anyagok kis „befőttes” üvegekbe kerülnek. Eddig mintegy kétezer ilyen üveg hagyta él Miskolcot, szerdán viszont már 5 ezer üveg indul útnak a Meriklonhoz, ahol aztán értékesítik. — A két hónap — mondja ismét az igazgató — arra volt jó, hogy begyakoroljuk magunkat, s hogy a kapott anyagokból továbA Kossuth- és Szemere-emlékhelyeket szépítik lllórzö (felesi A I 1 n w M t ■ M \ I n l » A n A tr V« fi i rii 1 í /vT' A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága mától július 25-ig, a szőkébb pátriánkban fellelhető Kossuth Lajos- és Szemere Bertalan-emlékhelyek gondozására tábort szervezett, egyetemisták számára. A felhívásra tizenheten jelentkeztek: ők lesznek azok, akik autóbuszra szállnak, és naponta felkeresnek egy-egy renoválásra szoruló épületet, tisztításra váró emlékparkot. Az első út Vattára vezet, ahol a Szemere-emlékkertben dolgoznak majd a fiatalok, de segédkeznek a község utcáinak szépítésében is. Felkeresik a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárat — itt a nagyüzem környékét csinosítják — és a gimnáziumot, ahol éppen felújítási munkálatok folynak. A tábor utolsó napjai Kossuth szülőfalujában, Monokon telnek majd, ahol hasonló feladatok várnak rájuk. Az autóbuszokat, amelyekkel az emlékhelyeket bejárják, a Borsodi Szénbányák és a Volán sátoraljaújhelyi üzeme adja. A tábort anyagilag három sátoraljaújhelyi üzem, az Elzett Certa, a Dohánygyár és a Sütőipari Vállalat támogatja. + A nevelőben több száz fénycső biztosítja az egyenletes hőt és fényt a fejlődő szaporítóanyagoknak. (Herényi László felv.) bi szaporítóanyagokat gyűjtsünk. Jelenleg átlagosan 1,3 műszakkal dolgozunk. Ha sikerül felvennünk újabb dolgozókat, hamarosan áttérhetünk a kétműszakos termelésre. Ez esetben természetesen célkitűzéseink is megváltoznak, hiszen a kétműszakos, féléves termelés már nem hat-, hanem tizen- kétmilliós árbevételt, s ennek megfelelően nagyobb eredményt, nyereséget jelent. A fiatal, most végzett gimnazista lányokat érdekli ez a szép, nagy tisztaságot igénylő munka. Főleg most, hogy azt hallják a vállalat vezetőitől: rendezik a fizetéseket is, a minimum 3300—3500 forintos bér hamarosan négyezer forint, vagy még több is lehet. Lehetőségük van arra is, hogy később laboráns-vizsgát tegyenek, azaz, szakmunkások legyenek. — Ezt az árbevételből tudjuk biztosítani —, hallom a magyarázatot —, s még valamit tisztázzunk: a fő munkánk továbbra is a lakossági és közületi mosás,. tisztítás, vegy tisztítás, nek feltételeit, a fejlesztés* « lehetőségeket viszont csaíC '< ezzel a jövedelmező, ki égé-, szító tevékenységgel tudjuk megteremteni. • BURGONYA UTÁN GERBERA! S hogy meddig? ÉVékfeH1 • át! Most például már bízö^. nyos, hogy' á burgorijrá-sza- porítóanyag lefutása utm szeptemberben következil$ift gerbera. S aztán sorba mindaz, amelyekre a piac igényt tart. — Ez teszi lehetővé szá+ murikra azt is — mondja’', befejezésül dr. Veszprémi Géza —. hogy a lakossági?« szolgáltatások várható je^_ lentős áremelését ne ügy^íj,- feleinkre hárítsuk át, azaz--.-, amennyiben a kiegészítő te-”-- vékenység árbevétele a tervezett. vagy annál jobb lesz, szolgáltatási árainkaW ne emeljük. Ny. I. '■&
