Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-13 / 161. szám
Takarékosan és tmfonsáüosan világítani (7 Alacsonyabb az áramszámla Ami jobban világít, a* nem biztos, hogy több energiát fogj ászt — ezt az igazságot jó néhány korszerű világítótest esetében bebizonyították már napjainkban. Sőt, a tétel úgy is igaz, most- már, hogy a jobban világító lest kevesebbet fogyaszt. A beruházás persze penzbe kerül, de megéri befektetni. Miskolcon is ezt tették. Eredetileg azt tervezték, hogy 1987 januárjáig korszerűsítik a közvilágítást, a Marx téltől a diósgyőri városközpontban lévő villamos- végállomásig. A pénzszűke ellenére is sikerült azonban annyi anyagi erőt összpontosítani, bo-’ a munkát előrébb hozhatták, és a napokban be is fejezték. A sietségnek igen nyomós okai voltak, ugyanis nem mindegy. mikorra készült el a korszerűsítés. Esetünkben évente egymillió 200 ezer forintos megtakarítást jelent az, hogy a sárgás fényű nátriumlámpák világítanak az említett útszakaszon. A summa jelentős, és akkor még nem is számoltunk azzá!, hogy a jobb hatásfokú köz- világítás csökkenti majd a közlekedési balesetek számát is. Ezt is lehet forintban mérni; a fejlett országokban erre hosszú évekre visszanyúló tapasztalati adatok vannak. Azt azonban nem lehet pénzben kifejezni, ha sikerül emberéleteket is megmenteni a lámpacserével . «árt A korszerű HmpateMek fénye sárgás (Kerényi jetv.) * A lampacsere pénzbe kerül, de pénzt hoz Fújja a szenei a lakosságnak*. Lyukói gyorsmérleg — Mit mulat az első félévi gyorsmérleg? — kérdeztük Lóránt Miklóst, a lyukúi bánya igazgatóját. — A tervezettnél mrirtlegy 60 000 tonnával több szenet szállítottunk a felszínre, s ezzel az egesz éves tervünk teljesítésének felén is túljutottunk. Az idén is egymillió. illetve annál több szenet termelünk, s ezzel már tizedik éve lesz. hogy üzemünk folyamatosan ..milliomos' bánya. Ám nemcsak a mennyiségi terv teljesítésében értünk el eredményt, bemet« a gsad-a- sagossági követelményeknek is a tervezettnél magasabb szinten tettünk elegei. A termelést jelenleg három, komplexen gépesített fcnr>«t fejtésen végezzük, folyamatos munkarendben. Az itt termelt rzén felszínre szállítását jelentősen segíti a pneumatikus berendezés, amelynek nagyjavítását tavaly végeztük el, s azóta k tudatlanul dotgozrk. Naponta mintegy Md* tonna wsenct „inj” a Msnit- ne. \ Most nehezebb időszak következik, mert sorra jönnek a nyári szabadságolások, valamint a frontok átszerelése. Az új munkahelyeket már előkészítettük, a gépek beszerelésére várnak, így jelentősebb terme lés-visszaesésseJ nem számolunk. El/oti ynuk a bükki íuristuliázak L Ki lesz a következő? fi omprom issza fii -keresé» ff ii kkszen í kereszten Jávorkút 1977, 'Belkibánya és Bánkút, 1987. A nevek turistaházakat jelentenek, az évszámok pedig azt jelzik, hogy mikor adták el azokat vállalatoknak. A sor végére akár odaírhattuk volna Bükkszentkeresztet is, hiszen a Béke turislaház eladásáról a napokban tárgyalnak. Vajon melyik lesz a következő? Marad-e egyáltalán a Bükkben turislaház? Nemrég azért ültek össze az illetékesek — a Mis- koe Városi Pártbizottság, a városi tanács, a Bükki Nemzői Park. a Borsodtourist. a bükkszentkereszti tanács és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — képviselői, hogy arról tárgyaljanak; mi lesz a bükkszentkereszti Béke iu- ri^iaház sorsa, és vajon mit lehet tenni azért, hogy ez a szomorú veszteségtista ne gyarapodjon tovább ... Nézzük az előzményeket”! Kovács Gábor, a városi tanács kereskedetam osztály- vezetője : — A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat el akarja adni a Béke twistaházat postásüdülőnek. A ház réndkí- vül rossz állapotban van. A Miskolci Vendeglátóipari Vállalat mar így örökölte, amikor megszüntették a Borsodi Vend ég Iá toi pari Va bálától. A mai állapotéban vendégfogadásra nem alkalmas (felújítására a Miskolci Vendéglátó nem kapott egyetlen faltért sem az átvételekor). A városi tanács a törvények értelmében nem gátolhatja meg, hogy a eég eladja a twristabázat. Szándékunk az, hogy legalább a ház részben nyitott üzemeltetését elérjéík. # LÉT VAGY NEMLÉT KÉRDÉSE séges pénzt sem kereskmeg. A forgalom igen gyér: most is tíz napja üresen áll, es a 18 hely az egész nyáron mindössze néhány alkalommal foglalt. Betérő vendég úgyszólván nincs, mivel inkább útba esik a másik, bükkszentkereszti üzletünk, a Borostyán. A Bekét el; kell adnunk, mert a veszteségforrások felszámolása ma nálunk lét vagy nemlét kérdése. Sok más, jóval fájdalmasabb döntést is meg kellett hoznia a vállalati tanácsnak, például csökkenteni a létszámot. Másutt is eladunk létesítményeket, nemcsak Bükkszentk eresztem Ugyanakkor terveink is vannak a turizmus segítésére. • ELRIASZTOTTA A VENDÉGEKET Bodnár Tibor, a btíkkszentkereszfci tanács elnöke: — A vendéglátósok megkerestek bennünket ak eladás ötletével, és meg is győztek minket ennek szükségességéről. Igaz, akkor meg nem tudtuk, hogy a többi turistaház is sorra bezár a környéken, és most már aggódunk. Tény, hogy a Béke turistaház rossz állapotban van. Hogy gyér a forgalma, abban az is közrejátszott: az előző szerződéses üzemeltető azt szerette» ha mncs vendég az «teleiben, s ennek érdekébe» meg is tett ménderrt. —. Rejtély, hogyan élt meg belőle, és hogyan vett m<ím egy másik üzletet? A Borostyán étterem valóban-pótolna a kieső étkezési lehetőségeket, de télen azért hiányozna Bükkszentkepesz- ten az a 18 üres ágy is, amely a Békében található. • RÁFIZETÉS NÉLK«L Elaprózott nyári örömök Ha nyaktól fölfelé, könyvöktől és térdtől lefelé barna'. másutt hófehér íürdözók csapatával találkozunk a strandon, akkor sejthetjük, hogy valamelyik közeli téesz tagjai érkeztek busszal egv kis pihenésre, pancsolásra. A parasztember ugyanis — különösen az idősebb korosztályhoz tartozó — sohasem dolgozik a földön bikinire, fecskére vetkőzve. Tartós nyaralásra pedig nem jut ideje kora tavasztól betakarításig. A városi ember lezserebb az öltözködésben — akarom mondani a vetkőzésben —, akkor is, ha kis telkén műn* kálkodik. így inkább arról ismerszik meg a „telkes”, hogy tavasztól őszig sohasem kopik le róla a napsütött barnaság. Hisz’ mindig van mit matatni a szerszá- moskamra vagy a faházikó környékén: füvet nyírni, virágot locsolni, zöldséget egyelni. A nyári szabadság tehát sokak száméra nemcsak az üdülés évadja, hanem a munkáé is, bár mindannyian esküsznek rá, hogy a heverészésnél százszor jobban pihenteti őket a szabadban végzett munka, érkezzenek bár földecskéjükre a zajos gépek, vagy az íróasztalok birodalmából. Érdekes statisztikát olvastam arról, hogyan alakulnak hazánkban a szabadságkivé- teli szokások, lakóhely, jövedelem. korcsoport, iskolai végzettség, foglalkozás és aszerint, hogy van-e a megkérdezettnek gépkocsija vagy telke. Altalanos, azaz minden csoportra érvényes megállapítás: a dolgozóknak csaknem a fele két hétnél rövidebb időt használ fel — összefüggően — szabadságra. Az eddig elmondottakon túl jelentősen belejátszik ebbe, hogy az építkezések zöme ma már magánerős, és az építtető aszerint vesz ki egy-két, vagy több nap szabadságot, hogy mikor kell anyag után szaladgálnia, s mikor hajlandó a „kalákára” a rokon, munkatárs, vagy jó barát. Az sem elhanyagolható szempont — a szabadság elaprózásának okát tovább kutatva —, hogy szolgáltatóiparunk nem kényeztet el bennünket, és ha például valaki vízvezeték-szerelőt. parkettázót, tapétázót vár a lakásába, akkor aligha ússza meg néhány nap szabadság feláldozása nélkül. A végére hagytam, pedig talán ezzel kellett volna kezdenem: a gyermekes szülőket nem a megszokás, sokkal inkább az befolyásolja a szabadság kivételekor, hogy mikor kell vigyázni a gyerekre. Kevés olyan család van. ahol az egész nyarat „megoldja” a nagyszülő, a tábor és a — ritkán kapható — gyermekes üdülés. Ügy tetszik, nem eléggé számol tehát napjaink valóságával az a rendelet, amely szerint a rendes szabadság kétharmadát egybefüggően kell kiadni. Az indíték kétségkívül tisztességes, hiszen a rendelethozók abból indullak ki, hogy az egész évben keményen dolgozó embernek nem elég. ha mindössze néhány napot pihen egybefüggően. De mit tegyünk, ha az élet mást diktál? A statisztika egyértelműen mutatja, hogy a községekben élőknek, azaz a háztáji terhét is vállukon hordóknak mindössze XI százaléka tudja egyszerre kivenni szabadságát. Hasonló az arány az alacsony jövedelműek körében (itt is munkával telik tehát a szabadság jó' része), csakúgy, mint az abban a korban lévőknél, ahol a családalapítás, építkezés gondjai jelentkeznek. A nagy biztonsággal megjósolható jövő — legalábbis, ami a következő néhány évet illeti — aligha változtat gyökeresen a statisztikán. Á statisztikán, melyet — mint látjuk — nem is a megszokás, hanem a kényszer alakít. Persze a nyár így is gyönyörű: a hölgyek lenge öltözéke keveset takar, a napfény, a levegő és a szép tájak látványa pedig egyelőre változatlan áron kapható, feltéve, ha mindezt ott élvezi az ember, ahol még nincs kerítés „üdülő”, vagy „strand” felirattal, örüljünk hát, aminek lehet, tisztelt olvasó, legalább néhány napra feledve a feledniva- lókat. (békés) A lakosság részére ebben a félévben 160 ezer tonna szenet értékesítettünk, egyre kevesebb reklamáció mellett. Az évi szerződésünk 180 ezer tonnára szól... Jó ütemben folyik a belvárosi postaközpont építése. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat ígérete szerint az esztendő végén átadják a terepet a telefonközpont-szerelőknek. Ezzel körülbelül negyedéves előnyre tesznek szert a beruházók. Mint megtudtuk, végül is crossbar rendszerű telefon- központot kap a Miskolci Postaigazgatóság. A Beloiannisz Híradástecnhikai Gépgyárban már készül az új berendezés, amely természetesen nem képes annyi többlet-szolgáltatásra, mint a korábban tervezett elektronikus központ. Ám bizonyos okok miatt azt nem sikerült A Miskolci Vernie glatmpa- ri Vállalat valóban végső megoldásként foglalkozott az eladás gondolatával. Dr. Sugár János igazgató: — A Béke 'turistaház jelenleg a fenntartására saükmegvásárolni. Végül is, Wa sikerül tartani a tempót. 1990 júniusában atadhatjak a létesítményt. Mint arról már korábban írtunk, a teljes befejezéshez 100 millió forint hiányzik. Ezért felkértek megyénk nagyvállalatait, üzemeit, intézményeit, hogy a telefonszolgáltatások javítása érdekében támogassák a beruházást. Idáig több mint 64 millió forintot ajánlottak fel. ám biztosra vehető, hogy a hiányzó összeget is megkapja a Miskolci Postaigazgatóság. A vállalatok, intézmények, amelyek újabb telefonvonalakra várnak, érdekeltek abban, hogy a beruházás mjelőbb elkészüljön. Három hónap az előny Crossbar-központot kap a posta Sámán Gabor, a Borsorttourist igazgatója bason« cipőben jár, mint a vendéglátósok; — Sok twist aszafltjswnk: van, és már annak is örülünk, ha csak pár százezer forint a ráfizetés.... Számunkra mégis fontos, hogy a túr istahazak az idegenforgalom szolgálatában maradjanak. A nagy kérdés talán nem is az, hogy m-ibót újítsák fel a házakat —, hiszen léteznek idegenforgalmi alapok, pályázatok. Hanem az, hogyan lehet gazdaságosan üzemel tétéi? Erre kellene valami receptet találni... (Folytatjuk) Kánikulai forgalom A kánikulai napokban ugrásszerűen megnövekedett az üdítőitalok forgalma Miskolcon, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. Így például a Pátria- üzletházban napi átlagban mintegy 2 ezer darab két- deciliteres és csaknem 800 darab literes kólát, valamint 1000 üveg Borsodi vizet vásárolnak a vevők. »
