Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-09 / 158. szám

Gyártók kontra kereskedők Kötbérből nem lesz áru +■ A gyomirtótól leégett, porladó fürtök Gyomirtóval permeteztek Tönkrement termés, perelő gazdák Elszáradt szőlőtőkék, por­ladd fürtök: ez a látvány fo­gadott bennünket a nyéklád- házi kertekben. Mint arról lapunkban már beszámol­tunk, május elején gyomir­tót szórt a tőkékre egy me­zőgazdasági repülőgép. Hogy melyik termelőszövetkezet fe­lelős a kárért, a mai napig nem derült ki. Serfőző József, a nyéklád- házi pártbizottság titkára: — Május 10-én több gép is permetezett a környéken. Két nap múlva vettük észre, hogy a mi tőkéinkre is ju­tott a léből. A legnagyobb veszteséget egy szakcsoport 25 hektáros szőlőse szenved­te. Az Állami Biztosító akár egy részét kifizeti, a többi azonban a kár okozóját ter­heli. A felelőst hiába ke­Hűti a málnát A Miskolci Hűtőház és a domoszlói tsz közös beru­házásban 20 tonnás hűtő­tárolót épített. Az elmúlt napokban megkezdődtek a létesítmény üzemi próbái. Az új hűtőtároló lehetővé teszi, hogy a hevesi gazda­ságokban megtermelt mál­nát szállítás nélkül, helyben dolgozzák fel. restük, egyetlen gazdaság sem vállalta. „ — A tőkéket 1983-ban te­lepítettük — mondja egy tönkrement fürtöt morzsol- gatva dr. Denkó István, a szakcsoport elnöke. — 116 tagunk van. mindenkinek három, 300 méter hosszú sor jut. Idén vártuk az első iga­zi nagy termést. Májusban még nem tudtuk pontosan, milyen károkat okozott a permet, most már azonban világos: a termés törakre­Ma kezdi meg munkáját a Magyar Hidrológiai Társa­ság éves vándorgyűlése Sal­gótarjánban. A plenáris ülé­sen Kovács Antal, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkára ad tájékoztatást a vízgazdálkodás helyzeté­ről, feladatairól. A Borsod megyei területi szervezet el­nöke, dr. Pados Imre, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, az észak-magyarországi tervezé­si körzet, Borsod, Heves és Nógrád megye vízgazdálko­dási feladatairól tart előadást. Ezen a 13 400 négyzetkilo­méternyi területen 16 város, (Herényi László felvétele) ment. Vannak tőkék, ame­lyek teljesen leégtek, és vannak, amelyek gyönyörű zöld levelei alatt porladó fürtök lógnak. A napokban feljelentettük a feltételezett vétkest: a bükkábrányi ter­melőszövetkezetet. A bizo­nyítás még hátra van, egy azonban biztos: a nyékiek nem kortyolhatnak az idei ter més bői. (fázok!) közöttük kiemelten Miskolc és 570 község, település víz­gazdálkodási feladatait kell megoldani. A 37. vasú tasnapol a ha­gyományoknak megfelelően ünnepük meg a MÁV dol­gozói. A miskolci igazgatóság 14 ezer fős kollektívájának központi ünnepségét holnap délután 3 órakor, a hatvani vasútállomás várócsarnoká­ban tartják. Az ünnepi be­széd, a köszöntők után ki­tüntetéseket adnak át. Az igazgatóság dolgozói közül hárman-hárman kap­ják meg a Kiváló Vasutas, illetve a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, öten részesülnek miniszteri, tizen- ketten vezérigazgatói és har­mincötén igazgatói dicséret­ben. Az idén adják át elő­ször a személyre szóló Ki­váló Szolgálati cím kitünte­tést, amelyet nyolcán vehet­nek át. A Szolgálati Emlék­érem és a törzsgárdajelvény különböző fokozatait 1988-am kapják meg. A MÁV Mis­kolci Igazgatóságának dol­gozói közül összesen 2030-an részesülnek erkölcsi és anya­gi elismerésben, a jutalma­zásra csaknem 5 millió fo- . rintot fordítanak. A hatva­ni központi ünnepségen az egyik villanymozdonyt Hat­van városáról nevezik el. A MÁV Miskolci Járműja­vító Üzemében holnap reg- / gél, Haűszakkezdé&Wr UtcV Minden szerződés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle... A kötbér, a perek nem hatnak jótékonyan a szerződő felek kapcsolatára. S ha a gyártó és a kereske­delmi vállalatok együttmű­ködése kívánnivalót hagy maga után. ennek rendsze­rint a vásárló is kárát látja. Az MSZMP Miskolci Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága a szerződéses fegye­lemmel kapcsolatos fonáksá­gokat tárgyalta meg legutób­bi ülésén. Egy 1982-es minisztertaná­csi rendélet szorgalmazza az árukapcsolatok szervezettsé­gét, a szerződéses fegyelem erősítését, a minőségért való felelősséget, a gazdálkodó szervezetek közötti versenyt. Jelentősen szigorította a kötbérek mértékét, s a kö­telező minimumot átlago­san 50 százalékkal emelte. Több nagykereskedelmi vál­lalat azonban egyoldalúnak tartja a jogszabályt, mert sok vonatkozásában a gyár­tó cégnek — gyakran a mo- nopolheiyzetben levőnek — kedvez. Íme a példák: aki építőanyagot vásárol, és mi­nőségi kifogása van, rend­szerint csak akkor reklamál, amikor már beépítette az anyagot. Ennek gyors rende­zésére viszont szakember hí­ján a kereskedelem nem ké­pes, sokáig tart a huzavona. A termelők számára Igen kényelmes, hogy még a helyszíni kiszállás költsé­geit sem kell átvállalniuk... Az iparcikk-nagykereskedők azt kifogásolják, hogy egyes gyártók olyan szállító-csoma­golást alkalmaznak, amelyek nem védik kellően az árut A textilruházatban az ipar kínálata mélyen alatta van a keresletnek, s az áruala­pok biztosítása csak úgy le­hetséges, ha előnytelen szer­ződésekre vállalkoznak. Ám ják meg az ünnepi megem­lékezést és a köszöntőt. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Kőszegi Isván la­katos csoportvezető veheti át. A vállalat kiváló dolgo­zója kitüntetést nyolcán, a Szakma ifjú Mestere elisme­rést szintén nyolcán, az üzem élenjáró dolgozója el­ismerést 35-en kapják meg. A Szolgálati Emlékérem és a törzsgárdajelvény külön­böző fokozatait összesen 152- en veszik át. Szombaton és vasárnap az MVSC-sporttelepen rendezik meg a vasutas juliálist, a hagyományoknak megfelelő­en gazdag sport- és kultúr­műsorral, népművészeti vá­sárral, versenyekkel, MHSZ- bemutatókkal és vetélkedők­kel. A Tiszai pályaudvaron ez alkalomból (10-étöl 15-éig) tekinthető meg a Ficzere László képzőművészeti kör kiállítása. A gyerekekről sem feledkeznek meg, gyer- mekrajz- és bélyegkiállítást és számítógépes vetélkedőt is rendeznek. A vasutasnapi ünnepségek, rendezvények idején a MÁV szolgálatban levő dolgozói munkájukkal ünnepelnek, hiszen a forgalom, a szállí­tás egy percig sem szünetel­het. még így sem érkezik meg mindig időre az áru. 1986- ban több mint négymillió forint kötbért követeltek, s az ipar válaszlépese: ke­vesebb rendelést igazol vissza, és lassítja az elszá­molást. A Tüzépnél is csak a kötbé­rezés hátrányait tapasztalták. A Mátra Füszért és a Zöl­dért a múlt évben nem is élt a kötbérezés lehetőségével... A kiskereskedelmi vállala­tok a szükséges áru 80—85 százalékát szerződéses kap­csolatok útján teremtik elő. A Borsodi Ruházati Keres­kedelmi Vállalat viszont nem köt szerződést, mert a szak­mában túlkínálat van, és a spontán alkut előnyösebbnek Aki ismeri a kocsisok, fu­varosok „kasztjának” szoká­sait, a foglalkozással járó, néha törvényszerű rendet, az bizony elcsodálkozik azon, miként lehet hajtás közben elaludni, vagy menet közben a szekeret, kocsit elhagyni, arról nem is beszélve, hogy egy kocsis hogyan hajthat egyszerre több fogatot. A választ nem célszerű a ta­lálgatásra bízni, inkább el­mondom. A kocsisok gyakorta el­aludtak a bakon. Különösen nyáron, nagy dologidőben, amikor sem , magukat, sem a lovat nem kímélve, napi 14—16 órát dolgoztak. A ta­nulékony ló a határból vagy a szomszéd faluból is haza­talált, s a hajtó legtöbbször csak akkor ébredt fel, ami­kor a nagykapu előtt meg­álltak a lovak. Különösen a fuvarosoknál volt bevett szokás, hogy menetoszlopban hajtottak. Ez a betyárvilág­ból maradt még vissza, és helyénvaló összetartáisnak gondolták. Ezekben a me­netoszlopokban változó szá­mú fogai haladt, számuk ese­tenként elérte a nyolcvanat, százhúszat is. A menetoszlop elején a fővállalkozó, banda­gazda, vagy a legtapasztal­tabb fuvaros hajtott, ö vá­lasztotta meg az utat, a ha­tartják. Ami az élelmiszere­ket illeti: gyakran lejárt szavatosság gű termékeket is kiszállí­tanak, a húsok zsírosak, a minőségük éppen a szab­ványelőírás alsó határának felel meg. Túl nagyok a gyűjtőcsomagolások, s ezek nehezítik a kisboltok ellátá­sát. Általános megállapítás: a nagykereskedelmi vállala­tok az árváltozások alkalmá­val nem tartják be azt a kötelezettségüket, hogy 15 nappal előbb értesíteniük kell erről a kiskereskedelmi vállalatokat. Üjabban már arra is akadt példa, hogy az árhatóság jóváhagyása nél­kül módosították az árakat. O. E. ladási sebességet, az etetés és itatás idejét is. Az osz­lopon belül a sorrend meg­szokott volt. A komák, ba­rátok, sógorok egymás mö­gött hajtottak. Rövid monda­tokkal, szavakkal beszéltek egymással a csörömpölő, nyi­korgó zajban. Akinek több mondanivalója volt, lelépett a szekérről (menet közben) és előre- vagy hátrament a másik szekérhez, arra fellé­pett. A gyeplőt ilyenkor vagy „átalvetették” az ülésdesz­kán, vagy rövidre kötötték, és a lőcsre akasztották. A lovak természetesen mentek az előttük haladó szekér után. Előfordult az is, hogy féltucatnyi hajtó ült egy szekéren, s ugyanannyi fogat ment az. előző szekér után. Amikor a fuvar jellege olyan volt, hogy a hajtóknak a ra­kodásban vagy az előkészí­tésben segédkezniük kellett, akkor nyolc—tizenkét szeke­ret hajtott két hajtó, úgy, hogy az első és az utolsó bakon ültek. A fiatal, ra­koncátlan lovakat esetleg az előttük haladó szekér sarog- lyájához kötötték. Ezt még pár évtizede is csinálták, a kubikosok pedig csak így hajtottak. Ez akkor sem volt veszélytelen, ma pedig alig elképzelhető az adott forga­lom mellett. Pócsik István Sikoly az éjszakában Amikor az ember új lakásba költözik, az első napokban a berendezkedéssel van elfoglalva. S nem nézi. hogy már éjszaka van: be akarja fejezni, amibe belekezdett. A Szentpéteri kapu újonnan átadott lakásai közül né­hányból egyik nap, úgy éjfél körül még fény szűrődött ki. Hirtelen „Segítség!” „Segítség!” kiáltás hasított bele az éj­szakába, vészjósló sikoly kíséretében. A forróság miatt nyit­va hagyott ablakok mögött sokan meghallhatták, mert pilla­natok alatt megteltek az erkélyek... Két izmos lakó azon­nal annak a háznak a negyedik emeletén termett, ahonnan a kiáltás hallatszott, hátha elkél a sürgős segítség. Kisvár­tatva visszaballagtak, s alig győztek válaszolni a szomszédok kérdéseire. Az történt csupán, hogy egy kislányt, olyan óvodáskorút, az új lakásba zárva „felejtettek” a szülei; nyílván szórakoz­ni mentek. Bizonyára nem aludt eléggé mélyen a gyerek a még szokatlan szobában, s valamire felriadt. Mivel nem találta édesanyját, édesapját, kétségbeesetten segítségért ki­áltozott, derékig kihajolva az ablakból. Tulajdonképpen nem történt semmi különös, de ha a gye­rek helyébe képzelem magamat... S így erezhettek a la­kótársak is, mert igencsak elszótlanodtak — egy új lakóte­lepen még mindenkit megérint a más bánata. S. R. Vízügyi tanácskozás Ün n épségek, kitüntetések Vasutas juliális Jfc Anyu vigyáz, hogy meg ne fázzak... (Fejér Ernő felvétele) Hozzászólás a közlekcdéslörténeli sorozathoz így szekereztek egykoron

Next

/
Oldalképek
Tartalom