Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-08 / 157. szám
A DH várospolitikai fóruma llel városi rehabilitáció Tokere varo tömbök n Ahol keveredik a tulajdonjog H Vállalkozni kell u Jó volna egy csapat jfc A Pannónia Szálló ősszel már remélhetőleg kibontakozik az állványerdőből. De továbbra is megválaszolatlan kérdés. hogy mi lesz a szálló háta mögötti tömb rendezésével... A miskolci közlekedés története 5. Elindul a villamos Miskolc város közlekedésének egyik legfontosabb eszköze, a villamos, 1897. július 11-én indult meg. A városi vasút gondolatát Csáthy Szabó István vetette fel először. Ez irányú érdemeit a városi közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. A villamos építése, majd később a közlekedése a város lakosságának nagy érdeklődése mellett zajlott, bár nem minden esetben az egyetértésükkel. Nehéz volt megszokni, hogy a rendezetlen gyalogos-, lovas- és szekeresforgalom mellé csatlakozott még egy jármű, amely nem tudott kitérni, és így elsőbbséget kapott. A lakosság és a forgalom érdekében fél évvel az első ’illamoskocsit követően meg- zületett a villamos „Kresz” s. A szabályzat egyrészt a cötött pályás villamos szájad haladását biztosította az- lal, hogy megtiltotta a vá- 'ányokon a megállást, a izállítójárműveknek a sínen /aló haladást és a sínek íruval történő eltorlaszolá- lát. Minden közlekedő köte- es volt, legyen járművön, lovon vagy gyalog, kitérni a villamosnak. A mai olvasó számára nyilvánvaló, hogy sz a rendelkezés a védtelen lovasokat és gyalogosokat védte, és nem a városatyák elítélendő engedménye volt a villamostársaság irányában, ahogy azt akkor a polgárok hangoztatták. A villamos a szabályozás eredményeként „kulturált” közlekedési eszköz lett. Az utazóközönségnek tilos volt menet közben le- és felszállni, a villamos mellett 60 centiméter távolságon belül tartózkodni, azaz a mozgó „csodát” veszélyes közelségből bámulni. Gyakran megesett, hogy á kocsikra kitették a „Megtelt”, táblát, ilyenkor a kedves utas megvárta a következő, 12 perc múlva érkező villamost. A villamoson ittasok, garázdál- kodók, ragályos betegek és „tisztátalan külsejű egyének” nem utazhattak. (Élünk a gyanúperrel, hogy a tisztátalan, tehát szegényebb néprétegek nemigen tudták a viteldíjat egyébként sem megfizetni ,..) A tiltó rendelkezés a korántsem tiszta város ugyancsak „tisztátalan” mesterembereire is vonatkozott, a mészárosokra például, akik a mesterségükkel járó szennyet nemigen távolították el magukról, sem a ruházatukról. A fegyelmezett viselkedéshez tartozott a dohányzás, a köpködés, az illetlen vagy rendetlen magaviselet tilalma is. A kulturált utazásnak persze csak az egyik feltétele az utasok „illedelmes” viselkedése, a másik feltétel az utazó személyzet magatartása. A szabályzat róluk sem feledkezett meg: „A vaspálya személyzete az utasokkal szemben magát ildomosán és előzékenyen viselni, nőknek, gyermekeknek és öregeknek a le-, és felszállásnál segíteni, a vasút árszabályához szigorúan alkalmazkodni, a vágányon levőket a kitérésre idejekorán figyelmeztetni, utcakeresztezéseknél a menetsebességet mérsékelni, s általában a balesetek kikerülése céljából mindent megtenni köteles.” A szabályozást követően az első hónapokban az intézkedést igénylő kihágások szarná igen magas volt, de a város lakossága hamarosan megszokta a villamost. Az 1897-ben átadott Tiszai pályaudvar — Verestemplom fővonal és az ebből kiágazó Búza tér — Népkert szárnyvonal mellé hamarosan csatlakozott a diósgyőri vonal is, majd a népkerti szárnyvonal meghosszabbítása Hejőcsabá- ig. V (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk.) keresné dr. Szegüli Anna eső bevételnek is száz helye lenne. Valóban kincsről van szó, hiszen a világszerte ismert több tízezer barlangból mindössze négy a mésztufabarlang. A Petőfi-bar lángot 1813-ban fedezték fel, amikor Fazola Henrik forrás után kutattatott a hegyben. Meglehet, hogy a barlang mostani bajainak is épp a víz az oka: ugyanis az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott a környék víz- háztartása. Mi is kíváncsian várjuk a szakértők véleményét, hiszen nagy kár lenne. ha veszélybe kerülnének a jégkorszak végén keletkezett barlangi tünemények. (k—ó) Telket kaptak Összesen 61 telket juttattak a napokban az igénylőknek a városkörnyéken. Harsányban, Paras’ nyán, Sajókeresztúron. Sajóbá- bonyban és Nyékládházáa miskolciak fognak építkezni. A legtöbb telek Sajókeresztúron található, de tízen kaptak építési területet Harsányban is. rehabilitációja a legköny- nyebb feladat a tizenhárom közül, hiszen itt mindent kiürítettek, a magánkereskedőket elhelyezték, és megegyeztek az üzlethelyiségek állami bérlőivel is. Csakhogy a többi tömbbelsőben már keverednek a tulajdonformák: van épületrész. lakás. raktárnak használt helyiség is. ami nem tanácsi tulajdon. Egyetlen út lehetséges: a kiskereskedőket, kisiparosokat, a tömbök felújításában érdekelteket be kell vonni a munkálatokba. Teret kell adni a kiskereskedőknek, kisiparosoknak. Az a kívánatos, hogy fektessék be tőkéjüket egy-egy tömb megújításába, üzlethelyiségek, műhelyek, kirakatok építésével, felújításával. Annál is inkább szükség lenne erre, mert a Széchenyi út mentén amolyan kis „párizsi udvarokat” szeretnének létrehozni, ehhez pedig ma nincs elegendő pénz, sem az államnak, sem a vallató knak. A kiskereskedők pedig szeretnének vállalkozni, hiszen az illetékesek a megmondhatói, hányán és hányféle ötlettel ostromolják őket a hivatalos fogadóórákon ... Látszólag nincs akadálya a közös vállalkozásnak. De ahhoz, hogy ebből valóság legyen, ki kell dolgozni egy olyan nyílt pályázati, vállalkozási rendszert, ami lehetővé teszi, hogy az ötlet- és tőkegazdák társuljanak, tisztes szabályok betartásával. Tulipán, Bazár, Három rózsa — nem régi fogadók, kocsmák neve; így hívják azokat a belvárosi épülettömböket, amelyeket szeretnének hamarosan megújítani a városépítők. Tizenhárom van belőlük. Egyelőre a i Tulipán-tömbben kezdődött meg a teljes körű megújítás, a többiben az öreg házak megfiatalításával foglalkoznak, a foghíjak beépítésére később kerülhet sor. Az utóbbi időben sok fórumon is tárgyaltak a belvárosi rehabilitációról. és több szó esett a vállalkozás szervezéséről, üzleti oldaláról, mint az építészeti kérdésekről. Talán nem sértődnek meg az építészek, ha azt írjuk, hogy a belváros megújítása ma elsősorban nem építészeti , probléma, hiszen az alapelveket ma tisztázták, s ennek megfelelően készülnek rendre tömbönként a tervek. Sokkal nagyobb gond az, miként teremtsék elő a szükséges pénzt, és hogyan szervezzék meg a vállalkozást. Csak egy példa illusztrációként: hozzá kell szoknunk a jövőben, hogy a megújuló üzlethelyiségekben változnak majd az üzemeltetők. Az ideiglenesség ebben az esetben nem lehet egyenlő az igénytelen külsővel, belsővel. Látni kell: ha nincsenek jól forgatható üzlethelyiségek, akkor megáll a belvárosi rehabilitáció. A szakemberek azt állítják, hogy a Tulipán-tömb i Egy szakembereknek rendezett vitán elhangzott, hogy az effajta vállalkozói rendszert nem lehet a régi módon működtetni. Magyarán: szükség lenne egy olyan döntéshozó és valós hatalommal felruházott szakemberek csapatára, akik képesek a gyors és rugalmas változtatásokra, kézben tartják a belvárosi rehabilitáció szervezési ügyeit. Nem véletlen, hogy a hida)c felújítására a fővárosban miniszteri biztost neveztek ki. Higgyük el, egy belváros új- játeremtése sem kisebb feladat ... A tervezők készen állnak arra, hogy befogadják a tőkét hozók ötleteit. Van már példa arra, hogy épp a vállalkozók jelentkezése miatt tettek le egy épület lebontásáról, vagy egy üzletkötés — a Centrum Áruház bővítése — indította el az egész tömb felújításának előrehozatalát. Reméljük, ezek a példák a jövőben szaporodni fognak... (kiss) * A Termálfürdő körül látszólag minden változatlan. Hamarosan azonban nagy munka kezdődik itt, hiszen hozzáfognak a fürdő-szálló építéséhez. A városi tanács a vállalkozáshoz idén ősszel kötvényeket bocsát ki. (Fe Ernő felvétele) Miért van zárva a Petőfi-bar lang? Repedés és lámpaílóra Sokan meglepődve látták az elmúlt hét végén, bogy Lillafüreden az a Petőfi-bar- lang, amelynek bejáratánál emléktáblát avattak a v;í rosszé p ltok, zárva van. nem fogad látogatókat. Vajon mi lehet ennek az oka? A helybéliek arról suttognak, hogy lemosták a barlang falait, és gyors algásodás indult meg, ezért van zárva a barlang. Mások szerint repedéseket fedeztek fel az üregek falán. s ezért nem engednek be látogatókat... A barlang a Bükki Nemzeti Park kezelésében van. Bartucz Ferenc, a BNP igazgatója: — Valóban repedéseket fedeztünk fel a mésztufabarlang falain, padozatán. Úgy ítéltük meg, hogy a legfontosabb szempont az élet- és vagyonbiztonság, ezért bezártuk a barlangot. Azonnal megrendeltünk egy szakvéleményt a Központi Bányaműszaki Felügyelőségtől. Ez szeptemberben lesz kész, és akkor már jóval többet tudhatunk arról, mennyire veszélyesek a repedések, és mit lehet tenni a további kőzet- mozgások megakadályozására. Ami pedig az algásodást illeti, tévedésről van szó. A barlangokban ugyanis attól, hogy víz éri a falakat, nem képződik zöld növényi bevonat. hiszen hiányzik hozzá a fény. Magunk is tapasztalhatjuk, ha leszállunk föld alatti üregekbe, hogy ott, ahol állandó a vízjárás, minden nedves, nincs zöld növényi élet. A látogatott barlangokban azonban kialakult a „lámpa-flóra”. Magyarán, a mesterséges világítás már elegendő ahhoz, hogy zöld növényi bevonat tapadjon meg itt-ott. Ez természetes jelenség, és semmiféleképpen nem a zárva tartás oka. A Bükki Nemzeti Park legalább annyira sajnálja, hogy be kellett zárnia a barlangot, mint az ide látogató turisták sokasága. Féltik ezt a természetes kincset, és az sem titok, hogy bizony a ki
