Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-01 / 151. szám
2^ Bär a fonola egyidős száza dunkkal, elkészíteni ma is nagy feladat lenne Pbonolaszó a Drink bárban Lábsongorá&ás papírtekercsről Vísissárnyasoknak, a CSanyikban Kubikosmunka - bányászmenü A miskolci városszépítő építőtábor két brigádja a Napjaink vendéglátóipari létesítményei jéliegietes étket kínálnak a fülnek:, vagy a flipperek lümmögnek-csilingel- nek, vagy diszkózene árad egy magnetafonróli annak rejtett hangszóróiból. A Kazinczy utcai Drink bárban a fentiekhez képest igen különleges élményben lehet része szemnek, fülnek egyaránt. A sarokban szépen kidolgozod' ám megszokott külsejű pianínó * szerénykedik, kissé' testesebb társainál, de korát tekintve ez megbocsátható ... Most belép a zpngoraművész, gondosan beállítja a zongoraszék magasságát, frakkjának szárnyait hátraveti, leül. Finom, hosszú ujjait még egyszer légies könnyedséggel megmozgatja a levegőben, majd kezeit zsebrevágva játszani kezd. A művészi produkcióhoz ugyanis kizárólag lábizmaira van szükség, a rejtélyes pianínó két megtermett pedálját kell nagy átérzés- sel, s főleg egyenletesen taposni, a többit elvégzi a Hupfeld gyártmányú Phono- la. .. . A furcsa hangszer abban is meglehetősen makacs, hogy mit játsszon: lelke ugyanis égy hosszú papírtekercs. amelyen látszólag ösz- sze-vissza, mégis meghatáA fogyasztói érdekvédelemről sugárzott fórummű- sort. hétfőn a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. Az idő hiányában kimaradt kérdésekre mi kértünk választ. • Mi történik, ha a vásárolt áruról már csak otthon derül ki, hogy mégsem felel meg a vevőnek, a blokk viszont nincs meg.’ Visszacseré- lik-e így? Varga János, az Állami .Kereskedelmi Felügyelőség munkatársa; — A boltokban általában megkövetelik a blokk bemutatását, és csak annak ellenében cserélik ki az árut. Ha azonban a vevő valamilyen. — a terméken jól látható — jelzéssel igazolni tudja, hogy az illető helyen vásárolt, a holmi rozott rendben lyukak ezrei sorakoznak. A hosszú, másfél arasz széles papírcsík lassan tekeredik egyik hengerről a másikra, s közben megelevenedik az öreg zongora, azaz hogy fonola: billentyűi mozognak, mintha láthatatlan kéz játszana rajtuk, telt, szép hangja betölti a helyiséget. A hangszer tulajdonosa, egyben a Drink bár szerződéses üzletvezetője, Buri Jenő, úgy harminc évvel ezelőtt vásárolta az NDK- ban, ahol akkoriban zenészként dolgozott. A fonolát egy idős hangszergyűjtő adta el, kényszerből: kisebb lakásba költözvén, meg kellett válnia gyűjteményének nagyobb darabjaitól. Egyetlen kikötése volt: zenészember legyen az új tulajdonos. A gépzongorához félszáz papírtekercs tartozik, egy- egy zongoradarab hangjait őrzik lyukak formájában. Különleges, mondhatni megható képessége is van az öreg hangszernek (zenegépnek?). Nemcsak az adott művet tolmácsolja hűen, hanem — ha az előirt tempót betartjuk — feleleveníti, megidézi az egykori zongoraművész játékának egyéni becserélhető. Erről a kereskedőnek kell döntenie. • Miskolcon vásároltam egy fűnyírót, a gép elromlott, s a szervizben nem vállalták a javítását. Azt válaszolták: vigyem az ország másik végébe, ott van megfelelő alkatrész — panaszolta az egyik telefonáló. — Természetesen ilyenkor nem kell odautaznia, hanem egyszerűen a postához kell fordulnia. Levélben megkérj a szükséges alkatrészeket, s mikor azok megérkeznek, a miskolci szervizben is meg tudják javítani a készüléket. De a hibás gépet is el lehet küldeni. Mindkét esetben azonban a szervizet terhelik a felmerülő postai költségek. vonásait is; akár vitatkozni lehetne, vajon nem pontosabban-e, mint a század eleji hanglemezek. A hangszer (maradjunk ennél a megnevezésnél, megérdemli) a századforduló táján látta meg a napvilágot, az említett papírtekercsek keletkezése 1907—1917 közötti, rajtuk a művet „papírra játszó” művész aláírása. Még egy fontos (sőt phon- tos) tudnivaló. Ha valakit nem rettentene vissza a mechanika irdatlan bonyolultsága, az se próbáljon meg Hupíeld-féle Phonolát hamisítani. Van ugyanis a belsejében egy táblácska, mely jelzi, melyik országban védi szabadalom a találmányt. Az Egyesült Államok után rögtön ott szerepel Ausztria-Magyarország is ... csanyiki Vadasparkban dolgozik. A budapesti Petőfi Gimnázium, az abaújszántói és a miskolci Mezőgazdasági Szakmunkásképző szeptembertől immár harmadikos diákjai egy tavacska — vízi- szárnyasok otthona lesz — mederépítési, partrendezési, vízelvezetési munkálatait végzik. Valószínűleg a legnehezebb munkát a nyolc brigád közül, de azért talán némi kárpótlást nyújt a csanyiki környezet, s az, hogy itt, fenn a hegyen, a tölgyek alatt, a nap perzselő haragja elviselhetővé szelídül. — Mit végeztek az első héten, hogy Ízlik a kemény munlca a fiataloknak? Robotka Róbert gépészmérnök, a miskolci Mezőgazdasági Szakmunkásképző szakoktatója, a két brigád felügyelő tanára: — A leendő tó helyén vizes, mocsaras gödör volt, a gyerekek kosárban hordták ki a csizmamarasztaló iszapot, aztán 13 teherautónyi — durván 40 köbméter — sódert talicskáztak a mederfenékre. Lenyesték — rézsűzték — a partfalat, s tízméteres átereszt építettek az út alatt, ennek meghosz- szabbításában pedig kiástak egy szintén tíz méter hosz- szú, méter mély vízelvezető árkot. Jelenleg a partfalakat kövezik, mert a tó közepén egy kis sziget is van, ahol éjszakára elülhetnek majd a vadkacsák. A szigethez — szintén kövekből — építünk egy bejárót is, valamennyivel a majdani viz- szint alá: így gumicsizmában be lehet vinni a madarak eledelét, a négylábú ragadozókat viszont elriasztja a víz. — Ez bizony kubikosmunka — jegyzi meg a tudósító. — Igen, de — talán az első nap kivételével, amikor még valószínűleg az utazástól s az új környezettől kissé fáradtak voltak — igen keményen dolgoznak a gyerekek. A lányok ugyanúgy, mint a fiúk, sőt: ki is követelik maguknak az azonos nehézségű munkát. S amikor két napig úgy látszott, hogy nem kapunk terméskövet, s a mederfalakat járdalapokkal kell burkolni, még ők tiltakoztak, mondván, hogy ebben a környezetben ez művi, rideg. A vitának persze gyorsan véget vetett az első teherkocsi-rakomány terméskő megérkezése. (A tudósító ottjártakor a lányok éppen láncba állva adogatták egymásnak a nem is olyan könnyű köveket, míg a fiúk talicskával oldották meg ugyanezt a feladatot, a mederben járdalapokból kirakott ideiglenes „szervizúton”. — Ezenkívül — folytatja a tanár úr — megtisztították a bokroktól, suha-nc- fáktól a leendő állatóvoda területét — ugyanezt kell végezni a tó körül, kb. 15 méteres sávban —, vár még rájuk egy zsilip megépítése az áteresz előtt, s a beton „medveketrec” földdel való beborítása, hogy némileg azért barlangra emlékeztessen. — Ilyen munkához enni kell; milyen a koszt? — Naponta négy étkezés van, a tízórait hozzuk magunkkal. reggeli, ebéd, vacsora a Petőfi Kollégiumban. Aki a hötórai vacsora után még megéhezne, azt az ebédlőben kikészített zsír és felszeletelt kenyér várja. Egyébként pedig ..bányászmenüt” kapunk, gondolom, az elnevezés elég szemléletes. — Közbevetőieg: a pénteki ébéd gulyásleves volt, utána rizsfelfújt s egy tányér meggy — a tudósító jó ízekre emlékszik. Nemreg döntött arról a városi tanács, hogy felemeli Tapolcán az üdülőhelyi díja— Mi lesz a „fizetség"? — A jói végzett munka, örömén túl, a brigádok közötti versenyben elért helyezés alapján osztjuk majd ki a jutalmakat — első hely: 500 Ft/fő —, de a brigádokon belül is differenciálni fogunk. Ugyanabban a brigádban lesz, aki többet kap, lesz, aki kevesebbet. Az elsői héten győztes brigád tagjai közül Juhász Csilla, Buda-, házy Szabolcs és Németh Péter kapta a legmagasabb összeget. Egy velük töltött nap után a tudósító úgy látja, ,a Városgondnokság — a váró-, si KISZ-bizottsággal együtt — valóban gondnoka a tábornak. Ez nemcsak a . mun-., karuhák, védőkesztyűk, szó- dásballonok biztosításából áll, hanem a strandbelépőbőf- az Augusztus 20. és a tapolcai strandra, a „csodabilétá- ból”, amivel ingyen utazhatnak buszon, villamoson. A. szabadidőprogramból; Horváth Katalin nevelő szervez- .' te, aki egyben összekötő a. tábor és a városi KISZ-bi-.;. zottság között... Megnézték. már a Kós-házat, jártak az. avasi kilátónál, meghallgat- - ták a Pretty Maids-koncertet a sportcsarnokban, s lát-, ták a Cápa 2-t. Szombaton- kisvasúttal utaztak Lillafüredre, ebéd után Tapolcán strandoltak, s este az Egyetemvárosban sütöttek szalonnát. Vasárnap busszal kirándultak, az útvonal Füzéty Boldogkőváralja, Sárospatak-.. Este már valószínűleg nem is bánták, hogy elmaradt-a Hungária-kooicert. ,i s Mit tehetne még ehhez hozzá a tudósító? Továbbra is ilyen jó munkát, s ilyen programokat! (mándoki) kát. Ezzel kapcsolatban- nemcsak arra hívták fel a' figyelmet, hogy a pénzt ottj kell felhasználni, ahol azt: beszedték, hanem árról is: szó volt, hogy az üdülőhelyi- díjak bevételeit pályázatóki kai kell megtoldani, így lehet egy forintból kettőt csinálni. Van már arra példa Tapolcán is, hogy pályázaton nyert ei a város különféle összegeket fürdőfej'esztés- re... fogadóóra Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület lakosságát (Killián városrész, diósgyőri városközpont és közvetlen környéke, Lilla- füred-Ómassa. Bükkszent- lászló), hogy Simon Béla országgyűlési képviselő, július 1-én (szerdán), VJ órai kezdettel tartandó fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű javaslatait, bejelentéseit, a Vár u. 5. sz. alatti pártalapszervezet- ben. t A Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. titkársága Kiss József Első osztályon Hiába húzták le az ablakot, majd a szürke, poros füg. gönyt is, a kupéban trópusi hőség uralkodott. A betóduló levegő is forró volt és száraz, a huzat pedig ütemesen zörgette a tolóajtót, ráfelelve, minden zökkenő csit-csattjára egy klik-klakkal. Az öregúr és középkorú házaspár már egy órája együtt utazott az első osztály vörös plüss ülésein. Nem néztek egymásra: az öregúr rejtvényt fejtett, a házaspár szundikált. Hirtelen felrántották az ajtót, és a fülkébe berobbant egy megtermett suhanó. Levágta magát az ülésre, és otthonosan elterpeszkedett. Zsí. ros bőrmellény volt rajta, szegecsekkel, meg egy farmernadrág edzőcipővel. Barnára sült, izmos karján vértől csöpögő kard ugrált a bőrére tetoválva ha megmozdult. Rövidre nyírt haja kefeként meredt az égnek, bal fülében egy kis szív figyegett. Lábát hosz- szan kinyújtotta. Egy darabig látszott, latolgatta, hogy felte- gye-e az ülésre. Azután inkább össze, kulcsolta a két kezét a tarkója mögött és a fülke plafonján elsuhanó árnyékokat bámulta, dudorász- va. Az utasok Pest óta először néztek össze. Azután lopva majd egyre nyíltabban bámulták a suhancot. Az asszony odahajolt az urához, súgott valamit, a férfi közelebb húzta magához az autóstáskáját. Az öregúr is megmozdult: óvatosan, centiről centire kezdte behúzni könyökét, ami az izmos, barna kar mellett támaszkodott a piros műbőr karfára. Vajon mit keres ez itt az első osztályon? — morfondírozott magában. A kalauz egyetlen ránditással nyitotta az ajtót. A hőség el. lenére nyakig begombolt, kék egyenruha feszült rajta, hatalmas markában szinte elveszett a lyukasztó fém teste. Először rá se nézett a suhancra, aki utoljára került sorra. Az hirtelen közbevágott: ... Nincs jegyem! — mondta vigyorogva, hetykén, pimaszul. Az asszony mocorogni kezdett. Kicsit előrébb hajolt, hogy jól lássa, mi következik most. Az öreg. ur megpróbált levegővé válni: épp a kalauz és a suhanc között ült. A hirtelen támadt csendben csak a kerekek kattogtak. A kalauz feltolta a tányérsapkát a homlokára, elgondolkodott, majd a kezével hirtelen előre markolt. De az ököl kinyílt, és a gyors mozdulat simítássá szelídült, a fiú vállán. — Te — mondta a kalauz — te mindig viccelsz. Sose nő be a fejed lágya? — mondta bujkáló mosollyal szép szögletében, és csak legyintett egyet a bőr- mellény zsebéből előkerült szabadjegy- re , A vonat csikorog va fékezett. A suhan felpattant, és „viszlát Feri bácsi kiáltás már lentrö a peronról hallal szott. Ahogy a vonat ú; ra elindult a kalau mintha egy után kiáltott kérdésre vá laszolna, visszalépv még félrehúzta a ajtót, és beszólt: — Nagy svihák e a gyerek. De dolgoz nj is tud __ ők ja vítják ezt a pályái amin most is uta zunk. Falumbél egyébként. Szeret it lenni a • vasútnál.. Nem válaszol senki, csak az öreg úr próbálkozott bá tortalan biccentés sei. Az ajtó a helyé re zöttyent, és újn megkezdődött i csitt-csatt, klik-klak Az öregúr megkö szörülte a torkát é. megszólalt: hát ilye nek ezek .., De vá lasz nem jött. Némái ültek egymás mel lett és tovább veri tékeztek a rekkeni hőségben. Kiss László A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol A szerviz űzeti Egy forintból kettőt