Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-27 / 173. szám
Barlangászok Füzérradványban lavat teremtenek, parkot mentenek jfc A napi fárasztó munka után (és időnként közben is) jól esik a lubickolás a park medencéjében. A lll-as számú párt-vezetoség közbenjárására Össze! döntenek a vasgyári fürdőről Nagy Ferenc, a miskolci Ili. számú pártvezetőség titkára telefonált szerkesztőségünkbe, hogy az LKM tisztasági fürdőjéről írott cikkünkből kifelejtettük a legfontosabbakat. A környék nyugdíjasai legelőször náluk tették szóvá, hogy nem értenek egyet a fürdő bezárásával. Június végén levelet írtak a városi pártbizottság első titkárának, s közbenjárását kérték a döntés felülvizsgálatára. Végső soron ennek köszönhető, hogy a kohászat hajlott a környéken lakók képviselőivel való tárgyalásra. Az első megbeszélés eredménytelen volt, másodszorra viszont, július 12-én megköttetett a konypromisz- szum. Őszig van idő gondolkodni, hogy mi legyen a tiszFOzelvésér, kedveziéinyel A Piért az idén is megrendezi hagyományos előszezoni kedvezmenyes akció.iat. A július 27. és augusztus 3. közötti országos akcióhoz 30 vállalat, szövetkezet mintegy 900 szaküziete csatlakozott. A felkészülést a szokó sósnál jóval hamarabb megkezdték, így már július közepére megteltek az üzletek raktárai, bőségesen van a legtöbb i koiaszerböl. A most még u'ányzó cikkeket is beszerzőt az iskolaév kezdetéig. A vásárlókat 850 millió forint értékű készlet várja, az arukat 50 hazai és külföldi Szállítótól szerezte be a Pi- érti Egyebek közúti 60 miiró füzet, 150 millió rajzlap, : millió ceruza, 200 ezer vo- ! alzó, rajztábla szerepel a kínálatban. Sokat javult a táskák minősége és formája, sőt már megjelentek a táskával harmonizáló tolltartók, tornazsákok is. Az általános iskolásoknak összeállított füzetcsomagok összetételét az Országos Pedagógiai Intézettel és a Művelődési Minisztériummal egyeztették. Ezekben a csomagokban benne vannak az iskolakezdéshez feltétlenül szükséges füzetek, illetve az alapvető tanszerek. A füzetcsomagokat általában 30 százalékos kedvezménnyel kínálják. Azok, akik iskolatáskát is vásárolnak, ajándékot kapnak. Az előszezoni tanszervásár fő célja, hogy széthúzza a vásárlás szezonját. Több éves tapasztalat usyanis. hogy augusztus végén, szeptember elején rendkívül zsúfoltak az iskolaszereket kínáló üzletek. ami a kulturált vásárlás rovására megy. A kedvezménnyel igyekeznek ezt megelőzni. Az idei Piért-ak- ciót egyébként három lépcsőben szervezik. Az elsőt máius végén tartották. „Nyaralj a Piérttel” jelszóval. A másodikra július 27-től kerül sor, majd szeptemberben a Budapest Sportcsarnokban országos taneszköz-kiállítast és -vásárt rendeznek. tasági fürdő végső sorsa. Mint ismeretes, az LKM több. mint egymillió forintot fizet rá évente erre a szociális létesítményre. Most ugyanannyiért válthatnak jegyet, mint amennyiért a Szabadság-téri fürdőben. Ám a nyugdíjasok itt kedvezményben részesülnek. Mint a pártvezetőség titkára mondotta, okvetlenül írjuk meg a tárgyalássorozat kulissza- titkait is: ők nagyon büszkék arra, hogy az ottani párttagok, nyugdíjas szak- szervezeti tagok érdekeit sikerrel képviselhették. S már készülnek az őszi tanácskozásra. A fürdő sorsáról akkor lesz végső döntés. A hatalmas platánfák törzsét három ember sem lógna Körül, és olyan fenyők húzódnak meg a mély árnyékban. amelyet csak igen ritkán láthatunk magyar tájakon. A f üzér rád vány i kastélypark féltett természeti kincsünk. Megóvásáért, megfiatalításáért évek óta küzd egv szívós kis csapat. A hermán Ottó barlangkutató csoport kitartását most siker koronázta: a Magyar Televízió Natúra szerkesztősége elfogadta pályázatukat. Ez pénzt, nyilvánosságot, a siker lehetőségét jelentheti. • MINDEN FA FONTOS — Ha nem sikerül a pályázat, akkor is itt lennénk, és dolgoznánk — ezt Czagá- nyi József, a csoport egyik vezetője mondta nekünk, amikor a kastélyparkban felütött táborban üldögéltünk az egy kori fürdőház árnyas verandáján. Harminc-negyven fiatal dolgozik most a kastélyparkban. Van közöttük általános iskolás. középiskolás és egyetemista. Váradi Adrienn például harmadik éve jön ide táborozni és dolgozni. Aktív barlangkutató, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat munkatársa. Most nagy felelősség bárul rá: ö a tábor konyhása, fajta múlik, ki mit esziK... — Az idén elértük a négymi IRó forintos munkaértéket, ennyit dolgoztunk eddig a kastélyparkért. Egyrészt feltérképezzük a parkot. pontosan tudni akarunk minden fáról. Másrészt fokozatosan megtisztítjuk a területet. ritkítva az értéktelen. túlságosan elszaporodott bokrokat, fákat. A barlangkutató csapat elnöke, Hernádi Béta. hid- rogeológus, az agy lágy í ló hőségben a bozótost irtok között dolgozott. Rámutatott egy csalánnal sünön benőtt területre1: — fctt van egy cswkjrna, mely a kórház sertóabizlalAWban az időben, amikor még azt hittük, hogy a piac szerepét szigorú tervutusítá- sokksaJ, sőt rábeszéléssel is helyettesíteni lehet, „köztes” vetésére agitálták a parasztokat. Néhány fős brigádok járták végig a portákat, és — esetenként a marxizmus klasszikusaitól vett idézetekkel alátámasztva — arra p: ooálták rábeszélni a gazdákat, hogy a kukoricasorok közé vessenek babot. Hogy milyen eredményt hozott az országos akció, arra már nem emlékszem, de attól tartok, nem valami fényes sikert könyvelhettek el a „köztes” kitalálói. Ha ugyanis túlságosan olcsó volt a piacon az említett hüvelyes, akkor a legékesebb szavú agitátornak sem engedett a parasztember. Ellenkező esetben viszont magától is felérte észszel, mi a teendő. Akár így akár úgy, annyi bizonyos, hogy a köztes — ha önként választják — nem rössz megoldás. Talán nem tévedek sokat, ha azt állítom, hogy alkalmazhatnánk bizonyos beruházásoknál is. Természetesen nem hüvelyesek dugványozására biztatom a beruházókat, hanem arra, hogy a nulla és a legdrágább között keressenek valamilyen megoldást, ha lapos a bukszájuk. Az elmúlt héten — sokak panaszának hangot adva — bíraituk az újjászületett „Köztes” Kossuth mozi és a frissen átadott Rácz cukrászda klimatikus viszonyait. Szórakozni, kikapcsolódni aligha lehet úgy. hogy a vendég szárazra vetett halként tá- tog oxigén után, és ha nem szégyellném, megmondanám, mijén is csorog az izzadtság, míg elfogyasztja süteményét, feketéjét, illetve végignézi az előadást. A legjobb megoldás természetesen a klíma- berendezés lenne. Ez azonban igen drága, s nem futotta rá sem a vendéglátó- ipari, sem a moziüzemi vállalat pénzéből. Beletörődtek tehát abba, hogy izzad, kínlódik a 1 vendég. Pedig kereshettek és találhattak volna köztes megoldást. Mert nyári kánikulában — és ez általában minden évben bekövetkezik — korántsem elegendő a szünetben kinyitni a mozi földszinti, ablakait, ajtóit. Az emeleti ablakokat ugyanis drapéria fedi, arz illetékes szerint azért, mert különben a szomszédos kert- helyiségben szóló zene zavarná az előadást. Nem egészen értem ugyan, hogy mennyivel jobban szivárog be a zene az emeleti ablakokon, mint a földszinten lévőkön -— ha csak nem magas bangókról van szó —, de a kényszerű szomszédságnak semmiképpen sem láthatja kárát a mozmézö. Szerintem meg lehetne állapodni a zenészekkel, hogy legalább addig pm ént essék az instrumentumokat, amíg alaposan kiszellőztelik a nézőteret. Később pedig játsz- szanak olya n hangerővel, hogy ne zavarjak a mozi vendégeit. Egyáltalán kell zene egy filmszínház szomszédságában ? Ugyancsak a rossz szellőzés következménye az a k cmenee-for lóság is, ami a sikeresen visszapatinásított Racz cukrászda bar, fogadta a megnyitást követő napokban a vendégeket. Az ott dolgozókról nem is beszelve, A bevezetőben a „köztes” és a piaci viszonyok összefüggését illusztráltam egy régi példával. Tettem ezt azzal a szándékkal, hogy felhívjam a figyelmet: a tanulságok máig érvényesek. Mert akinek nincs pénze a legdrágább megoldásokra, annak bizony elő kell vennie a jobbik eszét, találékonyságát, különben elveszítheti vendégeinek javát. Ha csökken a forgalom, még kevesebb lesz a haszon, következésképpen legközelebb ennyi sem jut majd felújításra. S ha nem sikerül kitömi ebből az ördögi körből.' akkor elmehetnek a mozisok is. a vendéglátósok is babot, akarom mondani: zabot hegyezni. (békés) dójának szennyvizét a hajdani csónakázótóba viszi. A csónakázótó mára / gyakorlatilag elpusztult. Most azon törjük a fejünket, hogyan lehetne a rekonstrukciójával természetes, biológiai szűrőt teremteni. # PÁLYÁZATBÓL PÉNZT Más tervek is foglalkoztatják a természetvédőket. Például szeretnék megcsinálni ugyan arról a helyről, ugyanolyan szögből újra azokat a fényképfelvételeket, amelyek 1938-ban készültek, így kiderülne, vajon menynyit változott a park képe. Arra törekszenek, hogy a régi állapotot állítsak vissza. A Bükkii Nemzeti Park és a környezetvédelmi hatóságok, valamint a Borsodi Erdőgazdaság szakmailag is segítik munkájukat. Pénzt adott a vállalkozáshoz a KISZ KB is. Anyagi tókét ■ kell teremtenünk a további munkához — hallottuk Cza- ga.iyi Józseftől —. és erre talán lehetőséget nyújt a pályázat. De szívesen fogadunk bármilyen támogatást, hiszen a sokszorosát adjuk vissza munkával... Meglehet, hogy a barlangászok forintban mérhetően nem gazdagok. Ám erejük a célokat elfogadó, hozzájuk csatlakozó fiatalokban rejlik. Barátii Szilvia például Debrecenből jött, általános iskolás. Most mindennap sarlót fog. jelöli a fákat, és közben sokat tanul arról, mit rejt a növényvilág. Meglehet, hogy biológus lesz egyszer belőle ... e HÚSZ ÉVRE TERVEZNEK Az ország sok tájáról otr/- szeg.vűlt csapat a pályázattal 15—20 éves programra vállalkozott. Egy olyan parkot kellene rendbehozniuk, amelyet évtizedek óta alig gondoznak. Hatalmas értékről van szó. hiszen a. park múltja az 1800-as évek első harmadába vezet vissza. A Károlyi grófok Zinke Ferenc kertészt bízták meg a századfordulón a me is látható angol park létrehozásával. Százötven fa- és cserjefajt szedtek össze a világ minden tájáról. A táborlakók hat-nyolc órát dolgoznak a megmentésükért, fűrész, sarló, jelölő ceruzát ragadva, az este pedig' a rendszerezésé, a térképszerkesztésé. Hisznek abbém, hogy ezt kell csinálniuk . _ Kiss Laszti * Ezt a hatalmas platánfát átérné legalább öt emberitek kerülne. Idegenforgalmi gyorsmérleg Az etműtt PPt évben számottevően megélénkült a magyarországi idegenforgalom: a hozzánk látogató külföldiek száma több mint egymillióval, azaiz 24 százalékkal volt több. mint tavaly ilyenkor. A tőkés országokból érkezők száma különö-' sen nagy ütemben növekedett, am továbbra is a szocialista országokból ide látogatók jelentik a turistaforgalom nagyobbik részét. A legtöbben Ausztriából érkeztek: csaknem 1 millió 280 ezer osztrák látogató lépte át az elmúlt fél évben a magyar határt, 38,6 százalékkal többen, mint 1986 első hat hónapjában. Az NSZK-ból egyharmadával bővült a forgalom. A legerőteljesebb növekedés — csaknem 60 .százalékos —- az Ofetsefor- szágból érkezőknél figyelhet» meg. Fokozatosan helyréé H az Egyesült Államokból és a Kanadából érkező forgalom, a látogatók száma a tavalyi erőteljes visszaesés után ma** lassan megközelíti az íöéö- ös szintet. A rubel elszámolású országok közül a csehsalováfewi forgatom a legerősebb, több mint egymillióim érkeztek. 10.6 szazatokkal többen, min* az elmúlt év hasonló időszakában. Ugrásszerűen — több mint 44 százai éktea 1 — emelkedett a hazánkba látogató lengyel turisták szárma, s egy tizedével növekedett aa NDK és a bolgár látogató- forgalom. Ennél kisebb mértékben, mindössze 2,6 szavatokkal emelkedett a szovjet turisták száma.