Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-18 / 140. szám
Helyben olcsóbb feldolgozni Fölöslegesen utazik a tef A Borsod Menyei Tejipari Vállalat egymillió embert lát el tejjel, tejtermékkel. Az ehhez szükséges mennyiséget 466 felvevőhelyről szállítják a feldolgozó üzemekbe. S a tej az utat kétszer teszi meg, hiszen vissza is kell juttatni feldolgozva, csomagolva, oda, ahonnan elhozták. Szám szerint 26511 üzletet látnak el Kiskörétől Zemplénagárdig, körülbelül 265 kilométeres távolságban. Évente 130 millió liter lej utazik. Nem kellett különösebb gazdaságossági számításokat végezni ahhoz, hogy a vállalat vezetői megbizonyosodjanak arról: jelentős költségeket takaríthatnának meg, ha kisebb feldolgozó üzemeket létesítenének ott, ahol bőven van alapanyag, vagy Miskolctól távol esik a terület. Ezért döntöttek három új kisebb tejfeldolgozó üzem létesítéséről, ezek Encs. Ózd és Szerencs környékének ellátását szolgálnák. Valamennyi helyen meglévő épületeket alakítanak át erre a célra, s a termelőszövetkezetekkel közösen osztozva a költségeken, rendezik majd be az üzemeket. Leghamarabb várhatóan jövőre Tiszalúcon és Encsen készülnek el a beruházással. Vita a bodótetöi új városrészről Lábra állnak-e a házak? A megye távoli pontjairól is Miskolcra utazik a tej. Majd feldolgozva is meg kell tennie ugyanazt az utat. Ózd térségében viszont az okoz gondot, hogy nincs elegendő alapanyag. Legalább 3000 tehénre lenne szükség, hogy nyereséges legyen az itt létesülő tejüzem. Pillanatnyilag Ózd ellátására évente 5 millió forintot költ a vállalat. Kiszámolták, hogy a regionális üzemek működése 70—80 fillér nyereséget hozna literenként a vállalkozóknak, hiszen fuvar- és tárolási költségektől kímélhetnék meg magukat. A miskolci tejüzem ennek ellenére sem maradna kihasználatlanul: itt ugyanis munkaigényesebb termékeket állíthatnának elő, és bővíthetnék a választékukat, például a Gervais és a különféle közkedvelt gyümölcsízesítésű termékek körét. Nincsenek igazi utcák, terek, hangulatos üzletsorok, a hatalmas épülettömbök között elvész az ember — mondjuk gyakran az Avasdelet jellemezve. Az új, bo- dótetói városrész már nem ilyen lesz — mondták a tervezők —, hiszen az avasdéli hibákból tanulva, vetették papírra elképzeléseiket. A Bodó tetőh 1990 végéig több mint 300 lakásnak kell felépülnie. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1985- ben egyetértett a humánus városépítési tervekkel, ám most nemrég mégis arról döntött, hogy csökkenteni kell a városrész épülő első ütemében a kereskedelmi, szolgáltató, intézményi alapterületet, és a helyiségek helyett lakásokat kell építeni. • MOST NINCS VÁLLALKOZÓ... Alacsony épületek, a lakóházakkal egy időben megépülő intézményi hálózat, utak, terek rendszere, a földszinten körös-körül üzletekkel. szolgáltatóegységekkel, közösségi létesítmények, kel. Így képzelték a tervezők a bodótetói városrészt. Csakhogy a kereskedelmi szakemberek azt mondják, hogy sok a majd’ 4000 négyzet- méter kereskedelmi, szolgáltató, intézményi alapterület. Ez csaknem 120 millió forintba kerül, de az igazi baj nem is a pénzösszeggel van. Kovács Gábor, a kereskedelmi osztály vezetője: — Teljes mértékben támogatjuk a városépítők terveit, de sajnos az a realitás, hogy csak 1100—1200 négyzetméternyi üzlet-alapterületre tudunk most vállalkozót keríteni. Egyszerűen ma nincs olyan tőkeerős partner, aki hajlandó lenne igénybe venni a tervezett helyiségeket. Eddigi tapasztalataink is azt bizonyítják: a városrészek központjában lévő üzletek Győzték a források ♦ A nagyüzemben munkaigényesebb termékek készülhetnének. (Fejér Ernő felvételei) Szombati ügyelet az Autóklubnál A Magyar Autóklub Borsod Megyei Szervezete a nyári időszakban szombati napokon ügyeletet tart. A műszaki állomáson (Miskolc, Győri kapu 32.) reggel 7 órától délután 3 óráig vehetik igénybe szolgáltatásaikat. amely a korábbi segély- szolgálat mellett kibővül. Lehetőség nyílik közlekedés- biztonsági vizsgálatra, hatósági vizsgáztatásra és kisebb javításokra. A szolgáltatásokat előjegyzés alapján végzik. A Szemere u. 16. szám alatti klubirodában 8 órától l.v óráig várják a klubtagokat. Itt intézhetik kül- és belföldi utazásaikkal kapcsolatos ügyeiket (biztosítások, hitellevelek, információ), valamint a belépéssel és tagdíjjal kapcsolatos ügyeket. A közelmúltban Sátoraljaújhelyen megnyílt műszaki állomáson az országos szolgáltatási rendhez hasonló szolgáltatások vehetők igénybe. és várhatóan július 15- étől megkezdődik a hatósági vizsgáztatás is. Rekordvízfogyasztás Napi több mint 10 000 köbméterrel nőtt városunk ivóvízfogyasztása az utóbbi időben, s így megközelíti a 130 000 köbmétert naponta. Ez mindenkeppen idei rekord — tájékoztatott Major Ádám, a Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási vállalat főmérnöke. A kánikula hatására hirtelen megemelkedett fogyasztás nem okozott gondot a lakosság ellátásában. A nagy melegben bizonyára több vizet ittunk, gyakrabban zuhanyoztunk, no és természetesen megnőtt a kiskertet locsolók száma is, de így is elegendő víz jutott mindenhová. Csaknem maximális nieny- nyiséget adtak a karszt- források, s ezekben még további tartalék is van, így mind a tapolcai, mind a Szinva és a többi forrás is táplálni tudja a miskolci hálózatot. Ennek ellenére már szükség volt „importvízre” is. Ezt az Észak-magyarországi Regionális Vízműtől vették át. Ennek mennyisége a szükségeshez igazodóan, napi 35—38 000 köbméter között változik. A város ivóvízellátásába besegít a Hernád-partján telepített Keleti csűcsvízmű csakúgy, mint a sajóládi vízkivételi mű, — míg a zsolcaf jelenleg „tartalékként” szerepel. Az, hogy a hirtelen megnövekvő kánikulai fogyasztást is zökkenő nélkül tudta a vízművek kielégíteni, a korábbi években végrehajtott intézkedéseknek is köszönhető. Ilyen például a vízbeszerzési lehetőségek bővítése és a vezetékhálózat korszerűsítése, amivel a veszteségeket csökkentették. Emellett természetesen továbbra is szükséges, hogy a lakosság ésszerűen használja fel a vizet, s ne pazarolja. képesek talpon maradni, a távolabb eső részeken kicsi a forgalom, sorra elmennek a kereskedők, szolgáltatók. • TÖKE KELLENE A városépítők átvizsgálták és csökkentették igényeiket, több mint ezer négyzetméterrel, ám a kereskedelmi szakemberek szerint még ez is túl sok. Kézenfekvő megoldás lenne, ha a városi tanács a jelenleg még gazda nélkül álló, tervezett helyiségek épitését zsebből fizetné, később pályázattal, hirdetéssel keresve üzemeltetőket. Az átmeneti időszakra pedig például a lakások helyett, ide telepíthetné az iskolákból kiszoruló napközis csoportokat. A városépítők szerint azonban, ahogy épül egy városrész, úgy erősödik majd az igény az üres helyiségek iránt, és ha nem akarunk újra pavilonokkal, bódékkal telepötyögtetni egy lakónegyedet, akkor meg kell hagyni ezt a lehetőséget. Csakhogy mindehhez töke kellene, és ezzel pedig a mai pénzügyi helyzetben nem rendelkezik a tanács. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a lakások beruházója, az OTP a kivitelezés megkezdésekor egy összegben kéri a fogadószinti helyiségek költségét... • AZ AVASON MÁR BEBIZONYOSODOTT Kínálkozott egy harmadik megoldás is: a városépítők javasolták, hogy állítsák lábakra a lakóházakat, és az üzleteket, közösségi helyiségeket akkor építsék meg az épületek alatt, ha lesz pénz, vállalkozó. Ez körülbelül 15 millió forintba kerülne. Ezt a megoldást támogatja Kelemen István városunk főépítésze is: — Nem szabad a földszinti lakásépítésekkel elzárni minden lehetőséget. Az Avason már bebizonyosodott, hogy később feltámad az igény a helyiségek iránt, akár a lakóközösségekben, akár a kereskedőkben. Nem jó, hogy az épületek között hagyunk beépítésre szánt üres helyeket. A lakók egyrészt ragaszkodnak a már megszokott szabad területekhez, másrészt az utólagos építések az esetek többségében csúfítják a városképet. Van már példa arra Miskolcon, hogyan lehet beépíteni a lábakon álló épületek földszintjét — Diósgyőrben, a Győri kapuban. Ne feledjük el, hogy a Bodóte- tőn önálló városrész épül, és nem lakótelep, amelynek azt a részét kezdjük most létrehozni, amelyet először lát majd meg az erre járó városlakó. Ami most történik, az meghatározhatja a továbbiakat is. ' Tudjuk, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, és azt is: kevés az új lakás, és sok az igénylő. Mégis a főépítésznek és a tervezőknek drukkolunk. A pénzhiány nyomós indok, de legalább ennyire súlyosan esik latba az is, amit ma az Avas-délen láthatunk ... (kiss) a boldogasszony Nem tartják ugyan titokban a lelőhelyüket, de nem is verik nagydobra, s nem árulják el a csokrokat gyűjtő kirándulóknak sem... A Bükk gazdag növényvilágában különleges színfoltot képeznek azok a növényritkaságok, amelyek természetesen fokozott védelem alatt állnak. Ezek közé tartozik a boldogasszony papucsa nevű virág, csakúgy, mint a Nagymező egyes helyein fellelhető narancssárga leplű és a felső leveleinek hónaljában - kis hagymácskákat kifejlesztő tüzliliom. A karsztos fennsík bizonyos töbreinek nyugati oldalán található az északi sárkányfű, amely júliusban bontja majd ki ibolyáskék virágát. A közelmúltban bukkantak a Teleki virág lelőhelyére; alig valamivel több. mint ötven tő képviseli ezt a fajtát. A Bükköt átszelő mély szakadékokban az úgynevezett szur- dokerdök napfénytől alig ért mélységeiben imitt-amott még virágzik az ugyancsak bükki különlegességnek számító sárga ibolya, amelynek te- nyészterülete alig több, mint 10 négyzetméter. Az erdészek és a természetkutatók féltve óvják ezeket a növ ényrit kasá gokat; szedni tilos őket. Am aki felkeresi a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Herman Ottó emlékparkot, színes, művészi fotókon gyönyörködhet szépségükben. Az Ipari Minisztérium, valamint különböző állami főhatóságok képviselőiből tegnap újjáalakult az Északmagyarországi Vegyiműveket Felügyelő Bizottság. A kilenc tagú testület Sajóbábonyban megtartott első ülésén kidolgozta ötéves munkaprogramját, majd délután a testület elnökhelyettese, Korcsog András előadást tartott a gyár szakembereinek. Tájhoz Hepashutan Répáshután még az idén tájházat alakítanak ki, mintegy 500 ezer forintos költséggel, melyben bemutatják majd az üveghutai emlékeket. Az új létesítményt a Szabadság úton, egy régi ház átalakításával kívánja létrehozni a tanács.
