Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-17 / 139. szám

Ha késik, ráfizet Pontosabb lesz a mester? Premierre készül a Gelka Szeptember elsejétől egy­szerűbb lesz a találkozó megbeszélése a házhoz jövő szerelőkkel. A diszpécser­szolgálatuk nemcsak a na­pot mondja meg, amikor a mester érkezésére számítha­tunk, hanem a napszakot is. A rendelet értelmében 4 órás pontossággal kell meg­adni a kijövetelük idejét. S ha a szerelő késik, 200 fo­rintos árengedményt adnak a számlából; de a javítási díj legkevesebb 10 százalé­kát vissza kell fizetniük. Mi tagadás, ez a rendelet nem okozott nagy örömöt a szolgáltatók körében. A megrendelők jónak tartják, s várják a premiert, a szervizek vezetői azonban nagyon tartanak ettől. Nem biztosak abban, hogy képe­sek eleget tenni minden kí­vánalomnak. • FELBORUL A MENETREND A miskolci Gelka válla­latnál már valóságos hadi­tervet készítettek a rendelet megvalósítására. Darab Jó­zsef igazgató mondotta, hogy URH-rádiótelefonokkal akarták felszerelni mind a nyolc autójukat. Végül is csak CB-rádióra futotta a pénzükből. A város terüle­tén ezzel is megoldható, hogy állandó kapcsolatot tartsanak a rádió-, televí­zió-, háztartásigép-szerelők­kel. Talán itt képesek is lesznek a szokásosnál na- I gyobb pontosságra. A vidék­re járó mesterek azonban nem ilyen derűlátóak. Az ügyfelek többsége csak any- nyit mond, hogy nincs kép, vagy torz a hang. A munka- felvevő ebből aligha dönt­heti el, hogy ötperces vagy kétórás tennivaló lesz-e a hiba elhárítása. S ha már egy helyen lépészavarba ke­rülnek, vagy időfelesleg adó­dik, felborult a szerelő me­netrendje. Ha késik, fizet­nie kell, holt időben pedig munka híján ismét pénztől eshet el. Összességében egy- egy esztendőben milliós vesz­teséget okozhat ez a rende­let a szervizeknek. S mind­ezt ki fizeti meg a Gelká- nak? — tette fel a kérdést a vállalat igazgatója. • MINDENKI ADÁS­IDŐBEN SZERETNÉ A rendelet jó, hasznos, és valójában a szolgáltatást- rendelők idejét, idegeit kí­méli. Ám sokak szerint a feltételek nincsenek meg a megvalósításához. Délelőt­tönként legfeljebb két órán át sugároz a televízió; dél­utánonként három, négy óra tájban kezd. A szerelők hiá­ba viszik magukkal a gene­rátort, amely szabályos csí­kokat fest a képernyőre, és szimulálja az adást; min­denki adásidőben szeretné ellenőrizni a készülékét. Né­hány ügyfél még a monosz­kópot sem tartja elegendő­nek a kontrolihoz; addig váratja a szerelőt, amíg a tendes sugárzás meg nem kezdődik. A déle 'itti és a délutáni három-négy óra alatt jó ba öt-hat készülé­ket megpreparálhatnak. 4c Lillafüred és a Garadna-völgy ékessége a Hámori-tó. Vonzó és egészséges szórakozott kínálnak a csónakok... Hangulatosabb lesz a panoráma is Hordalékfogó gát épül a Hámori-tavon # ZART AJTÓKAT TALÁL Tápláló sajt A sajtokban koncentrálód­nak a tápanyagok. Ez első­sorban a fehérjékre vonat­kozik. Az úgynevezett natúr sajtok (tehát a minőségi, nem ömlesztett sajtok) 20—25 szá- zelék fehérjét tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm sajttal egy felnőtt ember egy napi fehérjeszük­ségletét fedezni lehet. S en­nek nemcsak a mennyisége, hanem a biológiai értéke is kielégítő. A tejfehérje ugyanis nagyjából ugyan­olyan értékes, mint a tojás­vagy a húsfehérje; ezt iga­zolta minden eddigi megfi­gyelés, és az aminosav-ösz- szetétel nagyfokú hasonlósá­ga is. 4c Virágot tessék! (Fejér Ernő felvétele) A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ KŐMŰVES ÉS ÁCS SZAKMUNKASOKAT. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés; munkaügyi osztály, József A. u. 40. Visszatérő gond, bogy megszüntették a szervizek­ben dolgozók soron kívüli kocsikiutalását. S akik most saját autójukat használják, még tízszázalékos felárral sem juthatnak műszakilag megbízható járműhöz idejé­ben. S itt kell szólnunk ar­ról is, hogy az importkészü­lékek alkatrészhiánya egyre kritikusabb. Sok televízió és háztartás] gép vár javításra iorintos mütyürök hiánya miatt. S amíg a szerelőtől meg­követelik a pontosságot, az ügyfelek közül sokan meg­feledkezzek ugyanerről. Elő­fordul, hogy háromszor is kihívják a szerelőt, de akár hányszor megy, zárt ajtókat talál. Ilyenkor egy cetlit hagy ott a mester, s még a szomszédoknak is szól: bi­zonyítsák, hogy a helyszínen járt. Mégsincs sok esélye a 40 forintos kiszállási díj megfizettetésére... (szántó) Alig több, mint évtizede vették észre a szakemberek, hogy zsugorodik Lillafüreden a Ilámori-tó. Felső végét a dolomitbánya meddőhányó­jából kimosott hordalékkal töltötte fel a Garadna-patak. Az évek múltával mind na­gyobb területet rabolt el a festői környezetű tóból a dolomithordalék, olyannyira, hogy már-már a vízgyűjtő jövőjét fenyegette. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1984-ben több változatú tanulmányter­vet készített a Hámori-tó megmentésére és védelmére. Ám sokáig nyitva marad a kérdés; ki valósítsa meg, ki legyen a gazdája a terület­nek? A múlt évben végül is társulást alakítottak a tó védelmére. Ügyvezető igaz­gatója, dr. Piukovics József: — Hámori-tó Vízi Társu­lat néven jegyeztek be ben­nünket a cégjegyzékbe. Tag­ja a Lenin Kohászati Művek, a Miskolci Vízművek, a Di­ósgyőri Papírgyár, a városi tanács, a MOHOSZ és a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság. De érdekelt­ként pártolja a társulat cél­jait a megyei idegenforgal­mi hivatal is. A cél pedig természetesen az, hogy meg­akadályozzuk a Hámori-tó további iszapolódását, s anyagi és szervezeti alapot teremtsünk a folyamatos karbantartásához. A társulat az ÉVIZIG ta­nulmányterve alapján dol­gozta ki programját, s ren­delte meg az elfogadott koncepcióra az ÉVIZIG-től a kivitelezési tervet. Azt a változatot fogadták el, amely a? anyagi lehetőségek sze­rint hamarosan megvalósít­ható. — A tó felső végében hor­dalékfogó gátat szeretnénk építtetni, amely megszűri majd a Garadna-patakból érkező vizek Lehetőleg olyan formában kívánjuk ezt meg­valósítani, hogy közben nö­veljük a tó látványosságát^ sétányok, s egyéb attraktív-. elemek révén hangulatosabb- lesz a panoráma. A kiviteli tervet október 30-ra kérték az ÉVIZIG-től, s az építést is a vízügy szak-?- embereire bízza a társulat. A terveket egyébként a ha­tóságokkal s a Környezet^ és Természetvédelmi- HivaUdrt lal is véleményeztetik majd, a munkálatokat pedig jné% idén, decemberben szeretnék- indítani. ’— A tó védelmére erdésze­ink — társulati tagként — külön munkát is vállaltak;, a vízgyűjtő területre horda­lékfogó rőzsefonatokat készí­tenek. Nyári építőtáborok A gazdálkodó szervezetek kevesebb fiatalt kértek a nyári munkákhoz ebben az évben, mint tavaly, csökkent az igény a hagyományos épí­tőtáborok iránt. Míg 1981- ben 74 ezer diákot mozgósí­tott a KISZ a gyümölcsszg­A negyedik évtized Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet Kicsit megkésve, de végűt is gazdag tartalommal meg­jelent az MTESZ megyei szervezetének kiadványa, a Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet Idei első száma. A lap előszavát dr. Szaladnya Sán­dor felelős szerkesztő, az MTESZ megyei elnöke írta Negyedik évtized küszöbén címmel. Lapunk — szögezi le, — eddig is az MSZMP gazdaság- és tudománypoli­tikájának megvalósulását szolgálta megyénkben. A lapnak sajátos helyzete foly­tán 27 tudományos egyesü­let és szakcsoport érdeklő­dését kell kielégíteni úgy, hogy abban tükröződjön a te­rületi jelleg és igény. Ennek megfelelően szer­kesztették a most megje­lent számot is. Dr. Nagy Aladár, az NME Marxizmus—Leninizmus In­tézetének igazgatója A mű­szaki haladás társadalmi vo­natkozásairól címmel ad közre figyelemre méltó ta­nulmányt. Igen érdekes egy „vendégszerző”, dr. Nováky Erzsébet (MKKE Népgazda­sági Tervezési Intézet) cik­ke a jövőkutatásról, az elő­rejelzések megbízhatóságá­ról. Az NME Gépészmérnöki Karának dékánja és helyet­tese, dr. Páczelt István és dr. Szintay István beszámol a robotkutatások eddigi eredményeiről. Dr. Barta Imre közgazdász-kandidá­tus, a Budapest Bank Rt. miskolci osztályigazgatója A vállalati beruházások dön­téselőkészítésének tapaszta­latairól címmel indított cikksorozatot. A rudabányai vasérc bá­nyászata gazdaságtalan lett. Helyéba lépett a gipszkőbá- nyászat, a gipsztermékek elő­állítása. Ennek helyzetét mutatja be dr. Balla László, az OÉA Rudabányai Művei­nek igazgatója. Májusban a Nehézipari Műszaki Egyetemen ankétot es tartottak a környezet­természetvédelmi kutatá­sokról. A lap mos.t ismer­teti dr. Lénárt László és dr. Bereczki László egyetemi ad- junktúsok ott elhangzott elő­adását. amely a lillafüredi barlangok világába kalauzol el bennünket. Ugyancsak az ankét témája volt az Eger- szalók közelében lévő dem- jéni hévízkút kutatása, ame­lyet most dr. Bán Miklós egyetemi adjunktus cikke­ként látunk viszont. Már egy más világ a geo- statisztika, amely az ás­ványlelőhelyek lefejtéséhez nyújt fontos információkat. Hogy miként, azt megtud­hatjuk dr. Zergri István ad­junktus (NME) tanulmányá­ból. Bemutatja a lap a leg­utóbb kitüntetett tizenhat borsodi MTESZ-aktívát is.-ny-s­désre, kukoricacímerezésre és?' a konzervgyári szezonműnT‘í, kákra, most e hagyományos: területeken 33 ezren dolgoz­nak majd. Egyedül a fagy-, kár miatt eddig 13 szövet­kezet mondta le a táboroz­tatást, visszalépve a diák- , munka alkalmazásától. Nagy az érdeklődés ugyanakkor az* újdonságszámba menő múíi- kák, például a város- és kör­nyezetvédelem, a régészet, a vendéglátás és a lakásépi-V tés céljait szolgáló táborok iránt. A környezetvédelmi munkákon a KISZ szervezé­sében három éve csak száz fiatal dolgozott. Most nar- minc helyen több. mint há­rom és fél ezer diákot vár­nak ilyen feladatok elvégzé­sére, többek között Pécsen, Miskolc-Tapolcán. Balaton- aligán. Makón és Rákoscsa­bán. Az üdülőövezetekben a megnövekedett forgalom és dolgozóik szabadságolása mi­att több kereskedelm és vendéglátóipart egység kötött szerződést «építőtáborok szer­vezésére. AL élet egy kabaré A nyolcvankét magv ír kabaré legjobb kupiéiból, je­leneteiből Ágoston György szerkesztő. Az élet egy ká­báié címmel válogatta össze azt a műsort, amely ma dél­után 8 órától látható, a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pontban. Az előadáson köz- -eműködik Haumann Péter, Pécsi Ildikó. Inke László, Balázsovits Lajos és Kalo- csay Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom