Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-11 / 134. szám
Vizsgálódnak a szolgáltatóiparban is Holland mezőgazdász az Agrárklubban ♦ A hajójavító Usern sólyaterén egyszerre folyik az új uszály szerelése, a különböző vízi jármüvek javítása, felújítása és a sólyatér bővítésének földmunkája. Uszályok, kompok készülnek rálvság bécsi nagykövetségének mezőgazdasági attaséja. A holland szakember országa mezőgazdaságáról ad tájékoztatót, amelyet kötetlen eszmecsere követ. 3|c Vízre bocsátás előtt. (Herényi László felvételei) A megyéi Agrárklub vendége lesz ma délután a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában Frans J. Geur- ten tanácsos, a Holland KiMivel az év elején három hónapig nem használhatták a sólyateret, a mostoha időjárás miatt, most nyújtott, 13 órás műszakban dolgoznak az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszalö- ki Vízlépcső és Hajójavító Üzemében. Az üzemcsarnokban az időben is zavartalanul folyt a munka. — tájékoztatott Kovács Gábor üzemvezető —, itt készítették elő a különféle vízi járművek, elsősorban egy 400 tonna teherbírású uszály elemeit. Az idén a saját hajópark javítási. felújítási munkái mellett bőven van megrendelésük; a termelési értéktervük 45 millió forint. Az üzemcsarnokban jelenleg 15 tonna teherbírású kompok készülnek a Bor- sod-Afcaúj-Zemplén Megyei Tanács megrendelésére, és itt történik a kompok javítása. felújítása is. A sólyatéren befejezés előtt áll a 400 tonna teherbírású uszály összeállítása — az üzemcsarnokban készítették el a téli hónapokban külön-kü- nöl az orr-, a törzs- és a tat-részt —, amelyet most a sólyatéren, szerelnek össze. Hegesztők, lakatosok, kovácsok és asztalosok is dolgoznak. Az idő sürget, mivel július 15-től október 15- ig hajózárlatot rendelnek el rjc Hegesztők, lakatosok dolgoznak a készülő uszályon (oravec) a vízlépcső felújítási munkálatai miatt a Tisza felső szakaszán. Ugyanis a kiskörei vízlépcsőnél ez időben kerül sor hasonló munkára. A Németh Sándor által vezetett szocialista brigád tagjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy határidőre, jó minőségben készüljön el ez a folyami teherszállító eszköz is. Az idén még egy 300 tonna teherbírású uszály készül itt a Balatoni Vízügyi Igazgatóság részére. Ezenkívül különböző nagyságú úszótesteket is gyártanak a Szegedi és a szolnoki vízügyi igazgatóság megrendelésére. Megkezdték, és még az idén befejezik a sólyatér fejlesztését; a jelenlegi 55 méter szélességű szabadtéri üzemteret 85 méteresre bővítik. Így lehetőség lesz még nagyobb vízi járművek gyártására is. Árdzsungelben vagdalkoz- nak a társadalmi ellenőrök. Kétszázezer-féle cikk van forgalomban, s az árak rendkívül gyakorta változnak, a szabadáras termékek köréből pedig igen nehéz kiszűrni, hogy melyik nevezhető tisztességesnek. Megyénk évi kereskedelmi forgalma 35 milliárd forint, s az idegenforgalomból származó bevétellel 50 milliárd- ra emelkedik. Arról nem szól a fáma, hogy ebből mennyi jogtalan haszonra tesznek szert a kereskedők és a vendéglátók. Ám az tény, hogy az ellenőrzések visszatartó ereje kevés, a vásárlók megkárosítása gyakori, s a szabálysértések száma évről évre tekintélyes. A fogyasztók érdekeinek védelmében a hatósági munkát végző kereskedelmi felügyelőségeknek mindenütt hatékony segítői a szakszervezetek társadalmi ellenőrei. Választásukra ezekben a hetekben kerítettek sort. Ez is aktualitást adott annak a tájértekezletnek, amelyet a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya szervezett, a Szakszervezetek Hullámzó árvalányhaj Szemkápráztató természeti tünemény tanúi lehetnek azok a kirándulók, akik ezekben a napokban keresik fel az aggteleki karsztvidéken a Szilied fennsíkot, ahol aranyos-sárga színben „beérett” az árvalány- haj. A szellőtől, széltől fodrozva, mint valami mézszínű tenger, hullámzik a sztyeppréteknek ez a jellegzetes növénye, a legfontosabb gyepaíkotó füvet adó, úgynevezett csinos árvalányhaj. Az árvalányhajnak három fajtája ismert. Ezek közül az egyik, az úgynevezett pusztai árvalányhaj az Alföld homokos, szikes pusztáin található, míg a csinos-változata jellegzetes növénye az aggteleki karsztnak. Valamikor a környező falvak lakói cso- korszám szedték és árulták mind a miskolci piacon, mind pedig Aggteleken. Jós- vafőn. Napjainkban a védett növények közé tartozik, ezért a szedéséért büntetés jár. Az árvalányhaj a népdalokban is szerepel, s valamikor —főként az Alföldön — elengedhetetlen tartozéka volt a pusztai pásztorok, csikósok, juhászok kalapjának. A sólyaféren Társadalmi ellenőrök az árdzsungelben Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának területpolitikai osztályával együtt. + NEHÉZ KIKÉRNI ŐKET Szűcs Ferencné. az SZMT titkára tartott tájékoztatót megyénk gazdasági helyzetéről Hajdú-Bihar, Heves, Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár megye képviselőinek, majd Fahn Péter, a SZOT osztályvezető-helyettese mondta el, hogy a fogyasztói érdek- védelemben milyen új feladatok várnak a társadalmi ellenőrökre. Tervezik ugyanis a szolgáltatóipar vizsgálatát is. Stefán Mihály, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője a hatósági és társadalmi ellenőrzés kapcsolatáról beszélt. A kis létszámú hivatásos szervezet mellett a társadalmi ellenőri gárda olyan visszatartó erőt jelent, amit mással pótolni nem lehet. A gondok között említette: a munkaidőalap védelmére hozott intézkedések megnehezítik a társadalmi ellenőrök kikérését. Holott időigényesebbé és bonyolultabbá vált ez a munka, hiszen a kereskedelemben 1982-től kezdve olyan korszakváltás kezdődött, amely- lyel sem a társadalmi ellenőrzés, sem a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés nem tudott lépést tartani. + „IDEGEN PÁLYÁN” EREDMÉNYESEBB Milyen észrevételeket, javaslatokat tettek a megyék képviselői? Azt valamennyien panaszolták, hogy a belső ellenőrzés színvonalát mindenütt gyengének tartják. Hevesben ellenőri csoportokat szakosítanak. Minimális munkaidő-kedvezményt kérnének a társadalmi ellenőrök számára. Szabolcsban az a tapasztalat, hogy ezért a megbízatásért nem állnak sorba az emberek. S a vásárlók is ritkán látják be, hogy a pénztárnál bizonyos ideig az ő érdekükben tartják fenn a sort. Hajdú-Bi- harban az önálló ellenőrzések számának növelését tervezik, olyan vizsgálati témákat tűzve napirendre, amelyek a lakosságot egy adott időpontban foglalkoztatják. Nógrádi vélemény: saját községében kevés társadalmi ellenőr vállalja a vizsgálódást. Borsod megyei tapasztalat az is, hogy idegen területen sokkal több szabálytalanságot tárnak fel az ellenőrök, mint „hazai pályán”. Ezért az ilyen jellegű cserekapcsolatokat erősíteni kellene. Megyénkben a társadalmi ellenőrök számát az eddigi 550-ről 800-ra akarják növelni. Érdemi változást hozna — hangzott el —, ha a társadalmi ellenőrök munkáját nagyobb megbecsülés + A MÁSODIK FÉL ÉVBEN Erre annál is inkább nagy szükség lenne, mert a második fél évben több átfogó vizsgálatot terveznek. Gilt- ner László, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője elmondta: a nyári ifjúsági és úttörőtáborok ellátását, a forgalmi csomópontokban működő vendéglátó- helyeket, az előfizetéses étkezdéket, a zöldség- és gyümölcskereskedelmet ellenőrzik, s ebben számítanak a szakszervezetek társadalmi ellenőreinek munkájára is. (oláh) E»y hónappal a nyitás után Mi kapható, s mi nem a Fészekben Egy hónapja adtunk hírt arról, hogy megnyílt a Sa- jó-parton a Fészek Áruház. A forgalmi adatai szerint azóta sok magánlakás- és társasházépítő találta meg itt, amit keresett. A minap viszont, amikor ott jártunk, több vásárló is csalódott arccal tette le üresen maradt kosarát... Az áruház parkolójában Kincses Gyula elpanaszolta, hogy félcollos végdugót szeretett volna vásárolni, de nem kapott. Hozzátette: már többször járt az áruházban, hogy kiegészítő keretet vegyen a tavaly vásárolt 140X210-es ajtóhoz, de nincsen szerencséje. Szabó István az új lakásába olcsó gáztűzhelyet keresett, Móra vagy Olimpia típusút. Ajánlottak neki többfélét is. ám ezek ára csaknem duplája az előbbieknek. Wéber Lászlóné pedig ottjártunk- kor arra panaszkodott, hogy nem lehet kapni parketta- lakkot. Elégedett vevőnek bizonyult viszont Málnámé Nagy Mária homrogdi óvónő, aki testvére épülő házához az imént fizette ki a csempéket... A rögtönzött közvéleménykutatás után Kuremszki Sándornéval, a Fészek Áruház igazgatóhelyettesével arról beszélgettünk; miért nincs egyes árucikkekből folyamatos utánpótlás? — Májusban hét és fél millió forintot hagyott nálunk a lakosság — mondja. — Ez körülbelül annyi, mint amennyit terveztünk. Tény, hogy egyes termékek utánpótlásával gondjaink vannak. Ilyen például a parkettalakk, amelyet sehol sem lehet beszerezni. Nyitáskor nálunk volt csak a városban. Még Sopronból is jöttek érte... Az a vevőnk, aki tavaly ajtót vett, rosz- szul tette, hogy nem szerezte be hozzá időben a tok- toldó részt. Sokan voltak így, mert abban bíztak, hogy házilag meg tudják oldani az ajtó beépítését a tíz centiméteres válaszfalba. Sajnos, azóta a gyár megszüntette ennek a terméknek az előállítását, ezért nincs már belőle. Vegyi árukból, festékekből bő a választékunk. A fürdőszoba-berendezésekkel viszont az a gondunk, hogy az ország két gyártója nem mindig tudja összehangolni termékeinek a színét. Ezért vezettük be ezekre az előjegyzéses rendszert. Ami az importtermékeket illeti: ezeket még tavaly, a IV. negyedévben szereztük be. Az utánpótlást behatárolja a Tüzép Egyesülés valutakerete, ezért bizonyos árucikkek tőlünk független okok miatt hiányoznak. Ha csak lehet: hazai termékekkel igyekszünk pótolni a hiába keresett darabokat. Egy áfész például fémből készült kéményajtókat ajánlott nekünk: nemsokára ott is lesz a polcokon. (soltész)
