Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-05 / 129. szám
Stop, egy percre! Tökéletesítik a zöldhullámot Megváltozott a forgalmi rend az Uitz Béla, a Vörösmarty, illetve a Szemere és a Korvin Ottó utcák kereszteződésében, épp egy hete. Ezt követően többen panaszkodtak, hogy megtört a viszonylagos zöldhullám a déli tehermentesítő útnak ezen a szakaszán. Például a Béke mozinál található jelzőlámpánál a Diósgyőr felé tartó autósok hosszú ideig kényszerülnek megállásra, miközben a szemközt jövők zavartalanul robognak. Mi az oka ennek? — kérdeztük Tóth Csabától, a városi tanács közlekedési csoportvezetőjétől. — A forgalmi rend változtatására jó programot készített a" VÍLATI. Elvégezték a programkártya tervezését, s vállalták a kivitelezést is. Az a diagram, amelyik a tervezőasztalon tökéletes, nem biztos, hogy a gyakorlatban is sikeresen vizsgázik. Ez is némi finomításra, módosításra szorul. Á Korvin Ottó és a Szemere utcai lámpák egy része tíz-tizenkét másodperces fáziseltéréssel működik. Egy hete figyeljük a forgalmat, s próbáljuk kiigazítani a programot. Azt viszont nem ígérhetjük, hogy egyszerre minden irányból teljes legyen a zöldhullám. Ez lehetetlenség a belvárosban; legfeljebb autópályákon valósítható meg. Korábban a jelzőlámpákat 60 kilométeres sebességet fellejlődő Felsőzsolca A Felsőzsolcai Nagyközségi Tahács a legutóbbi ülésén beszámolót vitatott meg az 1986. évi költségvetés és fejlesztési alap felhasználásáról. A településen 22 millió forintot költöttek fejlesztési célokra. A szakemberállomány letelepedésének elősegítése céljából felépítettek nyolc állami lakást a Sipkó Miklós utcában, ennek költsége csaknem 7 millió forint volt. A magánerős lakásépítés céljára 60 házhelyet alakítottak ki — hangzott el az ülésen. tételezve programoztuk. Most a tempót 40—47 kilométeres sebességhatárok közé szorítottuk, több okból is. Az Uitz Béla utca meglehetősen kanyargós, egész nap sűrű a forgalom erre, és sok nagytestű teherautó is megfordul itt. A korábbi 60 kilométeres tempót nem minden jármű tudta felvenni. S ez az ütemtelenség most csak fokozta volna a forgalom trombózisát. Egyébként, ha a Béke mozinál található lámpa mindkét irányból egyszerre mutatna szabad jelzést, akkor a járművek nagyobb sebességre kapcsolnának, és körülbelül a harangtorony táján kényszerülnének fékezésre, ott sűrűsödne a forgalom, így viszont egyenletesebben oszlik meg ezen a szakaszon. A lényeg az, hogy a lehetőségek határain belül tovább finomítjuk a jelzőlámpák működési rendszerét. Ám olyasmi sohasem lesz, hogy bárki bármilyen irányból jövet, minden időben zöld jelzést kapjon, Sz. I. * Dr. Tímár Lászlóné és nagy családjának néhány tagja. Családi körbei A fogak épségben maradtak Oseleíánta Ritka leletre bukkantak Putnokon, a föld mélyében. Farkas Attila frontaknász május 14-én, éjszaka, az egyik frontfejtésben látta még az őSelefánt-marad- ványt. Mint elmondta, a szénfalat vájta a fejtőgép, amikor előtűnt egy állkapocs- én agyartöredék, valamint néhány csontdarab. A bányászok óvatosan nyúltak a 10—20 millió évvel ezelőtt élt állat maradványaihoz, és a felszínre hozták. Néhány napig csodájára jártak a többiek is. A Masztodon Angustidens, azaz az öse’efánt-maradvány a miskolci Herman Ottó Múzeumba . került. Dr. Szakáll Sándor muzeológus arról tájékoztatta lapunkat, hogy a borsodi szérirr.edencében eddig mindössze hat hasonló típusú leletre bukkantak. Dicsérte a bányászokat, mert a csőn (maradványokkal gondosan bántak, és így az áll- kapocstöredék ép fogakkal maradt ránk. A masztodon kifejlett állapotban a mai elefánthoz hasonló méretű lehetett, növényevő volt, és feltehetően a mocsárba süly- lyedt évmilliókkal ezelőtt. A maradványokat előbb konzerválják, majd paleontológus vizsgálja meg és dolgozza fel a leletet. Ez körülbelül két-három hónapot vesz igénybe, s csak aztán kerülhet a múzeum gyűjteményébe. a miskolciak tehát az ősszel már láthatják a masztodont, de tervezik a putnoki—gömori múzeumban történő kiállítását is. Dr. Szakáll Sándortól megtudtuk, hogy május 29-én a bükkábrányi külfejtésű lignitbányában. is értékes csontmaradványokat találtak a bányászok; mamutagyar-töredékeket! A bánya megnyitása óta ez az első komolyabb lelet! Ritkaságszómba megy. hogy egy héten belül két banyából is ősállatmaradvá- nyok kerüljenek elő. Évtizedekkel ezelőtt Sajókazára, Katedrán és pulpituson üjr Az áUkapócstöredék az ép fogakkal. (Pusztai László felvétele) Radostyánra és Ózd-Farkas- lyukra figyeltek a palentoló- gusok, amikor szintén masztodon-maradványokra bukkantak a bányában; most Putnokra és Bükkábrányra. Ki tudja, mit rejt még a föld mélye ezeken a helyeken? {temesi) A tanárnő megváltja volt diákjának, hogy most ő izgul úgy, mintha felelne. (Fotóriporter kollégámnak vannak szép emlékei róla a Szeles utcai általános iskolai éveiből.) Dr. Tímár Lászlóné úgy érzi, hogy ez a beszélgetés is megmérettetés, ugyanúgy, mint minden órája. A katedrán szakmailag ritkán kételkedik önmagában, ám néha, egy-egy csengetés után elbizonytalanodik; a tananyagon túl nyújtott-e érzelmileg maradandót? A pályáját Saj őszen tpétc- ren kezdte,, majd a Szeles utcán folytatta. Ez a hat évi általános ibkolai tanítás számára is jó iskola volt. Ott tanult meg a diákok nyelvén. A Herman Ottó Gimnáziumban már annyiban izgalmasabb a dolog, hogy megfeleljen a nagyon okos, sok mindén iránt érdeklődő mai ifjúságnak • FELNŐNEK A TANÍTVÁNYOK — A középiskolai éveim alatt M. Kiss Júlia tanárnő szuggerálta belém a Zrínyi Gimnáziumban, hogy orosz szakra kell jelentkeznem. A szüleim is hajlottak erre, Ö. fakuló, de váratlanul mindig elő-elő- bukkanó gyermekkori emlékek! Mi/cet tudtok előrángatni a. tűnő idő homályából? S az idegrendszer képzettársítási pályáin micsoda kapcsolatok teremtésére vagytok képesek? — Komputer legyen a talpán, ami veletek versenyre kelni képes. — „Neked se lesz fiam sarokházad soha!" — mondta nemegyszer apám, ha zsebpénzemet hamar elúszni látta. Pedig én. persze tudtán kívül, éppen sarokházra költöttem a pénzem, legkevesebb kettőre havonta, amit hatalmas barna fatálcákon hordtak be a segédek az iskolánkkal szemközti cukrászdába. Mellesleg az iskolánk is sarokhoz volt, s a cukrászda is. és így tulajdonképpen az történt, hogy az egyik sarokházból átmentünk a másik sarokházba, sarokházat enni. Máig alig emlékszem szebb látványra annál, mint amikor a fényes, süteményszedő lapátocskát a szép sorban pihenő és illatozó sütemények valamelyike alá csúsztatták, átemelték a kis tányérkál^a. ezüst villácskát fektettek melléje, s elénk, az asztalra helyezték. Tízen aluli gondoktól terhes fejünk, alig emelkedett az asztal lapja fölé, de a csipkés szélű, hófehér papírszalvéta közepén, a kis sötétkék tányéron ott tündökölt egy egész sarokház, s ez parány- ságunk tudatát is feledtette velünk. — Sarokház utáni olthatatlan vágyunkat viszont csak addig, amíg éppen fogyasztottuk. Sajnos. ez tartott a legrövidebb ideig. A sarokház pillanatok alatt eltűnt a tányérról, s ahogy az már az életben lenni szokott, maradt a vágy ... Aztán, rövid idő múlva, eltűnt a sarokház vásárlásának színhelye is. Az épületet, amelyben a cukrászda volt, bombatalálat érte. Megmaradt, kiégett falai között később valami raktárhelyiséget alakítottak ki, s hosszú időre — vagy tán örökre — mi is leszoktunk a sarokház-evésről. .. Apámnak ebben is, de másban is kezdett igaza lenni. A háború után igen sok sarokházat lebontottak — meg aztán én is dolgozni, később keresni kezdtem, és valóban nem annyit, hogy abból sarokházat vehettem volna magamnak és családomnak ... ■Az igazság persze az, hogy beérném én ma már egy akármilyen sorházzal, vagy toronyházzal is, de a nosztalgia a sarokházak után úgy tűnik, örökre megmaradt bennem. Különösen akkor veszem ezt észre, amikor különböző városok egymástól szinte megkülönbözhetetlen lakónegyedeiben bolyongva, ismételten rájövök, hogy sarokházak pedig — mint boszorkányok — nincsenek. — Az ördög tudja miért, ilyeneket egyszerűen nem építenek. Helyükön, vagy azon a helyen, ahova kívánkoznának, kis szabad térségek maradnak, füvesítettek, vagy virággal beültetettek — de az is előfordul, hogy éppen ott otrombálkodik a nem éppen szemet gyönyörködtető és korántsem illatozó szemétgyűjtő. Ö, gyönyörű, L-alakú, vasaló- vagy patkóformájú, földszintes vagy emeletes, sok- ablakú sarokházak ... Eljárt felettetek is az idő. Helyeteken, vagy ahová kívánkoznátok, tűsarkú, gumitalpú, s különböző márkájú sportcipőkben naponta át- meg átvonul a történelem, s ‘ronda, girbe-gurba gyalogútokat hagy maga után! Gyöngyösi Gábor noha abban az időben a vasutasok érettségizett lányai többnyire a fűtőházban, vagy a járműjavítóban helyezkedtek el. . Sikerült a felvételim Pestre, orosz— magyar szakra, de úgy alakult, hogy mindhárom iskolában mindig az orosz nyelvet kellett tanítanom. — A nyelvoktatás eredményességéről megoszlanak a vélemények... — A város köztudatában azért benne él, hogy a mi iskolánk nyelvi beállítottságú ,gimnázium. Tavalyelőtt 36-an, tavaly pedig 10-en tettek középfokú nyelvvizsgát. Az én tanítványaim közül már 80 orosztanárnő oktat. Nemrégiben a 42-es Általános Iskolában voltunk, bemutató tanításon, és két volt „gyerekem” ugrott a nyakamba. Az egyik éppen az a tanárnő, aki az órát vezette. Az idén a csoportomban mindenki önként vállalta, hogy érettségizik oroszból. És elérzékeny ültem a boldogságtól, amikor megkaptam nemrég egy nekem dedikált egyetemi jegyzetet. Az 1967-ben érettségizett Simigné Fenyő Sarolta írta a Nehézipari Műszaki Egyetem joghallgatói számára az orosz szaknyelvi jegyzetet. A legfrissebb sikerélményem pedig, hogy az egyik tanítványomat most vették fel a Szovjetunióba, orosz nyelv és irodalom tanár lesz. Az indíttatása úgy kezdődött; hogy egy 40 tagú voronyezsi pedagóguscsoport látogatott el Miskolcra. Az IBUSZ-tól telefonáltak az igazgatónőnek, hogy szívesen eljönnének az iskolánkba. Behívtuk a legjobb oroszosainkat, hogy beszélgessenek velük. A kislány már itt elkápráztatta tudásával a vendégeket. Nehéz tanácsot adni egy ilyen elhatározás előtt, én mégis biztattam. Ha a Szovjetunióban tanul, abban bízhat, hogy nem lesz könyvizű a tudása. • „MINDIG MEGKERESTEM A SZEMEMMEL” — Ha tehettem, én is ellátogattam a Szovjetunióba. Az MSZBT-munkám elismeréseként országos delegáció tagja ' voltam, tavaly pedig 150 gyereket kisértem Le- ningrádba. Csodálatos egy hónapot töltöttünk ott, melynek nevelő hatása is fel-» mérhetetlen. Láthatták, V.g. gyerekek, hogy amerikai,, francia és angol tanárok mi; lyen lelkiismeretesen tanulj tak a saját pénzükért..,,' — Eddig még csak a hiva~ tásról szólt. — A családi élet folyik, szép csendesen a maga roed;'" rében. Rendkívül sokat köszönhetek édesanyámnak, aki velünk él. Abban az id ob eh még nem volt gyes, igett hamar vissza kellett méifi* nem dolgozni, amikor fwft' 1962-ben megszületett. Jq gyerek volt, semmilyen. jjftgj héz pedagógiai feladat éle* nem állított. Életem . legszebb négy évének tartóm, amikor ő is a Herman Gim-'’ náziumba járt. Noha nem tanítottam, szünetben min-' dik megkerestem a szememmel a sok gyerek között:''**' — Nekem nem voltak olyan könnyűek ezek az évek — mondja Iván —, mert mindig „nagyító” álaít éreztem magam. Mások Huná cutságát a szülői értekezletre már elfelejtették, az enyémet rögtön bepanaszolták. • DOLGOZATOK ÉS PERES ÜGYEK Dr. Tímár László a megyei bíróság elnökhelyettese. Fia az ő mesterségét választotta. hiszen néhány érdekesebb jogi esetet iel-felcsillantott otthon is a fiinak. Az édesanyának saját' bevallása szerint nfnes ér'- zéke a joghoz. Egyetértünk,- hogy a nyelvezete egy külön világ. A fia persze nyomban védelmébe veszi, mond-» ván, hogy a laikusoknak csavarosnak ható kifejezések éppen a tömörséget szolgálják. A most negyedéves joghallgató fia vizsgája előtt, jobban izgul az édesanya, mint annak idején a sajátján. S mivel bírónak készül, hetente vizsgázik majd a pulpituson is. A családi életre is tehát e két hivatás nyomja rá bélyegét. Ha a Balatonra mentek, a három bőröndből egy ügyiratokkal volt tele. S néha a szombat és a vasárnap délután is a dolgozatjavításokkal, az. órákra való készülődéssel^ illetve a peres esetek tanulmányozásával telik el..: ‘ ? Oláh Erzsi Lakó ssáoi szó Ráhatások Fontos fórumnak aid helyet ma délután fél 6-tól a bükkszentlászlói kultúrotthon. A résztvevők A lakossági szolgáltatás helyzete ef- mű tanácsülés! anyag tervezetét vitathatják meg.