Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-21 / 116. szám

Házmesterek, hasak, lakók I. Idillikus a kép? A lillafüredi kisvasút népszerűsítése érdekében tett nyilatkozatok, felhívások nem, maradtak eredmény nélkül. Az utóbbi időben egyre többen veszik igénybe a festői tá­jakon keresztülrobogó szerelvényeket. Az iskolák külön kisvonatot kérnek A Lokomotiv Tourist felfedezte... A külföldi turistákat ven­dégül látó Lokomotív Tourist „felfedezte” a lillafüredi kis­vasutak a múlt heten külön-*' vonatot rendeltek a magyar- országi kisvonatok iránt ér­deklődő vasútbarátok számá­ra. Megtették az utat Garad- náig és vissza, utána pedig Farkasgödörig s vissza a killláni végállomásig. Kat­togtak a fotóapparátok, s a külföldi turistáknak igen tetszett mindaz, amit az utazás élménye nyújtott. A Lokomotiv Tourist mun­katársainak ígéreté úgy szól, hogy tovább ápolják kapcso­latukat a lillafüredi kisvasút üzemeltetőjével, ami idegen- forgalmi hírnevüket tovább öregbítheti. Kiss Attila üzemfőnök azonban e jó hír után meg­jegyezte, hogy az idegenforgalmi és az utazási irodáktól még több megbízást várnának. Ennek ellenére a kisvasút szerelvényei már nem csak tucatnyi utassal járnak a jó idő beköszön tével. Van foga­natja annak a felhívásnak is, hogy a helybéli iskolák a tanulmányi kirándulásaik alkalmával, a kisvasútat ve­gyék igénybe. Az utóbbi két-három hét alatt szinte minden napra jelentkezett egy-egy isko­lai csoport. A napokban a Postaigaz­gatóság szakszervezeti bi­zottsága kért különvonatot, amelyen 160-an utaznak a Bükkbe. Hétvégeken sem le­het most már panaszuk az utaslétszámra, hiszen amikor kirándulóidő van, zsúfolásig megtelik a kisvonat. Az üzemvezető elmondta azt is, hogy biztonsági és balesetvédelmi szempontból az átlagos óránkénti 20 ki­lométeres utazósebességet a farkasgödör-örvénykei mellékvonalukon 12 kilo­méterre csökkentették. Ezzel nő ugyan a menet­idő, de a Bükkbe látogatók hosszabb időn keresztül gyö­nyörködhetnek a környék egyik legszebb tájának vará­zsában. E vonal további fel­újítását is tervezik; ez azt jelentené, hogy nemcsak Mahócáig. hanem Taksalápá- ig közlekedne a kisvonat. Válasszunk ki találomra egy miSKOici iépcsunazat. l'iiiantsunK be. Szinte bizo­nyosra vehetjük: talaiuuK kivetnivalót. Vagy a lépcsők piszkosak, vagy a falat ek- tetenitik firkák, esetleg a le- velszektenyek ajtajait tatjuk feueszegetve. Bar erhet ben­nünket kellemes megiepetes is, tie ina túlnyomói es/l a rossz tapasztalatuk jellemzik városunkban a hazkezeles ügyet... Az volna az ideális, ha minden iepcsoházban lenne házfelügyelő. De Miskolcon az 1900 tanácsi lakóépület­ben csak 550 házfelügyelői lakás található. A szakma presztízse tinoman fogalmaz­va leértékelődött. Hogy mi­ért? + KEVÉS KL tLrilVATOTT A MIK-nél jelenleg 506, házhoz beosztott dolgozó ta­lálható. Döntő többségük nő. Átlagbérük 2933 forint. Rá­adásul ez az összeg csak négy éve ekkora: az 1983- ban megjelent jogszabály előtt meg kevesebbért dol­goztak. Nem valami vonzó ennyiért takarítani a lépcső- házat, felügyelni a liftre, szót érteni a lakókkal. Utób­biak között ráadásul szép számmal akadnak vandálok — elegendő csak a lapunk­ban naponta megjelenő, „Az ügyeleteken történt” című rovatot átböngészni —, nem­törődöm emberek, a köz­rendet és a közbiztonságot veszélyeztetők. Aki ennek ellenére mégis becsülettel el­látja munkáját, az az elhi­vatottak közé tartozik. Ám az ilyenből nem sok akad ... ♦ A TANÁCS MEGVIZSGÁLTA Dr. Kiss Lajosné, a Mis­kolci Ingatlankezelő Válla­lat kezelési igazgatóhelyette­se mondta: — Tavaly fejeződött be a városi tanács általános fel­ügyeleti vizsgálata nálunk. A szakemberek az ingatlan- kezelés szakterületei közül a házkezelést elemezték. Er­ről talán nem árt annyit el­I mondanom, hogy közvetlen ! és közvetett szolgáltatásból áll. Az első kategóriába so- 1 Tolhatnám az olyan tenniva­lókat, mint például a taka­rítás, a liftügyelet. A má­sikba a felújítások előkészí­tése, a karbantartás tarto­zik. A vizsgálat ezeket a ko­rábbi időszakhoz képest ja­vulónak ítélte. + ARANYKEZÜK VOLT... Túl sötéten festettünk vol­na a bevezetőben? Aligha. Megfordultunk több lépcső­házban, köztük olyanokban is, ahol nincs házfelügyelő, de ott is, ahol van. Akikkel beszélgettünk, csaknem mind­annyian alapvető kérdésnek tartották, hogy van-e a lép­csőházban házfelügyelő: sze­Szónokinak tetsző kérdés­sel kezdődött nemrégiben egyik tévéjegyzetünk: Hová lett a bocicsoki? Az írás nem várt eredménnyel járt: leve­let kaptunk Mika Imrétől, a Szerencsi Édesipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tesétől, amelyben közölte, hogy csokoládégyáruk már régóta fontolgatja néhány régi és népszerű termékük­nek, így a kis bocicsokinak az újbóli gyártását. I A levelet beszélgetés kö­vette : — A hetvenes évek köze­pén nagyon sok pénzt fek­tettünk be a csokoládégyár korszerűsítésébe. Túlnyomó- részt kiküszöböltük a kézi­munkát az új gépsorok beál­lításával. Ekkoriban szűnt meg nálunk egy sor olyan terméknek az előállítása, rintük minden ezen áll, vagy bukik. Mások még tovább árnyalták a képet, visszakí­vánva azokat az időket, amikor a házmesterek gond­jaira volt bízva egy-egy épület. Ók ugyanis a szó szo­ros értelmében mesterei vol­tak szakmájuknak. Nemcsak takarítottak, de elvégezték a házban az apróbb javításo­kat is. Az. hogy ott élnek a lakók között, elegendő volt a rongálok megfékezéséhez. Meglehet, ma már idilli­kusnak tűnik a kép. Min­denesetre most a bérlők tisz­tább, komfortosabb környe­zetre áhítoznak, és ennek megteremtését a házfelügye­lőtől várják. (Folytatjuk) B. A. amelynek a csomagolását nem tudtuk gépesíteni. Az­óta is folyamatosan érzékel­hettük, hogy régi vásáróink továbbra is keresik ezeket a gyár nevével összefonódott csemegéinket. Most lehető­ségünk van arra, hogy egy­két régi gépsorunkat felújít­va, újra kirukkolhassunk nemcsak a kis bocicsokival, hanem például a Melódia nevű , hajdani termékünkkel is. A csomagolás, az emblé­ma ugyanolyan lesz, mint tízegynéhány esztendővel ez­előtt. Két hónap múlva már a boltok polcairól válogat­hatnak a vevők a „minibo­cik” közül. Egy módosulás azért lesz... Darabját nem 60 fillérért, hanem 2 forint 20 fillérért árusítják majd. B. T. A kísérleti gazdálkodásról, egy levél kapcsán Fizetés és kórházi koszt Tévéjegyzetben tettük szóvá... Ismét less boeieseki Gyors, pontos — és nem szenved balesetet Nem a betegek kárára! Egy elég mérges hangú levelet kaptunk nemrég, kommentárul ahhoz a cik­künkhöz, amelyben a Sem­melweis Kórház kísérleti gazdálkodásával foglalkoz­tunk. A levél ugyan névte­len volt, mégis úgy érez­tük, hogy foglalkozni kell a témával, hiszen a félreér­tésnek azok is áldozatai le­hettek, akik nem ragadtak tollat. A levélíró szerint a Sem­melweis Kórház kísérleti gazdálkodása azt jelentheti majd. hogy a betegeken fog­nak takarékoskodni. A kór­ház igazgatója, dr. Jánváry Anna ugyan elmondta a cikkben, hogy a kísérlet nem ronthat a betegek egészségügyi ellátásának színvonalán, mégis nézzünk most néhány tényt, a kísér­leti gazdálkodás szabályai között válogatva. Igaz. hogy a kórház ma­ga dönt a rendelkezésre ál­ló pénzügyi alap felhaszná­lásáról — elhatározva, mennyi jusson a kórház mű­ködtetésére, az állóeszközök fenntartására, és beruházás­ra —, de az egységes pénz­alap felhasználásának sza­bályszerűségét a tanács szi­gorúan ellenőrzi. Hogy mennyire nem a betegek kárára történik bármi is, azt az is jellemzi: megkap­ták a lehetőséget, hogy az eddig normával szabályozott étkezést saját döntésük sze­rint javíthassák. Ahhoz, per­sze, hogy kölfch essenek a betegek kosztjára, valahon­nan pénzt kell megtakaríta­ni. Például úgy, hogy a kór­ház bizonyos fejlesztési, fenntartási munkákat nem külső kivitelezőktől, beruhá­zóktól rendel meg, hanem saját maga vállalja fel. Az sem közömbös, hogy az anyagi ösztönzésük rendsze­rét szabadon alakíthatják ki. Mert egyetlen beteg számá­ra sem lehet mindegy, hogy aki gondoskodik róla, vajon érdekelt-e, s mennyire ab­ban, hogy jól dolgozzon. Levélírónk élcelődött azon is, hogy azt írtuk: tudni kell, mennyibe kerül mond­juk egy vakbélműtét. Meg­lehet, viccesen hangzik, de ahhoz,* hogy az egészségügy színvonalát emelni tudják, korszerűsítve annak rend­szerét, előbb pontosén tud­ni kell, mi mibe kerül. Azt a vitát, ami a hazai egész­ségügy jelenlegi gazdasági rendszere körül támadt az utóbbi időben, csak úgy le­het értelmes módon haszno­sítani, ha forintra váltva egyértelművé lehet tenni, hol és mire költjük el a pénzt. Igaz, ettől egyelőre több nem jut a magyar egészségügynek, de megte­remthetik annak a lehető­ségét, hogy korszerűbb gaz­dálkodással valóban több jusson majd a legfontosabb feladatokra. (kiss) Hazai robot préseli Amikor 1986. január 1-jén önálló lett a Fclsőzsolcai Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, a gyúr vezetése azt tűzte ki célul, hogy hiteltartozásukat visz- szat’izessék, hogy a jól kép­zett szakmunkásgárda meg­tartásával. a korszerű tech­nika meghonosításával, a gyártás- és gyártmányfejlesz­tés révén exportképes ter­mékeket is állíthassanak e!ö. Az eltelt idő és a tények bi­zonyítják, hogy e célok he­lyesek voltak, feladataikat sikerült realizálniuk. Valószínű, hogy megyénk- bén az elsők között tarthat­juk nyilván ezt a vállalatot, amely robottechnikát alkal­maz. Pályázat útján jutottak ahhoz a pénzmennyiséghez, amelynek segítségével 3 ma­gyar gyártmányú robotot he­lyeztek üzerhbe a múlt év őszén. Az előkészítő műhely­ben préselési feladatokat lát­nak el ezek a roboíbereftdezé- sek, 3 műszakban. A Mik­roelektronikai Vállalat gyárt­ja, állítja össze ezeket a be­+ Munkában a robotok, Kui Ferenc csoportvezető felügyeletével. (Kerényi felni rendezéseket, egyes részei, elemei importból származ­nak. Ennek ellenére nem drágák, a három robot a te­lepítéssel együtt 5,2 millió forintba került. A robotokra felügyelő szakemberek szá­ma a présgépek kezelői lét­számának eg.yh armadára csökkent. A présgépek bal­esetveszélyesek voltak, a ro­botok ezt is megszüntették. Munkájuk termelékeny, pon­tos, a minőség első osztályú, A gyárnak ez a beruházása a viszonylag gyorsan megté­rülők közé tartozik. A korszerű technikára, technológiára való törekvés meghozza az eredményt. Míg 1986-ban 247 millió forint termelési értékhez csak 1,8 millió forinttal járult agyár exportja, az idén a 290 mtf­lió termelési értéktervből 8 millió forinttal részesedik a nyugati exportmegrendelé­sük. Nyugat-Németországba, Svédországba szállítanak motorokat, alkatrészeket az idén. A piackutató munkát azonban nem hagyták abba, s jelenleg Is tárgyalnak nyu­gati cégekkel, hogy bővít­hessék exportjukat, fej)

Next

/
Oldalképek
Tartalom