Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-19 / 114. szám

Sürgetik a postásokat Szükséges befektetés a műszaki megújuláshoz I. vagy nyolcezerért Júniustól drágul a telefon- beszerelés díja. Mint ismere­tes, a szólótelefon-vonalat 12 000-ért, az ikerállomáso­kat pedig 8000 forintért kö­ti be a posta. Emiatt több százan sürgetik a telefonjuk beszerelését azok. akiknek most vált esedékessé az üzembe helyezés. Közülük többen is panaszkodtak, hogy szerintük a postások szándékosan halogatják a szerelést; igy akarnak több­letbevételhez jutni. Ebből 402-t valósítottunk meg áprilisig, de ami na­gyon fontos; június 1-jéig teljesítjük egész évi tervün­ket. Még a látszatát is ke­rüljük annak, hogy a na­gyobb hozzájárulás remé­nyében egyetlen állomás fel­szerelését is későbbre ha­lászijuk. Az év második fe­lében már csupán a kötele­ző és szükséges bekötése­ket, áthelyezéseket végez­zük. A telefon-áremelések ered­ményeként 220 millió forint­tal nő a Magyar Posta be­vétele már az idén. Ezt tel­jes egészében a hírközlés, a telefonszolgáltatás bőví­tésére, minőségi javítására fordítják. Ebből az összeg­ből városunk is bőven ré­szesül; jelentős támogatást nyúj­tanak a belvárosi régió- központ beruházásának be­fejezésére. Mi az igazság, valóban hátráltatják-e a telefonok átadását júniusig? — kér­deztük Kiss Lászlótól, a Miskolc Városi Távközlési Üzem vezetőjétől. — Tudjuk, hogy sokan szeretnék most júniusig kifi­zetni a telefonbekötési díjat. Senkinek sem közömbös, hogy négy-hat, vagy nyolc- tizenkétezerért csörög majd a telefon a lakásában. Könnyen bebizonyíthatjuk, hogy az áremelés hírére sem lassítottuk a szerelést. Erre az esztendőre 530 új állomás bekötését terveztük. Meggy-ivólé A primőr áruk dömping- je ugyan még nem kezdő­dött meg városunkban, de akik vitaminszükségletüket ki akarják elégíteni, azok narancsdzsússzal és meggv- ivólével megtehetik. Az Er­dei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat mis­kolci gyáregysége ugyanis az elmúlt napokban jelen­tős mennyiséget szállított belőlük városunk üzleteibe. Tegnap útnak indított há­rom vagon gyümölcsszörpöt a fővárosba, Kecskemétre, valamint Szentesre is. A tervben szerepel, hogy Felsőzsoleán 100—120 új telefont adunk át. És ha az megvalósul, Mis­kolcon is több ezer új tele­fonállomást adhatnak át Nincs rá pénz Mégsem indul 37 -es Korábban már beszámol­tunk arról, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat válto­zásokat tervez június 1-től. Számíthatunk-e u.ra, hogy a menetrendi újdonságokat be is vezetik? Efelöl érdek­lődtünk Szilágyi Istvántól, az MKV forgalmi főosztály­vezetőjétől. Megtudtuk, hogy elgondo­lásaik közül több nem vál­hat valóra az új menetrendi időszakban. Az MKV ugyan­is a dotált vállalatok közé tartozik, tevékenységéhez árkiegészítést kap. A válla­lati költségek csaknem két­harmadát jelenleg is ebből fedezik. Ezt a summát több mint fél évvel ezelőtt újra igényelték, s abban a biztos tudatban, hogy a rendelke­zésükre is bocsátják a pénzt, tervezni kezdtek. A menet­rendi változásokról szóló cikkünk után azonban ki­derült, hogy az ehhez szük­séges összeget nem kapták meg a megyei tanácstól — ezért nem valósíthatják meg a tervezett fejlesztéseket sem. Az tehát sajnos bizonyos, hogy nem indul el június 1-jén az új avasi járat, a 37-es. Egyelőre hiába vá­runk a 35-ös és a 36-os vo­nalán az elsősorban csúcs­időszakban, a zsúfoltság csökkentésére ígért újabb kocsikra is. Ezek csak akkor gördülhetnének be a meg­állókba, ha időközben mégis kerülne rájuk pénz a taná­csi kasszából, de június el­sejétől ez akkor sem való­színű. A 32-es viszont június 1- től mindenféleképpen csuk­lós buszokkal közlekedik. Az éhhez szükséges járműveke- ket a fejlesztési alapjából szerezte be a vállalat. A napokban már mind a 33 csuklós autóbusz a közleke­désiek telephelyén lesz. Több jerkebárányt hagytak meg „Bevetőexport” Szíriába Az utóbbi években csök­kent ugyan a birkaállomány megyénk nagyüzemi gazda­ságaiban. de még az idén is számottevő mennyiségben exportálnak bárányokat egyes gazdaságokból. A „bé- getö export” jó jövedelmet nyújt. A nagy kiterjedésű lege­lőkkel rendelkező mezőke­resztesi téesz tejesbárányt szállított Olaszországba. A geleji tsz, valamint a Szik­szói Állami Gazdaság nevét a jóízű pecsenye- és tejes- bárány-szállítmányokról jól ismerik több közel-keleti, valamint más, bárányhúst fogyasztó országban. A kö­zeljövőben ismét élő szál­lítmány indul a Közel-Ke­letre: a gazdaságokból kos­bárányokat küldenek Szí­riába. Az exportkötelezettségek teljesítése mellett a juhtar­tó gazdaságok az idén a ko­rábbinál több jerkebárányt hagytak meg, részint a fal- kák számának növelésére, részint továbbtenyésztésre. Várható tehát, hogy első­sorban a dél-borsodi, vala­mint az abaúji részeken is­mét gyarapodik a juhállo­mány. ★ Nemcsak a gazda szemétől, hanem a bőséges és jó minőségű takarmányozástól is szépen fejlődnek a gyapjasok a Szikszói Állami Gazdaság daruszállási juhászatában. (Pusztai felv.) Uj szakmákat tanulnak az LKM-ben +: A pályakezdő gyári munkás sem állhat úgy a gépe mel­lé, hogy örökre maga mögött tudja az iskolapadot. A Lenin Kohászati Mü­vekben a szerkezetváltás, a jobb minőségű termékek gyártása, a gazdaságosság és a hatékonyság szükségszerű velejárójaként több százan ülnek újból az iskolapadba. Cjat tanulni azoknak, akik a régit álmukból felébreszt­ve is tudták, egy új kollek­tívába beilleszkedni, nem könnyű. Meggyőzni őket en­nek szükségességéről, arról, hogy boldogulásunk, boldo­gulásuk érdekében történik mindez, az sem egyszerű. — Az Állami Tervbizott­ság határozata kötelez ben­nünket a gazdaságtalan ter­melés megszüntetésére — kezdi a beszélgetést Kalócz- kai Istvánné személyzeti és szociális igazgató. — E prog­ram emberi és gazdasági tényezőit azonban egyaránt figyelembe kell venni. A Lenin Kohászati Művekben már a határozat jóváhagyá­sa előtt is hoztunk olyan intézkedéseket, melyek a gazdaságtalan termelés fel­számolás-' ak első lépései voltak. E sorba tartoznak a szervezés-korszerűsítések, az energiaracionalizálásra, az anyagtakarékosságra és a hatékony munkaerő-foglal­koztatásra irányuló törekvé­seink. • AZ EMBEREK MEGÉRTETTÉK. — Nem tagadhatjuk: mindez sok feszültséggel járt. Apró­ságnak tűnik, mégsem olyan egyszerű, hogy valaki más­nap reggel már más öltöző­ben vált ruhát, másokkal ül le reggelizni, nem azok­kal a munkatársakkal, akik­kel már fél szavakból is ér­tették egymást. Jelentős lé­pés volt 1986 októberében a Siemens—Martin acélmű megszüntetése. Az acélgyár­tás bölcsőjétől kellett meg­válni tulajdonképpen, s az utolsó ünnepélyes csapolás­nál bizony könnybe lábadt a meglett emberek szeme is. A Martin-acélmű leállása 240 dolgozót érintett. Min­den emberrel szót váltott a vezetés, megértetni akar­ván, hogy egy nagyobb cél érdekében alá kell rendelni az egyéni és a csoportérde­keket. Jóleső érzés, hogy panaszmentesen zajlott le az átállás. Mindössze egy-két olyan dolgozó vált meg tő­lünk, akikkel már korábban is voltak gondjaink. A több­ség elfogadta, hogy szük­ség van munkahely-változ­tatásra a gyáron belül, és a korszerű technika igényli a tanulást, az átképzésüket, hogy egy korszerűbb acél­műben munkájukat megfe­lelően el tudják majd lát­ni. öt csoportban indítot­tunk különböző tanfölyámo- kat. Olvasztárokat, üstös ön­tőket, acélgyártókat képez­tünk, voltak akik az ötvözött- hulladék-osztályozóban. má­sok pedig a tanfolyam el­végzése után daruvezetőként helyezkedtek el. Élve a le­hetőséggel, a megyei tanács munkaügyi osztályától kap­tunk mindezekre támogatást, hogy az átképzésben része­sült több mint 130 ember anyagilag ne károsodjon. • ÁTKÉPZÉSI TÁMOGATÁS — Fontosnak tartottuk mindezek mellett, hogy a kohász hiányszakmák pótlá­sára betanított munkásokból vagy 8 általánost végzettek­ből toborozzunk jelentkező­ket öntő szakmára, henge­résznek, olvasztárnak, ko­vácsnak és hőkezelőnek. Ösztönözzük — anyagilag is — mindazokat, akik másod­vagy rokonszakmák tanulá­sát vállalják. Például egy lakatos értsen a villanysze­reléshez és fordítva. A kor­szerű berendezések karban­tartásakor ugyanis már rit­kán lehet e két szakmát különválasztani, és a mun­kaidőalap kihasználása érde­kében is szükség van az univerzálisabb szaktudásra. — A számítógépes prog­ram gyakorlati megvalósí­tására és a korszerű anyag- vizsgálati módszerek beve­zetésének gyorsítására szin­tén kaptunk átképzési tá­mogatást. A világpiacon ke­resett minőségi ötvözött acé­lok gyártásához az eddigi­nél fejlettebb gyártási mód­szerek szükségesek. A mű­szaki fejlesztési elképzelé­seink során megvalósított ultrahangos és mágneses bugavizsgáló kezeléséhez is új ismeretek szükségesek. Ezekben a napokban, hetek­ben sokan vizsgáznak és szereznek képesítést kvali­fikáltabb munkára. Készülnek a tervek O KORSZERŰBB TECHNIKÁT Társulás a Hámori-tó megmentésére Elkészült a tanulmányterv a vadregényes vidéken fek­vő, idegenforgalmi jelentősé­gű Hámori-tó felújítására. A munka elvégzésére az érde­kelt vállalatok részvételével Hámori-tó Vízi Társulat ala­kult, amely az elgondolást jóváhagyta, s ennek alapján kezdik meg a kiviteli tervek készítését. Ez lesz az alapja a tó fel­újításának, a feliszapolódott tárolótér tisztításának, a to­vábbi hordalék tóba kerülé­sének megakadályozásához szükséges védművek elkészí­tésének. A munkálatokat vár­hatóan még az idén megkez­dik. A Hámori-tavat, amely az ország „legidősebb” víztáro­lója, 1812-ben alakították ki az akkori Hámor községbén működő vasverők üzemelte­téséhez. Egy 1847-ből fenn­maradt fametszet már ezen a töltésen ábrázolja a köz­utat. A műút átépítése so­rán a töltést 1928-ban ma­gasították. A tó hossza az 1930-as években másfél ki­lométer volt, mélysége egyes helyeken elérte a 8 métert is. A feliszapolódás követ­keztében a területe mintegy másfél hektárral csökkent. A hordalék tóba jutásá­nak megakadályozására csak­nem 2000 köbméteres kő­gátat kell építeni, emellett betonba rakott terméskőbur­kolatot is szükséges létesíte­ni. UgyanSkkor pedig csak­nem 7000 köbméter iszapot kell eltávolítani. Mindez megközelítőleg 8 millió fo­rintot vesz igénybe. Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Város Tanácsa szerdai meghosszab­bított ügyfélfogadási napján dr. Juhász József titkársá­— Az idéfi és a következő években folytatódik ez a program. 1990-ig több ezer dolgozó képzését tervezzük. A szakmunkások közül is többen továbbtanulnak, kor­szerűbb forgácsoló techni­kát (NC, CNC), kvalifikált hidraulikus és pneumatikus lakatosi és speciális műsze­részi (robottechnika) isme­reteket szereznek, hogy csak a fontosabbakat em­lítsem. Többen meterszak- munkási oklevelet szerez­nek. A középfokú végzett­ségűeket a technikusi ok­levél megszerzésére ösztö­nözzük. — Természetesen mindez költséggel jár. de ez a jövő befektetése, amire áldozni kell, sőt kötelező, abban a reményben, hogy a befekte­tés megtérül. (Folytatjuk) Oláh Erzsi a városi fanácson gi osztályvezető tart fogadó­órát a hivatali helyiségében, 14 és 18.30 óra között. ^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom