Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-14 / 110. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-325. Kértük olvasóinkat, levelezőinket, boqv panaszaikkal, észrevételeikkel Hétfőtől péntekig, lenetőleg t— M óra között keressenek fel bennünket. A jogri tanácsadás műhelyéből Négy hónapja sincs, hogy a Déli Hírlap lehetővé tette; a szerkesztőségben a lap jogtanácsosa személyes, díjtalan jogi tanácsadást végezzen. (Eddig csak levelekre válaszoltam és új jogszabályokat ismertettem A miskolciaké a szó rovatban.) A négy hónap alatt tszáznál is több olvasó keresett fel, és 124 témában mondta el gondját, amire jogi vagy más megoldást, tanácsot kért. A röptében összeállított statisztika azt mutatja, hogy a jogi tanácsokat kérők kétharmada alacsony jövedelmű nyugdíjas, vagy háztartásbeli és nincs lehetősége arra, hogy ügyvédi díjat fizessen, vagy valamilyen okok miatt a jogsegélyszolgálatot nem veszi, nem veheti igénybe. Ez utóbbinál szerepe van annak is, hogy sokan nem tagjai a szakszervezetnek, vagy a vállalati jogsegélyszolgálat nem elérhető. Ide tartoznak a budapesti vagy más közigazgatási helyeken levő központoknak a megyében lévő építésvezetőségei, gyárai, egységei vagy éppen a kisszövetkezetek és szakcsoportok, ahol jogsegélyszolgálat nincs. Olyan korban élünk, amikor nagy jelentősége van az információnak, az ismeretnek. Számos döntés, vagy lépés azt igényli az állampolgártól is, hogy előzetes ismerete legyen tettének következményeiről. Milyen jó lett volna például, ha a Topszolgba belépő tagok elolvassák a szerződési és tudják, hogy amit aláírnak, annak milyen következményei lehetnek ... Sokan keresnek fel tartásdíj-ügyben. Nem annyira jogi tanácsra van szükségük, mert a panasz oka az, hogy nehéz megélni a gyermektartásdíj levonása után maradandó ösz- szegből. A második házasságból származó gyermekek eltartását is biztosítani kell. A férfi túlórázik, gmk-zik, mert a második feleség kevésnek tartja a levonás után maradó nettó keresetet, amit a borítékban hazavisz. Az első házasságból elvált volt feleség pedig a mellékjövedelemből származó keresetből is kéri a gyermektartást — Jogosan. A férfi pedig csak izzad és „kikészüi”. Megértjük olvasónk nehéz helyzetét, de inkább, akkor kellett volna gondolkodnia és tanácsot kérnie, amikor az előtt a döntés előtt állt, hogy elválik; mi is lesz a válás következménye? Másodszor ott mulasztott, amikor újra nősült és harmadszor akkor, amikor a második házasságból is gyermeket akart. A sok válás és a vegyes gyermekek miatt nem túlzók, ha azt mondom, hogy az ország negyede haragban van egymással, és azt keresik, miképpen lehet a másik orra alá füstölni. Nem győzik az ügyvédek, a bíróságok, kevés a jogász stb.. mert az életünket a jogszabályok behálózzák, magunk pedig számos olyan felelőtlen vagy meggondolatlan lépést teszünk, aminek nem mérjük fel a jogi következményeit. Szerencsére a fiatalok közül sokan kérnek jogi tanácsot még döntés előtt. A nyugdíjasok között sajnos akadnak, akik 40 éves ügyet is elöci- tálnak, nem véve tudomásul az elévülést. Cgy vélem, hogy eddig közmegelégedésre adtam választ, és segítettem ügyfeleimnek. Megítélésem szerint a Déli Hírlap e szolgáltatása jó célt szolgál; valójában a rászoruló rétegnek nyújt önzetlen segítséget. Dr. Sass Tibor jogtanácsos Nyugdíjas vendégek „Vendéget várunk” címmel jól sikerült nyugdíjas-találkozót rendezett az elmúlt napokban a Gárdonyi Művelődési és Alkotóház. Viszonzásul az avasi lakótelepi nyugdíjasklub tagjai voltak a vendégek. A találkozót műsorral színesítették; a 3. Sz. Általános Iskola 2/b. osztályúnak „Zöldág” nevű csoportja gyermek- játékokat adott elő. Ezt követően az MKV nyugdíjas citerazene- kara muzsikált. Mindenki nagyon jól érezte magát; sok-sok ilyen találkozó kellene! M. F. Miskolc Fura figura Naponta az 1-es busszal járok dolgozni, amely a Her- czeg Ferenc utcában, a forgalomirányító lámpák miatt általában az Eszem-iszom falatozó előtt várakozik. S amíg a busz áll, az ember a szemben lévő kirakatokat nézegeti. Nem tudom, ki hogy van vele, _de nékem sehogy sem tetszik a falatozó kirakata. Az rendben van, hogy az ablaküvegen feltűnő betűk hirdetik az étkek és italok választékát. De sehogy sem tudom megfejteni, mit Ide pihenni? A városlakó ember szívesen tölti szabadidejét a természetben. Hétvégeken kirándulók« kai, pihenni vágyókkal népesül be a Miskolc közeli tavak partja. Sokan pecabotot ragadnak, s naphosszat ülnek a zsákmány reményében. Nemcsak a halfogás reménye csalogatja ki a mai horgászokat — hiszen van, aki egész nyáron nem csökkenti egy tucat- nál többel a halak számát —, hanem a lágyan hullámzó víz, a festői környezet, amely látványa önmagában is megnyugtató. A Csorba-telepi tó partján a pihenni vágyó kiránduló sajnos mást tapasztalhat: rozsdás drótköteg, szélszaggatta fólia, s egy jobb napokat megélt Trabant-ülés fogadja az egyik — horgászok által gyakran látogatott! — öbölben. De a part más részein is lépten-nyomon szemétbe botolhat az erre járó vándor. Ilyen környezetben két percnél többet eltölteni inkább büntetés, mint felüdülés! • S. K. Szerkesztői J mm üzenetok 1 Veres Gábor (Miskolc, Győri kapu 63.): Levelét továbbítottuk a tanács illetékes vezetőjéhez; onnan szakszerű választ kapnak, hogy a szóban forgó terület belte- le’k-e vagy sem. P. L. (Miskolc): Egy szakértő segítségével tudunk választ adni kérdésére: a paradicsompalántákat Zinebbel, rézoxikloriddal vagy Orthocid- dal érdemes permetezni. Kiváló egészségnevelőink At Egészségnevel és i Szövetség és az Országos Egészségnevelési Intézet a XVII. században élt kiváló orvostudós, Pápai Páriz Ferenc születésének évfordulóján emlékülést tartott a fővárosban. A Papin Páriz-emlék- plakettet kapta meg dr. Pró- nay Gábor címzetes egyetemi docens, megyei belgyógyász szakfelügyelő főorvos és dr. Pénzes Géza miskolci üzemi főorvos. Május 12-én a megyei egészségnevelési intézet is megrendezte a Pápai Paris Ferenc-emléknapot a megyei Köjál tanácstermében. Dr. Tóth Judit, az intézet vezetője méltatta a nagy orvostudós munkásságát, akinek tanításai ma is időtállóak. Ezután az országos emlékülés két kitüntetettje előadásban foflalta össze egészségnevelési munkájának eredményeit. Dr. Prónay Gábor az országban elsőként kezdeményezte és valósította meg a cukorbetegek és a diétára szorulók élelmezéséi elősegítő kereskedelmi el Iá-,. Ismerjék meg a névadót.« Használtat Egyik ismerősöm gyermeke — magyar ösztöndíjasként — külföldi egyetemen tanul. Csupán a téli és a nyári szünidőben jön haza. Ilyenkor elviszi a félévre szükséges ruhaneműit, cipőit, is. Legutóbb azonban itthon felejtette két pár könnyű lábbelijét. Amikor az édesanyja észrevette, úgy vélekedett, hogy utána küldi postán. Legnagyobb meglepetésére, azonban küldeményét postai úton nem juttathatta el gyermekének. Különféle rendeletek értelmében ugyanis, haszA biiszou hagytam, s megkerült Április 29-én. az esti órákban a 35-ös járattal mentem haza az unokáimtól. Sok csomagom volt, s hogy jelezni tudjak a buszon, az ülésre kellett tennem azokat. Leszálláskor elterelődött a figyelmem, s csak otthon vettem észre, hogy a hordozható mini tévé *z autóbuszon maradt. Nem sok reménnyel hívtam fel a kilátónál lévő autóbuszvégállomás menetirányítóját, s ő sem nagyon bízott abban, hogy megkerül a csomag. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor fél óra múlva ismét hívtam a menetirányítót, s ő közölte, hogy az autóbusz vezetője. Tóth János 2. megtalálta a kis tévémet a buszon, és leadta a végállomáson. Csabalik Gyuláné Miskolc miért nem? nált ruhaneműk, cipők kiküldése Magyarországról nem lehetséges. Magyarázat? Nos, magyarázatot nem tartalmaznak sem a postai, sem a MÁV-rendeletek. Pedig bizonyára nem csupán ismerősöm várna választ a kérdésre. reklámoz az az emberformájú fjgura, amit odarajzoltak. Ez az „emberke” pókhasával hanyatt vágta magát, talpát az ég felé dobva. Lehet, hogy ennyire jól lehet lakni ebben a bisztróban? Vagy netalán a sör vágta földhöz? Mindenesetre nem esztétikus látvány. Legalábbis az én szemem nem tud megbarátkozni vele. H.-né Főképpen a fiatalokra vonatkozik; az Avas térségében, de a belvárosban is, munkásmozgalmi személyiségekről neveztek el utcákat és a közelmúlt történelmi alakjairól. Bizony, ha a fiatalokat megkérdezzük, kik voltak ők, nem tudják. Olyan érzés ez, mint amikor az ember hiába bolyong az Avason, az egyik szomszéd nem ismeri a másik utcát. A lélek utcáiban is ilyen tájékozatlanok vagyunk. Már Bejcsy-Zsilinszky is nehéz kérdés, hát sikkor Kiss tábornok, Braun Éva, Oszip István vagy Sályi neve __Nem a felkészült diákversenyzőkről szólok itt most, hanem a nagy átlagról. Éppen ezért kell, kellene cselekedni a megismertetésük érdekében, felvilágosító, nevelő munkával, hiszen az ő érdekükben munkálkodtak, vagy haltak meg. Kell, hogy érdekelje őket, kik voltak ők. tást. Az ő nevéhez fűződik az első diétás-szanatórium, amely ma az egészségnevelés dietetikai modellje. Dr. Pénzes Géza egész orvosi munkásságát áthatja az egészségmegóvó szemléleti Rendszeresen közread tudományos ismeretterjesztő, egészségnevelő írásokat. Az emlékülésre azokat az orvosokat, védőnőket, népművelőket és pedagógusokat hívták meg, akik munkájuk során az egészségnevelésben kiemelkedőt nyújtanak. D*. Burján Ágnes, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője 4* plakettet és oklevelet adott át fáradozásuk elismeréséül. Gratulálunk a kitüntetetteknek! R. A. Miskolc Csúf is, veszélyes is jjc A belvárosban, a Lottó-töm b építkezése már egy éve befejeződött. Tavaly ősszel valamennyi felvonulási épületet elszállították. Csupán a képen látható mellékhelyiség maradt ott, amely nemcsak bűz life és csúf látvány, de nyitott gödre az itt játszó gyerekekre nézve balesetveszélyes. A szülőknek azt hiszem jogos kívánsága, hogy ezen a helyen mielőbb egy gondozott játszó tér létesüljön Fsryiid István Miskolc A. I. Miskolc Vigyázzuk a megszépült filmszínházunkat! • Hírül adták a napilapok, hogy átadták a felújított Kossuth mozit. Arra is felfigyeltünk, hogy itt tartják a Miskolci Filmfesztivál filmjeinek vetítését. Büszkék vagyunk a szép épületre. Végre csodálatos környezetben fogadhattuk vendégeinket, s nem kell szégyenkeznünk a régi megviselt, piszkos fogadótér miatt sem. Szóval szemet gyönyörködtető ez a felújított intézmény. De ilyenkor óhatatlanul felmerül bennem egy kérdés: meddig marad ilyen szép, és főleg tiszta? Mert ha az előbbi évekre visszanézünk, sajríos mindannyiunkat foglalkoztat a kérdés. Sok-sok millióba került városunknak a felújítás, de meg tudjuk-e tartani épségét, szépségét? Ha emlékszünk még rá, bizony nemcsak az idő tette próbára a várakozóhelyiség falait. Durva kezek összefirkálták, és sáros lábak nyomai éktelenkedtek a lépcső korlátján is. Bent a nézőtéren a székek alatt szemét és makukahéj tömege maradt egy-egy előadás után. Ha lehetne egy szerény javaslatom: érezzük úgy magunkénak ezt az intézményt, hogy óvjuk szépségét, tisztaságát. S ha úgy hozza a helyzet, a vandálokkal szemben is. H. A. Miskolc I
