Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-13 / 109. szám
A DH várospolitikai fóruma A Sötétkapu vitrinjei A szakemberek szerint: ideígíenesen sem! Nemrég lapunkban cikkben tiltakoztunk az ellen, hogy a Sötétkapu két oldalára kirakatszekrényeket helyeztek el. Nemcsak azért tettük ezt, mert ezek a szekrénykék nem valók városunk egyik legértékesebb műemléképületének tövébe, hanem azért is, mert nem értettük a hatóság észjárását. Ugyanis nem is olyan régen már volt szó hasonló ügyről lapunkban: egyszer a kapu két oldalán lévő ablaknyílást kívánták kirakatnak felhasználni, ám erre akkor nem adtak engedélyt. Vajon most miért változott meg az engedélyezők véleménye?... A kirakat másoknak is feltűnt: többen telefonáltak szerkesztőségünkbe. Dr. Kamody Miklós, a városszépítő egyesület lelkes tagja meg is kérdezte a kirakatszekrényt kihelyező kiskereskedőt, hogy vajon van-e engedélye? A válasz egyértelmű volt: a kirakatokat érvényes tanácsi engedély birtokában rakták ki a Sötétkapu két oldalára. De nézzük, mit mood erről levelében Kelemen István, városunk főépítésze: „Napjainkban, amikor a főutcánk rekonstrukciójával, belvárosunk megújulásával járó kényelmetlenségeket szenvedjük el, olykor átmeneti jellegű beavatkozások is történnek, hosszabb-rövi- debb ideig tartó ideiglenes állapottal kell számolni. Az utca felújítása szakaszosan halad, és a kivitelezők a — villanyrendőr és a Sötétka- pü‘ — közötti területeket fogják már a következő hónapokban birtokba venni. Mint a korábban átépült szakaszoknál is, a munkálatok idején is tovább »él-« az utca: így ezeken a területeken is születhetnek átmeneti megoldások, akár egy sátor alatti könyvárusítással, zöldséges kitelepüléssel, kiülőpadok, szemetes edények, vagy éppen árubemutató vitrinek elhelyezésével. A Sötétkapu mellé letett vitrineket a hatóság ideiglenes jelleggel, oldható kötéssel engedélyezte. Kikötötte, hogy az útkorvstrukció munkálataival egyidőben a vitrinek végleges helyükre telepítendők át, az elfogadott utcabútorozási tervnek megfelelően, a Műemléki Felügyelőség véleményét is kikérve. Ezzel egyidőben elkerülhetnek onnan a szeméttárolok is, melyek hasonlóan zavarják az összképet, csak talán már jobban megszoktuk jelenlétüket... A nyolcvanas évek végére tervezett épületfelújítás során végre lekerülnek a két oldalra elhelyezett, nem azonos információt hordozó, oda nem illő utcanévtáblák is. (Mindezek számomra egyaránt megbontják itt az összkép harmóniáját.) A cikk alapján viszont el kell gondolkoznunk azon, hogy az átmeneti megoldások, elhelyezések is sokkal nagyobb figyelmet, alaposabb körültekintést igényelnek. főleg az ilyen exponált területeken. Ami az »engedélyezők« számára — a tervezett lépés-sorozatok ismeretében — az ésszerű komp- ronvsszum lehetősége, azt nem biztos, hogy a város szépítéséért fokozott érzékenységgel aggódók is megértik. Sokkal alaposabban kell mérlegelnünk a rövi- de'ob-hosszabb távú hatásokat, és a tájékozódásra, tájé- 0’' "‘.ásra is nagy gondot l:r". ' -dítani. A fentieken túl, az írás kn el lehet gondolkodni a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején gombamód elszaporodott és az épületekre »»ráakaszkodott« kirakatoknak, vitrineknek a további sorsán. Döntő részük szintén »visszavonásig« érvényes; ideiglenes engedéllyel, vagy engedély nélkül rombolja a városképet. Az utcabútorok kapcsán felvetődő gondolatokból számomra talán a hely jelentőségére történt utalás a lényegesebb. Arra, hogy keveset, és csak érintőlegesen beszélünk a városunk múltját, történetiségét hordozó épületekről, területekről. Az átalakított, felújított környezetekben is csak nagyritkán örökítjük meg a múlt emlékeit. A Sötétkapu, a Rákóczi-ház pedig igencsak gazdag tárháza ezeknek az emlékeknek! És itt egy kis kitérő arról, hogy ezeknek az épületeknek a felújítását milyen elképzelések alapján tervezik a Miskolctervnél. Az előzetes feltárások, vizsgálatok, , tanulmányok alapján a Műemléki Felügyelőség szakvéleményében kívánatosnak tartotta, hogy a Rákóczi-házat és telkét intézményi funkcióval hasznosítsuk, a lakások megszüntetésével. így a Rákóczi u. 2. sz. alatt az emeleten a korszerűtlen lakások helyett grafikai galéria kerülhet elhelyezésre. Belvárosunk exponált helyén a kiállítótermek, az idegenforgalmi látnivalók gyarapítása történhet a környezet mai állapotokhoz képest kedvezőbb megújulásával. Talán az épületegyüttes egy kis helyisége lehetőséget nyújt majd a Sötétkapuhoz fűződő emlékek bemutatására is. Az udvari, avult állagú épület szintén az idegenforgalom, a vendéglátás exkluzív igényeit kielégítő kávézó, fagylaltozó kialakításának lehetőségét hordozza, az udvar korszerű kiépítését is feltételezve.” Dr. Kozák Imre, a Miskolci Városszépitő Egyesület elnöke így vélekedik az ügyről: „Támogatom a Déli Hírlap április 21-i száma »Mi ma is úgy látjuk . ..« című cikkében felvetett észrevételeket. Kiemelném a cikkből az alábbi gondolatot: »Változatlanul meg kellene őrizni a Sötétkapu képét, hiszen olyan kevés vitathatatlan érték van a belvárosban, ami eleinkről maradhatott ránk.« Nem vitatkozva azzal, hogy valóban kevés-e a belvárosban az eleinkről ránk maradt érték, elszomorodtam a Sötétkapu jelnlegi állapotán, annak tüzetesebb megszemlélése után. Ügy láttam, hogy ott egyedül a két kirakatszekrény képviseli az igényességet, a törődést, a gondosságot. Maga a Sötétkapu mint épületrész elhanyagolt, piszkos, ápolatlan. Mindezek ellenére nem helyeslem a kirakatszekrények jelenlegi elhelyezését — a cikkben kifejtettekkel való egyetértésem alapján —, de ugyanígy sürgős teendőnek tartom az épületrész rendbetételét is.” Pirity Attila, az Észak- terv építésze, a főutcai rekonstrukciós munkák irányító tervezője így látja: — Véleményem szerint a legnagyobb baj az, hogy nem kezelik építési engedélyezési szempontból különleges zónaként a Széchenyi utat és környékét. Arra gondolok, hogy ezen a területen különleges előírásokat kellene alkalmazni, akár egy kirakatszekrényről, akár egy cégérről legyen szó. Meg kellene szabnunk azt, hogy csak megfelelő képzettséggel tervezhet, vagy munkálkodhat itt kivitelezőként valaki és ezeket az engedélyezési ügyeket a többitől elkülönítve kellene kezelni) Fontosnak tartanám azt is, hogy létezzen egy rehabilitációs pénzalap, amiből támogathatnánk az igényesebb megoldásokat, mert nem elég csak követelni. Egyébként a kirakatszekrények elhelyezésével nem értek egyet, sőt nekem maga a szekrénykék sem tetszenek. A legvelősebb levelet dr. Román Andrástól, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjétől kaptuk: „A Déli Hírlap hívta fel figyelmünket a Sötétkapu Széchenyi úti homlokzata előtt felállított két új kirakatszekrényre. A Rákóczi u. 2. sz. épület műemlék, ezért Reméljük, hamarosan eltűnik a két vitrin a boltíves kapu mellől. a környezetében végrehajtandó változtatás felügyelőségünk engedélyéhez kötött. Engedély iránti kérelem nem érkezett hozzánk, a kirakatszekrénykék pedig elkészült formájukban zavaróbbak, mintha a kapu melletti ablakokba kerültek volna beépítésre. Mindezek miatt kérjük a kirakatszekrény eltávolítását.” Mondhatná valaki, hogy két kirakatszekrény elhelyezése olyan kis ügy, amiért kár ekkora hűhót csapni. Csakhogy ami a Széchenyi úton történik, számunkra nem kis ügy. Hogy mennyire fontos valami vagy sem, azt nem dönthetik el a méretek sem, hiszen emlékezzünk csak rá: a Széchenyi út, a belvárosunk úgy vesztette el lassan szépségét az elmúlt évtizedekben, hogy először csak egy régi cégért tettek le, azután átalakítottak egy kirakatot, kicseréltek egy öreg kaput, és így tovább ... Sőt azt is mondhatnánk, hogy minden, ami a Széchenyin történik, közügy. Ennek ellenére a vitrinek elhelyezése ügyében nem kérték ki a közterületi zsűri, a városszépítő egyesület, és amint az a levélből kiderült, a műemlékesek véleményét sem. Pedig a társadalmi kontrollnak működnie kell, és szükség van minden szakember véleményére. Ha ez a bizonyos kontroll már régen is működött volna, nem úgy festene egykét tér, utca városunkban — például a Gyöngy cukrászda előtt, és szemközt a másik oldalon —, mint ma... afe A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat saját beruházásában bővíti Tapolcán a strand területét. A Júnó Szálló előtti részen parkosítanak, építik a sportpályákat, készül a környezetbe illő kerítés is. A strand régi és új területét a képen is látható, faszerkezetű híd köti majd össze. A munkálatokkal a tervek szerint haladnak, és a nyári föidény kezdetére, július 1-jére fejezik be azokat. iSzabó István felvétele) Hol parkoljanak az autók? Cslfektelés, bcnyodalmakkal A Hoffmann Ottó utca 37—57. szám alatt lakók nevében írt levelet szerkesztőségünknek dr. Kalocsai József, az itt alakuló társasházközösség ideiglenes megbízottja. Arról számolt be, hogy az épületsor déli részén levő sátorgarázsokon a napokban cédulákat találtak, amelyeken felszólítják őket, hogy bontsák le a sátrakat, mert a Borsodtávhö június 1-től szeptember 30-ig csöveket fektet a környéken. Lapunkban a csőfektetésről szóló hirdetés már csak körülbelül két hónap türelmet kért a lakóktól. De idézzünk az ideiglenes megbízott leveléből: „Az épületben lakó normatechnológus azt mondja, hogy egy 100—120 méter távolságú csővezeték lefektetéséhez még egy hónap is bőven elegendő, természetesen, ha nem úgy dolgoznak, mint a Nagyvá- thy utcai hídépítésnél: 20—30 százalékos munkaintenzitással .. Az igazi gond mégsem a kivitelezés sebessége. Ezen a szakaszon több épület alatti, illetve sátorgarázs, valamint számos parkolóhely is található, amelyeket a munkálatok idején nem használhatnak majd az autók tárolására. De akkor hol parkoljanak? A közelben aligha tudják elhelyezni a csaknem 100 gépkocsit... Miután megkaptuk a levelet, beszéltünk dr. Kalocsai Józseffel. Ö az autók elhelyezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak azt tartaná, ha azok a Tízes honvéd utcai parkolóban — az Oktatási Igazgatósággal szemközt — állhatnának meg. Néhány jármű pedig talán közelebb is megállhatna, a Domus előtti zöldterület sarkában. Az ügyről megkérdeztük Torma Ivánt, a Borsodtáv- hő főmérnökét is. Megtudtuk tőle, hogy erősen elrozsdásodtak a földekben fekvő csövek, így a rekonstrukció elkerülhetetlen a távfűtés biztonságának érdekében. Már tavaly nekiláttak volna, de éppen a garázstulajdonosok felzúdulása miatt nem kapták meg a bontásra az engedélyt. Tovább azonban valóban nem halogathatják a beavatkozást. Egyetértett a főmérnök a normatechnológus idézett állításával, hogy a meghirdetettnél hamarabb is befejezhetnék a munkálatokat. Ehhez azonban arra is szükség voir.a, hogy például időben elvigyék a sátorgarázsokat a helyszínről. így körülbelül három hét alatt véget érhetne a kellemetlenséggel járó csőfektetes. A sátorgarázsokat a rekonstrukció végén visszaállíthatják eredeti helyére — legalábbis azokat, amelyeket nem ítélt végleges lebontásra a tanács! Torma Iván azt is belátta, hogy csaknem 100 autó elhelyezése nem kis feladat. Ezért azt ígérte, hogy megkeresik majd a Hoffmann Ottó utcaiak ideiglenes megbízottját. Ha sikerül vele, illetve lakótársaival egyezségre jutniuk, talán azt is megoldhatják, hogy ne egyszerre, hanem két szakaszban végezzék el » cserét, kevesebb bosszúságot okozva az autótulajdonos lakóknak. B. A. Ideoenforgalomrol, szezonkezdetkor Holnap ülésezik városunk idegenforgalmi bizottsága. Az ülésen szó lesz az elmúlt évi idegenforgalmi szezon értékeléséről, ás tájékoztató hangzik ei az idei szezonra való felkészülésről. Ugyancsak tájékozódik a testület az üdülőhelyi dijak felülvizsgálatának eredményéről és a3 ezzel kapcsolatos feladatokról.
