Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-29 / 123. szám

Differenciált béremelés a Digépben 1 Léggömb-eregetés Tapolcán Á w m { mm f #F f II f W £ Az u/ íurcLOSzaf/oioi tárgyaltak Megfizetni a műszakiakat * Az osztrák építész Kelemen Istvánnal, városunk főépíté­szével együtt vizsgálta, hogyan illeszkedik majd a környe­zetébe az új szálló. Nemcsak a miskolci bel­városban épül a közeljövő­ben új szálloda... A tapol­cai fürdőhotel terveiről nem­rég írtunk. Aki tegnap dél­előtt Tapolcán sétált, és lát­ta, hogy léggömböket eresz­tenek a magasba a vízmű- gépház udvarán, aligha gon­dolta volna, hogy a lég- gömb-eregetésnek és a szál­lodaépítésnek köze van egy­máshoz ... Pedig így van: a léggöm­böt azért eresztették hosszú zsinóron a levegőbe, hogy megnézzék, milyen magas lesz a szálloda, az osztrák üzletfél elképzelései szerint. Ez az egyszerű és szellemes megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan elkészüljenek olyan vázlatok, amelyek a szállo­dának a tájban való elhe­lyezkedését érzékeltetik. Amikor nemrégiben hírt adtunk a szállodaépítésről, Grósz György, a Miskolci Vízművek igazgatója el­mondta, hogy előszerződést kötöttek az osztrák partne­rekkel a Warimpex-szel és az í-j-R Schertler céggel. Az ebben foglalt programnak megfelelően jött el most városunkba a megbízott osztrák építész, Willi F. Ra­mersdorf er, valamint az épí­tési vállalkozó, hogy össze­vessék az osztrák elképze­léseket a már régebben ki­alakított hazai tervekkel, az Északterv építészeinek ötle­Mindnyájan közlekedünk címmel fórum-műsort sugár­zott a közelmúltban a Ma­gyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. Az adásban idő hiányában el nem hangzott kérdésekre mi kértünk vá­laszt. • Miskolc belvárosában, a Szemere utca környékén a le­takart közlekedési táblák arra utalnak, hogy ismét változik városunkban a közlekedés rendje. Mi indokolja, hogy az eddigi főutat most alárendelik egy másiknak? Egyáltalán, hogyan oldják meg így a biz­tonságos közlekedést a Vörös­marty utca, a 3-as átmenő útszakasz és a Szemere utca kereszteződésében? — kérdez­te levelében Kovács Gergely. Válaszol: Pónus Ferenc, a Borsod Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési alosztály- vezetője. — Ahogy az élet minden területén, úgy a közlekedés­ben is állandó változásokkal kell számolnunk. Egyes idő­szakokban illetve bizonyos útszakaszokon nőhet, vagy csökkenhet a forgalom. A hatóságoknak ezt mindig fi­gyelemmel kell kísérniük. Jelen esetben a Szinva lefe­désével meghosszabbodott a Vörösmarty utca. s az út gyűjtő szerepet kapott. A forgalomhoz hozzá kell iga­zítani a jelző-irányítórend­szert is. Ismeretes, hogy a forgalom megcsappant a Szemere utcán, ezért a fő­vonalnak ezt rendeljük alá. Természetesen tisztában- va­gyunk azzal, hogy sokan megszokásból vezetnek útja­inkon. így a változás egy bi­zonyos ideig mindenfélekép­pen veszélyt jelent a biz­tonságra nézve. Ezért, ami­kor bevezetjük az új forgal­teivel. A legjobb megoldást keresik mindkét fél számá­ra. A program változatlan: a szállót 400 személyesre ter­mi rendet ezen a szakaszon, az autósok fokozott ellenőr­zésre számíthatnak. Rend­őreink az első napokban csak figyelmeztetik majd a szabálytalanul közlekedőket, akiknek később már termé­szetesen az esetleges vétsé­gekért büntetés jár. Sikerült kideríteni, milyen gyomirtó szer okozta a nö­vények pusztulását a nyéki domboldalon. Mint azt már korábban megírtuk, a hívat­lanul jött permetezés követ­keztében égésnyomok kelet­keztek a leveleken, összezsu­gorodtak, fonnyadásnak in­dultak a hajtások. Emiatt öt­száz kiskerttulajdonos jelen­tette be kárigényét a nyék- ládházi tanácson. Az ügyben azonnali vizsgálatot rendel­tek el, a Megyei Növényvé­dő Állomás szakemberei mintát vettek a környék nö­vényeiből. A növényzetre került g.vomirtószer-maradék érté­ke egyetlen mintánál sem érte el azt a határt, amely mérgezést okozhatott volna — mondotta dr. Kadenszki Lajos, az állomás analitikai laboratóriumának vezetője, aki a vizsgálatot végezte. Megállapították, hogy a lé­gi permetezés során olyan hormonhatású gyom­irtó szert használtak, amely a gabonafélékre ártalmat­lan. Ám a szőlőnél, a hagymá­nál, a diónál csalánosodást, vezik, és jövőre szeretnék megkezdeni az építkezést. Az épület terveinek kiala­kítása után gazdaságossági számításokat végez a két üzletfél, és tárgyalnak a szállodaépítés iránt érdek­lődő üzemeltetőkkel is. A szálló majdani helyén, a jelenlegi vízműgépház te­rületén technológiai korsze­rűsítést hajtanak végre. A régi gépház eltűnik, és meg­valósítják a fürdőrekonst­rukciót is, amelybe beletar­tozik a barlangfürdő fejlesz­tése. Azt aligha kell bárkinek is különösebben ecsetelni, mit jelenthet népszerű üdü­lőhelyünk és a város ide­genforgalma számára ez a vállalkozás. A szálló létre­hozása további fejlesztése­ket indíthat el Tapolcán, amelyeknek élvezői nemcsak a hozzánk érkező turisták lesznek, hanem minden mis­kolci polgár is. (kiss) csavarodást, múlandó tüne­teket, súlyosabb esetben ter­méskiesést okozhat. A be­szállított mintákban 2.4—D NCPA és Cicámba ható­anyagokat fedeztek fel. Sze­rencsére olyan kis mérték­ben, hogy ettől még a már beérett cseresznye, saláta és hagyma nyugod­tan fogyasztható. A helyszínen járva azt ta­pasztaltuk, hogy a legna­gyobb veszteség a szőlősgaz­dákat érte. Érdemes megemlíteni, hogy május első felében nemcsak Nyékládházán, ha­nem Ernődön, Tibolddarócon. Hernádnémetiben és Tisza- bábolnán is hasonló kár ér­te a kerttulajdonosokat. Ma­gyarázatként szolgálhat, hogy a permetezést végző pilóták erősödő szélben is leszór­ják a rakományukat, ha a megrendelő gazdaság eh­hez ragaszkodik. Valószínű, hogy ebben az esetben is így történhetett, a viharos légáramlat sodorhat­Központi téma ezekben a napokban a Diósgyőri Gép­gyárban a béremelés. A fo­kozott érdeklődés erőteljes hatást gyakorolt a vállalat politikai hangulatára, hiszen a múlt év végi ajánlott bérstop ellenére több helyen emelték januártól a béreket. S többnyire csak a nagy­üzemekben tartották magu­kat a bérstophoz. A Digépben nem hatott a meglepetés erejével az em­lített bérgazdálkodási rende­let, mert már az előző évek­ben is a saját erőforrásaik­ra építettek, és azt a pénzt osztották szét. amelynek a fedezetét megteremtették. Az idén azonban a gyár vezető­sége merőben új bérfejlesz­tési koncepciót bocsátott vi­tára a párt-, a szakszerve­zeti testületek és a termelé­si tanácskozások fórumai elé. 9 MILYEN FORRÁSOKBÓL? A bérfejlesztések előkészü­leteiről Wágner Ádám mun­kaügyi főosztályvezető a kö­vetkezőket mondta el: elő­ször is megvizsgálták, hogy milyen források állnak a vállalat rendelkezésére. En­gedélyt kaptak a központi bértömegszabályozás alkal­mazására, s ezzel lehetővé vált, hogy a létszám-megta­karításból származó bértö­meget a többi dolgozó kö­zött szétosszák. Az idei ter­melési érték a múlt évihez hasonlóan alakul, noha a dolgozók létszámát kétszáz­zal csökkentik. A létszám- csökkentés következtében 13 millió forint bér szabadul fel. (Nem csoportos létszám- leépítésről van szó. Az új dolgozókkal korábban is meghatározott időre szóló szerződést kötöttek, így a ló­gósoktól viszonylag könnyen megszabadulhatnak. A vál­lalatnál foglalkoztatott nyug­díjasok számát a felére csök­kentették. Végezetül lesznek olyan munkakörök, ahová a távozók helyére nem vesz­nek fel újakat.) A béreme­ta a gyomirtó szert a domb­oldalra. Persze az sincs ki­zárva — jegyezték meg a szakemberek —, hogy szán­tóföldi permetezéskor, a szomszédos gabonatáblákról fújta át a szél a növényvé­dő szert. Ezzel a vizsgálattal az ügy még aligha zárulhat le. Az Állami Biztosító szakértői azonnal a helyszínre siet­tek. A környékbeli gazdasá­gok — a bükkábrányi és az emődi — nem vállal­ják a felelősséget. Ha közülük bármelyik is el­ismeri a károkozást, csupán a kártérítés 20 százalékát kellene kifizetniük; a töb­bit a felelősségbiztosítás alapján az ÁB megtéríti. Ám ha nem így lesz, ak­kor a károsultak már csak a bíróságon követelhetik az elmaradt termés árát. A per­metezést végző repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat olyan szerződést kötött a ter­melőszövetkezetekkel, hogy őket nem lehet felelősségre vonni ilyen esetben. (szántó) lés pénzforrásai között emlí­tette a főosztályvezető, a jól szervezett gyártáselőkészítést és munkát. Azt tervezik, hogy 200 ezer órával csök­kentik a túlórákat, radikáli­san visszafogják a szabad­szombati és vasárnapi ter­melést. Így takarítanak meg V2 millió forint bért. Ezen felül még két száza­lékkal adómentesen emelhe­tik a béreket. Egyelőre vá­rakozó állásponton vannak. Akkor élnek ezzel a lehető­séggel, ha a vállalat első fél­évi eredményei bizonyítják: a múlt évihez hasonló nye­reséget produkálnak. Ha igen, még az idén várható lehet a béremelés második fordulója. Ez újabb 12 mil­liót jelentene. 9 LYUKAS ZSÁKNAK BIZONYULT A bérfejlesztés mostani, el­ső lépcsőjében tehát 25 mil­lió forinttal számoltak. Eb­ből 4 és fél milliót szánnak többek között a pályakezdők bérének javítására. 1987. áp­rilis 1-jétől tehát 20 és fél milliót osztanak szét. Kér­dés: hogyan? Abban egyet­értett a gyár vezetősége, hogy nem úgy, mint tavaly, azaz nem egységesen, a mun­kahelyi bérek arányában. A vállalat ugyanis akkor nem differenciált, hanem a dön­tést, hogy ki mennyit kap­jon, a munkahelyekre bízta. Miért differenciáltak most vállalati szinten? A munka­erőhelyzet és a kereseti ará­nyok vizsgálata indokolta ezt a lépést. A felmérések a következő eredményeket hoz­ták: minden évben kiemel­ten kezelték a produktív munkát végző, teljesítmény­ben dolgozók bérét. Ennek ellenére 1985 és ’87 között 734 teljesítménybéres dolgozó tá­vozott. Ez tehát lyukas zsák­nak bizonyult, igen nagy létszámgondokat okozva. Az idén hat százalékkal emelik a teljesítménybéresek alap­bérét, ami pótlékkal együtt 7,3 százalékot tesz ki. A döntés másik — hason­lóan fontos — indoka: a Di- gépnek is rendkívül nagy szüksége van jól kvalifikált, a gyártmányszerkezet meg­újítására képes, a piacon ke­resett konstrukciókkal előál­ló és a kereskedelmi mun­kában is produkáló műsza­kiakra, közgazdászokra. Kö­zülük 325-en számoltak le a vizsgált 27 hónap alatt. Ki­lencvennégy egyetemi, főis­kolai végzettségű műszaki és közgazdász a magasabb bér reményében távozott! Ügy tartották eddig, hogy a Di- gép fizet a legrosszabbul. Nem ok nélkül, hiszen ezt a véleményt egy megyei vizsgálat is alátámasztotta. • AZ ORSZÁGOS Átlaghoz képest összehasonlították, az or­szágos gépipari átlaghoz vi­szonyítva, a fizikaiak és a szellemi dolgozók átlagbérét is. 1985-ben a fizikaiaké a Digépben 112,6 százalékos — tehát az országos átlagnál jobb —, a szellemieké vi­szont 96,6 százalékos — az országos átlagnál rosszabb — volt. 1986-ban tovább nyílt az olló, a fizikaiaké 114,5, a szellemi munkán dolgozóké már csak 91,3 százalék lett. A vállalat fejlődését meg­határozó területeken dolgo­zó mérnökök tehát ebben az évben rendkívüli, 15.5 százalékos béremelésben ré­szesülnek. Őket követik a közgazdasági munkakörben dolgozók, 14 százalékkal, az egyéb területen dolgozó mér­nökök, közgazdászok 8, a középfokú végzettségűek 7. a szellemi állományon belüli vezetők pedig 6 százalékos béremeléssel. A többi fizikai munkán foglalkoztatott dol­gozó 4,2 százalékos béreme­lésben részesül, ami pótlé­kokkal együtt 5,2 százalék­nak felel meg. Az üzemek, a munkahelyek természete­sen tovább differenciálnak, személyre szólóan. (Folytatjuk) A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Most méo elnézőek Vita a kártérítés körül Hormonhatású gyomirtó pusztított a nyéki kiskertekben A műszaki értelmiség bérét jelentős mértékben emelték a Digépben. Az ö dolguk, hogy rendre új, piacképes gyárt­mányokat tervezzenek. A BNV-n — ahol képünk is készült — minden évben illik valami újjal felhívni magukra a fim gyeimet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom