Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-05 / 102. szám

3^ Az egészségügyi központon már az utolsó simításokat végzik Egészségügyi központ, öregek klubja Gyarapodó Szirmabesenyő Az országos átlag alatt Jövedelmi viszonyok Miskolcon és környékén Az ötezres lélekszámú Szirmabesenyő negyedóra utazásra van Miskolctól. Ta­lán ezzel is magyarázható, hogy a munkaképes lakos­ság 90 százaléka a megye- székhely ipari üzemeiben dolgozik. Ebben a nagyköz­ségben a munkalehetőség hiánya nem okoz gondot a vezetőknek. Akik itthon maradtak, a termelőszövet­kezetben, a tanácsi intézmé­nyekben és a Skála Raktár- áruházban vállaltak munkát. — Az utóbbi tíz évben figyelemre méltó fejlődés jellemzi Szirmabesenyőt — mondja nem kis büszkeség­gel Fédör Vince, a nagy­községi tanács elnöke. — A hatodik ötéves terv idősza­(Folytatás az 1. oldalról) Az erdőgazdaság kidol­gozta azokat a lehetősége­ket: ini módon toborozhatna csoportokat a kisvasúira, öt­hat évvel ezelőtt még biz­ton számíthattak a tavaszi és őszi kirándulások idején az iskolák úttörőcsapataira. Az utóbbi években viszont ezek a jelentkezések sajnálatos módon elmaradtak. A jó emlékezetű miskol­ciaknak még eszébe juthat, miként örültünk s avattuk fel egy verőfényes napon a LÁEV-et, mint úttörővas- utat. Az archív fotók láttán ma már csak sopánkodha­tunk. Arról nem szól a fá­ma, hogy miért szakadt meg ez a jól kezdődő partnerkap­csolat. Alighanem azért, mert a gyerekekkel való tö­rődésben is magára maradt a BEFAG. Annyit minden­Tanáestagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Homolya Gizella, Hazafias Népfront városi bizottsága (Széchenyi út 70., II. ém.), 17 órától; Szamosi János, Tokaj szolgáltatóház, I. em. HNF-helyiség, 16 órá­tól. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kerényi József, IV/6. Sz. Pártalapszervezet (Vár u. 5. sz.), 16 órától. kában megkezdődött gyara­podást megkíséreltük a mos­tani tervidőszakban folytat­ni. Ügy tűnik, sikerrel. — Az idén mi épül a nagyközségben? — A nyolcmillió forintba kerülő egészségügyi közpon­tunk már átadás előtt áll. A kivitelezők, a Miskolci Építőipari Kisszövetkezet szakemberei jól dolgoznak. Nemsokára benépesül a kor­szerű, az eddigieknél többet nyújtó egészségügyi intéz­mény. Ebben rendel majd a két körzeti orvos és a fogor­vos, s itt kapott helyet egy kis laboratórium, a fiziko­terápia és az orvosi ügyelet is. A felszabaduló épületek­féleképpen el lehetne érni, hogy az iskolások ne a bu­szon zsúfolódva, hanem kü­lön kisvonaton. kényelmesen utazva tegyenek kirándulást a Bükkbe. Mert ilyenkor még utazási kedvezményt is adnak. Az ország más erdei kis­vasútjai jobban számíthat­nak a külföldi idegenforga­lomra is. Nálunk is híres volt egykor az IBUSZ-cso- portok Bükki party néven ismert túrája. Amiért annak idején abbamaradt, annak az volt az oka, hogy egyszer a mahócai szárnyon kisiklott a kisvonat. Kell-e most a pá­lya állapotától tartani? A BEFAG vezetőinek vélemé­nye, hogy nem. A MÉM-től minden évben jelentős ösz- szeget kapnak a pálya fel­újítására. A mahócai szár­nyon néhány évig éppen a korszerűsítés miatt szünetelt a személyszállítás, de azóta felújították. A városi tanács építési és közlekedési osztá­lya felülvizsgálta és bizton­ságosnak találta, az Ómassá- ig vezető pályaszakasz is olyan erős, hogy a kisvonat teljes terheléssel közleked­het. Az erdőgazdaság kisvasút- jának üzemeltetési vesztesé­gét tehát az enyhíti, ha mi­nél többen utaznak rajta. Az eladott jegyek után ugyanis, ugyanúgy megkapják az ál­lami dotációt, mint a MÁV. Az iskoláknak, az utazási és idegenforgalmi hivataloknak tehát jó lenne újra felfedez­ni a mi kis lokomotívunkat, ha azt akarjuk, hogy még sokáig zöldet mutasson neki a szemafor. O. E. ben . pedig még az idén lét­rehozzuk az idősek klubját. — A betérő vándor ta­pasztalhatja, hogy az egy­re bővülő települést az üz­lethálózat már nehezen tudja ellátni... — Az Unió Áfész beruhá­zásában, tanácsi támoga­tással Alsóbesenyőn 300 négyzetméteres ABC-áruház építését kezdjük meg ebben az évben. Az új telepen pe­dig mintegy 80 négyzetmé­terrel bővítjük az élelmi­szerbolt alapterületét. — Az utóbbi években több miskolci építkezett itt. Van-e még házhely? — A területünk körülzárt- sága miatt a telekkialakítás a legnagyobb gondunk. Az utóbbi években 30 házhelyet bocsátottunk az ide költöző miskolciak rendelkezésére. Ezekre háromszoros volt a túljelentkezés! Valójában már csak egy lehetséges terjeszkedési irányunk van: á 26-os főút felé. Igyekszünk új telkek igénybevételével, belső területi feltárással a száz helybéli telekigénylőn segíteni. A településbővíté­si lehetőségeink azonban meglehetősen szűkösek _ Május elseje délelőttjén arra a 40 évvel ezelőtti tra­gikus bányászszerencsétlen­ségre emlékeztek a telep la­kói, a bányásztársadalom képviselői, amikor kilene bányamunkás életét vesztet­te az alagútban. 1947. május 2-án, késő este a Baross-aknáról Pere­cesre vezető ipari vasút ve­gyesszerelvényének egyik te­herkocsija kisiklott az ala­gútban, nekiütődött a biz­tosító kereteknek és néhá­nyat kidöntött. Az ezt kö­vető első, fából készült sze­mélykocsira nagy mennyi­ségű laza törmelék hullott, a kocsit összenyomta. A 12 bennülőből csak hárman — közöttük Kiss Károly — maradtak életben. Az egykori alagút bejára­tánál álló emlékművön ott áll a hősi halált halt kilenc bányamunkás neve: Domon­kos Zoltán, Holly Dezső, Kalafusz Sándor, Kovács Lajos, Kovács József, Mótz Károly, Rajter József, Sal- lai Ernő és Visnyei Lajos. A munkás-gyászinduló hangjai mellett — a pere­ces! bányászzenekar mű­ködött közre — elsőként az egyetlen túlélő, Kiss Ká­roly és egyik megmentő je, Oravecz Rezső nyugdíjas bányászok helyezték el a Az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága mellett működd gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai munkabizottság a kö­zelmúltban vitatta meg Mis­kolc és környéke 1986. évi jövedelmi viszonyairól szóló tájékoztatót. Meghívottként részt vettek az eszmecserén a megyei pártbizottság, a vá­rosi KISZ-bizottság, az SZMT, a SZOT Társadalom- biztosítási Igazgatóság és a Központi Statisztikai Hivatal megyei képviselői is. A téma előadója, Patakné Magyar Erzsébet, a várost pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársa foglalta össze a tájékoztató és az azt követő vita főbb megállapí­tásait, következtetéseit. A városban és a környé­kén a foglalkoztatottak 40 százaléka az iparban dolgo­zik. Átlagbérük 1986-ban 6,45, átlagkeresetük pedig 6,3 százalékkal nőtt az elő­ző évihez viszonyítva. Az át­lagkeresetek és azok növe­kedési üteme ágazatonként és vállalatonként eltérő, nagyrészt a keresetszabályo­zásban biztosított lehetősé­gekhez igazodik. • JOBBAN MEGBECSÜLIK A MŰSZAKIAKAT A szénbányászatban az át­lagot meghaladó, 8,7 százalé­kos mértékű keresetnöveke­dés a központi bérpreferen­cia eredménye, hozzájárult még a foglalkoztatottak szá­mának 3 százalékos csökken­tése is. A jelentősebb válla­latok közül átlagon aluli ke­resetfejlesztést tudott elérni a Lenin Kohászati Művek: 2,9 százalékot, a December 4. Drótművek pedig 4,1 szá­zalékot. Az átlagot meghala­dó keresetfejlesztés writ a Hejőcsabai Cement- és Mész- műveknél, a Beton- és Vas­betonipari Műveknél, a Ka­koszorút az emlékműnél. Ezután a Borsodi Szénbá­nyák, a Miskolci Bánya­üzem, a helyi pártszervezet, a Hazafias Népfront, a 104. vicsbánya Vállaltnál 7—9 százalékkal. Az élelmiszeripari vállala­toknál az átlagkeresetek nö­vekedési üteme 6—13 száza­lék között volt, a minimális 6 százalékot a sütőipari vál­lalat, a maximális 13 száza­lékot a Borsodi Sörgyár ér­te el. A szolgáltatóipar ke­resetfejlesztése összességében nem éri el az ipari átlagot, a Bútoripari Szövetkezetnél 1,4 százalékos keresetcsök­kenés következett be, míg a MÉRUSZ 16,5 százalékkal növelte dolgozói átlagkere­setét. A fizikai állományban dol­gozók átlagbére, illetve át­lagkeresete valmelyest el­marad a szellemi foglalko- zásúakétól. A vállalatok bér­politikájukban a magasab­ban kvalifikált, elsősorban műszaki területen dolgozó, szellemi foglalkozásúak javá­ra differenciáltak. A város és a városkörnyék iparában foglalkoztatottak keresete meghaladja a megye és a megye városainak átlagát Ugyanakkor a városban és környékén, hasonlóan a me­gyéhez, alacsonyabb az egy lakosra jutó jövedelem, mint az országos átlag. S ennek oka egyrészt az, hogy a me­gyében, s így Miskolcon is, a bérek, keresetek, az ipar kivételével, alacsonyabbak az országos átlagnál, másrészt, mert magas a keresőkre ju­tó eltartottak aránya. • LÉTSZÁM­CSÖKKENTÉSRE ÖSZTÖNZÖTT Az építőiparban dolgozók átlagbére „7,4, átlagkeresete 6,9 százalékkal növekedett. A városban és környékén az átlagkereset csak alig több mint száz forinttal magasabb a megyei mutatónál. A város és a városkörnyék mezőgazdasági üzemeiben a Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet képviselői, a család­tagok. hozzátartozók helyez­ték el a megemlékezés virá­gait. nagyüzemi keresetszabályo­zás bevezetése kedvezően ha­tott a keresetek alakulására, s egyúttal létszámcsökken­tésre ösztönzött. A mezőgaz­dasági üzemekben a múlt évben 6,9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint az előző évben, örven- des, hogy a fizikai foglalko­zású dolgozók keresetnöve­kedésének mértéke nagyobb. , mint az átlag. A város és a városkörnyék mezőgazdasági üzemeiben a múlt évben az átlagkereset nagysága vala­melyest meghaladta a me­gyei átlagot. A kereskedelmi ágazatban az éves növekedési ütem 1986-ban nem érte el az egyéb ágazatokét, az egy fő­re eső kereset nagysága az anyagi ágak közül a legala­csonyabb. • A VGMK MUNKAERŐ- MEGTARTÓ IS A múlt évben az iparban nőtt a vállalati gazdasági munkaközösségekben foglal­koztatottak száma és az egy főre kifizetett átlagos mun­kabér is. Az egy főre szá­mított munkadíj a múlt év- . ben összesen 8 és 74 ezer fo- • rint között mozgott. Így pél­dául a Lenin Kohászati Mű- - vekben 1985-ben az összes-;, foglalkoztatott 14,5 százalé­ka, 1986-ban már 20,2 száza----, léka dolgozott gmk-ban, az átlagos munkadij 35,6 száza­lékkal növekedett. A DI- GÉP-nél a vgmk-knak kifi­zetett munkadij 1986-ban 20,6 százalékos növekedést mutat 1985-höz képest. A vállalatok a vgm-eket első- sorban a hiányswikmákbaiv .- a szűk keresztmíéíizetek pót- ’ “láSaként alkalmazzák, de a ij nagy munkabírású, jó mun- !; kaerő megtartásának eszkö­zeként is felhasználják. • TELJESÍTMÉNY ÉS MINŐSÉG SZERINT Ügy tűnik, hogy a bére- JJ zésben sikerült áttörést el- ;; érni a múlt évben, már ami 5 a teljesítmény és a minőség j. szerinti differenciálást ille­ti. A munkabizottság szerint íj is ezt a folyamatot kell erő- \ siteni. A Központi Bizottság j: múlt év végi határozata a műszaki fejlesztést, a meg- ! újulást tűzte elénk. Ebben -j kulcsszerepe van a műszaki, közgazdasági értelmiségnek és a magasan kvalifikált szakmunkásoknak. E rétegek egyébként is teljesítményhez kötött magasabb anyagi és erkölcsi elismerése kívánatos a jövőben. Életszínvonal-po­litikánk alakulása és külke­reskedelmi mérlegünk függ attól, miképpen tudunk meg­felelni a nemzetközi mércé­nek, a világszínvonalnak. Ezért a bérezés és a kere­setgazdálkodás helyes alakí­tása elsőrendű politikai kér­déssé vált napjainkra. (oravec) Képviselői fogadóóra Értesítjük a 6. sz. ország­gyűlési választókerület la­kosságát (Killián városrész, diósgyőri városközpont és közvetlen környéke Lillafü­red, Ömassa, Bükkszent- lászló), hogy Simon Béla orszáooyülési képviselő má­jus 6-án (szerdán) 16 órai kezdeHel tartandó fogadó­óráján várja választópolgá­rai közérdekű javaslatait, bejelentéseit a Vár u. 5. sz. alatti pártalapszervezetben. Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. titkársága Elmaradtak az úttörőcsapatok Biztonságos a kisvasút pályája (soltész) Perecesi koszorúk tfc Úttörők és bányaipari tanulók álltak díszörséget a pe­recest emlékműnél, ahol az első koszorút Kiss Károly nyug­díjas vájár helyezte el. (Nagy Lajos felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom