Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-23 / 94. szám

+ A műszerek kimutatják a gázvezetékek mentén terjedő kóbor áramot, a fémtárgyak legnagyobb ellenségét. Kóbor áram pusztítja a vezetéket Gázszimatoló kocsi Hálósapkás, pizsamás em­ber rázza az öklét az ablak­ban. Felháborodottan köve­teli, hagyják abba ■ a nagy zajjal járó útfelbontást a házuk előtt. Majd egy kel­lemes férfihang közli, hogy ez bárhol, bármikor, bárki­vel megtörténhet. És kéri, hogy legyen mindenki türe­lemmel. megértéssel, ha gáz­szivárgás miatt útfelbontást végeznek a környezetében az éjszaka. Ebből a jól si­került és gyakran sugárzott televíziós reklámfilmből is kiderül: ha valahol elillan a gáz a vezeték repedésein, késedelem nélkül kell hoz­zálátniuk az üzemzavar megszüntetéséhez. A napokban két új, az üzemzavar megelőzésére szol­gáló speciális, műszeres mik- robusszal gazdagodott a mis­kolci gázszerelők eszköztá­ra is. Kis Károly, a Tigáz megyei kirendeltségének mű­vezetője: — Mindkét autót a fővá­rosi hasonló rendeltetésű járművek mintájára szerel­tük fel. Az egyik sárga, vil­logó kocsival aktív korrózió- védelmet végzünk. Sajnos, a miskolci villamossínek men­tén sok a kóbor áram. Ezek­nek az erőssége több helyen Északi rokonaink Ma délután hat órakor tartja összejövetelét a Mol­nár Béla If júsági és Üttörő- ház 8-as számú termében a miskolci Finn—Magyar Baráti Kör. A vendég: dr. Jakab László, a Kossuth Lajos Tudományegyetem ta­nára, aki a magyar—finn szólásokról, a magyar—finn szótár szerkesztési problé­máiról tart előadást. A ba­ráti kör tagjai minden ér­deklődőt szívesen látnak! A következő alkalommal, ápri­lis 28-án pedig dr. Varga Domokos, a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem tanára tart előadást a finn népi humorról. Változások Eurázsiában A TIT Kazinczy Klubjá­ban ma délután 4 órákor Tolnai László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást. Az Első kézből című szabad- egyetemi sorozat mai témá­ja: az eurázsiai politikai és biztonsági helyzetben tör­tént változások. eléri a 200—300 ampert is. A műszerek valósággal át­forrósodnak a méréskor. Kri­tikus a helyzet a Győri ka­puban és a belvárosi repü­lővágányok mentén. Nem győzzük az úgynevezett szí­vókötéseket elhelyezni a gáz­vezetékeken. Csak ezzel előz­hetjük meg a kóbor áram okozta korróziót s az azt kö­vető gázszivárgást. A másik jármű hátsó ré­szében egy Volkswagen-mo- toros, préslevegővel üzemel­tetett aszfaltfúró található. Ahol a speciális gázszimato­ló „szagot kap”, ott megfúr­ják az, aszfaltot. A különle­ges műszer a gáz minimális jelenlétét is érzékeli. A gáz­szivárgás helyén azonnal munkához látnak, addig bontják a vezetéket, amíg meg nem lelik a repedés, vagy a törés helyét. Mindkét kocsiban elhe­lyezték városunk négyzetek­re osztott térképét. Munka­terv alapján ellenőrzik az utcákat, s ha valahol el­rozsdásodott vezetékre vagy gázszivárgásra bukkannak, a mikrobuszból rádiótelefonon is értesíthetik a központi ügyeletet. A vezetékek ásá­sát, az aszfalt bontását ná­lunk sem hagyhatják dél­előttre. Ha a sors úgy hoz­za, éjszaka is tűrnünk kell a kompresszorok zúgását, az útfelbontás zaját, mindany- nyiunk biztonsága érdeké­ben. (szántó) Miskolc: mostoha hely seihen A lakáshoz jutás esélyei A VI. ötéves terv idősza­kának végén Borsod megyé­ben meghaladta a 270 ezret a lakások száma. Száz la­kott lakásra százöt család jutott, miután a tervidő­szakban csaknem 25 ezer új otthon épült. A tényen lé­nyegében nem változtat, hogy túlnyomórészt — 76 százalékban — magánlakás­építés formájában. A megyei tanács múlt év tavaszán hagyta jóvá — a VII. ötéves terv pénzügyi programján belül — a la­kásellátás középtávú fejlesz­tési tervét. Ebben a ciklus­ban 33 500 család lakáshelyze­tén szeretnénk javítani Borsodban, s ebben nagy szerepet ka­pott a megyei céltámogatási rendszer. Ennek helyi szabá­lyozása — állapította meg legutóbbi ülésén a megyei tanács — rendkívül diffe­renciált, s lényegesen rugal­masabbá vált a korábbi évekhez képest. Az egyedi lakást építőket kecsegteti egyebek között, hogy az előző tervidőszakhoz viszonyítva 1990-ig több állami telket alakítanak ki a magán­építkezések céljára: 7000 telekkel számolnak Bor­sodban. Az építő, vásártó családokat biztatja az is, hogy mintegy 600 millió forintos keret áll rendelkezésre az otthonte­remtők támogatására. A ta­nácsok az ilyen célra igény­Tavaszi árpával, kukoricával Űjravetik a kifagyott földeket Megtizedelték a márciusi fagyok a Nagymiskolci Álla­mi Gazdaság őszibúza-táb- láit — tájékoztatott dr. Fe­hér György', a gazdaság termelési igazgatóhelyettese. Csaknem 80 hektár területet vetnek most újra, s ezeken a helyeken a búzát az árpa helyettesíti. Sajnos, a másodvetés a csapadékos, esős időjárás miatt majd’ három hét ké­séssel kezdődhetett. Az át­ázott, sáros földek ugyanis nem bírták el a gépeket, s a vizes föld a barázdában nyugvó magokat sem zár­ta volna megfelelően. Az áprilisi meleg napsü­tés, ha megkésve is, lehe­tővé tette a munkák folyta­tását. Noha az őszi búza az idén kevesebb lesz a terve­zettnél, a kukorica megnövelt ter­mőterületével enyhítik a veszteséget. A gazdaság négyezer hektá­ros területéből csaknem 1400 hektárt kell újravetni. Ha a napsütéses órák száma to­vább emelkedik, tíz-tizen- két nap alatt behozhatják a lemaradást. A kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezet 837 hek­táros őszibúza-táblájában is voltak kifagyások — mond­ta Nemkin Béla, a szövet­kezet elnöke. Csaknem 110 hektáron nem fogantak meg a ma­gok. Ezeket a területeket most kukoricával vetik be. A harsányi Petőfi Ter­melőszövetkezetben a kriti­kus márciusi időjárás nem ^ A vetést, illetve a március végi fagyok miatti másodve­tést csaknem háromhetes késéssel kezdhették el a város környéki gazdaságok, így a bőcsi Haladás Termelőszövet­kezet is. Cseri József növénytermesztési főágazatvezető sze­rint sok helyen még a kelleténél nedvesebb a talaj felső rétege, ami nehezíti a vetést. okozott komolyabb károkat. Mint ahogy Kecskés István, a szövetkezet növényter­mesztési főágazatvezetője el­mondotta, a 825 hektáron vetett őszi búza jól bírta a fagyokat, s egyetlen hektárt sem kel­lett újravetni. Jelenleg a tavaszi árpát, a naprafor­gót, illetve a lucernamagot juttatják a földbe. A szö­vetkezet 190 hektáros zöld­borsótáblájával már végez­tek. A kisgyőri területen pedig elkezdték a 10 hektár erdő telepítését. (bon tat be vehető hitelek teljes fel- használását tervezik, mivel a központi lehetőségek csu­pán 100—120 ezer forintos támogatást tesznek lehetővé családonként, ezzel szemben a várható költségek ala­kulása miatt 150—HSO ezer forintos összeggel indokolt segíteni sok esetben. A borsodi lakásprogram megvalósítása azt ígéri, hogy a száz lakásra jutó csalá­dok száma «megyénkben a VII. ötéves terv idején — 1990-re — százötről százegyre csök­ken, miközben a komfor­tos és összkomfortos ott­honok aránya 54,4 száza­lékról 63,4 százalékra nö­vekszik. A program megvalósítására a megyei tanács a legutób­bi ülésén olyan határozatot hozott, amely egyebek mel­lett kimondja: a megye vá­rosaiban arra kell törekedni, hogy a tervidőszak végére az összes olyan lakásigényt kielégítsék, ami az ötéves terv első évé­ben jogos volt. Kivétel ez alól Miskolc, ahol az igény­lők száma olyan magas, hogy csak hosszabb távon lehet viszonylagos egyensúlyt te­remteni. Alapvetően fontos feladat­ként fogalmazta meg a me­gyei tanács határozata a la­kásgazdálkodási módszerek jobb kialakítását. S hangsú­lyozza, hogy elengedhetetlen a lakásigénylőkkel a szemé­lyes kap>csolat. Ki kell szűrni az indoko­latlan igényeket, ugyanak­kor a jogos igénylőket tá­jékoztatni kell a lakáshoz jutás esélyeiről. Ehhez Miskolcon a nyilván­tartási rendszer korszerűsí­tésére van szükség, s töre­kedni kell rá, hogy — a központi szervek segítségé­vel — öt-hat év alatt a lakás­igényeket városunkban is kielégítsék. Ennek megvalósításához a többi között nagy figyelmet kell fordítani az építési ti­lalmak feloldására, a foghíj- területek feltárására, s az így biztosítható telkek hasz­nosítására. Lényeges pontja a megyei tanács határozatának az, amelv arra szólít fel, hogy meg kell teremteni a felté­teleket ahhoz: a lakásépítésre vállalkozók — az OTP, a szövetkezetek, a vállalatok, a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek — a tanácsoknál egyenlő esé­lyekkel vegyenek részt a lakásprogram megvaló­sításában. Be futtatják egy avasi ház falát Borostyán helyett vadszőlő Már beszámoltunk arról, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságának és a Lenin Kohászati Művek kör­nyezetvédelmi klubjának tá­mogatásával kísérletként egy avasi épület falát boros­tyánnal szeretnék befuttatni. Garccmvölgyi Pétertől, a körzet tanácstagjától mast megtudtuk, hogy némi vál­tozás történt a tervekben. Eredetileg ugyanis már most tavasszal ki akarták ültetni a borostyán töveket. Meg­hallgatták azonban a hoz­záértő kertészek szakvéle­ményét, s megfogadják a tanácsukat: célszerűbb e munkához ősszel hozzálátni. S nem a borostyánnal bo­rítják be a kiszemelt épü­let, a Bokányi Dezső utca 36. számú ház falait. A vá­lasztás a vadszőlőre esett, mert ez a növény jobban bírja a napsugárzást és a szárazságot, vagyis jobban tűri az „avasi klímát”. Az ősszel kezdődő mun­kálatokból tetemes részt vállalnak az LKM környe­zetvédelmi klubjának tag­jai. Körülbelül 15 centimé­ter mély lyukat kell majd ütniük a betonon, hogy föl­det érhessenek a növények gyökerei. Ha sikerül a kí­sérlet a Bokányi utcában, remélhetőleg mások is ked­vet kapnak közvetlen kör­nyezetük ha^—^ntosabbd té­teléhez. B. A. lanácstaii fiilóra Holnap tartja fogadóórá­ját dr. Csútor Tivadar, az 1/2. Sz. Pártalapszervezetben (Baross Gábor u. 18. sz.), 18 órától. „Ózondús” Friss levegő, nyíló virágok, trillázó madarak: ez fogadja a Lillafüreden sétálókat. Ilyenkor szinte észre sem vesszük, hogy égett kolbász „illata” úszik a levegőben és vízízű fa­gyit nyomnak a kezünkbe. Pár évvel ezelőtt sok minden más volt itt. Nem a fagyi íze változott, hanem inkább a környezet. Emlékszem, apró vízimalmot hajtott a Szinva, és pirossapkás törpék ácsorogtak a mai Ózon fogadó mögött, A mesekert gyereknek, felnőttnek egyaránt élmény volt. A pici figurák, a kastély és a malom azonban eltűntek, a kör­nyezet pedig átalakult. Régi ház helyett új fogadó, kis vízi­malom helyett nagy szemétkupac a fogadó mögött, a Szinva- parton. Talán ez egy új, figyelemfelkeltő reklámfogás: apró törpék helyett nagy szemét. Vajon hogyan illik ez a fogadé nevéhez? Talán a tulajdonosok hisznek a mesének, és bíz­nak benne, hogy egy hajnali órán a jószándékú törpék vis»- szaosonnak és elhordják a szemetet..«

Next

/
Oldalképek
Tartalom