Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-17 / 90. szám

Családi korben f Az ikrek: vetélytársak £ A tanulásban nem szorulnak szülői segítségre. Mossa holló a fiát A hazánkban már ritkaságszámba menő, de a szigorú védelem következtében az utób­bi években örvendete­sen szaporodó fekete hollók első fiókáit — bár a kései kitavaszo­dás miatt a szokottnál később — a vadont járó erdészek már fel­fedezték többek között a zempléni tölgyesek­ben, valamint a bükki szurdokerdőkben. Így mint minden évben, az idén is „nagypénteken mossa a holló a fiát". Ez a régi szólás-mon­dás arra utal, hogy egyike azoknak a ma­daraknak, ^amelyek leg­korábban költik ki fió­káikat. Ez a rendkívül óva­tos, a magányt kedve­lő madár nagyobbrészt az ember nem járta vadonokban, a kirán­dulóktól nem zavart erdőségekben rakja fészkét. Az óvatos tu­risták is csak ritkán találkoznak a fekete hollóval, amelyek szá­mát, fészkeik alapján, 200—300-ra becsülik. Az embert és településeit kerülő fekete holló azonban már nemcsak a nehezen megközelít­hető erdőségekben ta­lálható. Az erdészek fészkelőhelyeikre buk­kantak a Szil-puszta környéki tölgyesekben, s a Tisza mentén is. A szigorúan védett hollócsaládokat most fokozott gonddal óvják a fészekrablóktól, hogy e ritka madarak irtá­sát megakadályozzák. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Ciqányűa dalo elhelyezkedése A munka és a munkahely címmel fórumműsort sugár­zott a közelmúltban a Ma­gyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. A 40 perces élő adásban idő hiányában el nem hangzott kérdésekre mi kértünk választ. • Kelemen Péter kérdezi Edelényből: A vállalatok szi­gorúbb létszámgazdálkodása törvényszerűen a kevésbé kvalifikált munkát végzőktől és a gyengébben dolgozóktól Való megszabadulást jelent­heti. Hogyan befolyásolja ez Borsodban az úgynevezett ci­gánykérdés megoldását, ami­kor beilleszkedésük alapele­mének és feltételének a mun­kát tartjuk? Válaszol: dr. Miklós' "Imrét--' a imegyei párt- bizottságosztályvezetője.­’ • ^yifirf* -* — A kérdező jelentőd tár­sadalompolitikai problémát feszeget. Tény, ha mi lé­pést akarunk tartani a vi­lág fejlődésével, s kapcso­lódni a nyolcvanas évek tu­dományos-technikai forra­dalmához, nő a kvalifikált munkaerő iránti . igény. Hosszabb távon tehát nincs más megoldás, mint a fel­növekvő generáció szakmai képzettségének javítása. Ez vonatkozik a cigányfiatalok­ra is. A mostani években a megye egyes térségeiben gondot okozhat, ha a vál­lalatok a kevésbé kvalifi­kált munkaerőt — gazdasá­gi okokból — elbocsátják. A megyei pártbizottság és a megyei tanács foglalkozik ezzel a kérdéssel, s a meg­oldásra többféle javaslat készül. A felszabaduló mun­kaerő képzéséről, illetve át­képzéséről és -átcsoporto­sításáról szervezetten gon­doskodunk. • Nagy Gergely szerencsi hallgató kérdezi levelében: Lesz-e nőket foglalkoztató zseblámpagyár Szerencsen, és Az üzletek húsvéti nyitva tartása A B.-A.-Z. Megyei és a Miskolc Megyei Városi Ta­nács V. B. kereskedelmi osz­tályai — a KPVDSZ megyei bizottságával egyetértésben — az üzletek nyitva tartásá­ról szóló jogszabály, vala­mint az ünnepi nyitva tar­tásról kiadott BkM-irányel- veknek megfelelően; a hús­vét előtti és alatti nyitvatar­tási az alábbiak szerint sza­bályozzák: Április 18-án (szombaton): Valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 14 óráig tart nyitva. A szombati napokon hosszabbított nyitva tartásra kijelölt élelmiszerüzletek a szokásos szombati nyitva tar­tást alkalmazzák. Az ipar­cikk- és ruházati.üzletek, áru­házak, valamint a vendéglátó­helyek a szombati nyitva tar­tásuk szerint üzemelnek. Április 19-én (vasárnap): A vendéglátóhelyek a szom­bati, a dohány- édesség- és virágboltok, valamint a va­sárnap egyébként nyitva tar­tó élelmiszerboltok a vasár­napi rendjük szerint üzemel­nek. Minden más üzlet, áru­ház, piac és vásárcsarnok zárva tart. Aprilis 20-án (hétfőn): A vendéglátóhelyek, a do­hány-, édesség- és virágbol­tok vasárnapi nyitva tartást alkalmaznak. Minden más üzlet, áruház, piac és vásár- csarnok zárva tart. A kijelölt vendéglátó üz­letek tejet, kenyeret és pék­süteményt árusítanak április 19-én és 20-án,* ez hány ember számára biz­tosítana munkát? Válaszol: dr. Majoros László, a megyei ta­nács elnökhelyettese. — Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár 300 főt fog- lalkoztató zárt ciklusú ak­kumulátorgyár telepítését tervezi Monok térségében, és az ehhez szükséges ható­sági engedélyek már meg­vannak. Az új gyár helyéül a Szerencsi Édesipari Vál­lalat Makra telepét akarják megvásárolni, de a két vál­lalat között a megállapodás még nem született meg. Végleges döntés a közeljö­vőben várható, a munka jellegéből' -eredően, azonban ez főleg á férfi munkaerő foglalkoztatására teremthet lehetőséget. Minden édesanya tudja, hogy egy kisbaba körül is menetrendszerű pontossággal kell végeznie a dolgát. Ahol pedig egyszerre kettő szüle­tik, ott minden teendő hal­mozódik. Az idő megszépí­tette már mindezt Veresék­nél, hiszen az ikrek tizen­évesek. Korábban mind a kettő gyakran szenvedett lég­úti bántalmakban. Aztán nagy munkába kezdtek, s a bérházi lakásból elköltöztek a Berkenye utcai, maguk épí­tette társasházba. Azóta meg is szűntek a panaszok. De nyilván nemcsak a Be­rekalja levegője segített, ha­nem az is, hogy edzettebbéj erőssé váltak a tizenéves fi­úk. • DZSÚDÓ ÉS ZONGORA — Mindenbe belekapnak — mondja az édesanya. — Nem is fékezem őket, hadd csinálják, amiben kedvük te­lik. Járnak például a Papp József Sportegyesületbe, ki­futni. Ennek kiváltképp örü­lök, hiszen ez — a jó le­vegőn — erősíti a tüdejüket. Most pedig a küzdősport ízét kóstolgatják: a Nagy- váthy utcai általános iskolá­ban dzsúdóznak. Néha még a szobájukban is folytatódik az edzés. A szolidabb kedvtelést is felfedezhetjük a tágas, nap­fényes nappaliban. A pianí- nón készenlétben a kották. Egy négykezes darabot ka­put ízelítőül. Ez a sok, isko­lán kívüli elfoglaltság nem megy-e a tanulás rovására? Stop, egy percre! Mii hoz a zöld hullám? A Vörösmarty utca a déli terelőút megépülte óta a vá­ros egyik legforgalmasabb útvonala lett. Csúcsidőben a 3-as úttól a Korvin Ottó ut­ca sarkáig sokszor teljes a forgalmi dugó. A környéken lakók is kérték, hogy vizs­gálják meg a szakemberek: hogyan lehetne a déli tere- lőúton, az Uitz Béla, s a Vö­rösmarty utcán a lámpák szabályozásával „zöldhullá­mot” teremteni. Ha „zöld hullám" lenne, meggyorsulna a forgalom, s ez azzal is járna, hogy né­mileg csökkenne a sokszor már elviselhetetlen mértékű zaj- és levegőszennyezés. A vizsgálatok első tapasztalatai szerint azonban a lámpák át­hangolása olyan vállalkozás, ami némi áldozattal is jár. A szabályok szerint ahol „zöld hullám” van. ott nem lehet közlekedési lám­pa nélküli gyalogosátkelő­hely, s emiatt meg kellene szün­tetni a Vörösmarty utcán az Ifjúsági Áruház mögötti zeb­rát. A Korvin Ottó és a Vö­rösmarty utca kereszteződé­sében pedig csökkenteni kel­lene a kanyarodási lehetősé­gek számát. A városi tanács közleke­dési szakértői még több ap- róbb-nagyobb változtatást so­roltak fel, amelyek a „zöld hullámhoz” szükségeltetnek. A gyalogosok szemszögéből nézve mindez azt jelenti, hogy a gyors tempóban át­haladó gépkocsioszlopok mi­att az úton való átszaladgá- lás valóban életveszélyessé válik. Most sem minden koc­kázat nélküli ez a vállalko­zás, de a zöld hullám bevezetése esetén a veszély a sokszo­rosára nő. Sajnos, az Ifjúsági Áruház mögötti zebrához lámpát nem tehetnek, mert ilyen rövid szakaszon ezt nem engedé­lyezi a közlekedési szabály­zat. Igaz, hogy a Vörösmar­ty utcai ABC-nél ott a gya­logos-aluljáró. Csakhogy ezt nagyon kevesen használják: az öregek a lépcsők miatt kerülik el,' többen pedig azt mondják, hogy az elhanya­golt. piszkos aluljáró nappal riasztó, este pedig veszélyes is. Döntés még nincs, de az bi­zonyosnak tűnik, hogy vala­mit tenni kell a Vörösmarty utca—Déli terelőút forgalom- szabályozásával, mert a forgalmi dugók egyre gyakoribbak, és egyre na­gyobbak. Az is világos, hogy ha bár­mit tesznek is, ezt csak a környéken élő gyerekek és felnőttek együttműködésével', jól szervezett felvilágosító munkával, az első időkben pedig fokozott ellenőrzéssel lehet megvalósítani. (k-ó) Hamarosan kiderül, hogy eb­ben sem lehet kifogást ta­lálni: Gábor és Zoltán az el­sők közé tartoznak a Móra Ferenc utcai általános iskola hetedik osztályában. Az is­kolai háziversenyen Zoltán biológiából, kémiából, fizi­kából és magyarból, Gábor pedig oroszból és rajzbóí lett első. Édesanyjuk szerint azt szeretnék, ha mindenben ók győznének — megosztva a dí­jat —, mert nehezen tudnak veszíteni.,. • VIZSGÁZTATJÁK A MAMÁT Könnyű nekik — mond­hatnák az ismerősök. Az édesanya a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem biológia—kémia szakán végzett. Ám- a tanulásban nemigen szorulnak az ő se­gítségére. Sőt, mint nevetve mondja: néha még őt is megfogják. Olyan rafinált kérdéseket tesznek fel bio­lógiából, amit kapásból ő sem tud megválaszolni. Bár a fiúk önállóak, rend­szeres a nagymamái fel­ügyelet. Kölcsönös az együtt­működés a fiúk keresztszü­leivel is, hiszen a kereszt­mama az édesanyjuk testvé­re. Mária például a befőzési felelős a családban. Göncön van barackosuk, s a fiúk is segítettek már metszeni, a vágási felületeket kezelni. Annyi gyümölcs és uborka terem, hogy három család­nak való befőtt és savanyú- f ság is készül ősszel. • DICSÉRNI KELL Dr. Veres Jánosáénálc ez is a szakmájába vág, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Iskola igazgatóhelyettese. A jó étvágyú fiúknak nap mint nap elő kell teremteni a ked­vükre valót, noha nem válo­gatósak. — Ilyen remekbe sikere­dett gyerekek mellett, mi a nevelési elve? — A szeretette, a biza-, lomra és a dicséretre épí- tek. Korábban tartottam a serdülőkori gondoktól, de most már nem félek ettől, mert a legkényesebb kérdé­seket is meg tudjuk beszél­ni. A dicséretet tartom a,, legjobb pedagógiai módszer­nek, családi körben is. Szü­lői értekezletek tapasztala? taiból tudom, hogy még a jó képességű gyerekek édes-; apja, édesanyja is a leg­többször a negatívumokkal hozakodik elő. Pedig mindet* gyerekben van olyan képes­ség, amit erősíteni kellene. Ezen át lehet nyesegetni á hibáit. Mindenkikt arra biz­tatok tehát, hogy többet dí-‘ csér jenek. O. E, 4c Így nyugodtan lehet végezni a házi munkát. Április 25*től Nyári menetrend a kisvasúion Április 25-től lép érvény­be az új nyári menetrend a Borsodi Erdő. és Fafeldol­gozó Gazdaság közkedvelt erdei vasiitján. A korábbi évek tapaszta­latai alapján a LÁEV üzem- vezetősége a nyári menet­rendben hétköznapokon négy vonatpárt közlekedtet Lilla­füredre, illetve Garadnára. A hét végén, tehát szabadszom­baton, vasár- és ünnepnapo­kon a mintegy 13 kilométe­res vonalon közlekedő szerel­vények száma kilenc lesz. A nyári hónapokban a LÁEV nyitott, úgynevezett panorámás kocsikat közle­kedtet. Ezekből nemcsak a vadregényes Bükk szépségei­ben lehet zavartalanul gyö­nyörködni, de fényképen is meg lehet örökíteni a látni­valókat. A fokozott igénybevételt jelentő forgalom biztonsága érdekében nemcsak a pályát vizsgálták felül, de a sze­mélyszállításra szolgáló ko­csikat is. A megfelelő kar­bantartás után mind a 12 panorámakocsi forgalomba áll majd. A nyári menetrend érvény­be lépésével egyidejűleg in­dítják meg ismét a forgal­mat a Papírgyár és Farkas­gödör közötti vonalon Mahó- ca állomásig. Ezen a több mint 10 kilométeres, alpesi szépségű szakaszon a hét végén közlekedik maja há­rom pár szerelvény. Az első reggel indul a killiáni LÁEV- állomásról. A napközbeni, valamint a délutáni utolsó szerelvény a papírgyári meg­állóból indul, az utolsó sze­relvény ismét a killiáni LÁFV-végállomásra érkezik, vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom