Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-06 / 80. szám

4 Miért nem bontják, ha megegyeatek? Park és uszoda •i a belvárosban ^ A felvonulási épületek bontását félbehagyták. 1992-ben lesz ötszáz éve, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Elvileg lehetséges, hogy ennek ke­rek évfordulóján eljusson az ember a Mars bolygóra. E témával foglalkozik a Szput- nyik áprilisi számának egyik érdekes cikke. Miért kellett hét évig várni Gleb Panfi­lov A téma című filmjének bemutatására? — teszi fel a Képviselői beszámoló . Értesítjük a 6. .az. ország- gyűlési választókerület la­kosságát (Killián városrész, Diósgyőri városközpont és közvetlen környéke, Lilla- füred-Ómassa, Bükkszent- lászlp), hogy Simon Béla országgyűlési képviselő áp­rilis 8-án (szerdán), 17 órai kezdettel tartja képviselői beszámolóját a Vár u. 5. sz. alatti pár talapszervezetben. A képviselői beszámolóra minden érdeklődőt tisztelet­tel meghívunk, várjuk véle­ményüket, közérdekű javas­lataikat. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága Zenedoboz: 35-510! Telefonos játékra, illetve vetélkedőre hívja a hallga­tókat ma este 17.30 órától a Rádió Miskolc Körzeti Stú­diója. A rejtvényeken kívül természetesen sok jó muzsi­kával, a nyerteseknek aján­déklemezzel is szolgálnak. Választhatók az alábbi felvételék: ' 1. Waterloo — Dr. and the Medics együttes 2. Drion—Regiacorte; Lucifer lánya — Monte Cristo 3. Pásztor—Jakab­I love you — Neoton 4. Cooper; Ö újra visszatér -r Alice Cooper 5. Carnes: Tánc a világítótoronyban — Kim Carnes 6. Nosztalgia-egyveleg -r- Ruttkai Éva 7. Könyörgésem — Culture Club 8. Póka—Földes: 6:3 — Hobo Blues Band 9. Szívfájdalom mindenütt — Elton John 10. Szívedben élnék — I. Emelet 11. Akarlak — Debbie Harry 12. Szívverés — Sandra 13. Egy olyan férfi, mint én — Bobby Orlando 14. Elég jó — Van Halen 15. Igaz bánat — Madonna kérdést A művész tragédiá­ja című írás annak kap­csán, hogy a film a nyugat­berlini fesztiválon díjat nyert. Még néhány téma a sok érdekes írás közül: Pár­beszéd az óceánon keresztül — az USA és a Szovjetunió tévéinek együttműködése; Űj utakon a szovjet külke­reskedelem; Ásványi nyers­anyagforrások a XXI. szá­zadban. Kovács Kati és az Universal A márciusban elhalasztott Kovács Kati-estet ma ren­dezik meg a Vasas Művelő­dési és Oktatási Központ­ban. A fél 7-kor kezdődő műsorban az Universal együttes kíséri a népszerű énekesnőt. Vendégként köz­reműködik Lehr Ferenc hu­morista. A Tanácsköztársaság vá­rosrészben élők régi pana­sza. hogy a Vörösmarty ut­ca mellett, a zöldterületnek szánt helyen a környező há­zak elkészülte óta felvonu­lási épületek terpeszkednek. Megírtuk, hogy a városi ta­nács egyezséget kötött az építőkkel; itt, és a város­ban másutt is, lebontják a valóban fölösleges felvonu­lási épületeket. A bontás a Vörösmarty utcánál is meg­kezdődött. De mikor lesz a barakkok helyén park? • MEGFORDÍTJÁK A FOC IRÁLYÁT Dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke, a terü­let tanácstagja választóinak mondta el, hogy már készül­nek a park tervei. Az első színes vázlatot meg is te­kinthették az érdeklődők. Nem akármilyen parkot képzelnek el ide, hanem olyat, ami illik a belvárosi környezethez. Megbontva az egyhangúságot, kis dombo­kat, szaknyelven „terepplasz­tikát” szeretnének itt lét­rehozni, és törtvonalú sé­tány kanyarog majd a fák Tolmács voltam Mexikóban 23« O, szenyor hungaro! r A magyar labdarúgó-válo­gatott Mexikóvárosban töl­tött utolsó napjaira a Holi­day Innben szállt meg. A ti­zennyolc emeletes hotel leg­felső szintjén, a bárban iilök helybéli . és .magyar ba­rátaimmal. Az asztalon kóla és rum. Közeleg az éjfél, csapatunk holnap délután repül haza. Mexikó „szépsé­ges hölgyei” ellepték az éj­szakai mulatókat, bárokat, hogy focistákkal ismerked­hessenek meg. „Te nem mész senkivel táncolni?” — kérdezem Haj­szán Gyulát. „Nem! Ezt a másfél napot már kibírom, aztán vár ott­hon a menyasszonyom.” + CSAK A GYŐZELEMRE GONDOLTAK Beszélgetünk sok minden­ről, így a megalázó vereség­ről is. Hajszánt kihozták a Mundiálra, de egyszer sem válogatták be a csapatba. Mégsem szid ezért senkit, Mezeyt sem bántja. „Alapvető hibánk talán az volt, hogy hamis kon­cepcióval jöttünk el, azt hittük, hogy tényleg nagyon sokra leszünk képesek, és csak győzelemre játszottunk, döntetlenre nem is, gondol­tunk, Amikor pedig csúfos vereséget szenvedtünk, vég­leg összeroppant a csapat, és lám, még azt sem értük el, amire pedig reálisan képe­sek lettünk volna, bejutni a legjobb tizenhat közé.” A magyar válogatott júni­us közepének egyik délután­ján Mexikóvárosban repülő­gépre szállt és elhagyta az 1986-os Mundiál színhelyét. Mexikóban senki sem vette észre távozásukat... + AZ ÖRÖMÖK ÉJSZAKÁJA A Mundiál folytatódott nélkülünk is. Június 15-én, az Azték Stadionban száz- • tizennégyezer néző hang­orkánjával buzdítva Mexikó 2-0-ra győzött Bulgária el­len. „Csikiti bim-bum, bam- bam-bam, Mexikór Mexikó rá, rá, rá!” — zúgta önfe­ledten a tömeg; Igen, ez az örömök éjsza­kája volt. Amikor a hazai válogatott győzött, a stadion­ból a városközpontig vezető több kilométeres főúton, a Tlalpanon hatalmas ember­áradat kígyózott, a Reforma sugárút arany Angyal szob­ráig. Ott aztán énekeltek, táncoltak, tapsoltak, miköz­ben azt kiabálták: éljen Mexikó! Az autósok örömükben tülköltek, több autóbuszt fiatalok megállítottak, meg­szálltak, úgy, hogy a tetőn is harminc-negyven ember ült, állt, csimpaszkodott. A buszokat a városközpontba térítették. A szél mexikói zászlót lengetett, mexikói rigmuso­kat hordott magával. Min­denki önfeledten tombolt, tízéves gyerek és hetvenéves aggastyán járta a yucatáni paradicsommadár táncát. Az emberek fején nagy karimá­jú sombréro-kalap és patto­gott á Mundiál indulója. Igen, ez valóban az örömök éjszakája volt. Ezek azok az órák, amikor felejtik az em­berek bánatukat és szegény­ségüket, fél évvel a föld­rengés után örömtől csillant a könny. + HA LEONBAN MEGKÉRDEZNÉM ... Fiesta, fiesta, valódi latin­amerikai karnevál-hangulat. Ez kell a népnek, ez ad­ja a sport felszabadító örö­mét. Szegény és gazdag, éhes és jóllakott együtt tombol, mexikói és külföldi együtt örül. Ezt jelentette tehát. Mexi­kónak és a mexikóiaknak a Mundiál. Tíz hónappal a világbaj­nokság után, Kecskeméten a Hunyadi János Általános Iskola földrajzszakkörösei hívtak: meséljek Mexikóról! Eddig csak egyetemen, fő­iskolán tartottam előadást, de ennek a kedves fölkérés­nek nem tudtam nemet mondani. Kérdéssel fordul­tam a gyerekekhez: „Nos, mit. tudtok Mexikóról, so­roljátok!” „Leon, Irapuato, peso, Pique, sombrero és a zászlójuk is piros-fehér-zöld színű, mint a magyaroké” — mondták egymás után. Ekkor eszembe jutott, mi lenne a válasz, ha most ugyanezt a kérdést fölten­ném Mexikóban egy leoni iskolában, hasonló korú gye­rekeknek: , Mit tudtok ti a magyarokról?” De talán, jobb, hogy nem tehetem föl. Biztosan mosolyognának. A mexikóiak mindig moso­lyognak: örömükben is, bá­natukban is, soha nem ha­rag tartók. + TRÉFÁSAK ÉS FURCSÁK VOLTAK Két héttel a Mundiál után — lehet, hogy elmúlt már egy hónap is —, Horváth Attila barátommal újra el­látogattunk Leonba, a Hotel Estanciába. A szálloda por­tása egy középkorú hölgy volt, megismert engem. Szé­lesen elmosolyodott, nevető szemmel nézett rám; „Ó, Senor hungaro! Ö, a magyar úr!” Láthatóan örüh a viszont­látásnak. Elmondta, hogy szeretettel emlékszik vissza a magyarokra, a magyar újságírókra, akik tréfásak, vidámak, furcsák és meg- fejthetetlenek voltak... Tízhónapos kinttartózko­dásom és hazatérésem után fél évvel elmondhatom, hogy van egy nagy szerelmem: dús, fekete hajú. barna bő­rű, fekete szemű, karcsú és mindig mosolygó. Ügy hívják: Mexikó. Talán még viszontlátom! (Vége) L Or. &ipon Jasum mellett. A gyerekek számá­ra faragott játszószereket he­lyeznek el, a nagyobbak fo­cipályáját pedig megfordít­ják — hogy né zavarja annyira az ott lakókat — és lejjebb is süllyesztik. Kü­lön gonddal tervezték meg a Vörösmarty utcai gyalo­gos-aluljáró park felőli lép- csőfeljáratának környezetét. Ide köríves pergola kerül, ahová le lehet majd ülni megpihenni, s vér az esőtől. A körív középpontjába ivó­kutat tesznek. • MIKOR FOLYTATJÁK? Ezen a nyáron még nem örülhetnek az itt lakók a parknak, leghamarabb jövő­re készül el. Számítanak a környékbeliek segítségére is! De bizonyára sokkal na­gyobb kedvvel, lendülettel vesznek majd részt ebben a munkában, ha a felvonulási épületeket valóban hamaro­san lebontják. Jelenleg ugyanis a nagy örömmel üdvözölt bontási munkála­tokat abbahagyták, és sem­mi jele sem látszik annak, hogy ezt rövid időn belül folytatni kívánnák. A hely­színen óriási a rendetlen­ség: elhagyott csatatér a hajdani felvonulási terület. A felvonulási épületekhez hasonlóan régi ügy az is, hogy szeretnék végre vala­mire használni azt a kazán­házat, amely hajdanán a házak fűtésére szolgált, de ma már csak raktárként funkciónál. Felmerült az öt­let, hogy legyen belőle tan­uszoda ■— mi is írtunk róla, tervek is készültek. Pénz hiányában azonban nem kez­dődhetett meg a vállalkozás. Most, hogy megszavazták városunkban a településfej­lesztési hozzájárulást, újra napirendre tűzték a tanuszo­da ügyét. • A KAZÁNHÁZ SORSA Lenne vállalkozó is, aki megépítené a tanuszodát, és ha összefognának a tanácstagi körzetek, a tanács támoga­tásával meg is lenne rá a körülbelül hatmilliós összeg. Arról azonban, úgy tűnik, lé kell tenni, hogy a hajdani kazánházból legyen az uszo­da. Kiszámították, hogy a kazánalapok felrobbantása igen sokba kerülne. Inkább tornateremnek, edzőcsarnok­nak lenne alkalmas a volt kazánház, amely most a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának raktára. A leggazdaságosabbnak az látszik, ha a már felkutatoíí könnyűszerkezetekből, a 7- es, vagy a tl-es iskola te­rületén épülne meg a tan­uszoda. Döntés még nem született, de valószínűleg a 11-es iskola lesz az uszoda­építés helyszíne. Ezt az is­kolát ugyanis uszodával együtt tervezték, csak az utóbbira már nem jutott pénz. A helyét azonban meghagyták a tantermi és tornatermi szárnyak között, és megvannak- a megfelelő közműcsatlakozások is. Az uszoda természetesen máról holnapra nem fog felépülni, hiszen a hozzájárulást meg­szavaztuk ugyan, de pénzt még senki sem fizetett bé. Ám ha összefognak a ta­nácstagi körzetek, néhány év. áfat't tető alá lehet hozni a belvárosi tanuszodát. (kiss) Az iskola önállósága Nyári egyetem pedagógusoknak A TIT szegedi pedagógiai nyári egyetemére június 15- ig lehet jelentkezni. (A cím: Szeged, .Kárász utca 11. 6720.) A július 14. és 21. kö­zött megrendezendő nyári egyetem témája Az iskola és a pedagógus önállósága. Szó lesz az oktatásügyi irányí­tásának új elveiről, a cent­rális irányítás és a helyi ön-, állóság viszonyáról, a me­gyei pedagógiai intézetek irányító funkciójáról, a ta­nulói jogok értelmezéséről. Teljes szolgáltatással 3500 forint a részvételi díj. Az előadások az MTA Biológiai Központjának előadótermé­ben hangzanak el. ' Kééisz és a Mars

Next

/
Oldalképek
Tartalom