Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1987-04-29 / 99. szám
UmmSPOLiTIKill FÓRUMA Tanácsunk múlt évi gazdálkodása BEVÉTELE^’ f>IABA$OFt: Szabályozóit- bevételek 1.120 mill. Állami támogatás 2.039 mii Kommunális feladatok 1.059mill. oktatás. Közművelődés, Sport l.iSSmN 29,6% 55,9% Érdekeltségi bevétel \ Előző évi maradvány 5of mill \ \ és egyéb bevétel----------------^ \ 10J mill. 28,3% 36,1% Lakásberuházás és aazd. 46» mill. \ Közigazgatás \ Egészségügy , Szociális ^8,2 mill. ellátás 68? mill. Kereskedelem áojmill. Egyéb 65,? mill. Miskolc Megyei Város Tanácsa hétfőn tárgyalta meg az 1986. évi zárszámadását, értékelte, elemezte a tanácsi gazdálkodás elmúlt évi tapasztalatait. A VII. ötéves terv első éve a tanácsok új tervezési — szabályozási — gazdálkodási rendszerének premierje volt. A gyakorlatban vizsgáztak olyan új fogalmak, mint a szabályozott és érdekeltségi bevételek, a céltámogatási rendszer, a biztonságos kiadási szint, és mentesült néhány kötöttségtől is a tanácsi gazdálkodás. © KEDVEZŐTLENEBB FELTÉTELEK A tanácsok 1986. évi gazdálkodási lehetőségei a korábbiaknál szorosabban kötődtek a vállalatok eredményeihez, a népgazdasági jövedelemképződéshez: a kedvezőtlen gazdasági folyamatok alapvetően befolyásolták a tanács fenntartási és fejlesztési lehetőségeit. Városunk 1986. évi gazdálkodásában is számos területen keletkeztek feszültségek, melyek oldását szigorú, takarékos gazdálkodással lehetett elérni. Az új szabályozásnak köszönhető nagyobb mozgástér lehetőségeinek kihasználását, az állandósult pénzügyi gondok az anyagi források szűkössége, illetve tervezett mértéktől való elmaradása jelentősen korlátozta. Az, hogy a terv alapjául szolgáló pénzügvi feltétel- rendszer a számítottnál kedvezőtlenebbül alakult, meghatározó volt a gazdálkodásban, a fejlesztési-fenntartási arány kialakításában. A központi és helyi gazdaságpolitikai elhatározások alapján elsődleges volt a meglévő intézményhálózat fenntartása, működtetése. A társadalompolitikai szempontból fontos feladatok elsőbbsége mellett meg kellett őrizni az egyes ágazatok és térségek ellátási színvonalát. Kiemelt jelentőségűek voltak a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló lakás-, szociális, egészség- ügyi és oktatási feladatok. A rendkívül nehéz pénzügyi helyzet és a néhol jelentkező fokozott igények ellenére az alapvető ellátási feladatok teljesültek. A fejlesztési célok műszaki megvalósítása is kedvezően alakult, sőt a lakásépítésben néhol túlteljesítésről lehet beszámolni. A korábbi évekhez hasonlóan néhány beruházásnál k’sebb csúszásokat lehetett tapasztalni, azonban az évközben] lemaradásokat a kivitelezők az év végére kiemelkedő teljesítménnyel pótolták. A célok megvalósítását segítette a vállalatokkal és egyéb, a fejlesztésben közreműködő szervekkel kialakított jó együttműködés. Ennek eredményeként a fejlesztési tervben szereplő naturális célkitűzések szinte maradéktalanul megvalósultak. A pénzügyi feltételrendszer a számítottnál kedvezőtlenebbül alakult a tervezett 3 milliárd 871,4 millió forintos bevétellel szemben csak 3 milliárd 783.4 millió forint volt számításba vehető. Az elmaradás miatt az éves gazdálkodás során ösz- szesen 88 millió forint hiányzott. Az anyagi alapok késve teremtődtek meg: például a féléves záráskor a vállalati adóknak csak egy- h armada folyt be. A napi pénzügyi gondok oldását a takarékos gazdálkodás és a magyei tanács segítsége tette lehetővé. A bevételek elmaradásának döntő része a vállalati — szövetkezeti — bevetéseknél mutatkozott. Szintén jelentősnek minősítető az intézményektől származó pénzügyi források csaknem 30 milliós hiánya. Az új szabályozási rendszer pgvik ielentős eleme, a cél- támogatási rendszer révén eredetileg 438,9 millió forintos forrással számolt a terv, de végül is 1986-ban csak 402 millió forint igénybevételére volt lehetőség. A másik új elem, az érdekeltségi bevételek teljesítése kismértékben elmaradt a tervezettől, mert a telkek értékesítése 1987-re húzódott át. A pénzügyi hiányok áthidalására az OTP-től 13,3 millió forintos rövid lejáratú hitelt kellett igénybevenni és a gondok enyhítésére az 1987. évi állami támogatásból 12.5 millió forint felhasználása vált szükségessé 1986-ban. • OKTATÁS ÉS KÖZMÜVEK A tanácsi ellátási- és fejlesztési célokra az elmúlt évben összesen 3 milliárd 744.9 millió forintot költöttek Miskolcon. Ebből 2 milliárd 548,5 millió forint (68,1 százalék) a fenntartási-működési feladatokat, 1 milliárd 196,4 millió forint (31,9 százalék) a beruházási-fejlesztési célokat szolgálta. A városi költségvetés csaknem 40 százaléka (1 milliárd 352,6 millió forint) az okta- tási-közművelődési-sport feladatokra jutott. Gondoskodni kellett a majd’ két és félezer óvodásról és a 26 és fél ezer általános iskolásról. A regionális szerepkörből adódóan városunkban a 17 ezret is meghaladja a közép- iskolások száma. Nem kis eredmény, hogy az óvodai ellátás teljeskörű, és az általános iskoláknál — az egyes lakótelepeken meglévő zsúfoltság ellenére — a körülmények megfelelőek. Az oktatás feltételeit megteremtették, a fejlesztések emelték az ellátás színvonalát, jó ütemben folytatódtak az oktatási beruházások. A Martintelepen felépült 8 általános iskolai tanterem lényegesen javítja a peremterület helyzetét, a Gépipari és Kohóipari Szakközépiskolában pedig majd 13 milliós fejlesztés szolgálja a technikus- képzést. A most épülő létesítményekre is jutott pénz: a Komlóstetői 16 tantermes általános iskola építésére 48 millió, az avasi 16 tantermes gimnázium építésére 44 millió forint. Taneszközökre, a számítás- és oktatástechnikai berendezések beszerzésére 9 millió, az ágazati- társadalmi munka feladatok pénzügyi fedezetére 20 millió forintot fordított a város. A programoknak megfelelően folytatódtak a felújítási munkák, összesen 24 intézménynél. A felújításoknál az oktatási célokat 48,7 millió forint, a kulturális célokat 9.9 millió forint, a sportot pedig 1,4 millió forint szolgálta. Többek között megvalósult az Egressy Béni Zeneiskola rekonstrukciója, megkezdődött a Kossuth mozi felújítása, sor került a sportcsarnok kazánfelújítására, és 3,4 milliót áldozott a város a Kós-ház rendbehozására. A közművelődési intézmények tevékenysége bővült, a város kulturális élete színesedett: erre 87 millió forint juthatott. A városüzemeltetési-kommunális feladatok a majd’ 1,1 milliárdos költségükkel a városi költségvetés 28 százalékát képviselik. Bővítésre és fejlesztésre az elmúlt évben 521,4 millió forint — a fejlesztési lehetőségek 44 százaléka — fenntartásra — működtetésre 538,0 millió forint — amely a fenntartási lehetőségek több mint 1/5-ét képviseli — szolgált. Folytatódott a városi alapközművek kiépítése; működik már a szennyvíztisztítótelep második, 70 ezer köbméteres mechanikai tisztító egysége, megkezdődött a város keleti és északkeleti részének biztonságos ellátását szolgáló távfűtő gerincvezeték kiépítése. Jelentős ösz- szegek jutottak a magánerős építési területek közművesítésére is. Az „önerős” lakossági közműépítések tapasztalatai alapján született testületi állásfoglalásnak megfelelően folytatódott az a munka is, melyhez 1986-ban majd 9 millió forint támogatást nyújtott a tanács. © DRÁGA VOLT A TÉL Az 521 millió forintos fejlesztésből 102 millió a távhő- és energiaellátást, 92 millió az út- és hírközlőhálózat kiépítését, 130 millió forint a vízgazdálkodást szolgálta. A fenntartás 538 milliójából a kommunálisközüzemi vállalatoknak nyújtott támogatás 37 százalékát meghaladó arányt képvisel, és majd’ 110 milliót tett ki a város úthálózatának felújí- tására-karbantartására fordított összeg. Az elmúlt évben a fenntartás körében köztisztasági feladatokra 38,6 milliót, kertészeti feladatokra 32,2 milliót, vízgazdálkodásra 16,2 milliót fordított a tanács. Nőtt a tisztítandó útfelület, tervszerűbbé vált a szemétszállítás. Az igények teljeskörű kielégítésére nincs lehetőség. annak ellenére, hogy a közterület-fenntartó vállalat gépi felszereltségének javításához 6 millió forintot adott a tanács. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült felszámolni az illegális szemétlerakó helyeket: a felderített telepekről az elmúlt évben 2,2 ezer köbméter szemetet szállítottak el! A kulturáltabb környezet érdekében erőteljesebb szankcionálásra, határozottabb számonkérésre és szemlélet- változásra is szükség van. Ebben a tanács számít a lakóközösségek támogatására, a környezeti kultúra emelését célzó erőfeszítések segítésére. A téli rendkívüli időjárás miatt elvégzett munkák 15,6 millió forintba kerültek: ebből az elmúlt évi költségvetést 10,9 millió, az ideit 4,7 millió forint terheli. A parkok gondozása során az Erzsébet sétányt, a Szinva ABC környékét, az Avas I—II. ütem közötti teraszokat és a tapolcai sétányt felújították, a belvárosi területen 225 földlabdás fát ültettek ki, a Népkertben cserélik az öreg növényeket. Társadalmi munkában 3 új játszótér épült, 15-öt pedig bővítettek. A városi közvilágításra 60 millió forint jutott: folytatódott a korszerűbb, energia- takarékos fényforrások telepítése. Erre központi pénzügyi támogatás felhasználásával középtávú program kér szül. A tanácsi közüzemi vállalatok gazdálkodása összességében kiegyensúlyozott volt, visszaesésről csak a kertészeti vállalatnál lehet beszámolni. A saját erőből és a támogatásokból megvalósított fejlesztések ellenére az állóeszközök elavultak, és különösen rossz a jármüvek, gépek, berendezések állapota. A munkaerő-ellátottság kielégítő, bár a fluktuáció továbbra is magas. A gazdálkodás eredményessége romlott. Veszteséggel — melyet saját erőből rendezni tudott — csak a kertészeti vállalat zárta az évet. A városi úthálózat felújítására 52 millió forint, a karbantartásra és a forgalom- technikai feladatokra 57,5 millió forint szolgált. A felújításokon belül a legjelentősebb a Széchenyi úti rekonstrukció — 36,2 millió forint —. de folytatódtak a Herczeg Ferenc, a Kiss Ernő, a Mátyás király és a Kerpely Antal utcai munkák is. A város területén számos kisebb javítást, aszfaltozást végeztek el, így a Vámos J., a Felmező, a Tallér, a Bors vezér, a Pálma utcákban, és a Tetemvár-Al- sósoron. Folytatódott a gyalogos-átkelőhelyek, lépcsők, járdák, hidak karbantartása is. © TÁMOGATÁS, LAKÁSiGÉNYLÖKNEK Az egészségügyi-szociális feladatokra az elmúlt évben 686,8 millió forint juthatott: a fejlesztésre 41,4 millió, fenntartásra-felújításra 645,4 millió forint Az egészségügy műszerezettségének javítását 24 millió forint szolgálta. 53,1 millió forintból folytatódott a kórház-rekonstrukció, a Semmelweis Kórház és Rendelőintézetben és a Vasgyári Kórházban. A Semmelweis Kórházban a konyharekonstrukcióra 17 millió forintot, a gyógyszer- tárra 4,9 millió forintot, a tüdőkórház épületgépészetének felújítására 4,2 millió forintot fordítottak. A vasgyári intézetben a milliók a laborkorszerűsítést, s az idegosztály felújítását szolgálták. A városi egészség- ügyi intézményhálózat majd’ 2100 ággyal; 128 orvosi körzettel szolgálta a város és környéke lakosságát. A sebészeti ellátás színvonalát az új fejlesztés javította, és az év végén avatott, társadalmi összefogással létesült vérellátó is jelentősen hozzájárul a gyógyítómunka segítéséhez. A szociális gondoskodás iránti igény évről évre jelentősen nő. A 460 ágyas otthon nem képes a feladatokat ellátni, az elhelyezésre várók száma növekedett. De ugyanakkor gyarapodott -az otthonokban gondozottak száma, bővültek és változatosabbak lettek az ellátás formái. Az elmúlt évben 90 férőhellyel 4 új idősek klubja kezdte meg működését. A házi szociális gondozói hálózat jelentősen bővült — 597-ről 658 főre — és 42- vel növekedett a tiszteletdíjas gondozónők létszáma is. A szociálisan rászorulók részére az elmúlt évben 11,4 millió forint összegű állandó és rendkívüli segélyt fizettek ki. és több mint ezren részesültek szociális étkeztetésben. A társadalmi gondoskodás iránti valós szükségletek megismerésére széles körű felmérés kezdődött. A középtávú és éves terv elhatározásainak megfelelően az elmúlt évben is kiemelt szerepet kapott a lakásgazdálkodás, a lakásépítés. Az állami lakásépítés lehetőségeinek csökkenésével egyre nagyobb szerepet kapott a „magánerős” lakásépítés feltételeinek megteremtése, a szociálisan rászorulók pénzügyi támogatása. 1986-ban városunkban a tervezettnél 11 százalékkal több, 1537 darab lakás épült, állami erőből 254, OTP- konstrukcióban 793 és „magánerőből” 490. Az OTP-la- kások: döntően a Szentpéteri kapuban és a Győri kapuban, az állami lakások az Avas-északnyugaton, illetve a Szentpéteri kapuban épültek fel. A 84 millióért visz- szavásárolt 384 állami bérlakás újraelosztása elsősorban a minőségi cseréket szolgálta. A fiatalok és szociálisan rászorulók lakásgondjainak megoldásához 36,8 millió? pénzügyi támogatással tudott a tanács hozzájárulni. 292 család átlagosan 126 ezer forint vissza nem térítendő, illetve kamatmentes hiteltámogatásban részesült. Összesen 5000 ember költözhetett Miskolcon tavaly új, korszerű lakásba. A magánlakás-építés feltételeinek megteremtése érdekében folytatódott a kijelölt területek közművesítése, e célra 32 millió fősínt jutott, A telekkínálat bővült: 236 lakás építésére alkalmas területet készítettek elő. 110 állami lakást teljesen, illetve részlegesen felújítottak. A bélvárosi rehabilitáció keretében hosz- szas előkészítés után megkezdődött a Tulipán-tömb felújítása. A komplex lakás- gazdálkodás kiemelt jelentőségére utal, hogy ezen feladatokra (a szorosan kapcsolódó telekgazdálkodási és közművesítési ráfordításokkal együtt) a fejlesztési pénzalap 52 százalékát, ösz- szesen 619 millió forintot költötték el az elmúlt évben. © TAKARÉKOSAN, AZ IDÉN IS A városi kereskedelmiszolgáltatási célok megvalósítását összesen 113,7 millió forint szolgálta. A „Korvin”- tömbben 2,2 ezer négyzetméter alapterületen létesültek kulturált, korszerű üzletek. A perem területek ellátását javította a 450 négyzetméteres ABC, a fodrászat, a patyolat átadása a Komlóste- tőn. Megkezdődött a Búza téri piacon az új pavilonok építése. A peremterületi fejlesztési program jegyében további jelentős lépések történtek: az „önerős” lakás- és közműépítések támogatása ide koncentrálódott, de a magánlakás-építési területek kialakításához kapcsolódva javultak az útviszonyok, a közlekedési lehetőségek és a közműellátottság. A társadalmi munka az elmúlt évben is látványos eredményeket hozott, folytatódott több jelentős létesítmény kivitelezése (Tudomány és Technika Háza, Ga- radna-völgyi Ipari Emlék- és Kiróndulópark, Városi Lovasiskola). Átadták a második műjégpályát. A tervezett célok majdnem teljes mértékben megvalósulták, a teljesítményérték 102 millió forint volt. A tanácsi gazdálkodás 1986- os éve összességében eredményes volt, annak ellenére, hogy a pénzügyi folyamatok a tervezettnél kedvezőtlenebbé váltak, a gazdálkodás bonyolultabb lett, a követelmények nőttek. Az eredményességben szerepe volt a követelményekhez igazodó rugalmas gazdálkodási gyakorlatnak. a testületi döntések jó előkészítésének, a lakossággal folytatott párbeszédnek, a tanácsi gazdálkodás irányításában és végrehajtásában tevékenykedők színvonalas munkájának, annak a jó kapcsolatnak, mely a tanácsi és más szervek között kialakult. Az 1987. évi gazdálkodás során, az elmúlt év tanasz- talatait hasznosítva, figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi feszültségek várhatóan nem enyhülnek.
