Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1987-04-23 / 94. szám
Szökőkúttal szebb a város a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pl. 39. — Tel.: 18-225. Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg S— 14 óra között keressenek fel bennünket. Két híd között: szemétdomb Jó néhány évvel ezelőtt még tiszta volt a Szinva partja. Ma már sajnos ritkaságszámba megy az ilyen látvány, ezért elismeréssel nyugtázzuk a környezetvédelem helyenként tapasztalható jeleit. Ilyen szemrevaló a Hámor étterem előtt a patakpart. A minap arra járván, alig láttunk olyat, ami miatt szót emelhetnénk. Mindaddig, amíg az autóbusz el nem indult velünk Diósgyőr felé. Csak néhány métert kellett megtenni a következő, az úttestet és villamospályát is átvezető Szinvahíd felé, s máris szemet szúrt: a Szinva északi partján lakók, akiknek szenes- és fáskamrái a patak felé néznek, szemétdombként használják a partot. A fiatal akácfák között vastagon áll a hulladék és a salak... Mindez akkor sem lenne épületes látvány, ha — mint azt fentebb említettük :— innen néhány méterre nem láttuk Tolna a tisztaságra, rendre való törekvés jeleit. így azonban elszomorító és elgondolkodtató ... Ny. I. Al-mű^yűjtök Nevek, helytelenül Az utóbbi időben többször tapasztaltam nevek helytelen írásmódját. A tanácstagi fogadóórára invitáló felirat például azt tudatja sokunkkal, hogy az esemény színhelye a Hermann Ottó u. 2. szám, holott a nagy természettudós egy n-nei írta nevét. Gyakoriak a névelírások plakátjainkon is. Legutóbb például a Czinke Ferenc tárlatára figyelmeztetőn művészünk neve így jelent meg: Cinke. Kis gondossággal elkerülhetők lennének az ilyen és hasonló hibák. Handa Imréné Miskok: Autóval a parkban Ezek az autónyomok joggal háborítanak fel minden, városát szerető, a kulturált lakókörnyezet megteremtéséért fáradozó'becsületes embert. Fotóriporterünk azzal adta át a felvételt: készülhetett volna bárhol Miskolcon, mert alig van olyan parkunk, amelybe ne gázolnának bele az autósok. (Kerényi László felvétele) Az egyik fővárosi újságban olvasom: a rendőrség több olyan ál-műgyűjtőt fülelt le, akiknek ehhez a hivatáshoz semmi közük. Magyarán: munkanapokon, a délelőtti órákban főképpen családi házak környékén bukkannak föl, ahol leginkább idős emberek laknak; ezeket könnyebben lehet lépre csalni. A kora tavaszi szél a frissen mosott ruhákkal együtt, az udvarokba sodorja az ál-műgyűjtőket is. Táska mindig van náluk, esetleg értéktelen holmi, ka- cat, csapdának. S mézes-má- zos szavakkal megtévesztik a gyanakvót is. — Nem hunyhat ki a figyelem irá- . nyakban, mert elveszett lepedő, ruha, farmer nadrág látja kárát. — Furcsa történet, mégis ide kívánkozik: az egyik immár ismert alak „falusi tojást” kínált az egyik ház előszobájában, melynek tulajdonosa éppen a pokrócot porolta. Reá hivatkozott, természetesen nem ismerte, s amikor a lényeg kiderült és az illetékesek „diszkréten” karon fogták, süllyesztett szatyrában az elcsent holmik arzenálját fedezték föl, — tojás helyett. Eme kis kitérő után, amely tanulságos és nem lényegtelen, átiítva mondom, ha minél előbb a körmére néznének az ilyeneknek, — az volna jó! és elérkezne az ál-műgyűjtők alkonya: Miskolcon is. A. I. Miskolc Azt válaszúit ak* idwi „... a cikkíró javaslatával egyetértünk. A megoldás kidolgozása folyamatban van. Elképzeléseinket a város illetékes hatóságainak engedélye után áll módunkban megvalósítani, pénzügyi lehetőségeink függvényében. Tervezett megoldásunk azonban csak a legszerényebb igények kielégítésére alkalmas, mivel a végállomás területének rendezettsége nem tekinthető véglegesnek.” (A választ a Fedett várót Diósgyőrbe címmel megjelent olvasó észrevételre kaptuk Fille Sámueltől, a Miskolci Közlekedési Vállalat műszak főosztá lyv esető jé tői.) Turisták, társadalmi munkán Megyénk szervezett természetjárói, s főként a diósgyőri vasas turisták évek óta kiveszik részüket a társadalmi munkából. Magától értetődően ez a hasznos tevékenység a hegyekben, az erdőkben zajlik. Legutóbb tucatnyi diósgyőri turista épített ki új szakaszt a Bükkben, a Torma völgyéből az Országos Kék Túra részeként. Megszüntették a régi átjelzéseket, új utat építettek, új átjelzéseket festettek fel, s kihelyeztek egy útjelző táblát is. Ezen felül a Farkasnyak alatt, a piros sávjelzés és a híd találkozásánál új erdei hidat készítettek, s kialakítottak egy új, köböl készült lépcsölejá- rót is. A város díszei szökőkút ja ink. Sajnos, nincs sok belőlük. Amelyek csobognak, felüdi- tenek látványukkal. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy nem vigyázunk rájuk úgy. aho- gyan megérdemelnék. Az lenne jó, ha az idő felmelegedése után is tiszták maradnának a medencek, nem dobálnának bele szemetet. Tavaly, sajnos ez többször is megtörtént... mm Éáwöíii c/íof aiöúsza illiii MILYEN NEVET VÁLASZTHAT A GMK? Városunk üzemeiben jó néhány gazdasági munkaközösség dolgozik. Alig akad olyan, amelyik ne vett volna fel, vagy ne készülne felvenni valamilyen fantázianevet Egyik olvasónk kérésére ismertetjük a névválasztást meghatározó jogszabályt. A gazdasági munkaközösségek névválasztásánál a bírósági cégbejegyzés kívánalmaira kell elsősorban figyelemmel lenni. A bírósági cégnyilvántartást az 1985. évi 16. számú tvr. újraszabályozta, és ennek a jogszabálynak a végrehajtására az igazságügyi miniszter kiadta a 6/1985. (XI. 6.) IM sz. rendeletet. Az előbbiekben említett jogi szabályozás a gazdasági munkaközösségek névváltoztatásánál három alapvető nevet vesz figyelembe. Ezek: a cég-kizárólagosság, cégvalódiság és cég-szavatosság elve. A cég-kizárólagosság elve értelmében a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni a cég olyan elnevezését, amely más névviselési jogát sérti. Ez a rendelkezés vonatkozik az elnevezésben szereplő vezérszóra, üzletjelzőre és védjegyre is, függetlenül az elnevezésen belüli elhelyezkedésre. Az elnevezésnek világosan különböznie kell az ugyanazon megyei (fővárosi) bíróság illetékességi területén levő hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett cég elnevezésétől. A cég-valódiság elve azt jelenti, hogy a cég elnevezésének a cég tényleges formáját kell tükröznie, illetőleg nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. Országos táj- vagy köz- igazgatási egység nevét, „országos”, „magyar” vagy „nemzeti” és ezekhez hasonló jelöléseket, a történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét, valamint olyan elnevezést, amelyhez másnak anyagi érdeke fűződik, csak az arra illetékes szerv engedélyével, illetve a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. K. É. (Miskolc): Az új családjogi törvény értelmében az anvakönyvvezetó a házasságkötést csak sz arra irányuló szándék bejelentését követő három hónap utáni időszakra tűzheti ki,-», . ___ . A cég-szavatosság elve azt jelenti, hogy a cég elnevezésében csak magyar, illetve meghonosodott idegen szavak szerepelhetnek. Ezeken kívül idegen gzó az elnevezésben csak akkor használható, ha ennek azonos értelmű magyar megfelelője nincs. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. Amennyiben a cég elnevezése többnyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályainak is. Az elnevezésben rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben használható. Ez a korlát azonban nem vonatkozik a cég formáját jelölő közismert rövidítésre. A név választásánál figyelemmel kell lenni a Ptk.-nak a VII. fejezetében a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos rendelkezéseire, mely rendelkezésekből értelemszerűen következik, hogy a gazdasági munkaközösség tevékenységi körére utaló, a más, hasonló szervezetektől mégis elkülönülő, egyértelmű elnevezést kell választani, amely megfelel az előbbiekben említett jogszabályi kívánalmaknak. A iodrász- ha^vománvok ( folytatói Szegeden mérték össze tu- dásukat a fodrásztanulók- azon az országos versenyen, amelyen A szakma kiváló tanulója cím, illetve a szakmunkás-bizonyítvány meg-, szerzése volt a fődíj. . A 26 résztvevő közül ea két miskolci tanulónak is sikerült, akik a 101. Számú- Szakmunkásképző Iskola növendékei. Az elméleti ismeretek mellett bizonyítaniuk kellett, hogy a női és a férfifodrászatban egyaránt magabiztosan kezelik az ollót, tudnak angolos frizurát fésülni a férfiaknak, és aikai- - mit a hölgyeknek. Az - összetett verseny 4. helyét a gyakorlatiban a másodikat — Lipcsik Erika szerezte meg. Jaskó Gabriella összetettben az 5. lett, de a mesterfogásokban ő bizonyult a legjobbnak S akik e rangos verseny előkészületeiben segítségükre voltak: Boros- nyói Zoltánné és Riedlinger Istvánná, a Borsod Megyei Fodrászszövetkezet női fodrász tanműhelyének dolgozói, illetve Lapis Imre, a férfifodrászcsapat trénere. A szakma két kiváló tanulója az ünnepélyes eredményhirdetésen a jutalom mellé a szakmunkás-bizonyítványt is átvehette. Méltó folytatói Miskolc fodrászhagyományainak ! M. S. Miskolc /
