Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

Kínai útiképek 3.

Uttalan utakon a Jáde Sárkány hegységben

Az egész eijel tomboló vihar, mely sátrunkat is kis híján elsodorta, hajnalra elvonult, és az éles reggeli napfényben először pillantjuk meg a kopár sztyepp fölött tornyosuló Jü- long-hegység vad sziklafalain vakítón szikrázó havat. Biztatóan kezdődik tehát egyhetes hegységbeli gyűjtőutunk.

A Jáde Sárkányról elnevezett. 5596 méter magas hegység (a jade egy Kínában közkedvelt féldrágakő-féleség) Északnyugat-Jünnan- ban, a Tibeti-fennsík peremén magasodik és egyike Földünk legismeretlenebb hegyláncainak. A nagy magyar földrajztudós, Lóczy Lajos volt talán az első európai, aki gróf Széchenyi Béla expedíciójának tagjaként 1880-ban távolról megpillantotta a hegységet, és éppen 100 évvel előttünk, 1886-ban egy francia természetbúvár,

J. M. Delavay végezte itt az első megfigyeléseket. Azóta mindössze 3 tudományos expedícióról van tudomásunk, de ezek közül az utolsó is több, mint 50 éve járt itt. Pedig a növény és állatfajokban egyébként is bővelkedő Jünnan tartománynak talán éppen e vidék a leggazdagabb része, számos, csak itt élő ritkasággal, melyek közt még bizonyára sok ismeretlen faj is akad.

A hegység alsóbb régióit sűrű erdőségek borítják. Mivel — természetesen — semmiféle térképvázlatunk

nincs, távcsővel próbálkozunk a hegyoldalban egy ösvény nyomára bukkanni. •Szerencsére a bennszülöttek, a nahszi nemzetiség favágói vágtak néhány csapást az erdőben, ezeken vontatják le &'i& kivágott fákat öszvéreikkel. Érdekes, hogy a nahszik még nem is olyan régen matriarchális társadalomban égitek, ahol az anya volt a családok életének irányítója, és ez a rend csak a Kuomintang elűzése utón változott meg. A favágók barátságosak és igen kíváncsiak, de nem tolakodóak. Csodák csodájára egyikükkel még néhány angol szót is sikerült váltanunk.

Rhododendron-bozóttal átszőtt fenyvesben, ezerszínű réteken át vezet utunk, melynek felső végét 3500 méter magasan, egy ezüstös fenyőkkel övezett mesebeli tisztáson érjük el, ahol holt- fáradtan verjük föl sátrunkat. Az újra feléledő monszun-esőzés néhány napig itt marasztal bennünket. A nyirkos időben ser égéstől bújnak elő a vérszívó piócák, és ha nem figyelünk eléggé, egyhamar ránk akaszkodnak. A közeli bambuszbozótban kiváló faü narancsvörös

Első lett as országos versenyen

A hangszer ifjú mestere

Balog Endre, a II. országos zeneművészeti szakközépiskolai gordonkaverseny győztese végzős növendéke a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolának. Az Intézmény egyik gyakorlótermében beszélgettünk vele, és rögtön kiderült: a kamaszos külső céltudatos fiatalembert rejt.

Elmondta, hogy az öt Balog testvér mindegyike már egészen kis korában barátja lett valamilyen hangszernek. Majd így folytatta:

— Általános iskolában — a 12-esbe jártam — már részt vettem korosztályos versenyeken. Akkoriban egy negyedik és egy harmadik

díjat hoztam el. Itt. a szakiskolában 1984-ben indultam országos versenyen, és harmadik lettem. Fokoza san javultak az eredményeim. Kisebb koromban a focit — nagyon szeretek sportolni — néha még akkor is rúgtam, mikor már elérkezett a gyakorlás ideje... Ma már azt hiszem, kötelességtudóbb vagyok, és naponta háromnégy órát szoktarr. gyakorolni.

Amikor a mostani verseny kerül szóba, arca valósággal felragyog:

— A zsűri elnökének, Banda Ede tanár úrnak a véleménye szerint „hihetetlenül erős” volt a mezőny. Az elődöntő 14 Indulójából

eredetileg hetet akartak * döntőbe juttatni. Aztán a „keretet” felemelték tfc:e, mondván, hogy ennyinek feltétlenül ott a helye... A döntőben a kötelező Breval- szonáta első tétele után D vor zsák Rondáját és Davi- dov Szökökútját látszottam. Tulajdonképpen azóta, hogy a szakiskolába járok, már tudom, hogy zenészként szeretném folytatni a pályámat. Ezzel a győzelemmel azt is elértem, hogy a Zeneművészeti Akadémián az én felvételim már csak úgynevezett meghallgatás lesz. Remélem, sikerrel...

B. T.

jjc Az északnyugat-jiinnani Tali városka középkori városkapuja.

dérré bukkanunk, amiből Ödönnel derekasan belakmá- roztunk. Gábor vár még egy egy fél napot — biztos ami biztos — és csak miután semmi mellékhatást nem tapasztal rajtunk, veti magát a gyümölcs maradványaira. A közeli réteken orchideák, rhododendronok, harangvirágok és számos egyéb egzotikus növény tarka palettája ad bő lehetőséget a növényvilág tanulmányozására. Távolról Időnként tompa, semmire sem emlékeztető morajlás hallatszik.

Végre ismét megcsillan a napfény a táborhely fölé magasodó, az esőtől ezüstös sziklafalon, mely mint hatalmas kőfüggöny zárja le előttünk a hegység belsejét. Nincs mit tenni, úttalan utakon, örvös medvét és kispandát rejtő bambusaer- dőségeken átcsörtetve leereszkedünk a közeli glecs- cservölgybe, ahol a patak kövein ugrálva jutunk ismét egyre följebb. Itt már semmi nyoma sincs az emberi tevékenységnek. Végre megoldódik a morajlások rejtélye is: a főcsúcs oldalában meredeken függő gleccser nyelvéről időről időre háztömbnyi darabok hasadoznak le, hogy százméteres zuhanás után szétporladjanak a kőgörgetegen. Óvatosan kikerüljük a veszélyes helyet. A völgyet fölfelé minden irányban függőleges, ezer méter magas falak határolják, itt csak sziklamászó-felszereléssel juthatnánk tovább. Így nem pillanthatjuk meg a

Hírünk az országban

A Népszabadság február 91-i számában Rebák Aranka tudósít a miskolci építőművészek tartósan összeková- csolódott csoportjának életéről a „Közösségi házból közösség” című cikkében.

Nyolc évvel ezelőtt „...huszonnégy, többségében építészdiplomás, frissen végzett szakember költözött a fővárosi kollégiumból Miskolcra. Mindnyájan... az Északtervnél kezdtek dolgozni... 1979 végén ... beköltöztek a számukra tervezett közösségi házba.”

„Miskolcon szerencsésen találkozott minden feltétel: közös munkahely, lakóhely, ... és kapcsolatuk elbírta az összezártság terheit.”

„A ház ma is egyesületi formában működik, mint kezdetben, s a bent élők dönthetik el, hogy befogadnak-e maguk közé valakit a távozó helyére... A munkában áttevődött a súlypont az Északtervre. Ma már ők uralják a vállalatot a terveikkel. a többiek zöme is igyekezett, hogy le ne maradjon.”

Harcolnaik „Miskolc értékeikért ... Sokan a város lakói közül sem hiszik el, hogy itt értékek vannak, hogy Miskolcot — legalább részleteiben — széppé lehet tenni... Itt van először is a táj, nagy lehetőségeket tartogat a beépítetlen városkörnyék, a város szerkezete, amit még nem sikerült teljesen elpusztítani, az avasl pincesorok ... Az a baj, hogy egyedül maradunk, a társművészek elköltöznek, nem alakult ki Miskolchoz kötődő szellemi mag.”

hegység túlsó oldalán a Jangce (és egyben a Föld) egyik legnagyszerűbb szurdokvölgyét, a 3000 méter mély Hutiao (vagyis Tigris- ugrás)-kanyont. Vissza kell fordulnunk, annál Is inkább, mivel a vacsoránál Ödön néhai élelmiszer készletünk utolsó morzsáit öntögeti a markunkba.

A másnapi fáradságos leereszkedés után Likiang városkában pihenjük ki magunkat, hogy aztán tovább folytassuk utazásunkat Szecsuan tartományban és a Jangce hullámain.

Pekingből Moszkván át vonattal jövünk haza. Rövid volt a másfél hónap.

(Vége)

Less Nándor

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00:

Henryk Szeryng két hegedűversenyt játszik. — 14.00: Hírek. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25; Operaslágerek.

— 15.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. — 16.00: Hírek.

— 16.05: MR 10—14. — 17.00:

Kossuth-díj korhű keretben. — 17.30: Lajtha László népdalfeldolgozásaiból. — 18.01: Kritikusok fóruma. — 18.14: Hol volt, hol nem volt... — 18.30; Esti Magazin. — 19.’5: Hernádi Gyula szerzői estje a Kossuth Klubból. — 20.14: Köszöntjük a 80 éves Polgár Tibort. — 21.04: Nóták. — 21.30: Háttérbeszélgetés.

— 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az MRT énekkara énekel. — 22.49: Az egészség világa — a világ egészsége. — 23.04: Operaest. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben. — 12.25: Ütikalauz

üdülőknek. — 12.30: Id. Magyari Imre népi zenekarának felvételeiből. — 13.00: Hírek. — 13.05: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Az én rádióm. — 15.00:

Hírek. — 15.05: Diákfocl. —

15.15; Zenerulelt. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Most érkezett. — 19.00: Hírek. — 19.05: Népdalok a Dunántúlról. — 19.25: Kovács Andor szerzeményeiből.

— 19.55: Az élő népdal. — 20.05: Album-ajánlat. — 20.50: Földrengésvizsgáló a hegyek vllágáMűso

ban. — 21.00: Hirek. — 21.05:

Gróf Batthyány Lajos. — 22.05: Finn dzsesszfelvételekből. — 22.31: Gershwin-művek. — 23.00: Hírek. — 23.20: Esti szerenád.

3. műsor: 12.08: Massenet: A navarral lány — 13.00: Hírek. — 13.05: Szonda. — 13.35; Népdalkórusok. — 14.00: Barokk zene. 14.27: Magnósok, figyelem! —

15.07: Felejthetetlen arcok az Operaházbol. — 15.38: Rossini: Kis ünnepi mise. — 17.00: Diákfélóra. — 17.30; Haydn: Esz-dűr vonósnégyes. — 17.47: Goldmark-művek sorsa — hangfelvételeken. — 18.30: V materinskom jazyku. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. Sivó József (hegedű) és Jandó Jenő (zongora) hangversenye. Kb 20.20: külföldi tudósoké a szó. Kb! 20.35—20.40: Petőfi Sándor két verse. — Kb 21.25: óperaáriák.

— 21.45: Zenekari muzsika. — 22.19: Konsztantyin Szimonov versei. — 22.30: Kritikus fülleL

— 23.30: Hirek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35; Nehéz tél után — tavasz előtt a mezőgazdaságban. Kerékasztal-beszélgetés á 'stődló- ban. Műsorvezető: Borsodi Gyula. Felelős szerkesztő: Paulo- vits Ágoston. — 18.00—18.15:

Történelem márványban, bronzban 19,

Varga Miklós Emberpárja

Varga Miklós szobrászművész 1960 óta ól Miskolcon. Kecskemétről költözött ide, a főiskolát 1953-ban végezte el. Budapesten, Kecskeméten, Kaposvárott, Hajdúszoboszlón, Kazincbarcikán és másutt ösz- szesen harminchét munkája áll közterületen: szabadban, vagy belső térben. Ezek között vannak nagyméretű szobrok, domborművek, portrék. Diósgyőrben állították fel a Korsós lányt, a tapolcai parkot díszíti a Vizbelépő, a Szénbányászati Tröszt előtt található a Mosakodó nő. A tervek szerint a Népkertbe került volna tíz állatfigurája, ezekből hat készült el, és végül egy- egy óvoda kapta meg őket. Van közöttük medve, puli, pingvin, kos, vaddisznó.

A Győri-kapuban 1975- ben állították fel a hét méter magas Emberpár című kompozíciót. Előtörténetéhez tartozik, hogy a művész 1972 óta foglalkozott a gondolattal: szobrot készít Budapest centenáriumára. A tervek között szerepelt az Emberpár is. Újpalotán 1974-ben avatták fel Miskolc város ajándékaként Varga Miklós szobrát, amelynek tervezésénél — akárcsak az Emberpárénál — a művésznek figyelembe kellett vennie, hogy az LKM- ben és a DIGÉP-ben készítik el. Ez a „kényszer” eredményezte, hogy az országban az elsők között tőle állítottak fel nem figurális szobrot közterületen.

Az LKM-ben öntötték, a DIGÉP-ben esztergálták az acélszobrok elemeit, amelyek csapokkal illeszkednek egymásba. (És amelyeket fémragasztó rögzít még ezen

felül.) Amikor a tervezéssel

foglalkozott a művész, másfélhónapos fémplasztikai szimpozionon vett részt Kassán, ahol hatalmas acéltömbökből dolgoztak. Az ottani munka is alakított elképzelésein. (Kassán egyébként már megszűntek ezek a nemzetközi szimpozionok. Varga Miklós szerette volna, ha Miskolc is rendez hasonlókat, a két gyárra alapozva. Itt nem, Dunaújvárosban azonban otthont kapott a fémszobrászok tanfolyama.)

A munka minden fázisában ott volt a gyáriak) ban a művész; először a szoborpár 1:5-ös mása készült el, azután a végleges. Amely körülbelül két méter mélyen ágazódik a földbe, illetve betonba.

A Gondolat Kiadó 1986- ban jelentette meg Wehner Tibor Köztéri szobraink című munkáját. A művészet- történész szerző ebben így ír az Emberpárról;

„A figuratív és nonfiguratív alakítás, kifejezés határmezsgyéjén született meg egy szélesebb körben csaknem teljesen ismeretlen, méltatlanul elhallgatott, Miskolcon, immár tíz esztendeje elhelyezett alkotás; Varga Miklós Emberpár című kompozíciója. Az 1975-ben, a felszabadulás harmincadik évfordulóján felavatott mű messzire rugaszkodott az emlékmű-konvenciók rabságából. A kis vízmedence partján egymás mellé állított két vertikális elem jelzésszerűen egy-egy férfi- és nőalakra utal; a hengeres, simára csiszolt és érdes felületkezelésű testekből szerkesztett, a felső részen gömbszerű idommal lezárt, rozsdamentes acélból készült konstrukció méltóságteljesen magasodik egy tízemeletes szalagház szomszédságában. Konkrét utalás, attributum- mankó nélkül is korszerű, humánummal telített alkotás: miskolci művével felszabadult, a világ kihívásait vállaló, megingathatatlan emberpárt állít elénk a szobrász. A térgeometrikus elemekből építkező kompozíció a hideg rációt és — a lágy. gyengéd körvonalak, a finom arányok révén — az érzelmek gazdagságát is egyaránt megszólaltatja.”

Szabados Gábor

(Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk)

Észak-magyarországi Krónika.

— 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes.

Televízió, 1. műsor: 15.35—16.35: Hármas „csatorna”. — 16.45: Hírek, — 16.55: Egy szó mint száz.

— 17.45; Találkozás Duczynska Ilonával. — 19.10: Esti mese. — 19.30; Híradó. — 20.05: Juanita. 21.00: Van öt perce? —21.05: „Az Elet él és élni akar...” — 21.55: „A pávás” Dómján. — 22.30: Híradó.

Televízió, 2. műsor; 10.35—

16.55: Felvételre ajánljuk I — 16.55: Karosszékből tan-szék. — 17.45: Autó-motorsport. — 18.05: Nas ekran. — 18.25: Tévétorna.

— 18.30: Az olaj titkos története. — 19.30; Horowitz Moszkvában. — 20.00: Budapesti Körzeti Stúdió. — 21.00: Híradó 2. —

21.20: Wallace-féle poszáták. — 21.55: Tengerentúli hullámhossz. Amerika Hangja. — 22.25: Képújság.

Szlovák televízió: 16.35: Fiatalok sportja. — 17.05: A technikáról. — 17.53: A szocialista országok életéből. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: A múlt tanúi. — 20.15: Gyilkosság az Excelsior szállodában — 21.50: A nagy himalájai kaland.

— 22.45: Koncert.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Szentendrei művészek kiállítása. — Vasas Galéria (14— 19): Sass Sylvia festményei. — Fotógaléria (10—19): Vencsellei István gyűjteményes kiállítása.

— Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik. Az üveggvűjteménv új szerzeményei. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18) : Kondor Bé- la-emlékkiállítás. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — a Blikk élővilága. — Magyar Orthodox Egyházi Múzeum (10— 18): A Magyar Orthodox Egyház művészeti és kulturális öröksége.

rónai videomozi

HALÁLOS JÁTSZMA II. Hongkongi, kung-fu krimi 18 éven felüli!

Fsz.: Bruce Lee és „öccse" Kezdés; f3, f5 és f7.

Filmszínházak: Béke (f3): Végtelen történet (mb. szí. NSZK— olasz, felemelt helyár!) — (£5 f7 és f9): sárga Hal és az Arany Erőd (mb. szí. amerikai—spanyol, 14 év. kiemelt J. helyári) — Béke premier videomozi (fi fg es tS): a kung-fu lény (szí. hongkongi) — Kossuth (a Vasas Művelődési Központban, f4 fs és ±8) : Gyilkos robotok (szí. amerikai. 14 év, kiemelt 2 helyár)- Táncsics (14. f6 és f8): Fogadjunk! (színes amerikai, felemelt helyár!) — Petőfi (Í5 és Í7): Forrongás (szí. venezuelai) — Krűdv (f7): segítség. felszarvaztak (mb. szt olasz, 14 év. kiemelt helyár!) — Tokaj videomozi (fg és u): Hao Kl Do (szí. hongkongi) — Adv Művelődési Ház (5 és 7»; vak- vtlágban (szí. magyar. 14 év!).

• CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Köznapi ügyeink. — 8.30: Balettzene. — 9.15: Verbunkosok, nóták. — 9.49: Gergely-napi köszöntő. — 10.00: Hírek. — io,05: Diákfélóra. _ 10.39: Labirintus.- 10.50: Záray Márta és Vámosi János énekel. Zsoldos Imre trombitál. — 11.25: Pesti nőrabló.

Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Verbunkos muzsika. — 8.20- A Szabó család. — g.50; tíz perc külpolitika — g.oo: Hírek. — 9.05: Napközben.

8. műsor: 8.00: Hírek. — 8.12; Századunk kórusmuzsikájából.- 8.30: Dzsesszarchívum. — 9.00: Magyarán szólva. — 9.15: Thomas: Mignon. Közben' 10.34— 10.39: Pillanatk*«

Miskolci rádió: 5.20—8.30-lg és

7.20—7.30-ig: Reggeli körkép, Hirek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves él Nógrád megyéből.

Televízió, 1. műsor: 9.05: Tele. doktor. — 9.1S: Ezttstrevü. —

10.20: Képújság.