Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-10 / 58. szám
Szülőföldjeim Ha valaki szereti az országot, amelyben él, az természetes. Ha valaki szereti a várost, amelyben felnőtt - ez rokonszenves. Ha valaki azt vállalja, hogy a nagy nyiivános- sáa előtt mindezekről szint vall, a néző joggal feltétele; heti, hogy néhány hangulatosra sikeredett bevett fordulaton kívül, van igazi mondandója is. Vasárnap este az 1-es műsorban Szakonyi Károly író, mint afféle riporterműsorvezető kalauzolta „szülőföldjein” azokat, akik még a hét utolsó pihenőnapjának utolsó két órájában is fogékonyak. Mi tagadás, a fogékonyságra igencsak szükség volt. Szellemi izgalom helyett ugyanis valami egészen mást sugárzott a televízió 55 percen keresztül. Megtudtuk például, hogy a népszerű író gyermekkorát Nagycenken és környékén töltötte. Dicséretes riporteri konoksággal próbálta kihúzni egyik távoli rokonától —jófajta kékfrankos kortyolgatása közben —, hogy milyen gye~ek volt ő tulajdonképpen. A rokon azonban szisztematikus elszántsággal értette félre Szakonyi törekvéseit, és m'n- dig arról a régi majorról beszélt, amelyik már nem a régi: a hajdani műhelyek beszüntették a működésüket, az egykori mintagazdaságból a helyi termelőszövetkezet gazdasága lett, amely már nem bír a példa értékével. De hát milyen gyerek volt Szakonyi Károly? Azt hiszem, ez a kérdés már az idők végezetéig megválaszolatlan marad. A riporter természetesen elkalauzolt bennünket a legnagyobb magyar sírjához is. TulajdonKéppen egészen vá- zatlan kérdését, nevezetesen, hogy mit üzen a mának Széchenyi István szellemisége, a község lelkipásztorának „szegezte neki”. A helyi illetékes természetesen válaszolt, megfogalmazta a mának szóló üzenetet. A műsorban egymást követték a vallomások. De valahogy mégsem derült ki, még az izgalmas 55 perc végén sem a lényeg . (balázsi) A híres jünnani sárkányünnep. Kínai útiképek 2. Az örök tavasz hazájában A Mennyei Birodalom legmennyeibb vidéke — természeti adottságainál fogva — kétségkívül Jünnan. A nyugat-tibeti hegyektől délre fekvő tartomány (Jünnan azt jelenti, a hegyektől délre) 200# m magas fennsíkja a Földkerekség egyik legkellemesebb éghajlatát kínálja. Nem véletlenül nevezik az örök tavasz honának. A kedvező körülmények miatt itt egész évben zöldéit a nagyon gazdag növényzet, a tartományi székhely, az egymillió lakosú Kunming piacán pedig hazai zöldségféléink óriás változataival találkozunk. Különösen a félméteres piros retek láttán nem akarunk hinni a szemünknek. E mennyei tartományba azonban — legalábbis számunkra — a poklon át vezetett az út. A „poklot” a Kujlin-Kunming expresszvonat fapados osztálya jelentette, melyen másfél napig féllábon állva ismerkedhettünk azzal a sajátos életformával, amit itt utazásnak neveznek. A zsúfoltság európai ésszel elképzelhetetlen, így nem csoda, hogy még a felhőbe vesző hegyormok oldalain végeér- hetetlenül kígyózó, üdezöld rizsföldek teraszainak látványát — mintha egy játékos óriás rajzolta volna a térkép szintvonalait a tájra! — sem tudtuk értékelni. Szerencsére Kunming és környéke bőséges kárpótlást nyújt az elszenvedett viszontagságokért. Az egykor más népek által lakott területre i. e. 279-ben érkeztek az első kínai telepesek, magát a várost i. e. 109-ben alapították. A vidék szépsége és gazdagsága láttán nehéz megérteni, hogy miért éppen e tartomány volt 200 éve a mandzsu császári udvar száműzötteinek kényszerlakhelye. A város a manapság gyors ütemben fejlődő kínai metropolisok átlagképét mutatja, ahol jól megférnek egymás mellett a girbe-gurba utcák egyemeletes, apró házacskái és a gombamódra szaporodó sokemeletes, csupa üveg- és betonépületek. A széles sugárutakat, melyeken kerékpárosok áradata hömpölyög hajnaltól napestig, tarka virágágyások és árnyas fasorok szegélyezik. Itt még varázsa van a külföldinek, ha valakitől kérdezünk valamit. azonnal kíváncsi, de segítőkész csoportosulás vesz körül bennünket. A belvárosi Cujhu-park- ban vidám kavalkád fogad. A tömeg egy része a lótusz- szal és vízijácinttal benőtt tó hatalmas aranypontyait eteti, de lehet motorcsónakázni, tevével fényképez- kedni és még sok minden egyebet csinálni. Legérdekesebb talán a park azon része, ahol népi színjátszócsoportok és sajátos kínai hangszereken — például a kéthúrú kínai hegedűn — játszó zenészek szórakoztatják alkalmi, de hálás közönségüket. A közelben egy árnyékban ücsörgő társaság amolyan „népi felelgetőst” játszik, melyből természetesen egy kukkot sem értünk, csak azt látjuk, hogy remekül szórakoznak. Mindenütt az a felszabadult életöröm érződik, amely a délvidéki emberek sajátja, de amely ma Kínában egy kicsit talán a kulturális forradalom anarchiája után kibontakozott lendületes fejlődésből is táplálkozik. Bőséges a választék a majd’ 2000 éves múlt emlékeiből is. Talán legismertebb a Jüantung kolostor, mely a Tang-dinasztia (618— 907), vagyis Kína kulturális virágzásának korában épült Főcsarnokának öt gigantikus méretű arany Buddhája kifürkészhetetlen tekintettel mered a látogatóra, a templom oldalfalait a buddhizmus hitvilágának fából faragott alakjai népesítik be. Pár évtizedes szünet után ismét barna köpenyes szerzetesek foglalatoskodnak a füstölőkkel a hűvös félhomályban. Nem marad ki programunkból a város közelében, a fél Balaton-nagyságú Tien- tó partján magasodó Nyugati-hegyek felkeresése sem. A kiapadhatatlan kínai képzelet a hegységet a tó túlsó oldaláról látható sziluettje után az Alvó Buddha- avagy az Alvó Szépség-hegyének is nevezi. A kunmingiak kirándulóövezetének számító hegyek dús fenyveseit gyalogösvények hálózzák be, mellettük kínai szokás szerint gyakoriak a kunkoritetős pavilonok, néhol pedig taoista és buddhista kolostorok rejtőznek a fák között. Az első számú látványosság mégis a hegység tó-felé eső több száz méter magas sziklafala, melyen egy sziklába vésett lépcsősor, a Sárkánykapu ösvénye vezet fel. Az ösvényről nyíló panoráma a szó legszorosabb értelmében szédítő. A mélyen alant hullámzó, zöldeskék vizű Tien-tóba akár fejest is lehetne ugrani, olyan meredeken törik le a rozsdabarna sziklafal alattunk. A sziklán vadon nő kertjeink dísze, a narancsvörös tigrisliliom és a havasi gyopár egy sárga virágzatú rokona. Csak az egymás hegyén-há- tán tolongó hétvégi kirándulók tömegének zajos kiabálása töri meg a táj varázsát. Hosszan lehetne még sorolni Kunming és környékének látnivalóit, írhatnék az egész világon egyedülálló lünani Kőerdő bizarr kőcsipkéiről, vagy akár a nyugat- jünnani Tali városka középkori hangulatáról és tibeti stílusú Három Pagodájáról, mégis: jünnani utazásunk legizgalmasabb pillanatai nem ezek, hanem a Tibetifennsík {Deremén emelkedő, hófödte Jülong-hegységben töltött napok voltak. (Folytatjuk) Híre járt 1938-39-ben, hogy német fizikusoknak sikerült elérniük az uránatom hasadását Ez késztette Galilei élete című drámájának megírására az akkor már emigrációban élő Bertolt Brechtet. A példázat hőse a hatalomnak behódoló utdós, akinek tanai megrendítették az egyház geocentrikus világképét, mert „mi szükség a Szentirásra, a tűrésre, földi szenvedésre, ha kiderülne, hogy egy parányi, jelentéktelen »csillagocskán«, kődarabon élünk?” Brecht drámáját 1958-ban fordította le Ungvári Tamás, rá egy évre már találkozhatott is az előadással a magyar közönség, igaz, még nem magyar nyelven. A Nemzeti Színházban szerepelt a Berliner Ensemble, ők mutatták be a Galilei életét. Amit azután 1962-ben magyarul is színre vittek, éppen a Nemzetiben. Most, a darab miskolci premiérjére készülnek színházunk művészei. Némi túlzással: szinte kivétel nélkül valamennyien. A színház csaknem minden férfi színésze szerepet kap a darabban, a nők között Tímár Éva, Molnár Zsuzsa (Galilei felesége és lánya), valamint Horváth Zsuzsa játssza a főszerepeket, összesen százharmincán lépnek színre a nagyszabású, gazdag kiállítású produkcióban. Csiszár Imre, színházunk művészeti vezetője rendezi az előadást, amelynek próbái január 20-án kezdődtek meg, és azóta fokozódó intenzitással zajlanak. Vayer TaKEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát: Az MRT gyermekkórusa énekel. — 13.45: Chopin-etűdök. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.20: Zeneiskolásoknak zeneiskolások muzsikálnak. — 15.40: Poggyász. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kérhetek valamit? — 17.00: Társadalom és iskola. — 17.30: Petrovics Emil feldolg.: Csángó dalok és táncok. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Világirodalmi Deka- merőn. — 20.00: Ml a titka? — 21.00: Félóra népzene. — 21.30: Előtte... — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Cedric Dumont zenekara játszik. — 22.47: Tízszer tiz perc a turizmusról. — 22.57: A Rádió lemezalbuma. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hirek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Magyar zeneszerzők fúvósműveiből. — 12.30: Népdalkörök énekelnek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Egy órában egv élet. — 15.00: Hirek. — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Kárpáli Magdolna énekel. — 15.20: Könyvről könyért. —15.30; Csúcsforgalom. — 17 oó: Hírek. — 17.30: Mint(a)film. — 18.30: Gramofonaibum. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Ha szerettek volna. — 20.31: Nóták. — 21.00: Hírek. — 21.05: Thyl Ulenspiegel. — 21.38: A hanglemezbolt könnyűzenei más díszlettervező (Balázs Béla-díjas, érdemes művész) — akit milliók ismernek a Linda-filmek nyomozócsoportjának főnökeként — vendégként tervezte az előadás látványos játékterét, Szakács Györgyi pedig a kosztümöket. Hullottak a bajuszok, sza- kállak az elmúlt napokban, az egyházi személyeket játszó színészek mindegyikének meg kellett szabadulnia „szőr-ékétől”. Érdekességként megemlítendő még az a tény, hogy tizennyolc gyereújdonságaiból. — 22.00: Arckép emlékeinkből. — 23.00: Hírek. — 23.20: A Talking Heads együttes nagylemezei. 3. műsor: 12.45: Világhírlap. — 13.00: Hírek. — 13.06: Középkori kalandozások. —* 14.00: Zenetörténeti értéktár. — 14.57: Márciusi ifjak. — 15.12: Labirintus. — 15.27: Auber és Adam operáiból. — 15.52: Zenekari muzsika. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Medea. — 18.30; Na maternjem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. — 20.06: Cliff Richard összes felvétele. — 20.46: Purcell: Bonduca. — 21.14: Begone Úriadé és Hermann Mrongovius kétzongorás és négykezes hangversenye. — 22.07: Magyar zene. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35; Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Telefon: 35-510. Szerkesztő; Beély Katalin. — Közben 18.00—18.15: Északmagyarországi Krónika. — 18.25—18.30; Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.55: Hírek. — 17.05: Nemcsak nőknek! — 17.20: A Bzibi-hegyszoros. — 17.35: Minden madár párat választ . . . — 18.10: Tízen Túliak Társasága. — 19.05: Mini Stú(Jarmay György jelvételei) két is szerződtettek az előadásokhoz, közülük kerültek ki azok, akik a közönséghez szóló kis magyarázó énekekkel vezetik be a jeleneteket. De — hűen a brechti színház eszméjéhez — a szereplők is nemegyszer egyenesen a publikumhoz beszélnek, nyomatékosítva a ma is érvényes mondandót. A címszereplő Blaskó Péter, az előadás zenei vezetője. a zenekar dirigense Kalmár Péter. Premier: pénteken. Szóló ’87. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: Juanita. — 21.00: Régi magyar táncmu- zslka. — 21.05; Stúdió ’87. — 22.05: Híradó 3. Televízió, 2. műsor; 18.00: Délalföldi magazin. — 19.00: Edeni kertek. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Angol nyelvlecke. — 20.00: „Úgy, ahogy volt és...” — 20.45: öt évszázad festészete. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: A Klap- ka-légió. Szlovák televízió; 16.20; A tudományról és a technikáról. — 17.00: Publicisztika. — 17.30; Nyugat-szlovákiai magazin. — 17.50: A békéhez vezető utak. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — '7.30: Híradó. — 20.00: Az emlékezet elvesztése. — 20.55: Dokumentumfilm. — 21.30: Autósok, motorosok magazinja. — 22.10: Zenei nokturna. Kiállítások: Vasas Galéria (14—18): Sass Sylvia festményei. — Fotógaléria (10—19): Vencsellei István gyűjteményes kiállítása. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi Mozaik: Az üveggyűjtemény új szerzeményei. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Magyar Orthodox Egyházi Múzeum (ló— 18) : A Magyar Orthodox Egyház művészeti és kulturális öröksége. RÓNAI VIDEÖMOZI HALÁLOS JÁTSZMA II. Hongkongi kung-fu krimi 16 éven felülieknek! Fsz.: Bruce Lee és „öccse” Kezdés: f3, fs és f7 óra Filmszínházak: Béke (f3): Végtelen történet (színes NSZK— olasz, felemelt helyár!) — (f5, f7 és Í9): Sárga Haj és az Arany Erőd (mb. szí. amerikai-spanyol. 14 év, kiemelt I. helyár!) — Béke premier video (f4, f6 és f8): A kung-fu lány (szí. hongkongi). — Kossuth (a Vasas Művelődési Központban, Í4): Gyilkos robotok (szí. amerikai, 14 év, kiemelt II. helyár!) — Táncsics (f4, f6 és f8): Fogadjunk! (szi. amerikai, felemelt helyár!) —. Táncsics kamara (f5 és Í7): Aranyoskám (mb. szí. amerikai, 14 év, kiemelt I. helyár!) — Szikra (5): A piszkos tizenkettő I—II. (szí. amerikai, 14 év, dupla, felemelt helyár!) — Fáklya (4. 6 és 8): Ezüstálarc (mb. szí. román). — Fáklya video (f3 és f7): Tomboló ököl (szí. hongkongi kung- fu). — Fáklya kamara (f5); A betörés nagymestere (szi. francia, 14 év, felemelt helyári) — Petőfi (fs és f7): Első kétszáz évem (szi. magyar. 14 év!) — Tokaj video (fe és 11): Han-ki- űo (szí. hongkongi). — Nehézipart Műszaki Egyetem (5 és 7): Piedone Egyiptomban (szf. o'asz, kiemelt I. helvár!) — Szirma, Radnóti (f6) : Szeleburdi család (szí. magyar). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Eco-mlx. — 8.50- Kis magyar néprajz. — 8.55: Starker János gordonkázik, Sebők György zongorázik. — 9.49: Ta- vaszhivogató. — 10.00: Hírek. — 10.05: trővá avatnak — 10.53: Éneklő Ifjúság. — íi.oo: Magyar művészek operettfelvételeiből. Petőfi rádió- 8.00: Hirek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 8.00: Hírek. — 8.12: Balettzene operákból. — 3.55: Régi magyar dalok és táncok. — 9.20: A vakmerő. — 9.52* Zenekari muzsika. — 10.55: Pillanatkép. — 11.00: Ránki Dezső zongorázik. Miskolci rádió; 6.20—6 30-1g és 7.20—7.30-ig: Reggel! körkép. Hirek, tudósítások információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. Televízió. 1. műsor; 9.00- Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.05: Kortársunk: Sőtér István. — 9.55: Zenés Tv-Színház. Pergo- lesi: Féltékenység, balgaság. Lese Nándor Galilei élete Brecht-bemuta óra készül a színhez * Galilei lánya (Molnár Zsuzsa) és a bíboros inkvizitor (Körtvélyessy Zoli, itt még bajusszal) az előadás, pontosabban a próba egyik jelenetében.
