Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nylkes Imre. — Postacím: Dőli Hírlap. Miskolc, 3501 Pl. 39 — Tel 18-225. KerjúK olvasóinkat, levelezőinket, nosv panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekit, lehetőleg I— H óra kőzoti keressenek tel bennünket. Mi legyen a műanyaggal? A hóolvadást követően a szokásosnál is szembetűnőbb a rengeteg eldobált műanyag (lakon. A motorolajos. a mosó­szeres, az ecetes, egyéb rendeltetésű üres flakonok szemet szúrnak a konténerek környékén, az utcákon, az árkokban, a város- és erdőszélen, sőt a kirándulóhelyeken is. Együtt már-már jobban elárasztanak bennünket, mint a többi kommunális szemét, a papír-, vagy rongyhulladék. A már egyszer használt, s nem szükséges műanyag-hulla­dék eltávolítása, megsemmisítése nem csupán Miskolcon, vagy Magyarországon gond, hanem mindenhol a fejlett or­szágokban. S mert nálunk sincs még megoldás azon kívül, hogy legfeljebb eltüzeljük, szeretnék röviden egy külföldi tapasztalatomról beszámolni. A vegyiparáról híres Német Demokratikus Köztársaságban jártam a közelmúltban, és érdekes dolgot tapasztaltam. Az utcasarkokon négyzetméternyi szélességben, méternyi magas, négy darab összefogott szögvasat, afféle keretet helyeztek cl. Erre belülről, felülről leeresztve, s fent kikötözve olyan hálót helyeztek, amelyből a műanyag flakon nem tud kies­ni. S a lakosság ebbe dobálja bele a háztartásokban elhasz­nált, felesleges műanyagot. Amikor a háló megtelik, jön a köztisztasági vállalat (vagy az ottani MÉH), egy teherautóra kiürítik, majd ismét visszahelyezik a hálót a szögvaskeretbe. Az így összegyűjtött flakonokat vegyipari üzemekben dol­gozzák fel ismét, azaz hasznos anyagként visszakerül a nép­gazdaságba. Hasonló megoldást nálunk is kitalált már a MÉH a vissza nem váltható üres üvegekkel. Ezeket városunkban is jó ide­je gyűjtik a nagyobb üzletek előtt, vagy a lakótelepeken ki­helyezett konténerekben. Érdemes lenne felvenni a kapcso­latot a vegyiparral, s megoldani a műanyag flakonok terv­szerű összegyűjtését is. Megérné. Már csak azért is, hogy ne árasszanak el bennünket úton-útfélen. Ny. I. MELYEK A TELEFON ELŐFIZETŐ JOGAI? Telefonelőfizető az a ter­mészetes vagy jogi személy, akinek a rendszeres haszná­latában lévő helyiségben a posta távbeszélő-berende­zést (fő- vagy ikerállomást, alközponti berendezést stb.) szerelt fel. Az előfizetőnek joga van orra, hogy helyi, belföldi és nemzetközi telefonálást foly­tasson, továbbá a későbbi­ekben ismertetésre kerülő egvéb szolgáltatásokat igény­be vegyen. Jogai közé tarto­zik még az is. hogy minden olyan szolgáltatásról, ame­lyet az előfizetésben lévő ál­lomásról igénybe vettek, adatszolgáltatást kérjen, fel­téve. hogy azokról a posta nyilvántartást vezet. Így például, a kézikapcsolással kért távolsági beszélgetésről felvilágosítást kérhet, azon­ban már a távhívással foly­tatott beszélgetésekről nem, mert ezekről a posta elő­jegyzést nem vezet, azokat ugyanis az automatikus számlálóberendezés számlál­ja. Joga van (de egyben ér­deke is) az előfizetőnek, hogy a távbeszélő-berende­zés hibáját a hibabejelentő munkahelynek bejelentse és o. p. (Miskolc): Az I. osztályú banán ára is csupán 45 torint. Nem értjük, hogy ön hogyan adhatott érle bárhol 120 íorimot . . Jelentse íel a boltul a vállalatnál, vagy a Kereskedelmi FelügyeldségaU árdrágításért! I.. i. (Miskolc): Bankkölcsönt sem kaphat mindenki, szigorú kötelmei varr­nak. Az éves kamatláb lényege­sen magasabb, mint a kedvez­ményes építési külesöné. s ha­marabb is kell visszaílzetnl... igényelje a kijavítást, A hi­babejelentő hívása díjmen­tes. Ha a hibát utcai nyil­vános állomásról jelentik be, a bedobott pénzérmét a készülék visszaadja. A távbeszélő-előfizető ré­szére a posta tárcsás készü­lékét biztosit. A kereskede­lemben beszerezhetők hazai gyártmányú nyomógombos távbeszélő-készülékek. Eze­ket a távbeszélő-előfizető megvásárolhatja és azt a postai készülék helyére vagy külön konnektor felszerelte- tése esetén, azzal párhuza­mosan is használhatja. Az ilyen készülék használatát azonban az illetékes üzem­nek be kell jelenteni. E be­jelentés alapján az állomás hibakartonján előjegvzik, hogy az előfizető nyomó­gombos készüléket (is) hasz­nál. Ez az esetleges hibael­hárítást könnyíti, illetőleg gyorsítja. Más — például külföldön vagy külföldiektől vásárolt — készüléket csak abban az esetben szabad használ­ni, ha arra az illetékes postaigazgatóság engedélyt adott! A telefonelőfizetö köteles a nála felszerelt berendezés épségéről gondoskodni, azon semmiféle átalakítást, vál­toztatást nem végezhet, bár­mely ilyen jellegű kívánság teljesítését a postától kell kérni. Az állomásról folytatott be­szélgetések és igénybe vett szolgáltatások df’át meg kell fizetni. Az előfizető felelős azért, hogy a berendezést (telefonkészü'éket) helyesen használták. Felelős az álla­mi tulajdonba tartozó ké­szülék. berendezés épségé­ért. Szándékos vaey gon- daf1an ronpá'ás es“*én a ja­vítás köHségét meg kell fi­zetnie. F.zt telefonszámlán számolták fel. Felelős továb­bá p7órt is hogv a berende­zésről az állam biztonságát vagv a közrendet veszélvez- tető illetőleg erkölcsi szem­pontból kifogásolható beszél­getést ne folytassanak és a berendezést bűncselekmény elkövetésére ne használják fel. Önzetlenül Kezembe került egy kimutatás, amely egyet­len embernek a vá­rosért tavaly végzett társadalmi munkáját összegzi. S nem aka­rok hinni a szemem­nek. A kimutatás sze­rint ugyanis Tarcsi Lajos, nyugdíjas mis­kolci kőfaragó mester a város tizenhárom pontján összesen 90 955 forint értékű munkát végzett Miskolcért. A színházban lépcsőfel­újítás, a Berzeviczy Gergely Szakközépis­kolában és a Földes Ferenc Gimnáziumban emléktábla-készítés, a KMP emlékművének tervezése és kivitele­zése. a Deszka-temető­ben a balesetveszélyes lépcsők javítása és igy tovább. S mindezek mellett arról is szól a papír, hogy kőfaragó mesterünk tavaly még Hajdúszoboszlót is se­gítette: az ott végzett társadalmi munka ér­téke 13 170 forint. S mindezzel csupán azért büszkélkedünk helyet­te, mert Tarcsi Lajos, amellett hogy igazi patrióta, rovatunk le­velezői között is „törzs- gárdatag", állandó kül­ső munkatársunk, és ezért aztán végképp nem kér pénzt. Ne így legyen (Mező István rajza) . . az 1987. február 2-i számukban »Sövények a hó ellen« címmel, olvasói véle­ményt tettek közzé a hófú­vásokkal kapcsolatban. Szük­ségesnek tartjuk, hogy né­hány gondolattal kiegészít­sük, illetve szakmai indok­kal helyesbítsük S. S. ja­vaslatait. Tény, hogy a frissen leesett hó már vi­szonylag kis sebességű szél hatására is „vándorolni” kezd, és a szélcsendes he­lyeken — növényzet között, folyómedrekben — telepszik meg. Nem tudjuk, hogy mezőgazdasági szempontból érdemes-e a szél csillapítá­sával, a hó megtartásával kísérletezni. Felméréseink szerint viszont területünkön 119 km úthossz szorul erdő­sávok védelemre. Jelenleg 78 krrt hosszú út mellett rendelkezünk megfelelő hó­fogó növényzettel. Mai gaz­dasági helyzetünkben nem tervezhetjük a hiányzó meny­Esrvedül nehezebb Sok szó hangzik ei a ma­gányosan élőkről, özvegyek­ről, elváltakról. Társadal­munkban egyre nő a ma­gányosok száma. Sokan ke­resik egymást, noha ez ko­rántsem könnyű. Világné­zet. lelkivilág, gondolkodás- mód különböznek egymás­tól... Az egymásra találás­hoz kevés a kölcsönös szim­pátia, a megismerés lehető­sége, a kapcsolatok elmélyü­lésének biztosítása is szük­séges. Ezt szolgálják pél­dául azok a szórakozóhe­lyek, amelyek mintegy kere­tet adnak az ismerkedéshez, barátkozáshoz. Ilyen a Di­ósgyőri Vasas Művelődési Központban működő Szamo­vár bár, a magányosok klub­ja. Kulturált körülmények, zene, lánc az ajánlat. Szín­vonalas műsorok szórakoz­tatnak, segítik a magányoso­kat a társkeresésben is. Sokan mégis idegenkednek ilyen lehetőségektől. Kivált­képpen a nők. Félve fogad­ják el az ismerősök invitálá­sát is. Holott a Szamovár bárban például Németh Ti- borné műsorvezető-kultúrfe- lelős fáradtságot nem ismer­ve határtalan kedvességgel segít át mindenkit a kezde­ti nehézségeken. Kedves egyedül élők! Ke­ressék fel a Szamovár bárt, s keressék egymást. Csak az első lépés nehéz... N. I. Miskolc Szerdán: díjtalan jogtcuiácsadás Szerdán ismét fogadóórái tart dr. Sass Tibor jogtaná­csos szerkesztőségünkben (ro­vatunk szobájában). A foga­dóóra ideje változatlan: dél­után 4—6 óra között keres­hetik fel az érdeklődők. Nem kell eldobni! v. X. \ * ic Patakmederben, hegyoldalban, kevésbé forgalmas utakon, a város szélén, úton-útfélen találkozunk eldobált, mar hasz­nálhatatlan gumiabroncsokkal. Modern korunk egyik kör­nyezetszennyező anyagának tartjuk, holott pénzt is lehet s ina hasznot hajt azonban az illető a népgazdaságnak vele. hi­szen az elhasznált, s felújításra már alkalmatlan abroncs is fontos ipari alapanyag. H. A. Miskolc nviség pótlását, mert csupán 1 kilométernyi erdősáv tele­pítése 300—500 ezer forintba kerül. Helyette és a kevésbé hóveszélyes szakaszokon hó­rácsokat, hófogó hálókat al­kalmazunk. Ezek talajközei­ben megtörik a szél erejét, az itt hordott hó lerakódik, a magasabb rétegekben hor­dott hó pedig áthalad az út felett. Később már maga a lerakodott hó is befolyásolja a légmozgásokat, ezt is fi­gyelembe kell venni. Egy bizonyos szélirányra és szél- sebességre nagy biztonság­gal meghatározható a védő­művek optimális elhelyezé­se, a gyakorlatban azonban a szélirány és a szélsebesség is változó, így a kihelyezés­nél nagy segítséget nyújt a sokéves tapasztalat. Az 1986—87, évi, több szem­pontból is rendkívüli tél hófúvásait, és azok környé­két videó- és fényképfelvé­teleken rögzítettük, kiérté­kelés után újabb tapaszta­latainkat is felhasználva ké- ^ szülünk az elkövetkező tél­re.” (A választ Stoll Gábor­tól. a Miskolci Közúti Igaz­gatóság műszaki igazgatójá­tól kaptuk.) m *:nk> k'émx-i i* i iP Crl! • nyui TK HÁLÁTLAN UTASRA NE VÁRJON A BUSZ A Marx téri végállomásról induló busz vezetője megnézte óráját, majd a csengő berregésével jelezte: indul, s bezárta az ajtókat. Ebben a pillanatban meglátta, hogy a villamos­megálló felől több utas szalad a busz felé. Átvillant aa agyán, hogy a következő járat húsz perc múlva indul, a szaladva közeledő utasoknak addig itt kell várniuk. Meg­állt, kinyitotta az ajtót, s három újabb utas felszállhatott. Ismét elindult, de megint szaladtak. Már ideges volt, de megszánta a közeledőket, megállt. s további utasok szánhat­tak fel. Köztük egy hölgy, aki mindenki füle hallatára lete­remtette, amiért (úgymond) nem akart megállni neki a busz... Később kiderült, ez az utas (vagy másik) a köz­pontban bepanaszolta a buszvezetőt, aki fegyelmi büntetés­ben részesült. Ha ugyanis már elhagyta a megállót, nem szabad újra megállnia, s kinyitni az ajtót... A konkrét eset szenvedő alanya, azaz a buszvezető a szer­kesztőségben keresett meg bennünket. Elmondta: hasonló eset szinte minden végállomáson, de a Marx térin különösen gyakorta előfordul. S feltette a kérdést: mit csináljanak a buszvezetők? Legyenek emberségesek, s vállaljanak egy esetleges fegyelmit, avagy tegyék ki magukat az utasok meg­vetésének, szidalmainak? A kérdésre véleményünk szerint sem könnyű választ adni. Mégis, szerintünk a buszvezető kötelmeiből kell kiindulni. Ha egyszer a rájuk vonatkozó szabályzat azt mondja, hogy elindulás után már nem szabad ismét kinyitni az ajtót, ak­kor tartsák zárva, legyenek közömbösek az utólag felkéredz- kedőkkel szemben. Mi, utasok pedig szálljunk magunkba, is­merjük el, hogy a buszt a saját hanyagságunk, vagy kése­delmünk miatt halasztottuk cl, s legyen türelmünk megvárni a következőt. Ne a valóban vétlen és ártatlan buszve­zetőket hibáztassuk, akiknek amúgyis van elég bajuk a nagy forgalomban, különösen az olyan veszélyes csomópontban, mint a Marx tér. Nemesfém­felvásárlási kampány az Óra- és Ekszerkereskedelmi Vállalat Miskolc, Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatti óra-ékszer boltjában március 10-11-én! Felvásároljuk tört és fazon aranyát, drágakövei díszített ékszerét, valamint tört és fazon ezüsttárgyait. A LEGMAGASABB NAPI ÁRON! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom