Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

Kérdezzen: a szakorvos válaszol „Frontos” emberek Miért rossz a közérzetünk időjárás-változáskor? „Az utóbbi években igen rossz hatással van rám min­den időjárás-változás. Levert- nek érzem magam, erőtlen­nek, s olykor szédülök. Isme­rőseim körében is sokan pa­naszkodnak hasonló okok miatt. Miért rossz a közér­zetünk időjárás-változáskor, s kivédheti-e szervezetünk a frontátvonulások nyomasztó hatásait?” Jelige: „Fronto­sok". Az időjárás és az éghajlat változásának az emberi szer­vezetre gyakorlat hatásával a biometeorológia foglalko­zik. Az élettudományoknak ma már elismert ága ez. Feladata, hogy meghatároz­za a földfelszín adott terü­letén az időjárás meteoroló­giai tényezőinek élettani ha­tását. A napsugárzás, a hő- mérsékleti, légáramlási vi­szonyok és a levegő nedves­ségtartalma tartozik ide. Ezeket a tényezőket a me­teorológusok mérik is és jel­zik is. A szervezetünk szem­pontjából azonban arra is szükség volna, hogy az ionoszféra változásairól is kapjunk előrejelzést. Éppen mert az emberi szervezetre a levegő iontartalma és ösz- szetétele gyakorol hatást. A rossz közérzetet az okozza, hogy az időjárás­változáskor megváltozik; a levegőben az ionok meny- nyisége és milyensége is. Ügy mondják ezt, hogy a környezet elektromos tér­erőssége módosul. S ha túl­súlyba kerülnek a pozitív töltésű elemi részecskék a levegőben, életfunkcióinkban egyensúlyzavart idézhetnek elő, mivel az ionok közvet­len hatása az emberi szer­vezet vegetatív idegrendsze­ri és mindennemű hormo­nális szabályozását befolyá­solja. Az egészséges szervezet ál­talában képes alkalmazkod­ni a környezet elektromos térerősség-változásaihoz, ám az idős, vagy krónikus be­tegségben szenvedő, esetleg meggyengült szervezetű em­bereknél funkciózavar kelet­kezik. Fejfájásról, reumati­kus fájdalmakról, vagy nyug­talanságról, légszomjról és a légutak hurutos megbete­gedéseiről panaszkodnak. Szervezetünkbe ugyanis ki­csi és közepes nagyságú, gyors mozgású ionok kerül­nek be. nagyrészt a léguta- kon, részben pedig a bőrön át, s befolyásolják a vér­nyomást, a szívfrekvenciát, * Rovatunk legközelebb má­hoz egy hétre, szombaton je­lenik meg: az AIDS-szel kap­csolatos kérdésekre ad vá­laszt a szakember. Természe­tesen továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit, amelyekre városunk orvos­specialistái válaszolnak, aki­ket a TIT Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei szervezeté­nek egészségügyi szakosztá­lya és a Miskolci Egészség- ügyi Pártbizottság kért fel ismeretterjesztésre. Címünk: Déli Hírlap, Miskolc 3501 Pf.: 39. Levelüket jeligével ellátva — cím és név nél­kül! —, de foglalkozásukat és életkorukat feltüntetve juttassák el szerkesztősé­günkbe. Kérjük, a borítékra írják rá: „A szakorvos vá­laszol.” A Rockszínház művészei világhírű musicalekből és rockoperákból válogatott da­lokból állítottak össze mű­sort. Ezt a produkciót lát­hatjuk, hallhatjuk március 17-én, kedden délután fél héttől, a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Köz­pontban. Színpadra lép — mások mellett — Vikidál Gyula, Nagy Anikó, Sasvári Sándor, Makray Pál, Balogh Bodor Attila, és Miklós Ti­Nyíry Dániel 1879. augusztus 19-én született az Abaűj vár­megyei Szászfán. Alsóbb isko­láinak elvégzése után Kézs- márkra került, ahol a közép­iskolai tanulmányait elkezdte, majd a sárospataki gimnázi­umba járt. Ezt az iskolát be­fejezve, jogot hallgatott ugyan­csak Sárospatakon, később pedig Kassán, ahol sikerrel letette a két jogi alapvizsgát. 1906. május elsején kezdett el dolgozni Abaűj vármegye le­véltárában Kassán, mint le­véltári díjnok. Ez a sokrétű, színes munka annyira vonzot­ta, hogy továbbképezte ma­gát, megszerezte a levéltári képesítést. 1908 augusztusában levéltári írnokká nevezték ki, de ebben a minőségben csak rövid ideig dolgozott Kassán, mert 1909. január 1-jén elfog­lalta új helyét Miskolcon. A munkáját nagy lelkesedéssel kezdte. Legfontosabb felada­tai közé tartozott a levéltár­bor. A műsorban egy hosz- szabb részt mutatnak be a Jézus Krisztus Szuper Sztár­ból, s a Sztár csinálok, a Ca­fe Rock, a Chicago. a Macs­kák, a Hair, az István, a király és a Rémségek ki­csiny boltja című darabok sikerszámaiból. Az előadásra a belépők a Vasas és a Mis­kolci Nemzeti Színház jegy­pénztárában, valamint az üzemi közönségszervezőknél vásárolhatók meg. ban elhelyezett iratok őrzése, kezelése, rendezése és rend­ben tartása. Ezen túlmenően fontos feladatának tartotta a levéltár kutatóhellyé tételét, a a történeti értékű iratok meg­őrzését, megmentését. Nyíri Dániel nem volt hi­vatalnok. A megye és Mis­kolc város történetének ku­tatása kezdettől fogva érde­kelte, foglalkoztatta. Kiváló latin és német nyelvtudása, alapos ismeretei lehetővé tették számára, hogy az ere­deti forrásokat jól hasznosít­sa. Széles körű kutatásait rendszeresen publikálta a sokak által olvasott lapok­ban. Publikációi közül külö­nösen említést érdemel a Miskolczi Hírlap hasábjain közölt sorozat, amely Egy érdekes levél címen Zsarnay Pál emigránsnaplóját tárta az olvasóközönség elé. Nyíry Dániel nemcsak pub­likált, hanem ismeretterjesz­tő előadásokat is szívesen tartott. 1923-tól szabadegye­temet szervezett Miskolcon, Balázs Győző neves irodal­márral. A városháza nagy tanácstermében hangzott el többek között a boszorkány- perekkel foglalkozó előadása. Ebben az előadásban egy. a XVIII. század elején. Mis­kolcon lezajlott nagy bo­szorkánypert ismertetett. Az 1909-ben, Miskolcon el­kezdett tudományos kutató­munkáját az I. világháború kitörése átmenetileg félbe­szakította. 1916-ban vonult be katonai szolgálatra, mint tartalékos tiszt. Hamarosan a harctérre került, ahol többször is megsebesült, majd felgyógyulása után hadifo­golytáborba került. Hazaté­rése után a családjával Bold- vára költözött, s ott lakott 1927-ig. Élete utolsó öt esz­tendejét Miskolcon élte le. Hazatérése után kezdett régészettel foglalkozni. Nyiry, aki képességét tekintve jo­gász volt, a történeti és ré­gészeti kutatások vonatkozá­sában autodidaktának szá­mított, ismereteit a múzeum könyvtárából és Leszih An­dor muzeológustól szerezte. Ketten indították útjára a Történelmi és Régészeti Köz­lemények című folyóiratot 1926-ban. Ezt a folyóiratot használta fel, hogy fórumot teremtsen a helytörténet-írás számára, értékes források ki­adására. Borsod és Miskolc első olyan levéltárosa volt, aki felismerte a levéltár köz- művelődési jelentőségét. Ku­tatásait több cikkben, tanul­mányban tette közzé. Bizo­nyítják ezt a Történeti és Régészeti Közleményekben meeiefent írásai. Egész tevékenysége alatt összeg vili töt.t gnvssát nem tudta teljes mértékben fel­dolgozni: qlkntóereie telié­ben, 53 éves korában 1932. február 26-án. 55 évvel ez­előtt halt meg Miskolcon. Molnár István Ha eljön a nyár Elegancia és egzotikum az idegfeszültséget. S mint­hogy 6—12 órával korábban érkeznek az ionfelhők, eze­ket a változásokat már ak­kor jelzi a szervezetünk, amikor a klimatikus viszo­nyok még változatlanok. Ahhoz, hogy a frontbetö­rések hatását kivédhessük, szükség volna rá, hogy rend­szeresen mérjük az elektro­mos térerősséget. Erre az úgynevezett sztatométer szol­gálna, Magyarországon azon­ban tudomásom szerint csak a mecseki bányáknál van ilyen. A térerősség mérését, azért kellene megoldanunk, mert enélkül legfeljebb csak találomra lehetne alkalmaz­ni azokat a terápiás eljárá­sokat, amelyekkel kiegyen­súlyozható a légköri elekt­romos viszonyok hatása. Erre egyebek között úgy­nevezett elektron-aerosol al­kalmazható. Ilyen készülé­ket éppen a Lenin Kohásza­ti Művek villamosmérnöke — Nagy Imre — szerkesz­tett másfél évtizeddel ez­előtt. Az aerosolos eljárást ott próbálták ki a pécsiek segítségével, hatásosságát pedig dr. Barzó Pál tüdő­belgyógyásszal közösen vizs­gáltuk. (Igen jó eredménye­ket lehetett elérni vele.) Azokban az országokban, ahol a légköri hatásokkal kapcsolatban kutatások foly­nak, gyógyszeres kezeléssel is próbálkoznak ma már. Nálunk sajnos még csak 'S mérnökök foglalkoznak — a terápiás eszközök tervezése révén — vele. Az orvostu­domány ugyanis nagy teljesít­ményű gyógyeszközökre, vár, s arra, hogy az elektromos térerősség meteorológiai elő­rejelzése megvalósuljon. Az időjárásra érzékenyek mindenesetre próbálják ki­tapasztalni, hogy a hideg, vagy melegfrontra reagál-e szervezetük negatívabban. A krónikus betegségben szen­vedők pedig ilyen alkalmak­kor fokozottan ügyeljenek rá, hogy pontosan szedjék gyógyszereiket, lehetőleg ne dohányozzanak, ne fogyasz- szanak szeszes italt, s fizi­kailag kíméljék magukat. Dr. Bíró Barna kardiológus Egymást érik a tavaszi-nyári szezon divatbemutatói. E hét elején az OKISZ Labor szerve­zésében a könnyűipari szövet­kezetek ismertették terveiket. Változatos lesz a divat — ígérik a tervezők. Egyaránt érvényesül az elegancia, a fiatalos bolondság és az eg­zotikum. Helyet kapnak a távol-keleti hatások, sőt a cigányos motívumok is. Gya­koriak a férfias iellegű ru­hadarabok, uralkodó az egy­szerű szabásvonal, s ezeket gazdag hajtásokkal, fodrok­kal, ráncolással teszik kön.v- nyedebbé. A derék hangsú­lyosan karcsú, a sziluett nyújtott, a vállak emeltek, gömbölyűek. Nem ritka a stílusok keveredése: a virá­gos, tarka szoknyákhoz koc­kás parasztblúzt, a sportos kosztümhöz romantikus zsa- bós blúzt lehet párosítani. Jó alakú tizenévesek hord­hatnak „ágyékszoknyát” is, de aki leplezésre vágyik, az a bokáig érőt részesíti előny­ben. Mivel mindenekelőtt a praktikum és az alkat hatá­rozza meg a divatot, lehet válogatni a testreszabott és a nagyon bő ruhák között. A kánikula idején viselt ruhák gyakran szabadon hagyják — merész kivágással — a hasat vagy a hátat. Az egy­szerű anyagú és fazonú ru­hákat nagy fehér gallérok, zsabók, matrózgallérok teszik alkalmivá, ünnepélyesebbé. A blúzok között a selyem­ing, az óriás munkásing, a szolid ingblúz a választék. A férfias mellénykék, kiskabá- tok, a kosztümfelsők hosz- sza a csípő és a derék vona­la között mozog; ezeket ál­talában libbenő, bő szoknyá­val viselik. A sokféle divat jó néhány színben jelenik meg, az ösz- szeállítások vidámak, élén­kek. Az uralkodó szín nyár­ra: a napsárga, a kukorica­sárga, a homok és a Szahara színei, a narancs, a mályva, a rózsa, a sötétkék, a türkiz és az örök fekete-fehér. Mindez gazdag ezüst- és arany csillogással, kiegészí­tőkkel, élénk ékszerekkel, gyöngyökkel, fülbevalókkal hatásos. Libbenő, könnyű selyemből készült egzotikus motívumú kánikularuhák. A Pótcselekvés című, „Új szenzibilitás” alcímű ciklus egyik képe Fejér Ernő kiállí­tásáról. Kiállítás a Francia Intézetben Csendéletek Chardin mesternek Fejér Ernő fotói Chardin mesternek, a Nagy Francia Forradalom előtt élt festőművésznek ajánlja csend­életeit Fejér Ernő fotóművész, akinek hétfőn nyílik kiállítása a Francia Köztársaság Kultu­rális Intézetében, Budapesten. Fejér Ernő fotóko.mpozí- ciói, montázsai gondolkodás­ra késztetik nézőiket, és a látvány gazdagságán túl ak­kor szereznek igazi örömöt, ha sikerül megfejteni mon­dandójukat. Egy-egy képből ez talán nem is olyan köny- nyű, de egybefüggően látva a kiállítás négy ciklusának fotóit, már nem olyan ne­héz „feladat”. Irónia és líra, a művészi értékek tisztelete, a szellemi restség ostorozása. — ezeket a fogalmakat „barkochbázza ki”, aki végignézi Fejér Er­nő fotóit. Ezt egyelőre csak azok tehetik meg, akik ellá­togatnak Budapesten a VI. kerület Szegfű utca 6. szám alá (itt van a Francia In­tézet), ősszel viszont már azok is, akik az Angol Nem­zeti Fotómúzeumot keresik fel. Annak igazgatója ugyan­is meghívott néhány ma­gyar fotóművészt — mások mellett Korniss Pétert, Tö­rök Lászlót, Benkő Imrét, Fuszekker Ferencet és Fe­jér Ernőt —, hogy állítsa­nak ki Nagy-Britanniában. A tárlat azt kívánja illuszt­rálni, hogy a külföldön élő nagy magyar fotóművészek milyen hatással voltak (van­nak) az itthoniakra. Visszatérve a mostani ki­állításra: a tárlaton szerep­lő negyvenhárom kép négy ciklus anyaga. Gyermekko­rom csendéletei, Csendéletek Chardin mesternek, Pótcse­lekvés csendélet, Hommage á... ezeket a címeket vi­selik a sorozatok, amelyek képei közül néhány már lát­ható volt korábbi miskolci kiállításokon. Fejér Ernő 1976-tól hiva­tásos fényképész a József Attila Könyvtár kiállítóter­mében, 1980 óta szerepel csoportos és egyéni kiállí­tásaival a nyilvánosság előtt. Az utóbbi évek több pályá­zatán és kiállításán díjazták munkáit, amelyek közül több közgyűjteményben is megta­lálható. Chardin mesternek ajánlott képeivel az V. esz­tergomi fotóbiennále nagydí­ját nyerte el. A Magyar Fo­tóművészek Szövetségének tagja. Hétfőtől látható kiál­lítását Rideg Gábor, a Mű­vészet című folyóirat főszer­kesztője ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe az este fél 7-kor kezdődő megnyitón. Sz— Eleink emlékezete Miskolc első Kl», Hyiy Dániai Részletek világhírű rockoperákból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom