Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
Aladdin miskolci bábszínpadon A verseny tehetséggondozás CsoHouék játszanak Az Aladdin és a csodalámpa bemutatójára készül a Miskolci Bábszínház. Pontosabban annak Csodamalom Bábszínház elnevezésű „tagozata". Talán van olvasó, aki emlékszik rá, hogy megírtuk már: két rendező irányításával, két társulat előadásai szórakoztatják a miskolci gyerekeket a bábszínházban. Czikora János a bábszínház alapítása óta vezeti csoportját, rajta kívül szűk egy éve ott dolgozik Korzsényi Tibor, akinek öt taggal indult együttese megháromszorozódott mostanra. Csodamaloméknak ez lesz a harmadik bemutatójuk; elsőként a Jancsi és Juliskát, másodjára a Hupikék Pétert vitték (báb)színre. Mindhárom előadás bábjait Szabó Emőke, az Állami Bábszínház bábkészítő műhelyének vezetője készítette, az Aladdinét Bródy Verának, az Állami Bábszínház tervezőjének elképzeléseit megvalósítva. Ugyancsak állami bábszínházos a díszlettervező — Koós Iván — a kivitelező viszont miskolci, színházunk díszletkészítője, Veres Attila. Ugyancsak ^hazai” a zeneszerző; Csabai László, a Tokajban zenélő Favorit együttes orgonistája. (Egyébként Korzsényi Tibornak is a Tokaj Varieté a fő munkahelye, humoros számaival évek óta a műsor erőssége.) Aladdin, Budur hercegnő, apja, a Kalifa, azután a Varázsló, a Nagyvezír és a többiek először április 4-én jelennek meg a közönség előtt. (Szombatonként játszik a Csodamalom, vasárnaponként a Czikora-társu- lat. Utóbbiak eddig a Hamupipőkét, a Hetet egy csapásra című mesét, az Ezüst- furulyát és a Születésnapi vendégséget mutatták be.) Az idén egyébként körülbelül hatezer gyerek látta a Csodamalom-előadásokat; a társulat az otthont adó bábszínházon kívül gyakran szerepel óvodákban, iskolákban — Miskolcon és a városkörnyéken. Évi hetvenezer forint állami támogatást kapnak a Városi Művelődési Központtól, továbbá nincs gondjuk a szállításra, és a bábszínház rezsijére, viszont a lobbi pénzt nekik kell megkeresniük. (Az Aladdin színrevitele körülbelül százezer forintba kerül.) Még egy bemutatóra készül az aladdinos csapat: április 6-án mutatják be Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszínház igazgatójának Mackó Mukik című bájos mesejátékét. Ezt viszont — szemben az Álad innal — Béres Ferenc dalestje A Lévay József Közművelődési Baráti Kör kedden délután fél 5 órai kezdettel dalestet rendez a Kossuth utca 17. sz. alatti székházban. Béres Ferenc népdalokat, gregorián-énekeket, Balassi- és Balá?« Győző-dalokat ad elő. Érdeklődőket szívesen látnak. Videomozi délután A szórólapokon és más helyütt megjelent hirdetésekkel ellentétben, a Rónai Sándor Művelődési Központban működő videomoziban ma és holnap délután is lesznek előadások. A filmeket délután fél 3, fél 5 és fél 7-es kezdési időpontokban vetítik. Zenész gyerekek sikere jfc Aladdin és szerettei. először „tájoltatják”, csak azután viszik be a házba. Az Aladdinhoz is készülnek majd könnyen szállítható díszletek, már csak azért is, mert a május közepén megrendezendő Borsod megye bemutatkozik Budapesten című program keretében ezt adják elő a Vigadóban. Az Aladdin és a csodalámpát az Ezeregyéjszakából ismert mese alapján Gernet —Bánd—Devecseri írta át bábszinpadra. Sz— A zenei versenyek nagy részét tavasszal rendezik meg. elsősorban a tanév rendje miatt. Az ősszel megkezdett rendszeres felkészülés eredményei erre az időszakra beérnek. A zeneiskolák egyes tanszakainak tanulmányi versenyei nemcsak az iskola belső ügyét jelentik. A tehetséggondozásban, a személyiség fejlesztésében fontos, hogy a zenei képességeket, készségeket magas szintre emeljék. A kiemelkedő, vagy akár a szerényebb eredmények orientálják a szülőket, tanulókat az esetleges továbbtanulás során. A miskolci Egressy Béni, sz Erkel Ferenc Zeneiskola és a 6. Sz. Enek-Zenetagozatú Általános Iskola növendékei részt vettek a III. megyei zongora- versenyen, Sátoraljaújhelyen és a Borsod—Heves megyei zeneiskolák tanulói a Miskolcon megrendezett gordonkaversenyen. Mindkét találkozón kötelezően előírt és szabadon választott művet kellett a tanulóknak megszólaltani. A zongoraversenyben 3—6. osztályig, a gordonkaversenynél mind a 6 osztály növendékei vetélkedtek. A zongoraverseny eredményei: 3. osztály; i. helyezett: Küss Veronika és Szabó Réka, mindketten az Egressy Béni Zeneiskola növendékei, tanáruk Allné Szabó Klára. III. helyezett: Gulyás Szabina, a 6. Sz. Alt. Iskola növendéke, tanára Szabó Gyuláné. Dicséretet kaptak: Mikó Szilvia, az Egressy Béni Zeneiskola tanulója, tanára dr. Kígyóssy' Andrásné, és Tőth Mariann, az Egressy Béni Zeneiskolából. Tanára Kissné Gladics Sarolta. A 4. osztályosok között: I. helyezést ért el Varga Zsuzsa, III. dijat kapott Vadas Dóra és dicséretben részesítették Komáromi JUllát. Mindhárman a 6. Sz. Alt. Iskola növendékei, tanáruk Zslgnár Istvánná. Az 5. osztályosok versenyében I. helyezést ért el Pocsal Krisztina, II. dijat kapott Kiss Julianna, III. lett Kromplak Krisztina. Mindhárman az Egressy Béni Zeneiskola növendékei, tanáraik Kissné Gladics Sarolta, Bacsa Tiborné és Sze- bik Ildikó. A 6. osztályosok között kiemelt első díjat kapott Dobrik Petra, II. helyezett Gulyás Andrea lett. Felkészítő tanáruk a 6. Sz. Alt. Iskolában, Zsignár Istvánná. A gordonkaverseny eredményei,: Az 1. osztályosok versenyében II. helyezett lett Kiss Krisztina, az Egressy Béni Zeneiskola tanulója, tanára Barta Péterné. A 2. osztályosok között I. dijat nyert Llpták Zsuzsa, a 6. Sz. Alt. Iskola tanulója, tanára Gergelyné Barna Katalin. Egy- egy III. helyezést kapott Kalbert Csaba, az Egressy Béni Zeneiskola növendéke tanára Barta Péterné és Póvázsai Krisztina, az Erkel Ferenc Zeneiskola tanulója, tanára Győry Nagy Hona. Dicséretben részesült Kerekes Mónika, a 6. Sz. Alt. Iskolából, Gergelyné Barna Katalin tanítványa. A 3. osztályosok versenyében az Egressy Béni Zeneiskola növendéke, Balog Előd nyerte el az I. dijat, valamint a zsűri különdíját, a legjobb kortársDiákok tollaslabdaversenyével kezdődött reggel 8 órakor a forradalmi ifjúsági napok mai miskolci programja. Lapunk megjelenése előtt, 9-től már a Miskolc múltja, jelene és jövője elnevezésű várostörténeti staféta is elkezdődött. A versenyben háromfős csapatok mérik össze tudásukat pátriánk zenei játékáért. Tanéra Burst Petemé. A 4. osztályosok versenyében 1—1 TII. helyezést ért el Boros Péter, az Egressy tá.oi Zeneiskola tanulója, tan,- re. Barta Péterné és Murány Szabolcs, a 6. Sz. Alt. Iskola növendéke, tanára Gergelyné Barna Katalin. A zsűri dicséretben részesítette Vincze Ágotát, a 6. Sz. Alt. Iskolából, Gergeiyne Barna Katalin tanítványát. Az 5. osztályosok versenyében 1—1 III. helyezést ért el Komáromi Anna és Szabó Bernadett, mindketten a 0. Sz. Alt. Iskola tanulói, tanáruk Gergelyné Barna Katalin. A (, osztályosok mezőnyében I. díjat kapott Soltész Rita. az Erkel Ferenc Zeneiskola tanulója, Győry Nagy Ilona növendéke. Az eredmények igényes, lelkiismeretes tanár" munkát mutatnák. S hogy milyen nagy szükség van a jó alapokra. azt a zenei középfok országos sikerei is bizonyítják. Természetesen a felsoroltak nem mindegyike jut el a zenei pályára, de a versenyek, a más iskolák legjobb növendékeivel való összehasonlítás, megmérettetés segít a nehézségekkel teli úton a célhoz közelebb kerülni. történetéből. Este 7-től pedig FIN-bált rendez az al- berttelepi művelődési házban a Borsodi Szénbányák Vállalat KISZ-bizottsága. Holnapra egyetlen programot kínálnak a szervezők a miskolciaknak a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. Délelőtt tízkor kezdődik majd a belvárosban az ut-j cai futóverseny. Eleink emlékezete A tudós Hunfalvy Pál Várostörténeti staféta Nem régen került a könyvesboltok polcaira egy történeti szempontból érdekes könyv: Hunfalvy Pál, Napló (1848—1849) című munkája. Kevesen tudják, hogy a nyelvész, etnográfus, s az 1848— 49-es szabadságharc alatt politikusként tevékenykedő, szász származású Hunfalvy városunkban, az evangélikus algimnázumban sajátította el a magyar nyelvet. 1810 március 12-én született a szepességi Nagyszaló- kon. Apja Hunsdorfer János földműves, anyja Weszter Mária volt. A faluból a késmárki líceumba ment tanulni, s mint szegénysorsú diák, tizenhét éves koráig itt tanulja — más tudományok mellett — a latin és francia nyelvet, csak magyarul nem tud. 1827-ben Miskolcra került, hogy magyar környezetben folytassa tanulmányait Az első évben retorikára jelentkezett. Már ekkor kitűnt kiváló tehetségével, jó nyelvérzékével, ami később a kor jeles tudósai közé emelte. Kétévi miskolci tartózkodása utón visszatért Késmárkra, ahol jogi és teológiai tanulmányokat végzett. 1833-ban — tanárai ajánlására — Podmaniczky Károly báró családjához került, mint fiai, Frigyes és Ármin nevelője. Így megy Aszódra, majd négy évig, 1834-íől 1838-ig újra Miskolcra két neveltjével, akik az evangélikus algimnáziumba jártak, A Podmaniczky család hozzájárulásával a két fiú együtt nevelkedett Hunfalvy tíz évvel fiatalabb öccsével, Jánossal. (Hunfalvy János később szintén jeles tudós egyéniséggé vált, a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke volt). Az itt, Miskolcon kezdett (1833—34) olvasónaplójának és töredékes naplójának francia, angol, latin, görög, német és olasz, valamint magyar nyelvű feljegyzései széles körű érdeklődésről tanúskodnak. Sokoldalú, minden iránt érdeklődő ember volt. A nyelvészet ugyanúgy vonzotta, mint a filozófiai, történelmi-statisztikai, irodalmi és napi politikai kérdések. Növendékeivel 1836-ban fél évig tartó nyugati tanulmányutat tett. Ekkor készült naplója alapján születtek meg első publikációi, a Drezdai levelek, amelyek 1839-ben jelentek meg az Atheneaum című lapban. 1838-ban letette az ügyvédi vizsgát. Neveltjei a pesti gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, s így ő is felköltözik Pestre. Közel négyéves itt-tartózkodása alatt ismerkedett meg Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel. Az ő támogatásuknak köszönhette, hogy írásait rendszeresen közölte az Athenaeum, s hogy a Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Ebben az időben változtatta át a nevét Hunfalvyra. 1842 tavaszán jelentős fordulat következett be a még mindig nevelősködő, immár 32 éves Hunfalvy életében; a késmárki líceum jogtanárrá választotta egykori tanítványát. Lelkesedéssel kezdte meg oktatómunkáját, hamar népszerűvé vált tanítványai körében. Bár elsősorban az ókori görög irodalom és történelem érdekelte, 1843-ban már tankönyvet adott ki a magyar váltó- és kereskedelmi törvényekről. Népszerűsége gyorsan túlnő Késmárk falain. Petőfi így említi Üti Leveleiben 1845 elején, amikor a városban járt; „a tanítványaitól általánosan szeretett profész- szor”. Lévay József is meleg szavakkal ecsetelte a tudós hírnevét. 1847. június 29-én vette feleségül az ismert pesti iparos, későbbi gyáros, Rock István leányát, Ágnest. Tudományos munkája is ebben az időszakban teljesedik ki. 1848-ban fejezte be a társadalom egészével foglal-, kozó politikatudomány tárgykörből a munkáját „Társadalmi országászat” címmel. Az 1848-as forradalmat, pontosabban az áprilisi törvényeket és az azt követő változásokat örömmel üdvözölte. A szegényparaszt fiából lett tudós pártolta a polgári átalakulát eszméjét, és örült a jobbágyság felszámolásának. Élénken bekapcsolódott a politikai életbe, a szepesszombati kerület választotta meg országgyűlési képviselővé, majd azt követően a korabeli lapokban fejtette ki nézeteit a haza sorsával kapcsolatban. Végig követte az 1848—49- es eseményeket, amelyet a már említett Naplójában örökített meg az utókor számára. A szabadságharc bukása után Pesten egy évig rendőri felügyelet alatt élt, s csak 1850 júliusában, több száz társával együtt kapott menteimet. 1851 nyarán nevezik ki az Akadémia főkönyvtárosának. 1858-ban az Akadémia rendes tagjává választotta. 1855- ben elindította és szerkesztette a Magyar Nyelvészet című folyóiratot, behatóan foglalkozott a nyelvészettel. Ezt mutatja Magyarország Ethnográfiája c. munkája. Az 1889-ben megalakult Magyar Néprajzi Társaság első elnöke volt. Munkássága elismeréséül az uralkodó 1885- ben főrendiházi taggá nevezte ki. A nagyszalóki szász földműves fia élete 75 évének tudományos és közéleti tevékenységével szolgált rá erre a kitüntetésre. 1891. november 30-án halt meg Budapesten. Halálakor egy európai hírű tudóst gyászolt az ország. Múlnál- István A Miskolci Építőipari Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET A TERMELÉSI FŐMÉRNÖKSÉGÉN termeléselőkészítő csoportvezető MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. A MUNKAKOR AZONNAL' BETÖLTHETŐ. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, a kivitelező építőiparban szerzett szakmai gyakorlat — 40 éves korig. A CSOPORTVEZETŐ FELADATA: a vállalat termeléselőkészitési tevékenységének korszerűsítése, rendszerbe foglalása és a csoport munkájának vezetése, irányítása. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT (a kollektív szerződés és az érdekeltségi rendszer alapján). A pályázatokat levélben, részletes önéletrajzzal és az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével, a jelenlegi alapbér, illetve jövedelem, valamint az alapbér- és jövedelemigény megjelölésével kell benyújtani a vállalat személyzeti és szociális osztályára, 1987. APRILIS 15-IG. LEVÉLCÍM; Miskolc, Pf.: 16., vagy Miskolc, József Attila u. 40. szám. 3527. Érdeklődés és felvilágosítás a termelési főmérnöknél a 16-609-es, vagy a személyzeti osztály- vezetőnél, a 15-860-as telefonszámon
