Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
A DH várospolitikai fóruma A tanácselnök besaámoióján Skfta-renténpk és Centrum-valóság Ami a városfejlesztésben az elmúlt évtizedekben Miskolcon végbement, az nem folytatható tovább. Nem szabad csak lakást építeni, az arányosabb, minőségi városépítés a cél! Mindezt dr. Kovács László, a városi tanács elnöke mondta el, amikor választókerületében nemrég megtartotta tanácstagi beszámolóját. Ennek során sok olyan érdekes témáról szólt, amelyek nemcsak a választókerület, hanem az egész város lakosságát érintik. • ÜJ SZUPERMARKET Sok feszültséggel küzdenek ma a város vezetői, mert egyszerre kellene a kevés pénzből a belvárost és a peremterületeket fejleszteni, s egyúttal gyarapítani a meglehetősen szegényes intézményhálózatunkat, hogy a város betölthesse felsőfokú szerepkörét. Ez utóbbinak a jegyében a tavasszal elkészülnek a Kossuth mozi tatarozásával és még az idén hozzáfognak az építők a másik belvárosi filmszínház, a Béke felújításához is. Az Avason jó tempóban épül az új gimnázium, amelyben valószínűleg helyet kaphat a városi televízió és a létesítendő körzeti tévéstúdió is. A Széchenyi út rekonstrukciója nem. áll meg a Szemere utcánál. hanem még az idén nagy erővel folytatódik. Remélhetőleg 1990 előtt eljutnak a kivitelezők a Tanácsház térig. Ekkorra megújul a teljes villamospálya is és a tervek szerint megjelenik az első korszerű villamosszerelvény. A troliból csak az ezredfordulóra lehet valóság. Folytatódik a belváros rehabilitációja; de nemcsak a házak megújításáról van szó, a kereskedelmi hálózat is változik. A napokban került pecsét a Centrum Áruházak vezetőivel kötött egyezségre: megkezdődik a miskolci Centrum bővítése, korszerűsítése, az új szupermarket létrehozása. A Skálával is jó ideje tárgyalnak már az illetékesek: valószínű, hogy vállalkozik a Búza téri Árucsarnok bővítésére. Ezt a város vezetői azért tartják jó megoldásnak, mert beleillik a Búza téri rekonstrukciós programba. • BÓDÉK HELYETT PARK El szeretnénk érni, hogy a Búza tér újra piac legyen, nem pedig közlekedési csomópont — mondta a tanácselnök. Ennek jegyében napokon belül kitelepítik a MÉH-lerakatot, és szó van a Búza téri benzinkút odébb költöztetéséről is. Óriási gond a városban a lakásínség. A beépíthető területek elfogytak,. ezért most — központi segítséggel — a Bodótetőn közművesíte- nek. De a Bodótető nem „második Avas-dél” lesz, mint ahogy a Szeles utca melletti területen is egyedi külsejű, emberi léptékű házak építése kezdődik meg az idén. A 38-as választókörzet régi gondja, hogy a legértékesebb területen, a Vörösmarty utca mellett évek óta ott éktelenkednek a felvonulási épületek. A bontás már megkezdődött, és a beszámolón bemutatták azt a vázlattervet is, amely szerint jövőre park épül ide. terep-plasztikával. faragott játszóterekkel, ivókúttal. m HOL LESZ AZ USZODA? Mit is írtunk róla, hogy a teho forintjaiból tanuszodát szeretnének építeni az itt élők, összefogva a szomszédos körzetekkel. Három telepítési variáció közül kellett választaniuk a szakembereknek: vagy a 7-es, vagy a 11-es iskola területe, esetleg a hajdani kazánház átalakítása. Döntés még nincs, de valószínű, hogy a 11-es iskola lesz az uszodaépítés helyszíne, hiszen oda eleve terveztek uszodát, csak pénz híján nem épült meg. A belvárosban élőket bizonyára érdekli, hogy megkezdődik a Népkert rekonstrukciója. Többek között szoborpark is lesz; az első négy szobor elhelyezését jövőre tervezik. A belváros Tanácsköztársaság városrészének nagy gondja a hatalmas autóforgalom. A lakosság kérésére most a szakemberek azt vizsgálják, hogyan lehetne — a jelzőlámpák „zöld hullámra” állításával — meggyorsítani az átmenő forgalmat a Vörösmarty utca felől a déli terelőút irányába. Ha ez megvalósul, mindenkinek meg kell tanulnia az aluljárót használni a Vörös,- marty utcán... Igaz, ezt most is többen tennék, ha nem lenne olyan riasztó, elhanyagolt. .. (kiss) Az élősövény szebb lenne A Mozgó Világ februári számában Bonla János méltatja a Herman Ottó szabadidőparkot, elsősorban az építészet oldaláról közelítve a jórészt társadalmi munkában született létesítményhez. Elmondja, hogy mindkét épület tökéletesen beleilleszkedik a környezetébe, a hegység, az erdő szerves részeként hat. Az építész (Taba Benő, Északterv) ezt a hatást nemcsak az anyagok megválasztásával éri el, de a kivitelezés, a fafaragás is hozzájárul, hogy Bonta János jogosnak tartja azt a sikert, amit az épületek arattak az 1985. évi építészeti világbiennálén. A nemzetközi zsűri bronzéremmel ismerte el az építész munkáját. Van azonban valami, ami nem nyerte meg a kritikus tetszését, ez pedig a szabadidőpark kerítése. Idézzük: „Kerítésre nyilván szükség van a rongálok ellen; bár ez a fajta kerítés aligha tart vissza bárkit is. De megkérdezem: ha már mindenképpen kerítést kell építeni. Vhjon egy természetvédelmi kertet nem lehetett volna természetes módon, vízfolyással, sövénnyel esetleg termcsko- fallal — amelyen a növényzet Is megtelepedhet — vagy legalább a kilátóerkély fából készült mellvédjének elemeivel körülkeríteni?” Egyet kell értenünk a kritikával. Ügy véljük, a joggal dicsért épületegyüttes, s az egész park megérdemelné, hogy a javasolt módon kerítsék be, azaz telepítsenek élősövényt a drótfonat helyére. B. D. Söpri k a járdát Már a múlt héten hozzáláttak a közterület-fenntartók a tavaszi várostakarításhoz. A munka fontos része hárul a járdaseprő gépekre. Van is dolguk ezeknek a takaros kis masináknak, hiszen a tél nyomai számos helyen csúfítják még a várost. (Kiss József felvétele) Lovastábor a szünidőre A tavaszi szünetre kétfajta tábort is hirdet felső tagozatosoknak a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház. A lovastábort a görömbölyi lovasiskolával közösen szervezik, ennek részvételi díja 600 forint. A számítástechnikai tábor kezdőknek szól, ennek helye az ifjúsági ház, díja 450 forint. Mindkét tábor április 6-tól 10-ig tart. egésznapos, háromszori étkezéssel, és a fő programokon kívül sok rendezvény színesíti a „táborozok” napjait. Például vetítések, sport- és szellemi bajnokságok, kirándulások. Az ifjúsági házban lehet jelentkezni. A Svéd Királyi Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia által megkötött egyezmény keretében ma Miskolcra érkezik tanulmányútra Björn Rundlöf szerkezeti mérnök. A városfenntartás és a városfelújítás módszereit tanulmányozza, és találkozik döntéshozókHolnap tartja tanácstagi beszámolóját Gáspár Sándor (4. sz. választókörzet) az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalatnál (Szentpéteri kapu). 17 órakor; Cseh László (75. vk.), az üveggyár kultúrtermében, 17 órakor. A tisztább Misi ©leért így látja a Március 19-i számunkban arra biztattuk a miskolciakat, hogy segítsenek kitakarftani a várost. Ez a felhívás késztette arra dr. Gaál Gyula nyugalmazott tanárt, hogy kifejtse véleményét a város rendjével, tisztaságával kapcsolatban. Ahogy írja: „ ... a közvélemény és -magatartás kívánt irányba történő alakítását, formálását kísérlem meg elősegíteni.»» Az alábbiakban — minimális rövidítéssel — közreadjuk külföldi példákat is felsorakoztató írását. Bőcsön, ahol húsz évig laktam, vasárnaponként mindenki (én is) felseperte nemcsak a háza elejét, de az utca közepét is. Ott ez volt a kialakult szokás. Ezt így illett csinálni. Nem vagyok külföldet járó ember, egyetlen egyszer voltam Salzburgban és környékén. Az egyik üzlet homlokzatát éppen akkor javították. Abban a pillanatban, hogy a munka befejeződött, már söpörte (söpörtette) is a tulajdonos az ajtó, az üzlet előtti teret. Hangsúlyozom: abban a pillanatban. A napokban egy nagy üzemi gépkocsi állt meg utcánkban, a kapunk előtt. A kocsin lévő gumitömlő-tekercsbe befagyhatott a víz, kai, tervezőkkel, kivitelezőkkel, meglátogat építkezéseket. A svéd kutató szakmai programját az Északterv hangolja össze, a Miskolc Városi Tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Csoportja és az Építőipari Tudományos Egyesület közreműködésével. Pénteken tartja tanácstagi beszámolóját Dem jé n Sándor (3. vk.), az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalatnál, 17 órakor. A 4. számú választókörzetben lakóbizottságot is választanak. tanár úr mert gázlámpával melegítették, hogy a csövek leteker- hetők és használhatók legyenek. Amikor dolguk végeztével elmentek, nemcsak szennyes tócsákat, hanem félig égett rongy- és papírdarabokat is hagytak maguk után. Arra senki sem gondolt, hogy a kukákban tüntessék el a szemetet. Salzburgban is emberek élnek, itt is. Ami szépet, jót valahol megtehetnek az emberek, azt megtehetjük mi is, Miskolcon. De hát miért nem tesszük meg? Időnként eltöprengek azon, hogy milyen ember lehet az, aki nagy darab csomagolópapírt, félig megrágott almát, kenyér-, kiflidarabot képes ledobni (elejteni) az utca kövezetére, és érzéketlenül továbbhaladni? Milyen érzelmű, gondolkodású ember lehet az, aki — ha nem látják — felborogatja a szemeteskukákat, feldönti — erejét itt fitogtatva — a beton virágládákat, a földre üríti az utcai szeméttartókat, és randalírozva, haho- tázva, lármázva halad végig hasonló társaival (este, éjszaka) az utcákon, megbotránkoztatva a házakban tartózkodókat. az utcákon dolgukra sietőket? A közvélemény kialakulatlanságában keresendő és alakító, formáló erejének hiányával magyarázható bátortalanságunk. ha nem figyelmeztetjük azonnal embertársainkat, amikor ennek szükségességét érezzük, látjuk. Közömbösségnek látszó szótlanságunkra az is adhat magyarázatot, hogy sok téves nézet, felfogás él a köztudatban. Ilyen például az egyéni szabadság téves és közösségellenes értelmezése, s ehhez szorosan tapad egy kóros érzékenységi tünet, mely agresszív magatartással utasít vissza, torol meg minden olyan szándékot, törekvést, mely a helytelen, közösségellenes magatartás elítélésére irányul. Az egyént mindig a közösség tagjaként lehet és kell felfogni, helyesen értelmezni. Olyannak tekinteni, mint aki nemcsak önmagát, de másokat is tiszteletben tart, és törekvéseivel, magatartásával is beilleszkedik ebbe a társadalomba. A hazai és a miskolci társadalomba egyaránt. S nemcsak a maga és a családja, hanem a köz javára is él. Dr Gaál Gyula nyug. tanár Városurkra kíváncsi egy svéd iutaíó Tanácstagi beszámolók
